Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-13 / 287. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 13. Politika 5 A törvénytervezet szerint évente három hónapot dolgozhatnának Magyarországon a külföldi magyarok Magyar igazolványt kaphatunk Budapest. A tervek szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) ma Budapesten kezdődő 3. ülésén alakítja ki végleges álláspontját a szomszédos országokban élő magyarokról szóló tör­vénytervezetről. Ennek leg­fontosabb cikkelyeiből idé­zünk. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Néhány hónapig státustörvényről beszéltek az illetékesek, később már a határon túli magyarokat megillető kedvezmények törvény- tervezetét emlegették, míg 2000. december elején eldőlt, a szomszé­dos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet kerül napi­rendre a MAÉRT mostani buda­pesti értekezleten. A törvényterve­zetet 2001-ben a magyar Ország- gyűlés napirendre tűzi jogalkotási menetrendjében, s ha a parlament elfogadja, akkor 2002. január 1-én hatályba lép a jogszabály. A törvénytervezet általános ren­delkezésében rögzíti, hogy hatálya arra a Horvátországban, Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, Auszt­riában, Romániában, Szlovéniá­ban, Szlovákiában és Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú ma­gyar nemzetiségű személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem lemondással veszítette el, nem rendelkezik állandó magyar- országi tartózkodásra jogosító en­gedéllyel és birtokában van az arc­képes „magyar igazolvány”. A határon túliak jogosul­tak lesznek magyaror­szági főiskolai képzésre. A határon túli magyarokat a kultú­ra területén Magyarországon a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg, a Magyar Köz­társaság biztosítja számukra a köz- művelődési intézmények szolgák tatásainak igénybevételét. A tervezetben foglaltak szerint az a szomszédos államban jogszerű­en működő, nem nyereségérdekeit szervezet - amely a magyar nyelv, irodalom, kultúra ápolásán és fej­lesztésén, a magyar nemzetiségi hagyományok megőrzésén mun­kálkodik, vagy más nemzetpoliti­kai szempontból fontos tevékeny­séget folytat - pályázat útján tá­mogatást kérelmezhet munkájá­hoz az e célból létrehozott köz­hasznú szervezettől. A határon túli magyar tudósok a Magyar Tudo­mányos Akadémia külső tagjai, il­letőleg köztestületi tagjai lehet­nek. A tervezet szerint lehetőség nyílik arra, hogy a határon túli ma­gyarok a Magyar Köztársaság álla­mi kitüntetéseiben, illetőleg a mi­niszterek által alapított kitüntető címekben, díjakban és oklevelek­ben részesüljenek. A foglalkozta­tásra irányuló jogviszony kereté­ben a Magyarországon munkát végző határon túli magyarok tár­sadalombiztosítási járulékot köte­lesek fizetni a tervezet szerint. Az egészségügyi és szociális ellátás terén a tervezet leszögezi: a hatá­ron túli magyar személy az általa fizetett társadalombiztosítási járu­lék után Magyarországon a külön jogszabályban meghatározott kör­ben egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A sürgősségi orvosi ellá­tásra - az egészségügyi törvény vonatkozó szabályai szerint - a ha­táron túli magyarok a külföldiekre irányadó általános szabályok sze­rint térítésmentesen jogosultak. A törvénytervezet szerint a törvény hatálya alá tartozó személyek Ma­gyarországon a belföldi tömegköz­lekedési eszközökön évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményre jogosultak. Díj­mentesen utazhat a 6 évesnél fia­talabb személy, valamint aki betöl­tötte a 65. életévét. A tervezetben szerepel az a kitétel, hogy magyar diákigazolványt kap­nának azok a határon túli magyar személyek, akik saját országukban közoktatási vagy felsőoktatási in­tézményben tanulnak. Az oktatás területén a határon túli magyarok jogosultak lesznek magyarországi egyetemi, főiskolai, illetőleg szak­irányú teljes vagy részképzésben, doktori és mesterképzésben, a Domus Hungarica képzésben és akkreditált iskolarendszerű felső­fokú szakképzésben való részvé­telre. A határon túli magyar pedagógu­sok részt vehetnek magyarországi rendszeres továbbképzésben. Ese­tükben