Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-13 / 287. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 13. KOMMENTÁR Túrnak a zsebünkben PÁKOZDI GERTRUD Brigita Schmögnerová pénzügyminiszternek meggyőződése, hogy ma a parlament különösebb gond nélkül áldását adja a költségvetés kormány által előterjesztett változatára. Azaz jövőre 37 milliárd koro­na költségvetési hiánya lesz az államháztartásnak. Az állam kiadásai ennyivel tesznek ki többet bevételeinél. Hatalmas összeg, amit más forrásokból - általában állami kötvények kibocsátásával - kell előte­remteni a különbség finanszírozására. A kisembert nem érdekli külö­nösebben az államháztartás egészének alakulása. Ám árgus szemmel figyeli, hogy a sokféle megszorítás miként terheli meg szerény ma­gánköltségvetését. Nem véleden, hogy egy nemrégi közvélemény-ku­tatás során a megkérdezettek 40 százalékát az érdekelte, lesz-e több munkahely Szlovákiában, közel 30 százalékát pedig a megélhetési költségek szüntelen emelkedése aggasztotta. A jövő évre kidolgozott költségvetés a kisembernek sem az egyik, sem a másik kérdésére nem ad megnyugtató választ. Ha sikerülne is az államnak tartania magát a 16,3 százalékosra tervezett munkanélküliségi rátához, akkor sem nyugtatná meg azoknak a térségeknek a lakóit, amelyekben a munka- nélküliség évek óta 20-30 százalék, s amelyeket a rossz infrastruktú­ra miatt az országba gyengén csordogáló külföldi tőke elkerül. És nem nyugtatja meg a bérből és fizetésből, nyugdíjból, munkanélküli­segélyből élőt az sem, hogyjövőre az infláció mértéke nem haladja meg a 7 százalékot, mikor a beharangozott áremelések kapcsán nyü- vánvaló, hogy januártól ismét mindenért többet fizet. Gyenge vigasz, hogy közgazdászok szerint a villanyáram 20 százalékos drágítását a lakosságnak az a része, amely nem ezt az energiaforrást használja fűtésre, nem nagyon érzi meg. Hasonlóan vélekednek az elemzők a gáz drágulásáról, a társadalombiztosítási járulék, a telefondíj, a vízdíj stb. emelkedéséről. Némely gazdasági elemzők a megélénkült hazai keresletre alapozzák derűlátásukat. Megfeledkeznek róla, hogy az át­lagembert nem az érdekli, hogy gazdasági elemzők miképpen véle­kednek a lakosság „átlagos” magatartásáról, hanem csak az, vajon változatlanul alacsony béréből, nyugdíjából, segélyéből tudja-e majd fedezni az optimista számítások szerint is pár száz koronát kitevő havi többletkiadásait. A kisember nem bocsáthat ki államkötvényt, legfel­jebb nadrágszíját húzhatja be. Ha talál még rajta lyukat. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz-politika (58238311), SidóH. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262,58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzókjog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Díszpinty leszek! BUCHLOVICS PÉTER Státusom lesz, nemzetpolgár le­szek. Van nyárspolgár, kispolgár, nagypolgár, díszpolgár, miért ne lehetne nemzetpolgár? Nemzet­polgárként ballagok majd Pesten, fölszegett állal, kackiás léptekkel korzózom ebben a büdös nagy polgárosodásban, kalapomon nemzetiszín rózsa, homlokomon anyaország csókja, ihaj-csuhaj! Lesz dokumentem is, buszbérlet- szerűség (távolsági buszokra kedvezmény), amely bizonyítja, hogy apai-anyai ágon nagyszü­lőkig visszamenőleg magyar va­gyok, kiválthatom ezt némi pénz ellenében, és lesz egy bizottság is, ahol felvidéki létemre meg kell jelennem, az eldönti, meny­nyire vagyok magyar (!). Biztos el kell mondanom a fél Petőfit, meg a Móricz Összesei, megné­zik, hogy nem keverem-e össze az Aranybullát Bulla Elmával, és tudom-e az István, a királyt fej­ből. Kedvezményesen vihetem a gyerekemet állatkertbe, múze­umba, könyvtárba, árja magyar­ként mindenütt érezni fogom a forró felkarolást, a pozitív diszk­Senki sem tudja, pontosan mikor lesznek a választások Fehéroroszországban A