Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-11 / 285. szám, hétfő
Hétfő, 2000. december 11. 9. oldal Szabó Bence olimpiai bajnok magyar kardvívó a kapitánykodásról, a vívásról és szeretett klubjáról FIE-elnökválasztás: Roch maradt Kamuti ellenében „Kihúzták a lábunk alól a talajt” „Még egy évet ilyen körülmények között nem tudunk átvészelni." (Prikler László felvétele) A reformok kudarca Pályafutása befejezése óta - az atlantai olimpia után akasztotta szögre a kardot - sem távolodott el egykori sportágától. Szabó Bence kétszeres olimpiai aranyérmes (Szöul - csapat, Barcelona - egyéni), világ- és Euró- pa-bajnok magyar vívó, az UTE klubelnöke. FÜREDI MARIANNE Vívóként legutóbb éppen egy éve hallatott magáról, amikor elhatározta, hogy megpályázza az olimpiai részvételt. Az újabb fejezet pedig most kezdődik az életében, ugyanis Kovács Tamás technikai igazgató mellett szaktanácsadóként működik majd. - Kovács Tamás megkeresett, hogy elvállalnám-e a tanácsadói tisztet a kard területén. Olyan társaim lennének, mint Kamuti Jenő tőrben, Móna István pedig párbajtőrben. Komolyan gondoltam, hogy egy ilyen társaságba bekerülni megtiszteltetés, ezért igent mondtam. Még sok konkrétumot nem tudok a munkámról, de ahogy beindul a felkészülés az új idényre, gondolom, mi is szerephez jutunk. Nem is olyan régen még néni ebben a szerepkörben vetődött fel az ön neve. Igen, tudom, hogy szövetségi kapitányként is szóba jöttem. Erről csak annyit, hogy nem szeretnék második lenni egy olyan versenyben, amelyiken el sem indultam. Vagyis csupán baráti beszélgetésekkor merült fel az ödet - kétszer beszéltem Gémesi György elnökkel, egyszer pedig Kovács Tamással -, és egyszer sem hangzott el konkrétum. Én csak akkor jelentkeznék kapitánynak, ha lenne kész programom, amiről nem esett szó, mint ahogy az én feltételeimről sem. Márpedig abba nem mentem volna bele, hogy szeretett klubomat, az UTE-t egyik napról a másikra otthagyjam, kértem volna némi átmenetet. Ráadásul sosem indultam volna Kovács Tamás ellenében! Az olimpia után az volt az elképzelés, hogy átalakítják a szövetség szerkezetét, és Kovács Tamás lett volna a szövetség igazgatója, aki az egész Bence a páston (Archív-felvétel) vívás programjáért, benne a fejlesztésért és a vidékért felelős, én pedig a szövetségi kapitány. Tamással egyébként jó a viszonyom, versenyzőként is sokat köszönhettem neki. Hogy milyen vezető? Hi- bádan ember nincs, ám Tamás kompromisszumra képes. Éppen ezért nem értem a mostani ellenzéket, ha egyáltalán van ilyen, még ha az elhangzottakban van is részigazság. Szerintem nem az a gond, ha valahol létezik ellenzék, hiszen ahány ember, annyi vélemény lehet. Ám a másik tábor fogjon össze, álljon elő programmal, és ne csak bíráljon. A szurkálódás csak zűrzavart teremt, és nem használ a vívásnak. Tavaly, az újabb olimpiai szereplés reményében nekivágott az idénynek, ám nem járt szerencsével. Nem bánta meg a visszatérést? Nem! Jó kísérlet volt, és imádok versenyezni. Hangsúlyozom, a visszatérésem egyéni vállalkozás volt, se a klubomat, se a szövetséget nem terhelte anyagilag. Sajnos a januári sérülésem, az izomszakadás visszavetett. Ezt még a fiatalok is megsínylik, én meg már harmincnyolc éves vagyok... Szóval, jó volt újra lejárni a terembe. Az olimpia előtt meglátogattam Ferjancsi- kékat a mátraházi edzőtáborban, vívtam is velük. Nagyon kemény munkát végeztek a fiúk, talán túl keményet is. Úgy érzem, kicsit fásultak is voltak a sok edzés miatt, márpedig a magyar kardcsapatok mindig a vagányságról, a csibész- ségről voltak híresek. Ezt most nem éreztem rajtuk. Ám az tény, hogy a jelenlegi legjobb magyar kardcsapat utazott el Sydneybe, tehát a válogatást nem érheti bírálat. Bár papíron csak a kardnál lesz szaktanácsadó, bizonyára általánosságban is van véleménye a vívásról. Tudomásul kell venni, és e szerint tervezni, hogy a sorozatversenyeknek más a pszichés hatásuk, mint a kiemelt, nagy versenynek. Más úgy vívni egy Világkupa-viadalon, hogy ha nem sikerül, a következő állomáson, mondjuk, két hét múlva javíthatok. Egy világbajnokság vagy olimpia esetében egy évet, sőt négyet kell várni a javításra. A mai válogatottak közül ezt a legjobban Kovács Iván esetével tudom példázni. Iván, aki az egyik kedvenc versenyzőm, sőt barátomnak is nevezhetem, az elmúlt idény Világkupa-versenyein is remekelt, ennek köszönhetően szerzett olimpiai kvótát. Ám amióta favoritnak kiáltották ki, érmet várnak tőle, világ- versenyen nem tud a dobogóra állni. Amíg vívtam, mesteremmel, Za- rándi Csabával kikísérleteztük, nálam hogyan kell megtervezni a versenynaptárt, mi felel meg a legjobban. Aztán a bevált recept szerint Vágtam neki a kilencvenkettes évnek, a barcelonai olimpiának. Véleményem szerint a válogatottak számára ki kellene jelölni néhány kiemelt versenyt, rá kell rakniuk a terhet, hogy hozzászokjanak az érzéshez, a tétverseny súlyához. Önnel beszélgetve nem lehet kihagyni egy területet, mégpedig az egyik legnagyobb múltú, legeredményesebb klub, az UTE sorsát. Az idén 115 éves egyesület, enyhén szólva, egykor szebb napokat élt meg. Valóban, az egész egyesület nagyon nehéz helyzetben van, a magyar élsport zászlóshajójából után- pótiás-nevelő bázis vált: Barcelonában 32 ponttal még a legeredményesebb klub voltunk, Atíantá- ban 26 pontot, Sydneyben azonban már csak hatot szereztek versenyzőink. Kilencvenkilenc januárjában kihúzták a lábunk alól a talajt, amikor figyelmen kívül hagyták az érvényes BM-szerződésün- ket. Nekünk viszont olimpiától olimpiáig szóló megállapodásunk volt a versenyzőkkel, amit így, értelemszerűen, nem tudtunk teljesíteni. Sokan eligazoltak tőlünk, és perek szakadtak a nyakunkba. Iszonyúan nehéz hónapokat éltünk át, de talpon maradtunk. Ez az időszak azonban még jobban összekovácsolta a társaságot, az edzők és a szakosztályvezetők és mindenki, aki szívén viseli az UTE sorsát, erőn felül teljesít, és próbálja életben tartani a szakosztályát. A 15 szakosztályunkra a szövetségi leosztásból csupán tizenkétmillió- hatszázezer forintot kaptunk, viszont százegymilliót költöttünk. Szerencsére voltak szponzorok, akik kitartottak mellettünk, nekik köszönhetően tudtuk átvészelni az évet, előteremteni a hiányzó összeget. A mi egyesületünk lett a legjobban tönkretéve. Minket nem támogathat minisztérium, de még állami vállalat sem. A létesítmény- helyzetünk nincs rendezve, így nem tudunk saját bevételt termelni. Például a Király utcai vívóteremben is csak megtűrtek vagyunk a BM szabadidősportja mellett, holott a versenyzőknek este hat után is helyet kéne adni, hiszen iskola után akkor jönnének edzeni. Tudomásul kellene venni, hogy esetünkben ez a sportkoncepció nem életképes, se az élsportnak, se az utánpótlásnak nem kedvez. Az élsportolóinkat, mint említettem, nem tudtuk megtartani, a gyerekek sportolásáért pedig mégsem kérhetünk több ezer forintos tagdíjat... A gyerekek jönnének sportolni, a vívókhoz például nagyon sokan jelentkeztek, ám egyre kevesebb szülő tudja vállalni a növekvő kiadásokat. Találkoztam Orbán Viktor miniszterelnök úrral, tájékoztattam őt gondjainkról, és megígérte, hogy lesz folytatása a beszélgetésnek. Nagyon bízom a segítségében, mert még egy évet ilyen körülmények között nem tudunk átvészelni. MTI-JELENTÉS Párizs. A Francia Autóklub párizsi székházában került sor a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) tisztújító kongresszusára. Az elnöki posztért, mint négy esztendeje, ugyanaz a két sportvezető versengett. Megint nyert, most 74-24-es szavazással, Kamuti Jenő ellenében a francia René Roch. Kamuti, aki 1957-től 1976-ig a világ egyik legsikeresebb tőrözője volt, s az elmúlt években a Nemzetközi Fair Play Bizottság, valamint az Európai Vívó Szövetség elnöke lett, számos reformjavaslattal próbálta maga mellé állítani a vívóvilágot. Sikertelenül. A 63 esztendős sebész, aki a MÁV Kórház igazgató főorvosa, előzetesen kiegyensúlyozott versenyt várt Roch ellenében, sőt, bizakodott, hogy - nem úgy, mint négy éve Atlantában, amikor 44:43-ra maradt alul - most megszerzi a többség bizalmát. - A jelek szerint a vívótársadalomnak nincs szüksége azokra az újításokra, amelyeket én szándékoztam bevezetni elnökké választásom esetén - nyilatkozott csalódottan Kamuti. - A szavazás számszerű eredménye megdöbbentett, de nincs mit MTI-TUDÓSÍTÁS Athén. - A legfontosabb feladat az, hogy a súlyemelést tisztán megtartsuk a fontos olimpiai sportágak között - mondta Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség pénteken megválasztott elnöke. - Azt hiszem, engem nem lehet azzal vádolni, hogy nem vagyok realista. Csak olyan célt tűzök ki magam elé, ami megvalósítható. Szeretném a súlyemelést modern körülmények között tovább irányítani. Ebben korábban nagyon jó partnerem volt Gottfried Schödl, aki 28 év után visszavonult, és most úgy érzem, nagy segítségemre lesz Ja- nisz Szgurosz, akit főtitkárrá választottak. Magas szintű munkát végző, profi szövetséget akarok vezetni. Úgy kell átlépni a XXI. századba, hogy a súlyemelés egy fontos alapsportág legyen. Az utóbbi olimpiákon nagy sikerük volt a versenyeinknek. Tudom, hogy sok ember a sportággal kapcsolatban rögtön a doppingra asszociál, de én ismét elmondom: nálunk sincs több pozitív eset, mint máshol. Sydney. Tévéshow-nak is beillő úszóversenyre került sor Sydneyben, az olimpiai uszodában a két és fél hónappal ezelőtti játékokon összesen öt aranyat elhódító két holland szupersztár, Inge de Bru- ijn és Pieter van den Hoogenband főszereplésével. De Bruijn nyert 50 m pillangón (kapott az elsőségért 2730 dollárt), Hoogenband azonban csak harmadik lett a férfiak hasonló távú gyorsúszásában. A 4x100-as gyorsváltó tagjaként olimpiai bajnok ausztrál Áshley Callus, valamint az amerikai Jason Lezak előzte meg. Mindkét sztárvendég elsősorban arra az ünneplésre emlékezett, amely a legutóbbi és a mostani sydneyi látogatásuk között zajtenni: el kell fogadni a vívást olyan konzervatív sportágnak, amelyre jellemző, hogy nagyon nehéz rajta változtatni. Azt sem szabad elfelejteni, s ez is a hagyományokhoz tartozik, hogy száz éve olasz, vagy francia elnök irányítja a nemzetközi szövetséget. Kamuti szerint nem a személyével volt gondjuk a voksolóknak, hanem attól a programjától ijedtek meg, amelyhez nagyon sokan gratuláltak neki, de csak a folyosón... Ő ugyanis a sportágat szerette volna az eddiginél sokkal jobban „tévésíteni”, még több régi elemének feláldozása árán is. - Csalódott vagyok, de nincs lelkiis- meret-furdalásom, mert megtettem, amit lehetett az általam képviselt ügy érdekében. Hogy saját életemből keressek hasonlatot: az történt, mintha sebészként az égvilágon mindent elkövetnék a betegemért, mégsem sikerül megmenteni az életnek... Arra a kérdésre, hogy négy év múlva megpróbálkozik-e harmadszor is, Kamuti Jenő azt válaszolta: igen. Hozzátette; nehéz ennyi időre előre jósolni, de az biztos, hogy az ő gondolatai örökké a vívás körül forognak majd ezután is. A feladatok végrehajtását nagy mértékben megkönnyítheti, hogy a magyar elnököt valódi szavazás nélkül, közfelkiáltással választották meg, azaz a szövetségen belül nagyon nagy a támogatottsága. - Amikor először tapsoltak felállva és Gottfried Schödl kihirdette, hogy én vagyok az új elnök, magam kértem, legyen titkos szavazás, akár még a teremből is hajlandó vagyok kimenni. Ezt azért tartottam szükségesnek, hogy azután később senki se mondhassa: Aján Tamást a kongresszus nem is választotta meg. Emellett persze láttam volna, hogy mennyien támogatnak igazán és van-e komoly ellenzék. A javaslatomat nem fogadták el, újra felállva tapsoltak, ezzel egyben ki is fejezték a véleményüket. Én baráti hangulatot szeretnék kialakítani a szövetségen belül, olyan együttműködést, amellyel meg tudjuk oldani a feladatokat. Ezek közé tartozik a női súlyemelés fejlesztése, a pénzügyi és marketing rendszerünk modernizációja és a doppingellenes küzdelem folytatása. lőtt tiszteletükre. De Bruijn azt mondta, hogy az olimpia óta ezen a hétvégén úszott először „komolyan”.- Bár még semmi nem dőlt el, lehetséges, hogy megpróbálok jövőre, a fukuokai világbajnokságon öt egyéni számban nyerni- nyilatkozott az 50 és 100 m gyors, valamint a 100 m pillangó olimpiai bajnoka. - Az eddig beváltak mellett gondolkodom az 50 pillangón és a 200 gyorson is. Hoogenband arra készül, hogy tovább javítsa a 100 és 200 gyorson érvényben lévő világcsúcsait. Bevallotta, hogy a sikerek ellenére olimpiai szereplése, szerinte, nem volt kifogástalan, mert sokat hibázott versenyei során. Aján Tamás: tiszta versenyeket, modern szövetséget Elnök - közfelkiáltással Úszóverseny két holland szupersztár főszereplésével Nosztalgiázás Sydneyben