megtérítik a szállás- és úti­költséget, és hozzájárulnak a be­iratkozási költségekhez. A tervezet szerint a határon túli magyar pe­dagógusok magyar pedagógus iga­zolványra, illetőleg oktatói kártyá­ra is jogosultak lesznek. A jogalkotó szándéka szerint a tör­vény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén en­gedély alapján foglalkoztatható naptári évenként három hónapra, de külön jogszabály ennél hosz- szabb idejű munkavégzést is lehe­tővé tenne. A Magyar Köztársaság a határon túli magyarság számára közszol­gálati televízió műsor készítését és sugárzását az e célra létreho­zott közhasznú szervezet létreho­zásával és működtetésével bizto­sítja. Az ehhez szükséges pénz­ügyi forrásokat a központi költ­ségvetés fedezi. A szomszédos államokban élő ma­gyar nemzeti közösségek képvise­letében az adott államban eljáró ajánló szervezet a törvényben meghatározott kedvezményeket és támogatásokat igénybe venni kívá­nó határon túli magyar személy számára - kérelmére - ajánlást bo­A magyarország közszol­gálati televízió műsor készítését is biztosítja. csát ki, amely tanúsítja a kérelme­ző magyar nemzetiséghez tartozá­sát, és tartalmazza a kérelmező ne­vét, születési helyét és idejét, állan­dó lakóhelyét és anyja nevét. Az ajánló szervezet az általa kiállított ajánlást megküldi a kormány által erre kijelölt magyar központi köz- igazgatási szervnek, azaz elbíráló hatóságnak. Ez az intézmény a kö­vetelményeknek megfelelő kérel­mezőnek arcképes „magyar igazol­ványt” állít ki, ha a szomszédos ál­lamban élő magyar nemzeti közös­ség képviseletében eljáró szerveze­tet ajánló szervezetként elfogadta a Magyar Köztársaság kormánya. Az igazolvány olyan közokirat, amely a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételére, il­letve a támogatások iránti kérelem előterjesztésére jogosítja fel az érintett személyt. Az igazolvány ér­vényességi ideje öt év. A határon túli magyar szervezetek képviselőinek kérésére az utolsó pillanatokban bekerült a törvény- tervezet szövegébe az, hogy a ha­táron túli magyarok a mindenkor érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően a lehető legkedve­zőbb feltételekkel utazhassanak be és tartózkodhassanak Magyaror­szágon. A határátlépést megkönnyítő kité­tel célja elsősorban az, hogy ren­dezze és kezelje a schengeni határ­ellenőrzési rendszer esetleges be­vezetésének negatív következmé­nyeit. Amennyiben Magyarország az uniós csatlakozással kénytelen lesz vízumot bevezetni szomszé­dos államok vonatkozásában, a magyar igazolványokkal rendelke­zők a legkedvezőbb feltételekkel - lehetőleg illetékmentesen - kap­nának vízumot. Az ajánlás szempontrendszerét a MÁÉRT fogja meghatározni. Az igénylés, illetve az ajánlás meg­szerzésének elengedhetetlen felté­tele lesz az igénylő nyilatkozata ar­ról, hogy ő magyarnak érzi magát. Kiegészítő szempontok is lesznek, például a magyar nyelvismeret, magyar iskola, valamelyik magyar egyházhoz való tartozás, de ezek közül elegendő lehet egynek a tel­jesítése. Nem kapnak ilyen igazol­ványt azok a határontúli magya­rok, akik Magyarországon állandó tartózkodási engedéllyel rendel­keznek, illetve letelepedési kér­vényt adtak be. A törvénytervezet összhangban van az Európai Unió jogrendszeré­vel. Előzetes számítások szerint a kedvezménytörvény bevezetése körülbelül 5 milliárd forintba fog kerülni. A határon túli magyarok­nak nyújtott közszolgáltatásokat a magyar költségvetés finanszíroz­za, alapítványokkal együttműköd­ve. Jellegét tekintve a törvény ke­rettörvény, ami azt jelenti, hogy az adott költségvetési évben a hatá­ron túli magyarok támogatására fordított összeg függ a magyar gazdaság helyzetétől. Duray: korszaknyitó a törvénytervezet Pozsony. „Korszaknyitónak” nevezte Duray Miklós, az MKP ügyve­zető elnöke, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar kisebbségek státusa törvényben rendeződik. Duray, aki Bugár Béla MKP-elnökkel együtt vesz részt a MÁÉRT-en, hozzátet­te: az MKP álláspontja szerint a törvény tervezetét „néháhy kérdés­ben még tovább kellene fejleszteni”, például a határon túli magya­rok magyarországi oktatásának kérdésében, illetve gazdasági és társadalombiztosítási téren. „Nincsenek tökéletes törvények és nyilván ez sem lesz az, tehát hagy majd maga után hiányérzetet, de ezzel együtt is jelentős előrelépés lesz a korábbi állapotokhoz képest” - mondta Duray Miklós. (MTI) Mit várunk a magyar kormánytól és Szlovákiától? címmel vitát tartanak Székely László dunai kormánybiztossal A Duna j övőj éért aggódók igyekezete ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Vác. Szlovákia hamarosan választ ad a bős-nagymarosi konfliktus rendezése érdekében tavaly átadott magyar javaslatra. A válasz alapja lehet a hágai ítélet végrehajtását célzó további tárgyalásoknak. Kiszel Vilmos, a Göncöl Szövetség tiszte­letbeli elnöke szerint ilyen hordere­jű ügyet egy kormányzati ciklus alatt nem lehet rendezni. Ezért a szövetség javasolja, hogy a Bős- Nagymaros ügyet kisebb megoldha­tó egységekre bontsák szét, ame­lyek külön-külön egyeden kor­mányciklus alatt is orvosolhatók. „A Bős- Nagymaros terv egy idejétmúlt elképzelés, amely döntően műszaki elveken alapulva képzeli el a folyó­val való gazdálkodást. A terv készí­tése óta a társadalmi prioritások át­rendeződtek. Kiderült, hogy fogyat- kozóban és pusztulóban vannak ter­mészeti erőforrásaink, ezért felérté­kelődött az ivóvíz; a víz mint az élet hordozója és táplálója; és a kapcso­lódó élő rendszerek jelentősége” - olvasható Kiszel Vilmos állásfogla­lásában. A szövetség a Duna Pozsony-Budapest közötti szaka­szára olyan terv készítését sürgeti, amely abból indul ki, hogy a folyó Pozsonyig a klasszikus műszaki el­várásoknak megfelelően lett átala­kítva, viszont Budapesttől lefelé ki­terjedt élő rendszereket szolgál. „Pozsony és Budapest között olyan folyószakaszt kellene létesíteni, amely ezen az átmeneti szakaszon megoldaná a műszaki és az ökológi­ai szemléletű folyamszabályozás különbözőségéből fakadó problé­mákat. így lehetővé tenné, hogy Bu­dapest alatt a kor követelményeinek megfelelő folyamszabályozás, keze­lés és hasznosítás valósulhasson meg a Dunán” - véli Kiszel. A szö­vetség a Tát (Esztergom)-Budapest szakaszon a következő lépéseket ja­vasolja: a hajózás megoldása párhu­zamművekkel, az Ipoly leválasztása a Bős- Nagymaros tervről, a hatá­ron átnyúló Duna-Ipoly Nemzeti Park megvalósitása, valamint a Tát- Budapest szakasz integrált terület- használati tervének lakossági rész­vétellel való elkészítése. A Dunáért aggódó környezet- és természetvé­delmi szervezetek Székely László dunai kormánybiztossal december 15-én Mit várunk a magyar kor­mánytól és Szlovákiától? címmel vi­tát tartanak Budapesten, (sza) Varga Tibort, az MKP jelöltjét megválasztották a frekvenciatanácsba, rajta kívül senki nem kapott elég szavazatot Tegnap választások napja volt a parlamentben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a parlament el­utasította az államfő által vissza­adott bányatörvény elnöki módo­sító javaslatát, s a végszavazáskor a jogszabály nem kapta meg a szükséges támogatást. Az ásványi kincsek védelméről és felhasználá­sáról szóló, ún. bányatörvény elfo­gadása 76 szavazatot igényelt, ehelyett csupán 61 -en tartották fontosnak a tervezet jóváhagyását eredeti formában. Órákat vett igénybe a televízió ta­nácsa és a frekvenciatanács új tag­jainak titkos megválasztása. A Stefan Bucko, Július Gembicky és Miroslav Luther októberi távozása miatt hiányos létszámú televíziós tanácsba végül a Szlovák Demok­ratikus Koalíció (SDK) három je­löltjét választották be: Rufolf Dobiást, Jaroslav Franeket és Pavol Rapcót. A frekvenciatanácsba egyedül Varga Tibort, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelöltjét vá­lasztották meg, rajta kívül senki nem kapta meg a szükséges meny- nyiségű szavazatot. Ma éppen ezért megismétlik a szavazást, hogy a testületet további két taggal egészítsék ki. Nem kapott elegendő voksot sem az SDK-jelöltje, sem pe­dig Vladimír Masár, a jegybank ko­rábbi elnöke, aki a szlovák újság­író-szindikátus színeiben indult. Titkos szavazás során Milan Luk- nár személyében megválasztották a távközlési hivatal elnökét. A par­lament átdolgozásra visszaadta a kormánynak az SZTV-ről és a Szlo­vák Rádióról szóló törvényjavasla­tokat. (sárp) RÖVIDEN Újabb vád Ivan Lexa ellen Pozsony. A parlament mentelmi bizottsága holnap foglalkozik Ivan Lexa képviselő mentelmi jogának újbóli megvonásával. A nyo­mozóhatóság a múlt héten csütörtökön juttatta el a kérelmet, melyben a SIS volt vezetőjét szabotázzsal és rémhírek terjesztésé­vel gyanúsítják. A nyomozók Lexán kívül két munkatársát, Milan M.-et és Zdenek B.-t, valamint Rudolf Z.-t, a HZDS volt alelnökét gyanúsítják az ügyben. (TA SR) Részben Jozef Majskyéké a Twist Pozsony. Jozef Majsky gyermekei a Twist rádió 50%-os tulajdono­saivá váltak a héten. Tegnap hagyta jóvá a frekvenciabizottság a vállalkozó gyermekeinek belépését a rádiót birtokló cégbe. A ma­radék 50%-on Andrej Hryc, Eubomír Machaj és Bohdana Machajo- vá osztoznak. A bizottság ezenkívül meghosszabbította a Hviezda FM, a Rádió Zilina és a City Rádió B1 sugárzási jogát is. (TA SR) Nem emelik az előfizetési díjakat Pozsony. A kormány törvény-előkészítő tanácsa nem fogadta el Milan Kiíazkónak a televízió- és rádió-előfizetési díjak emeléséről szóló javaslatát. A kulturális miniszter előterjesztése alapján 2001. január 1-től a tévédíjat 110, a rádiódíjat 45 koronára emelték vol­na, ami az SZTV-nek jövőre 700, a rádiónak 300 millió koronás pluszbevételt jelentett volna. (SITA) Növekvő spanyolországi feketemunka Madrid. A spanyolországi szlovák nagykövetség munkatársai az el­múlt időszakban több szlovákiai feketén dolgozó idénymunkást re­gisztráltak a dél-európai országban. A hivatal felhívja az idény­munkára érkezők figyelmét, hogy bár a két ország között vízum­mentesség van érvényben, ez csak a turistákra érvényes, s rájuk is csak 90 napig. A szlovák állampolgárok csak munkaengedéllyel vállalhatnak munkát Spanyolországban, melyet a spanyol hatósá­gok állítanak ki. Ezért a munkaközvetítő cégek hirdetései, melyek valamilyen illeték befizetése fejében biztos munkát ígérnek Spa­nyolországban, egyértelműen csalókat takarnak. (TA SR) Tíz év után sikerült megállapodniuk az egyházaknak Történelmi találkozó JUHÁSZ LÁSZLÓ Kassa. Csáky Pál miniszterelnök­helyettes kezdeményezését köve­tően történelmi találkozóra került sor tegnap Kassán: 1990 óta elő­ször ült tárgyalóasztalhoz a pra­voszláv és a görög katolikus egy­ház két-két püspöke, hogy közelít­sék álláspontjaikat az évek óta hú­zódó vagyonjogi vitákban. Az ügy hátteréről és a tegnapi tár­gyalásról Csáky Pál tájékoztatta la­punkat. „A görög katolikus egyház 1990-ig jogilag nem is létezhetett, minden ingó és ingatlan vagyonu­kat a pravoszlávok kapták meg. Ezt ők igazságtalanságként érték meg. Tíz év múltán végre közel ke­rültünk ahhoz, hogy kompromisz- szumos megoldást találjunk a két egyház közötti viszony rendezésé­re” - mondta Csáky, hozzátéve, hogy eddig is születtek már részle­ges eredmények, a legbonyolul­tabb kérdések megoldását azon­ban eddig valamennyi kormány elodázta. „Úgy érzem, 95 százalékban sike­rült megállapodnunk, a fennmara­dó 5 százalékot bizonyos vagyon­jogi kérdések alkotják. A jövő hé­ten Mikulás Dzurinda mindkét egyház püspökével aláírhatja azt a közös megállapodást, amelynek részleteiről tegnap tárgyaltunk” - közölte lapunkkal Csáky Pál. A tervek szerint a kormány ez évi utolsó ülésén, december 20-án fo­gadhatná el a megállapodást, és bizonyos anyagi támogatásban is részesíthetné az egyházakat. Ha ez idén nem sikerülne, a tárgyalások januárban folytatódnak. „Pontosan nevesítettük azokat a templomokat és egyházi épülete­ket, amelyek kérdése még nyitott, azokról is szóltunk, amelyekről még bírósági tárgyalások folynak, vagy a már megszületett határoza­tok megvalósításra várnak. Sike­rült előrelépnünk” - összegezte a miniszterelnök-helyettes a tegnapi tárgyalás eredményeit. Csáky sze­rint továbbra is nyitott kérdés, hogy az egyházak ratifikálják-e a tegnap körvonalazódott megálla­podást. Ötméteres Cirill és Metód-szoborral gazdagodott Zsolna egyik tere. Az alkotásért - amely hasonlít az ominózus komáromihoz - a város ötmillió koronát fizetett ki. (TA SR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom