Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-09 / 284. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 9. TÉMA: AZ EMBERI JOGOK NAPJA Holnap, az emberi jogok napján a megkínzottakra, ártatlanul bebörtönzöttekre és az elnyomottakra emlékezünk Az emberi jogok asztalánál Kenyai rendőrök egy nairobi békés tüntetés résztvevőjét bántalmazzák Bangladesben a legrosszabb az asszonyok helyzete Nő az erőszakok száma 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére 1950- ben az ENSZ-közgyűlés a holnapi napot, december 10- ét az emberi jogok napjának nyilvánította. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. E nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. 1976-ban valósággá vált az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye, mivel három olyan jelentős okmány lépett hatályba, amelyek a nemzetközi egyezségeket aláíró államoktól megkívánják, hogy széles körben elismeijék az emberi jogokat, és védelemben részesítsék azokat. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács (ET) legfőbb dokumentuma: az egyezmény meghatározza, melyek azok a jogok, amelyek minden egyes embert megilletnek, s kötelezi az aláíró államokat ezen jogok betartására. A jogok betartásának ellenőrzésére, szükség esetén azok kikényszerítésére jött létre az Emberi Jogok Európai Bírósága, melynek ítéletei az egyezményt elfogadó összes tagállam számára kötelezőek. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálása az Európa Tanácsba történő felvétel egyik legfontosabb feltétele. Az Európai Emberi Jogi Konvenció többek között védi az állampolgárok jogait a túlságosan elnyújtott bírósági eljárás, jogi eljárási hibák, a sajtószabadság megsértése, továbbá személyek és embercsoportok diszkriminációja és a kiutasítás vonatkozásában. A konvenció értelmében bármely állampolgár, ha úgy érzi, hogy a hivatali 1976-ban valósággá vált az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye. önkény áldozata, vagy az állam bármiképp beavatkozott alapvető jogaiba, panaszt tehet kormánya ellen az Európa Tanács emberi jogi bizottságánál. A bíróság ítélete kötelezi az adott ország kormányát: törvényeit alakítsa át úgy, hogy az emberi jogok .tárgyalt megsértése többé ne fordulhasson elő. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság megalakulása, 1959 óta mintegy ezer ítéletet hozott és ebből több mint 470 esetben állapította meg az Európai Emberi Jogi Konvenció legalább egy elvének megsértését. Olaszországot például 104, Franciaországot 61, Nagy-Britanniát pedig 55 esetben marasztalta el a bíróság. A nagy szám esetükben nem véleden, hiszen korán ratifikálták, hogy az Európai Emberi Jogi Bizottság és a Emberi Jogi Bíróság illetékes, mint utolsó jogorvoslati fórum, állampolgáraik ügyében. Ezzel jócskán megelőztek olyan országokat, amelyek csak 10-30 évvel később tették ezt meg. Ciprus csak 1988-ban, Málta és Törökország 1987-ben fogadta el, sőt az 1789-es emberi jogi nyilatkozat történelmi hagyományával rendelkező Franciaország is csak 1981- ben ismerte el az egyéni panaszhoz való jogot. A hetvenes évek elején a bíróság átlagosan néhány ítéletet hozott évente, 1997-re számuk mintegy 200-ra duzzadt. Ezért működési reformot vezettek be. 1998 november elejétől az ET tagállamainak állampolgárai közvetlenül panaszt tehetnek Strasbourgban az Európai Emberi Jogi Bíróságnál, ha úgy érzik sérelem érte emberi jogaikat, és ha hazájukban már kimerítettek valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Bármely ártatlannak talált vagy elítélt személy jogorvoslati kérelemmel élhet, erkölcsi és anyagi elégtételre formálhat igényt, sőt elérheti országa törvényeinek felülvizsgálatát is, ha az Európai Emberi Jogi Bíróság úgy találja, hogy az illető esetében alkalmazott törvény sérti az Európai Emberi Jogi Konvencióba foglalt 25 alapelv valamelyikét. MTI-JELENTÉSEK Az amerikai nők csaknem egynegyede ellen követnek el nemi erőszakot vagy erőszakos cselekményt a hozzájuk közel álló partnerek, beleértve a házastársakat is. A férfiak esetében hét százalékra tehető az arány. A szövetségi igazságügyi minisztérium által közzétett felmérés azt mutatja, hogy a családi-partneri erőszak mozgatórugói sokfélék, és nem lehet pusztán egyetlen tényezőre visszavezetni a káros jelenséget. Ráadásul az esetek jelentős része nem is jut a hatóságok tudomására. Eltéréseket mutatnak a statisztikák a homoszexuálisok esetében is. A leszbikus partnerrel együtt élő nők kevesebb erőszaknak vannak kitéve, mint azok, akik heteroszexuális kapcsolatot ápolnak. Ugyanakkor a homoszexuális férfiak ellen jelentősen több támadást hajtanak végre, mint azok ellen, akiknek nő a partnerük. Bangladesben éri a nőket a legtöbb erőszakos cselekmény férfi társaik részéről. Az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) által közzétett idei jelentésből kiderül: a bangladesi nők 47 százalékát bántalmazza ellenkező nemű társa. Az ország muzulmán részében, ahol a hagyomány előírja, hogy a nő alávesse magát férjének és félje szüleinek, az erőszakos cselekedetek a szóbeli és fizikai zaklatástól a sérülésekkel járó verésen át a nemi erőszakig és a megcsonkításig terjednek. Sajtócikkek szerint a nőhöz közeledő férj, barát vagy más férfi visszautasítás esetén többnyire erőszakhoz folyamodik. Bangladesben - ahol pedig a kormányfő és az ellenzék vezére is nő - a nők ellen elkövetett gyilkosságok mintegy 50 százaléka a házasságon belüli erőszakkal, a hozományt illető nézet- eltérésekkel és a poligám házassággal függ össze. Sokan válnak a családi körülmények áldozatává Börtönlakó gyermekek Az Amnesty International az emberi jogok megtartásáért harcoló legfontosabb nemzetközi szervezet Gyertyaláng és szögesdrót - a szabadság reménye Börtönkönnyek. Ez az afrikai asszony egy amerikai börtönben várja a választ kegyelmi kérvényére. (Fotók: az Amnesty International archívuma) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A világon több mint egymillió gyermek él zárt intézményekben, szabadságától megfosztva, derül ki abból az elemzésből, amelyet az UNESCO két párizsi munkatársa készített. Geert Cappelaere és Anne Grandjean a témáról írt - „Szabadságtól megfosztott gyermekek jogok és realitások” című - könyvük bevezetőjében elmondják, hogy csak az igazságügyi hatóságok vagy más hivatalok által zárt intézményekbe elhelyezett gyermekekkel foglalkoznak tanulmányukban, rajtuk kívül azonban még számtalan gyermek él jog- fosztottan, szabadságában súlyosan korlátozva a világ számos táján. A tanulmány megállapítása szerint az állami intézményekben különböző okok miatt fogva tartott gyermekek mindössze 5-10 százaléka vesztette el szabadságát súlyos bűnök elkövetése miatt. Többségük azonban nem bűnöző. Sokan a családi körülmények, a hátrányos élethelyzet miatt, fizikai és pszichés problémák következtében kerültek a környezetüket, önmagukat vagy a társadalmat veszélyeztető állapotba. A szerzők áttekintést adnak arról, milyen nemzetközi előírások vonatkoznak a zárt intézményekben elhelyezett gyermekekre, s milyen mértékben tartják ezeket az elveket tiszteletben. Tanulmányukban ismertetnek néhány „alternatív'’ módszert, melyeket a szabadságtól való megfosztás helyett alkalmaznak egyes országokban: a testi fenyítéstől a nyilvános megszégyenítésen keresztül a félkatonai táborokban való elhelyezésig. ISMERTETÉS 1961-ben egy brit jogász ártatlanul bebörtönzött portugál diákokról olvasott az egyik lapban. Peter Benenson felháborodott hangú cikket írt, melyben felhívást intézett a jóérzésű emberek felé, segítsenek elérni a két diák szabadon bocsátását. Egyetlen hónap leforgása alatt több mint ezren jelentkeztek, gyakorlati segítséget kínálva a jogásznak. A nemzetközi összefogás segítségével a diákokat nem sokkal később szabadlábra helyezték. Mára az Amnesty International (AI) 160 országban több mint egymillió taggal rendelkezik. Az AI alapvető célkitűzései közé tartozik a „lelkiismeret foglyainak” szabadon bocsátása. Ők azok az ártatlanul raboskodó emberek, akiket véleményük, nemük, bőrszínük, nyelvük, vallásuk vagy fajuk miatt börtönöztek be. Az Amnesty International tiltakozik a halálbüntetés ellen, de elítéli a kínzás minden fajtáját is. A szervezet követelései között szerepel az ítélet nélkül fogságba esett vagy kivégzett emberek eseteinek kivizsgálása, a vétkesek megbüntetése. Az AI széles körű felvilágosító és oktató-nevelő munkát végez az egész világon. A londoni székhelyű társaság a 80-as években vált közismertté: ekkor rendezték meg a nagy koncertturnékat, pl. az 1986-os Conspiracy of Hope-ot a U2, Peter Gabriel, Lou Reed, Joan Baez, Bryan Adams és a Police közreműködésével, és az 1988-as Human Rights Now-t, amelyen Peter Gabriel, Bruce Springsteen, Sting, Tracy Chapman és Youssou N’Dour lépett fel. A hírességekre épített, hatalmas publicitással kísért koncertek - és a masszív postai reklámkampány - hatására a szervezet tagsága Amerikában megtízszereződött. Az évtized elején mintegy 40 000 pártoló tagja volt csak az Egyesült Államokban.. A szervezet hírnevét az évente kiadott Report on Torture and Political Persecution Around the World (jelentés a világszerte elkövetett kínzásokról és politikai üldöztetésekről; minden évben alaposan leszedi a keresztvizet az amerikai börtönviszonyokról) alapozta meg, és az, hogy politikai foglyok tucatjainak szabadon bocsátását eszközölte ki az általa szervezett levelezőlap-kampányok segítségével. A pártoló tagság által postázott, előre megfogalmazott levelezőlapok címzettjei a kormányok, tárgyuk egy-egy fogoly szabadon bocsátása. Az évek során az AI egyre jobban kiszélesítette az emberi jogok körét: ma már gazdasági és ökológiai kérdésekkel is foglalkozik, védelmébe vette az üldözött homoszexuálisokat is. Bár a szervezet alapszabálya úgy rendelkezik, hogy a helyi csoportok ne foglalkozzanak saját országuk ügyeivel - nehogy bárhol is illegalitásba kényszerüljenek -, az amerikai csoportok álltak a halálbüntetés elleni mozgalmak élére. Szlovákiában az AI alapszervezete 1994-ben jött létre, ezt követte a kassai iroda megalapítása. Az Amnesty Internationallei kapcsolatos további információkat a szervezet pozsonyi címén (Amnesty International, Staromestská 6/D, 811 03 Bratislava) vagy telefonon (07/ 54 41 96 60) kérhetnek. Az AI az interneten is megtalálható a következő címen: www.internet.sk/amnesty . Az Ai éves jelentésében Szlovákiával kapcsolatban rámutat: a romák a szociális kirekesztettség és diszkrimináció áldozatai, és a szkinhedek részéről rasszista indíttatású támadások is érik őket. A jelentés megemlíti a kormány stratégiai tervezetét is, amely a romák életkörülményeinek javítását célozza. „A romákat továbbra is gyakran nem megfelelő bánásmódban részesítik a rendőrség dolgozói, azonban a hivatalos szervek nem folytatnak gyors, pártatlan és mélyreható vizsgálatokat” - szögezi le az AI éves jelentésének Szlovákiáról szóló fejezete. (i-t, jéel) Egy indiai rendőr hosszú fabottal a kezében közelít egy bombayi kisfiúhoz, aki élelmet keres a szemétben. Az oldal anyagát összeállította: Juhász László Emberkereskedelem Rabszolgasors a világban Róma. A világban jelenleg 145 millió ember kényszerül rabszolgasorba, számuk évente 40-50 százalékkal nő, az emberkereskedelem évente 4 milliárd dolláros forgalmat jelent a szervezett bűnözés számára. 1975-ben még 84 millió, 1985- ben 104 millió, ma pedig már 145 millió ember kénytelen rabszolgaként aláverni magát (rabszolga- munkát végezve vagy kényszerű prostituálódás révén) a bűnszövetkezetek feltéden akaratának. Egy olasz statisztika szerint az idén csak Olaszországban több mint háromezer emberkereskedő csuklóján kattant a bilincs, 600 lányt sikerült kiragadni a futtatók karmai közül. A januártól szeptemberig tartó időszakban az olasz hatóságok többek között 172 albánt, 115 olaszt, 76 kínait, 75 románt, 27-27 jugoszlávot, szlovént és törököt tartóztattak le ilyen büntettek miatt. (MTI) Bécsben 200-an tüntettek Állásfoglalás székekkel Pozsony. „Akinek széke van, szava is van. Es azok, akiknek szavuk van, fel kellene emelniük az emberi jogok védelme érdekében”. Ennek a jelszónak a jegyében szervezi az Amnesty International (AI) pozsonyi irodája azt a megmozdulást, amelyre ma 11 és 16 óra között az elnöki palota előtt kerül sor. A cél felhívni a figyelmet arra, hogy a képviselők mandátumukat használják fel az emberi jogok védelmére. Hasonló megmozdulásra először Bécsben került sor, ahol 200 színesre festett széket hoztak az Amnesty International aktivistái. Vlado Vla- dár, az AI pozsonyi irodájának vezetője elmondta, hasonló érdeklődésre számítanak a mai akción is. A szervezők arra kérnek mindenkit, aki egyetért az akcióval, hozzon egy széket a Hodza térre, így foglalhatnak állást az emberi jogok védelme mellett, (jéel)
