Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-12 / 286. szám, kedd

TÉMA: A DEPRESSZIÓ

„A gimiben bukásra álltam matekból, elhagyott a barátom, nem csoda, hogy úgy éreztem: értelmetlenné vált az életem"

Ha fáj a lélek

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 12.

A cseh pszichiátriai társaság felmérése szerint az országban idén a lakosság 15 százalékán mutatkoztak depressziós tünetek. A szakértők úgy vélik, ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a levert, kedvetlen, gyakran élni sem akaró emberek zöme nem kér orvosi segítséget.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a depressziós betegek ötven százalékát nem kezelik.

FELDOLGOZÁS-A lelki fájdalom a legborzasztóbb - állítja az 53 éves Helena. - Három gyereket szültem, háromszor műtötték, egyszer pedig súlyos balesetet szenvedtem. Ám az átélt fájdalom nem hasonlítható össze azzal, amit most érzek. Bár fél éve kezeltetem magam, s állapotom valamelyest javult, nem tapsolhatok. Úgy érzem, mintha a betegség várna rám valahol - mondja. - Munkahelyi stresszel kezdődött. A cég, amely alkalmazott anyagi nehézségekbe került, megkezdődtek az elbocsátások, és az első hullám az idősebbeket érintette. Rettegni kezdtem attól, hogy sorra kerülök én is, ezért három ember munkáját végeztem. Fáradt voltam, de nem lazítottam. Ráadásul a családomon belül is rámszakadtak a gondok. Súlyosan megbetegedett az anyósom, megnősült a fiam és meghalt az édesapám... A depresz- szió alattomosan támadt rám. Alvászavarral és gyakori szívdobogással kezdődött, ehhez társult a félelem, az étvágytalanság, a fejfájás és az ízületi bántalmak. Elszállt az életkedvem, hirtelen kiveszett az életemből az öröm. Aztán már egy tea megfőzésére is képtelen voltam. Kórházba kerültem akut depresszió diagnózissal.

A második világháború óta egyre emelkedik a depresszióban szenvedő betegek száma. A pszichiáterek szerint az ember élete során háromszor válik veszélyeztetetté. Először 19-20 éves korban, másodszor a nyugdíjkorhatár elérésekor (nőknél a változókor) és harmadszor az öregség beköszön- tével.

A 19 esztendős Mónika túl van a nehezén, de majdnem nem élte túl a rárontó depressziót. - Két doboz altatót vettem be, a biztonság kedvéért pedig a bal kezemen az ereket is felvágtam. A gimiben bukásra álltam matekból, elhagyott a barátom, így nem csoda, hogy úgy éreztem: értelmetlenné vált az életem. Ma már tudom, hogy hülyeséget csináltam. Ráadásul nem is észleltem azt a bizonyos alagutat, melynek végén melengető fény és

Figyelmeztető

jelek:

♦ állandó levertség, rossz hangulat;

♦ érdektelenség, apátia, szomorúság;

♦ étvágytalanság, illetve farkasétvágy;

♦ álmatlanság;

♦ általános fáradtság (fejfájás, ízületi fájdalmak, gerincfájdalom, emésztési zavarok);

♦ libidócsökkenés;

♦ öngyilkossági gondolatok, kísérletek, halálvágy

Gyógyítás:

♦ szakorvosi vizsgálat;

♦ gyógyszerezés;

♦ rendszeres ellenőrzés (akkor is, ha a beteg már jól érzi magát!);

♦ zavartalan alvás;

♦ kikapcsolódás;

♦ barokk vagy ezoterikus ene hallgatása;

♦ séta, sport;

♦ a család, a barátok megértése, segítsége

kedves lények várják az érkezőt. Sötétség és fájdalom vett körül. Szóval, banális történet - rándult fintorba a lány arca. - Csak a szüleim borultak ki, anyu azóta állandóan őriz. Szerintem, most már neki van szüksége pszichiáterre. Pedig nem kell tartania attól, hogy öngyilkos leszek.

A stressz, a nehéz élethelyzet válthat ki depressziós reakciót. A kutatók viszont azt is bejelentették, hogy találtak néhány gént, melyek „felelősek” lehetnek a bipoláris affektiv zavar kialakulásáért, amikor - váltakozva - a beteges levertség ok nélkül eufórikus örömmé csap át. Mónika esetében az orvosok veleszületett hajlamot állapítottak meg, apai nagyapja, - bár a család tabuként kezelte a történteket - öngyilkosságot követett el.

Noha a depressziós betegek többsége nő (az arány 3:1), a férfiak lassan behozzák a lemaradást. Az öngyilkosságok terén - évente kétezren vetnek véget életüknek - viszont már vezetnek. Az endogén depressziónál az öngyilkossági kísérlet a betegség első tünete. Szó sincs holmi ijesztgetésről, a beteg valóban meg akar halni. Tudni kell azt is, ha tíz napnál hosszabb ideig tart a szomorú, melankolikus hangulat, búskomorság, szakemberhez kell fordulni. Mert a depresz- szió egy ördögi kör, amelyből segítség nélkül nem lehet kitörni. A beteg őrlődik, kizárólag a kudarcaira emlékezik, önmagát vádolja és marcangolja. Nincsenek elfogadható, biztos tanácsok a beteg viszA pszichiáterek szerint az alkohol a depresz- sziósok ádáz ellensége.

szazökkentésére, óvakodni kell attól, hogy frázisokkal könnyítsünk a helyzeten. Nem szabad megjegyzéseket tenni (lesz még rosszabb is, mindenki a saját szerencséjének a kovácsa) a beteg kárára, mert pl. az autószerencséüenség következtében családját elveszítő családtagban éppen ezek válthatják ki az öngyilkossági szándékot.

Kevés szó esik arról, hogy az aktív, sikeres emberek is depressziósak. Sokan önmaguk előtt a munkába, a sportba menekülnek, mert a semmittevés számukra kínokat jelent. Vannak nők, akik depressziós rohamaikat vásárlással gyógyítják, akadnak, akik takarításba fognak. Mindkét esetben orvosi tanácsra szorulnak. A pszichiáterek figyelmeztetnek arra is, hogy az alkohol a depressziósok legádázabb ellensége.

A földrajzi fekvés, az éghajlat is fontos tényező a depresszió kialakulásában. Nem véletlen, hogy az

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikai adatai szerint a világ lakóinak 16 százaléka életében legalább egyszer depresszióba esik, 5 százalékuknál a civilizációs betegség ismételten fordul elő. A száraz számok mögött emberi sorsok, gyakran egyéni szenvedések és családi tragédiák rejtőznek, éppen ezért fontos a betegség mielőbbi kezelése. Örvendetes, hogy a szakorvosok szerint nincs olyan depresszió, amelyet gyógyszere- zéssel ne lehetne legyőzni!- A depressziót, főleg a könnyebb változatát többféle módon gyógyítjuk - magyarázta Alojz Rakús, a Szlovákiai Pszichiátriai Társaság elnöke. - A reaktív depressziónál a pszichoterápiái módszereket vetjük be, miközben az elsőrendű feltétel az, hogy a beteg beleegyezzen a kezelésbe. A súlyosabb kórtüneteknél a közvélemény által elektrosokkos kezelésként ismert eljárást használjuk. A gyógyulási

Illusztrációs felvétel

folyamat nagyon jó, gyors és biztonságos. Mindezek ellenére a legjelentősebb gyógyítási forma a gyógyszerezés, az antidepresszí- vumok napi adagjának pontos meghatározása. Tagadhatatlan, hogy már a 60-as évek óta használatos gyógyszerek is óriási segítséget nyújtanak a depressziós betegeknek, ám nem hallgatható el az sem, hogy hatásuk csupán 2-4 hét elteltével (általában a 16. napon)

A betegek a depresszió egyes szakaszait óriási kínként élik meg.

jelentkezik, és különféle kellemetlen mellékhatásai is lehetnek. Ezek a tünetek - vérnyomáscsökkenés, szájszárazság, emésztési zavarok, fejfájás, szívdobogás - a betegeknél azt a látszatot keltik, hogy az orvosság nem segít, sőt hatására állapotuk, közérzetük romlik. Ezért is fordul elő, hogy a

pressziós tünetek súlyosbodásával jár, tájainkon ősszel növekszik a betegek száma. Állítólag azért, mert ebben az évszakban szervezetünkben jelentősen kevesebb melatonin (hormon) termelődik.

páciensek rendszertelenül, vagy egyáltalán nem szedik. Az új gyógyszerek generációja kivédi a kellemetlen mellékhatásokat. Hatóanyaguk az agyban lejátszódó folyamatokban játszik szerepet, tehát csökkenti a depresszió kiala- kulásánk lehetőségét.- Nemrég fejeződött be egy európai felmérés, melynek eredményei megdöbbentettek - tájékoztatott a neves elmeszakértő. - A tanulmány szerint világviszonylatban Európában a legmagasabb a depressziósok aránya, s a szenvedők 60 százaléka orvosi segítség nélkül harcol a betegséggel! Ez azért is szomorú, mert - a betegek elmondásából tudom, - a depresszió egyes szakaszait óriási kínként élik meg. A vallásos pácienseim fel- gyógyulásuk után gyakran azt mondják, hogy megismerték a poklot. Egy másik betegem, aki depressziós állapotában öngyilkosságot kísérelt meg - a vonat elé vetette magát, és mindkét lábát amputálni kellett - kijelentette: a testi

Az orvosok szerint a depresszióban szenvedők épp a karácsonyi ünnepek táján érzik magukat a legrosszabbul, amikor szinte mindenki igényli a családi hátteret, a barátok közelségét, (-erf)

fogyatékosság kisebb szenvedéssel jár, mint a depresszió. Ezért fontos a mielőbbi segítségnyújtás.

A pszichiáter elmondta, a gyógyításban nemcsak az orvosokra, egészségügyi dolgozókra hárul nagy szerep, hanem a hozzátartozókra is. Ha vállalják, hogy a „lelki támasz” mellett ügyelnek a gyógyszer pontos szedésére, a páciens otthon gyógyulhat. Mert kár tagadni, sokan az elmeosztályon történő kezeléstől is tartanak. Főleg a közvélemény miatt.

A depresszió kialakulása többnyire hosszan tartó folymat, jellegzetes tünete a beteges szomorúság, búskomorság. Ha megfigyeljük, hogy a környezetünkben élők egyre kedvetlenebbé válnak, érdeklődésük, önbizalmuk csökken, félelmük szorongássá fajul, ha befelé fordulnak és önvádaskodással gyötrik magukat, ne késlekedjünk, irányítsuk, kísérjük szakorvoshoz az illetőket. Hiszen a gyors segítség gyors gyógyulást eredményez!

Szakemberhez kell fordulni!

Se célunk, se örömünk

Nem tudunk mit kezdeni magunkkal, se célunk, se örömünk. Ráadásul gyengének, elesettnek érezzük magunkat. Az sem vigasz, hogy kimagasló történelmi személyiségekről tudható: hasonló bajtól szenvedtek.

A depresszió - vagy köznapi néven búskomorság - az ember testilelki bajainak egyik legősibb jelensége. E betegségnek számos megjelenési formája van: egyebek között ilyen az úgynevezett hipolaris depresszió, amikor az ember felhangolt állapotát a letörtség, szomorúság, örömtelenség követi. Kimutatták, hogy a Nobel-díjasok nyolcvanöt százaléka szenvedett ebben, de más híres emberek is, például Napóleon, Luther Márton, Abraham Lincoln vagy éppen Széchenyi István, József Attila, Latinovits Zoltán, akiknek élete öngyilkosságba torkollt. Ugyanis a depresszió egyik megnyilvánulási formája a halálvágy, öngyilkossági gondolatok.

A depresszió világjelenség, jóllehet országonként más-más a betegek aránya. Magyarországon mintegy egymillióra tehető a számuk, köztük 2000-2400 válik öngyilkossá. E hajlam az északi országokban vagy Közép-Európá- ban erősebb, mint délen: például százezer magyar közül negyven választja ezt a „megoldást”, míg Görögországban csupán öten. Lehetséges, de nem bizonyított, hogy a klimatikus környezet is befolyással bír. Ugyanis a depresszió egyik úgynevezett epizodikus változataként tekintik az őszi-téli depressziót, amit a fényhiánnyal, a borús, esős, havas időjárással is kapcsolatba hoznak. Ezért egyes kezelési módok között szerepel a fénykúra.

Ennek során 2000 lux fényerejű teljes spektrumú fényt alkalmaznak, persze annak, aki megteheti, napsütötte tájakra való utazást ajánlanak.

A depressziót ma már számos gyógyszerrel, úgynevezett

antidepresszánsokkal kezelik. Ezek az agyi ingerületátvivő anyagok például a szerotonin és a noradrenalin koncentrációját változtatják meg.

Nem könnyű felismerni a depresz- szió különféle változatait. Sajnos - a szakemberek szerint - még a háziorvosok fele sem képes erre. Mindenesetre a beteg és környezete felfigyelhetnek bizonyos jelekre, amelyek a depresszióra utalhatnak. Ilyen a már említett örömtelenség, nyomott kedélyállapot, alvászavar, például 12-14 órás alvás után az illető fáradtabban ébred, mint mikor lefeküdt aludni. Az őszi-téli depressziónál rendkívüli étvágy, falánkság is felléphet. Gyakori a súlyos ingerlékenység, feledékenység, a depressziósoknál erős alkoholigény is mutatkozhat.

Az alkoholisták legalább fele így próbálja enyhíteni a depresszió kínzó élményét.

Az őszi-téli depresszió kísérői a testi tünetek: így például a fejfájás, a reumás fájdalmak, főleg a nyaki és ágyéki gerinc területén, a szexuális érdeklődés csökkenése, szorongás. Jellegzetes az is, hogy reggel rosszabbul érzik magukat, nehezen tudják felvenni a napi ritmust.

A depresszió létrejöttében örökletes tényezők és környezed hatások egyaránt közrejátszanak. A genetikai hajlam: ha mindkét szülő depressziós volt, 75 százalékos, ha csak egy, 25 százalékos az esély a depresszióra. A krízishelyzetek, a magány, súlyos betegség, hozzátartozók halála, hozzájárul a depresz- szió kialakulásához. Az egyetlen megoldás, szakemberhez fordulni és nem belenyugodni a letört hangulatba, mint megváltoztathatatlan istencsapásba. (MTI-PRESS)

Az oldal anyagát írta és szerkesztette: Péterit Szonya

Európában a legmagasabb a depressziósok aránya, a szenvedők 60 %-a orvosi segítség nélkül harcol a betegséggel

Kezelhető, gyógyítható a depresszió

izlandiak elsők az antidepressziós gyógyszerek fogyasztásában. Legkevesebb öngyilkosságot viszont a napsütötte Spanyolországban és Olaszországban követnek el. A nappali fény csökkenése a de-