diktatúra hideg földje Ha a cím találós kérdést (hol járunk?) takarna, akár azt az egyszerű választ is lehetne adni: töltsön el az olvasó pár éjszakát - felöltözve - Minszk Akademicseszkij nevű szállodájábann. Gyor­san rájönne, hogy a tudo­mány forró szeretete sem pó­tolhatja a raditátor melegét. JARÁBIK BALÁZS Fehéroroszország Európa utolsó diktátorának földje. Az óriási kiter­jedésű ország lakosainak száma vi­szont erősen csökkenő tendenciát mutat (örvendjünk, magyarok, vannak még nálunk rosszabbak is). Csak az elmúlt öt évben 40 ez­res hiányt mutat a születési-halá­lozási arány, így 10 millió alá csök­kent a fehérorosz lakosság száma. Ez azonban mit sem zavarja a több mint 10 éve hatalmon levő Alexan­der Lukasenkót. A szép, nagy, szlo­vákiai szemmel megalomán fővá­rosban, Minszkben látszólag teljes a rend, tisztaság (!) uralkodik min­denütt, ahol megfordulok. Még a laikusnak is feltűnik azonban a sok egyenruhás, teljesen kitűnnek a szürke tömegből. Csak kíváncsi­ságból kezdem számolni a főváros­tól 50 kilométerre levő re­pülőtértől a rendőrök számát. Mi­re elérjük a fővárost, számuk jócs­kán meghaladja a százat. A Fehéroroszországot Oroszor­szággal egyesíteni álmodó „Szov­jetunió bolondját” 1994-ben még csak némi helyi csalás árán vá­lasztották meg elnöknek, de azért ő sem bízott semmit a véletlenre és az 1999-es újabb elnökválasz­tási fordulóra. Biztos, ami biztos, „Luka” 1996-ban egy referendum (figyelem, szlovákok, vannak „si­keres” fordulók is) segítségével egyszerűen meghosszabbította hivatali idejét 2001-ig, alkot­mánytól és törvényektől függetle­nül. A nemzetközi közvélemény bojkott alá helyezte az országot, de Moszkva hallgatott, ami helyi szinten még mindig elég az üd­vösséghez. Azóta a politikai ellen­zék folyamatosan támadja az el­nököt, aki azonban sokkal haté­konyabban intézkedik az ellenzék irányában. Nem gatyázott a szerb választások után sem. Gyorsan ki­jelentette, hogy „itt ilyen nem lesz”. Majd hogy nyomatékot ad­jon szavainak, gyorsan be is bör- tönzött néhány ellenzékit. Ez utóbbiról Fehéroroszországban amúgy is gyorsan intézkednek. A Viasna Emberjogi Központ leg­A fehérorosz polgárnak minden oka megvan az elégedetlenségre. utóbbi jelentése tételesen sorolja fel azokat, akiknek mindössze az volt a bűnük, hogy szavukat fel­emelték a rendszer ellen. A bör­tönben sínylődök közt Luka volt politikai harcostársai közül is vannak, de nem ritkák az amo­lyan ellenzéki szerepet betöltő nem kormányzati szervezetek ak­tivistái sem. A régióban már bizonyított nem kormányzati szervezetekre irányul éppen fokozott figyelem mind kül­földön, mind belföldön. Persze, a belföldi figyelem régen rosszabb. Luka földjén ez azt jelenti, hogy ta­valy az összes NGO-t újraregisztrá- lásnak vetették alá. A hasonló meciari akcióhoz is nehezen fog­ható regisztráció során az összes szervezet 57%-a ment át, ami akár még szerencsésnek is mondható. Főleg, ha figyelembe vesszük a po­litikai ellenzékkel való bánásmód­ját. Elemzők szerint ez is lehet az oka annak, hogy az ellenzék kép­telen összehozni igazi tömegtünte­téseket. Azt meg csak a volt Szov­jetuniót igazán ismerő volt magas rangú lengyel titkosszolgálati tiszt teszi hozzá, hogy a fehérorosz népben nem is igen van benne a lázadás kódja. Lenin után fokoza­tosan kiölte belőle az ellentmon­dást és ellenzéket nemigen tűrő sztálini szovjet gépezet. Hiszen a fehérorosz polgárnak minden oka megvan az elégedetlenségre: az átlagfizetés 20 dollár, vidéken nincs infrastruktúra, víz, fűtés és perspektíva. Politikai ellenzék sincs. Enélkül pedig igencsak ne­héz lesz a politikai elitet teljes mértékben uraló Lukát legyőzni. Bizonyos területeken azonban a helyzet kísértetiesen hasonlít Ju­goszláviára. A független közvéle­mény-kutatások a fehérorosz el­lenzéket hozzák ki győztesnek, és a nem kormányzati szervezetek szlovák és szerb mintára mozgósí­tani szeretnék a választásokon in­kább otthon maradó lakosságot. Nincs egyelőre olyan ellenzéki je­lölt, aki eséllyel - és főleg - féle­lem nélkül veheti fel a versenyt az öreg kontinens utolsó diktátorá­val. Azt sem tudja senki, mikor lesz az elnökválasztás. Jó szokás szerint az ilyet csak az utolsó pilla­natban szabad elárulni. Az ellen­zék - mutatva saját tanácstalansá­gát - legkorább a tavaszt, leg­később az őszt emlegeti. Ha talál­nak egy helyi Kostunicát, Luka akár elkezdheti írni politikai vég­rendeletét. Bár ő inkább letartóz- tatási parancsokat szeret szignál­ni. Mindezek ellenére 2001 Fehér­oroszország éve lehet. VISSZHANG Még egyszer a világszövetségről Az Új Szó olvasói tábora folyama­tosan tájékozódhatott arról, mi történt a Magyarok Világszövetsé­ge háza táján a május végi kül­döttgyűlés óta. December 8-án esetleg már úgy érezhette, hogy Jóból is megárt a sok”, hiszen egyszerre négy írás foglalkozott a világszervezettel. Köztük Kozsár Miklós olvasói leve­le „pontosította” az előző nap nap­világot látott cikkemet, amelyben arra hívtam fel a figyelmet, hogy „szükség van a szlovákiai szerve­zetre”. Kozsár Miklós sommás mondatát, mely szerint 2000. má­jusáig az MVSZ alkalmazottja vol­tam, nem tudom szó nélkül hagy­ni. A december 7-i írásom kézira­tában úgy mutattam be magamat, hogy 1991-től MVSZ-tag, 1995-ig MVSZ küldött, 1994-től 2000. au­gusztus 31-ig (tehát nem májusig) az MVSZ budapesti hivatalában tanácsnok, a szlovákiai és csehor­szági ügyek intézője voltam, jelen­leg a Rákóczi Szövetség elnöki ta­nácsadója vagyok. Ám a bemutat­kozás valószínűleg helyszűke mi­att lemaradt. Remélem, Kozsár Miklós nem arra akart célozni, hogy a hivatalból eltávolított munkatársaknak nem szabadna véleményt nyilvánítaniuk az MVSZ-ról. Az összes többi „pontosításhoz” annyit, hogy én arról az MVSZ-ről írtam meg a véleményemet, amelynek építésében tevékenyen részt vettem, Kozsár Miklós ezt azokkal a „tényekkel” mossa össze, amelyeket megfigyelőként a siófoki - mint mondják, tör­vényellenesen összehívott - ülé­sen tapasztalt. A siófoki esemé­nyeket én annak fényében próbál­tam láttatni, ami az MTI-jelenté- sekből és egy kolozsvári Patru- bány-interjúból is világos lett szá­momra. Tudniillik, hogy nem mi vagyunk „Erdély-ellenesek”, ha­nem a jelenlegi vezetésnek van „Szlovákia-fóbiája”, s megoldás­ként a legitim felvidéki képviselet helyett keresi a saját embereit. És lám megtalálta. Véleményem szerint Soóky László­nak ugyanebben a számban meg­jelent eszmefuttatásával az olvasó nem tud mit kezdeni, mert bár sa­ját bevallása szerint nem tagja az MVSZ-nek, azt sejteti, hogy min­den kulisszatitkot ismer. Közben érthetetlen módon összemossa a politikai képviselet és a civil szer­vezetek szerepét, és mást nem is TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A lap hozzájutott a millenniumi szilveszteri Álomalapítás című rendezvénysorozat forgatóköny­véhez, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja készített. A december 31-i közpon­ti állami ünnepség Szegeden a Dóm téren, Kaposvárott a Kossuth Lajos téren, Esztergomban a vár­ban, Budapesten pedig a Baross tértől a Ferenciek teréig, ületve az Erzsébet híd és a Lánchíd között a Dunakorzón zajlik. A fővárosi tűzi­játékot a tavalyihoz hasonlóan a két hídról, illetve a közöttük a Du­nán lehorgonyzón uszályokról lö­vik fel. Az országos program főren­dezője Káéi Csaba, a Happy End Kft. volt ügyvezető igazgatója. Ez a vállalkozás a Fidesz választási kampányait készítette elő, két éve a kormány pr-munkáját szervezi. Káéi készítette a miniszterelnök amerikai útját megörökítő televízi­ós riportfilmet is. A budapesti program december 31-én este fél tízkor a Rákóczi út Keleti pályaud­var felőli végén, a maskarások be­vonulásával kezdődik, innen az összegyűltek egy könnyűzenei koncerteknek helyet adó mozgó színpadot kísérve, Philip műsorve­zetésével a Blaha Lujza téren és az Astorián át vonulnak az Erzsébet híd lábához. Éjféltől negyedórás tűzijátékot tekinthet meg a tömeg a rakpartról, majd a Ferenciek te­rén Fenyő Miklós koncertjén és a hajnalig tartó utcabálon tombol­hatja ki magát. Az internetes Index nem cáfolt híre szerint az ezredvé­gi rendezvénysorozat 500-600 millió forintba kerül. Hasonló összegbe kerültek - a Kossuth téri állami ünnepséget és a légi bemu­tatót leszámítva - az augusztus 20-i programok is. A tételes elszá­molásra csak jövőre, az ÁSZ vizs­gálata után kerülhet sor. Az idei ál­lami ünnepségekre összességében csaknem kétmilliárd forintot költ az Országimázs Központ. NAPiGAZDASÁG Járai Zsigmond pénzügyminiszter úgy látja, hogy adókedvezmények­kel lehetne a magyar tőzsdére csá­bítani a vállalatokat, és a lap infor­mációi szerint a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) vezetése előrehala­dott egyeztetéseket folytat erről Orbán Viktor miniszterelnökkel. Tényleges jogszabály-előkészítő munka azonban friég nem indult a Pénzügyminisztériumban. A tőzs­dei cégek szerint az adókedvez­mény nem elsődleges szempont, de ösztönzőleg hathat. Az adóta­nácsadók ugyanakkor a káros adó­verseny hátrányaira hívják fel a fi­gyelmet. A BÉT vezetése tárgyalá­sokat folytat a kormánnyal a tőzs­dére készülő cégeknek adandó kedvezményekről - mondta Duna- völgyi Mária, aki részletekről egy­előre nem kívánt tájékoztatást ad­ni. Az értéktőzsde ügyvezető igaz­gatója szerint a magyar tőzsde for­galmának növelése érdekében kí­vánatos volna újabb társaságok megjelenése a börzén. Az ügyveze­tő elmondta, hogy az Európai Uni­ón belül például Görögországban is hasonló eszközökkel igyekeznek fellendíteni a forgalmat. keres, csak dühösen vagdalkozva az „érdekszférák botrányköveit”. A szösszenet írója gúnyolódhat, akkor is igaz, hogy néhány szlová­kiai MVSZ-tagnak van „magyar­ságigenlő, egységes, korszerű, de­mokratikus” (köszönöm a találó jelzőket) világszervezetre vonat­kozó elképzelése. Ismerek olyan koherens tervezetet is, amelyről értelmes vitát azért nem lehetett mindeddig tartani, mert az ellen­érdekeitek gyorsan megszervezték az elutasító nyilatkozatokat. S hogy ők kerekedtek felül, annak okát sokkal mélyebben kell keres­ni, mint ameddig egy napilap ke­retei közt most leáshatunk. Az okokat és következményeket azok­nak kell felismerniük, akik úgy gondolják, hogy nem utópia egy világ magyarságát összefogó szer­vezetet működtetni. Pogány Erzsébet Szöveg nélkül ( www.bomba.sk ) JEGYZET riminációt. Mert érezzük mi, hogy szerettek, szeretünk piszo­kul, és ezt törvénybe is iktatjuk. A hűség (latinul: fides) az eré­nyen és az üdvön, mintha valami hasonlót véstek volna az SS-legé- nyek szíjcsatjára. Olcsóbban ve­szem a fagyit, mint a hüle anyaor­szágiak, és ha tősgyökeres budai­val találkozom, csak annyit mon­dok: Piha! Lesz munkavállalási engedélyem, minden munkahe­lyet elfoglalok előlük (hogy va­cak bérért, amennyiért ők nem . dolgoznának, nem ide tartozik, rontaná e ragyogó optimizmust), ordenáré jódolgomban belépek a Magyarok Világszövetségébe, onnan is csurran-cseppen. Ám mindez nem jár alanyi jogon, leg­alább úgy kell felöltözni és be­szélni, mintPatrubány Miklós­nak. Mert konjunktúra van, keb­lemre magyar, eb ura fakó! Félre a tréfával. Megértem az erdélyie­ket, a kárpátaljaiakat, nekik lét­kérdés a munkavállalás, utálja is őket a magyarországi házmester­közvélemény (minket is), csak ezt a megalázó kirakatszeretetet, ezt a nyálparádét tessék abba­hagyni. Mert előbb-utóbb az lesz a státustörvényből, amit nem akarnak: másodrendű magyar lesz minden nemzetiségi. Nagy­szőlőstől Kolozsváron keresztül Szabadkán át Losoncig. Uf.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom