Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-09 / 284. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 9. TÉMA: AZ EMBERI JOGOK NAPJA Holnap, az emberi jogok napján a megkínzottakra, ártatlanul bebörtönzöttekre és az elnyomottakra emlékezünk Az emberi jogok asztalánál Kenyai rendőrök egy nairobi békés tüntetés résztvevőjét bántalmazzák Bangladesben a legrosszabb az asszonyok helyzete Nő az erőszakok száma 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szerve­zete (ENSZ) közgyűlésén el­fogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkoza­tot. Ennek emlékére 1950- ben az ENSZ-közgyűlés a holnapi napot, december 10- ét az emberi jogok napjának nyilvánította. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozatában foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továb­bá a gazdasági, szociális és kultu­rális jogok bizonyos körét. E nyi­latkozat az emberi jogok egyete­messé válásának kezdetét jelentet­te, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. 1976-ban valósággá vált az Emberi Jogok Nemzetközi Törvé­nye, mivel három olyan jelentős okmány lépett hatályba, amelyek a nemzetközi egyezségeket aláíró ál­lamoktól megkívánják, hogy széles körben elismeijék az emberi jogo­kat, és védelemben részesítsék azokat. Az Emberi Jogok Európai Egyez­ménye az emberi jogok tisztelet­ben tartásával, a demokratikus in­tézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács (ET) legfőbb do­kumentuma: az egyezmény meg­határozza, melyek azok a jogok, amelyek minden egyes embert megilletnek, s kötelezi az aláíró ál­lamokat ezen jogok betartására. A jogok betartásának ellenőrzésére, szükség esetén azok kikényszeríté­sére jött létre az Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága, melynek ítéletei az egyezményt elfogadó összes tagál­lam számára kötelezőek. Az Embe­ri Jogok Európai Egyezményének ratifikálása az Európa Tanácsba történő felvétel egyik legfontosabb feltétele. Az Európai Emberi Jogi Konvenció többek között védi az állampolgárok jogait a túlságosan elnyújtott bírósági eljárás, jogi eljá­rási hibák, a sajtószabadság meg­sértése, továbbá személyek és em­bercsoportok diszkriminációja és a kiutasítás vonatkozásában. A kon­venció értelmében bármely állam­polgár, ha úgy érzi, hogy a hivatali 1976-ban valósággá vált az Emberi Jogok Nem­zetközi Törvénye. önkény áldozata, vagy az állam bármiképp beavatkozott alapvető jogaiba, panaszt tehet kormánya ellen az Európa Tanács emberi jogi bizottságánál. A bíróság ítélete kö­telezi az adott ország kormányát: törvényeit alakítsa át úgy, hogy az emberi jogok .tárgyalt megsértése többé ne fordulhasson elő. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság megalakulása, 1959 óta mintegy ezer ítéletet hozott és ebből több mint 470 esetben állapította meg az Európai Emberi Jogi Konvenció legalább egy elvének megsértését. Olaszországot például 104, Franci­aországot 61, Nagy-Britanniát pe­dig 55 esetben marasztalta el a bí­róság. A nagy szám esetükben nem véleden, hiszen korán ratifikálták, hogy az Európai Emberi Jogi Bi­zottság és a Emberi Jogi Bíróság il­letékes, mint utolsó jogorvoslati fórum, állampolgáraik ügyében. Ezzel jócskán megelőztek olyan országokat, amelyek csak 10-30 évvel később tették ezt meg. Cip­rus csak 1988-ban, Málta és Tö­rökország 1987-ben fogadta el, sőt az 1789-es emberi jogi nyilatkozat történelmi hagyományával rendel­kező Franciaország is csak 1981- ben ismerte el az egyéni panasz­hoz való jogot. A hetvenes évek elején a bíróság átlagosan néhány ítéletet hozott évente, 1997-re számuk mintegy 200-ra duzzadt. Ezért működési reformot vezettek be. 1998 no­vember elejétől az ET tagállamai­nak állampolgárai közvetlenül panaszt tehetnek Strasbourgban az Európai Emberi Jogi Bíróság­nál, ha úgy érzik sérelem érte em­beri jogaikat, és ha hazájukban már kimerítettek valamennyi jog­orvoslati lehetőséget. Bármely ár­tatlannak talált vagy elítélt sze­mély jogorvoslati kérelemmel él­het, erkölcsi és anyagi elégtételre formálhat igényt, sőt elérheti or­szága törvényeinek felülvizsgála­tát is, ha az Európai Emberi Jogi Bíróság úgy találja, hogy az illető esetében alkalmazott törvény sér­ti az Európai Emberi Jogi Konven­cióba foglalt 25 alapelv valame­lyikét. MTI-JELENTÉSEK Az amerikai nők csaknem egyne­gyede ellen követnek el nemi erő­szakot vagy erőszakos cselek­ményt a hozzájuk közel álló part­nerek, beleértve a házastársakat is. A férfiak esetében hét százalék­ra tehető az arány. A szövetségi igazságügyi minisztérium által közzétett felmérés azt mutatja, hogy a családi-partneri erőszak mozgatórugói sokfélék, és nem le­het pusztán egyetlen tényezőre visszavezetni a káros jelenséget. Ráadásul az esetek jelentős része nem is jut a hatóságok tudomásá­ra. Eltéréseket mutatnak a statisz­tikák a homoszexuálisok esetében is. A leszbikus partnerrel együtt élő nők kevesebb erőszaknak van­nak kitéve, mint azok, akik hetero­szexuális kapcsolatot ápolnak. Ugyanakkor a homoszexuális fér­fiak ellen jelentősen több táma­dást hajtanak végre, mint azok el­len, akiknek nő a partnerük. Bang­ladesben éri a nőket a legtöbb erő­szakos cselekmény férfi társaik ré­széről. Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által közzétett idei jelen­tésből kiderül: a bangladesi nők 47 százalékát bántalmazza ellenkező nemű társa. Az ország muzulmán részében, ahol a hagyomány előír­ja, hogy a nő alávesse magát férjé­nek és félje szüleinek, az erősza­kos cselekedetek a szóbeli és fizi­kai zaklatástól a sérülésekkel járó verésen át a nemi erőszakig és a megcsonkításig terjednek. Sajtó­cikkek szerint a nőhöz közeledő férj, barát vagy más férfi visszauta­sítás esetén többnyire erőszakhoz folyamodik. Bangladesben - ahol pedig a kormányfő és az ellenzék vezére is nő - a nők ellen elköve­tett gyilkosságok mintegy 50 szá­zaléka a házasságon belüli erő­szakkal, a hozományt illető nézet- eltérésekkel és a poligám házas­sággal függ össze. Sokan válnak a családi körülmények áldozatává Börtönlakó gyermekek Az Amnesty International az emberi jogok megtartásáért harcoló legfontosabb nemzetközi szervezet Gyertyaláng és szögesdrót - a szabadság reménye Börtönkönnyek. Ez az afrikai asszony egy amerikai börtönben várja a vá­laszt kegyelmi kérvényére. (Fotók: az Amnesty International archívuma) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A világon több mint egymillió gyermek él zárt intézményekben, szabadságától megfosztva, derül ki abból az elemzésből, amelyet az UNESCO két párizsi munkatársa készített. Geert Cappelaere és Anne Grandjean a témáról írt - „Szabadságtól megfosztott gyer­mekek jogok és realitások” című - könyvük bevezetőjében elmond­ják, hogy csak az igazságügyi ható­ságok vagy más hivatalok által zárt intézményekbe elhelyezett gyermekekkel foglalkoznak tanul­mányukban, rajtuk kívül azonban még számtalan gyermek él jog- fosztottan, szabadságában súlyo­san korlátozva a világ számos tá­ján. A tanulmány megállapítása szerint az állami intézményekben különböző okok miatt fogva tar­tott gyermekek mindössze 5-10 százaléka vesztette el szabadságát súlyos bűnök elkövetése miatt. Többségük azonban nem bűnöző. Sokan a családi körülmények, a hátrányos élethelyzet miatt, fizikai és pszichés problémák következté­ben kerültek a környezetüket, ön­magukat vagy a társadalmat ve­szélyeztető állapotba. A szerzők áttekintést adnak arról, milyen nemzetközi előírások vonatkoznak a zárt intézményekben elhelyezett gyermekekre, s milyen mértékben tartják ezeket az elveket tisztelet­ben. Tanulmányukban ismertet­nek néhány „alternatív'’ módszert, melyeket a szabadságtól való meg­fosztás helyett alkalmaznak egyes országokban: a testi fenyítéstől a nyilvános megszégyenítésen ke­resztül a félkatonai táborokban va­ló elhelyezésig. ISMERTETÉS 1961-ben egy brit jogász ártatla­nul bebörtönzött portugál diákok­ról olvasott az egyik lapban. Peter Benenson felháborodott hangú cikket írt, melyben felhívást inté­zett a jóérzésű emberek felé, segít­senek elérni a két diák szabadon bocsátását. Egyetlen hónap lefor­gása alatt több mint ezren jelent­keztek, gyakorlati segítséget kí­nálva a jogásznak. A nemzetközi összefogás segítségével a diákokat nem sokkal később szabadlábra helyezték. Mára az Amnesty International (AI) 160 országban több mint egymillió taggal rendel­kezik. Az AI alapvető célkitűzései közé tartozik a „lelkiismeret foglyai­nak” szabadon bocsátása. Ők azok az ártatlanul raboskodó emberek, akiket véleményük, nemük, bőr­színük, nyelvük, vallásuk vagy fa­juk miatt börtönöztek be. Az Amnesty International tiltakozik a halálbüntetés ellen, de elítéli a kínzás minden fajtáját is. A szer­vezet követelései között szerepel az ítélet nélkül fogságba esett vagy kivégzett emberek eseteinek kivizsgálása, a vétkesek megbün­tetése. Az AI széles körű felvilágo­sító és oktató-nevelő munkát vé­gez az egész világon. A londoni székhelyű társaság a 80-as években vált közismertté: ekkor rendezték meg a nagy kon­certturnékat, pl. az 1986-os Conspiracy of Hope-ot a U2, Peter Gabriel, Lou Reed, Joan Baez, Bryan Adams és a Police közremű­ködésével, és az 1988-as Human Rights Now-t, amelyen Peter Gabriel, Bruce Springsteen, Sting, Tracy Chapman és Youssou N’Dour lépett fel. A hírességekre épített, hatalmas publicitással kí­sért koncertek - és a masszív pos­tai reklámkampány - hatására a szervezet tagsága Amerikában megtízszereződött. Az évtized ele­jén mintegy 40 000 pártoló tagja volt csak az Egyesült Álla­mokban.. A szervezet hírnevét az évente ki­adott Report on Torture and Political Persecution Around the World (jelentés a világszerte elkö­vetett kínzásokról és politikai ül­döztetésekről; minden évben ala­posan leszedi a keresztvizet az amerikai börtönviszonyokról) ala­pozta meg, és az, hogy politikai foglyok tucatjainak szabadon bo­csátását eszközölte ki az általa szervezett levelezőlap-kampányok segítségével. A pártoló tagság által postázott, előre megfogalmazott levelezőlapok címzettjei a kormá­nyok, tárgyuk egy-egy fogoly sza­badon bocsátása. Az évek során az AI egyre jobban kiszélesítette az emberi jogok körét: ma már gaz­dasági és ökológiai kérdésekkel is foglalkozik, védelmébe vette az ül­dözött homoszexuálisokat is. Bár a szervezet alapszabálya úgy rendel­kezik, hogy a helyi csoportok ne foglalkozzanak saját országuk ügyeivel - nehogy bárhol is illega­litásba kényszerüljenek -, az ame­rikai csoportok álltak a halálbün­tetés elleni mozgalmak élére. Szlovákiában az AI alapszervezete 1994-ben jött létre, ezt követte a kassai iroda megalapítása. Az Amnesty Internationallei kapcso­latos további információkat a szervezet pozsonyi címén (Am­nesty International, Staromestská 6/D, 811 03 Bratislava) vagy tele­fonon (07/ 54 41 96 60) kérhet­nek. Az AI az interneten is megta­lálható a következő címen: www.internet.sk/amnesty . Az Ai éves jelentésében Szlovákiá­val kapcsolatban rámutat: a ro­mák a szociális kirekesztettség és diszkrimináció áldozatai, és a szkinhedek részéről rasszista in­díttatású támadások is érik őket. A jelentés megemlíti a kormány stratégiai tervezetét is, amely a ro­mák életkörülményeinek javítását célozza. „A romákat továbbra is gyakran nem megfelelő bánás­módban részesítik a rendőrség dolgozói, azonban a hivatalos szervek nem folytatnak gyors, pártatlan és mélyreható vizsgála­tokat” - szögezi le az AI éves jelen­tésének Szlovákiáról szóló fejeze­te. (i-t, jéel) Egy indiai rendőr hosszú fabottal a kezében közelít egy bombayi kisfiú­hoz, aki élelmet keres a szemétben. Az oldal anyagát összeállította: Juhász László Emberkereskedelem Rabszolgasors a világban Róma. A világban jelenleg 145 mil­lió ember kényszerül rabszolgasor­ba, számuk évente 40-50 százalék­kal nő, az emberkereskedelem év­ente 4 milliárd dolláros forgalmat jelent a szervezett bűnözés számá­ra. 1975-ben még 84 millió, 1985- ben 104 millió, ma pedig már 145 millió ember kénytelen rabszolga­ként aláverni magát (rabszolga- munkát végezve vagy kényszerű prostituálódás révén) a bűnszövet­kezetek feltéden akaratának. Egy olasz statisztika szerint az idén csak Olaszországban több mint három­ezer emberkereskedő csuklóján kat­tant a bilincs, 600 lányt sikerült ki­ragadni a futtatók karmai közül. A januártól szeptemberig tartó idő­szakban az olasz hatóságok többek között 172 albánt, 115 olaszt, 76 kí­nait, 75 románt, 27-27 jugoszlávot, szlovént és törököt tartóztattak le ilyen büntettek miatt. (MTI) Bécsben 200-an tüntettek Állásfoglalás székekkel Pozsony. „Akinek széke van, szava is van. Es azok, akiknek szavuk van, fel kellene emelniük az emberi jo­gok védelme érdekében”. Ennek a jelszónak a jegyében szervezi az Amnesty International (AI) pozso­nyi irodája azt a megmozdulást, amelyre ma 11 és 16 óra között az elnöki palota előtt kerül sor. A cél felhívni a figyelmet arra, hogy a képviselők mandátumukat használ­ják fel az emberi jogok védelmére. Hasonló megmozdulásra először Bécsben került sor, ahol 200 színes­re festett széket hoztak az Amnesty International aktivistái. Vlado Vla- dár, az AI pozsonyi irodájának veze­tője elmondta, hasonló érdeklődés­re számítanak a mai akción is. A szervezők arra kérnek mindenkit, aki egyetért az akcióval, hozzon egy széket a Hodza térre, így fog­lalhatnak állást az emberi jogok vé­delme mellett, (jéel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom