Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-01 / 277. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 1. KOMMENTÁR Karrier, te drága BUCHLOVICS PÉTER Amíg a jövő évi költségvetés jóváhagyása a képviselők módosító javaslatai következtében mintegy 8 milliárd koronával nagyobb állam- háztartási deficit rémét is elővetítve a levegőben lóg, a közigazgatási reform alaptételéül szabott alkotmánymódosítás (alkotmánytörvény kéne ugyanis arra, hogy a megkezdett reformokból ne váljék rezsim- függő játékszer) pedig januárra halasztódik, addig az utóbbi napokba ii olyan parádés állóháborúnak lehettünk tanúi, amelynek végső csatáját senki sem nyerte meg, béke is köttetett (látszatra legalább), de utóvédharcai máig sem csitultak. A koalíciós szerződés záradékának aláírásával létrejött az ötös koalíció, a KDH ezután egyenrangú félként vesz részt a KT ülésein. Ám Dzurinda miniszterelnök és pártja, az SDKÚ (amelynek csak a két év múlva esedékes választások után lehet legitim parlamenti háttere) roppant nehezen nyelte le ezt a békát, de a kormányon maradás érdekében nem tehetett mást. Hogy mennyire nem bíztak (és bíznak) a sikeres együttműködésben, azt bizonyítja az a„hűségnyilatkozat” is, amelyet a KDH aláírt, garanciát vállalva ezzel a kormányprogram teljesítésére. Ezt a programot jelenleg viszont csak az MKP és a DS veszi komolyan, a többiek a pártérdekeket mindig is előbbrevalónak tartották a közjó érdekeinél. De sem a DS, sem pedig az MKP nem rendelkezik akkora befolyással, hogy meghatározó tényezői is lehettek volna a minap történteknek. Ezért tehát „a kisebbik rosszat választani” elv szerint csak rábólinthattak a koalíciós szerződés toldalékolására (pedig ez ebben a formájában már nem ugyanaz a szerződés, amelynek alapján kormányra léptek az aláírók), és az SDK széthullására majd „újraegyesülésére” is. Pedig ez már nem az eredeti SDK, a választók anno nem erre szavaztak. És itt lép be a képbe a törvényhozás által múlt hónapban megszavazott kettős párttagságot tiltó törvény is, amely jövőre hatályba lép. Erről Ivan Simko SDKÚ-frontember úgy nyilatkozott: semmi gond, azok a képviselők, akik az SDKÚ-nak és az SDK-nak is tagjai, 2001 szeptemberéig rendezik párttagsági viszonyukat. Ezzel a kampányízű kijelentéssel lényegében beismerte az SDK defacto megszűntét. Ám még ez sem lenne baj, ha legutóbbi történésekből ne arra következtetne az ember: a kormányoldalon levő pártokban mindenki a saját karrierjét hajszolja. Fico mégis jó tanító bácsi. A szocdemeket pedig Rusko és Hamzík előbb-utóbb megeszi reggelire. Pecsét az anyanyelven TÓTH MIHÁLY A koalíciós tanácsban csörgedezve folyik a kisebbségi nyelvek chartája cikkelyeinek osztályozása. Arra, ami a parlamenti többség szerint elfogadható a nemzet számára, és ami elfogadhatadan... Abból a feltevésből indulok ki, hogy az alapokmány összes cikkelyét „csont nélkül” megszavazzák. Vajon felkészült e a szlovákiai magyarság a helyzet legalább jobbra fordulására? Most nem arra gondolok, rövid időn belül kiadható-e nagy példányszámban a közigazgatási szótár, hogy mind a hivatalnok, mind az ügyfél tudja, miről van szó. Az ilyen szótár hónapokon belül forgalomba hozható, a tökéletesített kiadások iránti igényt azzal lehetne megteremteni, hogy a szlovákiai magyar elit 600 ezer ember számára becsületbeli kérdéssé tenné a kulturált anyanyelvhasználatot. A koalíciós tanács vitája fejleményeiről arra gondolok, a magyar elit példát mutat-e a nyelvhasználatban. Azon töröm a fejem, inteijúkészítés közben szabad-e az újságírónak megszakítania a politikust, és megkérni, használjon helyes szakkifejezést. A hazai elektronikus média egyik közismert alakja ezt nem merte megtenni, így az a parlamenti képviselő, aki most körömszakadva harcol a kisebbségi nyelvi jogokért, „vastag itthoni kitermelésről” nyilatkozott. Hosszas fejtörés után jöttem rá, hogy a„hruby domáci produkt”- ot magyarította. Nem biztos, hogy a nyilatkozatot csak a tekintélytisztelet miatt nem szakították meg. Az elektronikus média népszerű munkatársa Ausztria egyik tartományáról szólva Korutániát emlegetett. Korutánskóból (Karintia) gazdagítva anyanyelvűnk szókincsét. Az anyanyelv használatára előbb-utóbb rákerül a hatósági pecsét. Kérdés, hogy a dél-szlovákiai lakosságnak mekkora hányada lenne képes elfogadható színvonalon anyanyelvén megfogalmazni egy közepes kérvényt. Az sem enyhítő körülmény az iskolahálózat és a nyelművelésben illetékes intézmények számára, hogy Észak-Szlováki- ában is rendszerint a plébános úrral, a pedagógusokkal vagy a községházi dolgozókkal intéztetik az emberek írásbeli ügyes-bajos dolgaikat. Ahogy a szabadságra fel kellett volna készülnünk, az aktív anyanyelvhasználatra irányuló tréninget sem sümákolhatjuk el, ha - Illyés Gyula szavaival élve - nem akarunk funkcionárius analfabéták lenni. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.:59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Manapság már mindenki ért a számítógépekhez (CTK/AP) TALLÓZÓ SME Milan Báláz ezredes, aki egy hónappal ezelőtt a szocialista haza védelmére szólította fel beszédében az egyik pozsonyi alakulat katonáit, nemcsak a vezérkarból távozik, hanem végleg leszerel. Hasonló nyelvbotlásra a múltban már volt példa, ám Báláz ezredes az első, aki vállalta a felelősséget, és feletteseitől kérvényezte menesztését. A szlovák napilapnak Báláz ezredes elmondta, ez volt a harmadik, eskütételnél tartott beszéde, melyet nem saját kezűleg írt, hanem a munkatársai készítettek elő. Milan Cerovsky vezérkari főnök a nyelvbotlás után kérdőre vonta az ezredest, aki elnézést kért a történtekért, és Cerovskyval folytatott beszélgetése után benyújtotta lemondását. Báláz elismeri, ha akart volna, maradhatott volna a hadseregnél, és elsősorban a sajtó nyomására cselekedett így, mert az a „társadalom kitaszítottjává” tette - olvasható a napilapban. Jugoszláviában az egész politikai palettát képviselő pártok gyorsan szembesülnek az óriási gazdasági válsággal Elég messze van még a tavasz Belgrád/Pozarevac/Pozega. Belgrad felé autózva még a meciari autópályákhoz szokott autós is elmosolyodik: a szerbek egész egyszerűen autópályának nevezik a Pozsony -Komárom főút minőségétől messze elmaradó Szabadka- Belgrád utat. A mosoly akkor hervad le végleg az arcról, amikor az utas potom 25 márkát űzet az úthasználatért. JARÁBIK BALÁZS Belgrádot már nem lehet összehasonlítani a választások előtti várossal. A legnagyobb különbség az emberek arcán fedezhető fel. Mosolyognak. Eddig ez itt nemigen volt szokás, a sokat próbált Jugoszlávia polgárait három háború és a NATO tavalyi bombázása testileg-lelkileg megviselte. Az október 5-i választások után kitört ribillió a sebekre volt enyhe gyógyír. Tudja ezt a választásokból győztesen kikerült Szerbiai Demokrata Ellenzék (DOS) is. Egyelőre az október 5-i lázadásban kifüstölt szerb állami televízió (RTS) épületét sem kívánja felújítani: egyfajta szimbólum ez, Milosevics legyőzésének jelképe. Október 5-ről már legendák ter- jengenek. A buldózerekkel felszerelt cacaki különítmény vezetője otthon már hős, valószínű, még életében utcát neveznek el róla. A politikai hatás szintén frenetikus: a legújabb felmérések szerint a DOS 60-65%-kal vezet a 11%-os Szocialista Párt (SPS) előtt. Azt csak a Milosevics politikáját kezdettől ellenző fiatal, egyre erősödő és főleg az Ellenállás (Otpor!) köré csoportosuló elit kérdezi: hogyan juthatott a városba a cacaki „kemény mag”, a 20 autóbusz, s hogyan készülhettek fel a könnyfakasztó gránátra a különítmény tagjai. Köztük és a rendőrség közötti rádiókapcsolatról is suttognak, valamint az új és a régi vezetés közti megegyezésről. Olyan messze azért senki sem merészkedett az események elemzésekor, hogy a „forradalom” ellopásáért vádolja meg Kostunicát és társait. A választások eredményének fényében nyilvánvaló, hogy a rendszer szinte összes elemének, köztük a A rendszer összes elemének tele volt a hócipője Milosevics rendszerével. rendőrségnek és a katonaságnak is tele volt a hócipője Milosevics rendszerével. Azért kíváncsi lennék, mi lesz a különböző felelősségre vonással, a háborús bűnösök Hágába szállításával. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a nemzetközi közvélemény és a politikusok is. Csak Milosevics nem. Amíg az amerikai Kongresszus Szerbia segélyezésének első feltételéül a hágai bírósággal való együttműködést szabja meg, Milosevics megválasztatja magát az SPS elnökének. Bár az SPS-t tömegesen hagyják el a tagok, az elit egyelőre tartja magát. Ők, persze, tudják miért. Közben az új garnitúra az ország gazdasági életben maradásáért küzd. Ám, hogy a konfliktus se hiányozzék, újabban Koszovó miatt borzolta a KFOR kedélyét. A határvonal 5 kilométeres körzetében ugyanis az albán fegyveresek úgy garázdálkodnak, ahogy akarnak, mondják az új szerb illetékesek. Erre a szerb rendőrség bevetése lenne a megoldás, tartják ők. Koszovó az a kérdés, amelyre általában vállvonogatás a válasz. Nincs kivel együttműködni, tárja szét a karját mindkét fél. Koszovó mellett a másik nagy kérdés, hogyan lesz képes a korrupcióra épült Jugoszlávia váltani. A Media Works igazgatója, Igor Stevies megfogalmazásában Milosevics legnagyobb bűntette, hogy korrumpálta, így cinkostársává tette az egész országot. A havi nyolcvanmárkás átlagfizetésből megélni képtelen polgároknak nemigen volt más választásuk, mint ügyeskedni, nyerészkedni és csempészni. Ennek következtében Európában itt a legolcsóbb a benzin, amelyet főleg Romániából és Bulgáriából csempésznek, majd legalizálnak. A segélyek nagy része és a nemzetközi nyomás logikusan ennek a gyakorlatnak a megszüntetését követeli, ami valószínű, csak fokozni fogja a tél beálltával egyre láthatóbbá váló szegénységet. A december 23-ra kiírt választáA december 23-ra kiírt választásokat valószínűleg a DOS nyeri. sokat valószínűleg a DOS nyeri. A problémák viszont csak ekkor kezdődnek majd, gyanítják az elemzők. Az egész politikai palettát képviselő pártok nagyon gyorsan szembesülnek majd az óriási gazdasági válsággal, valószínűsíthető a hiperinfláció, és borítékolhatok a politikai válságok. Kostunica elnök hatáskörei elenyé- szőek, mégis megpróbál majd integráló tényező lenni. A gazdasági problémák azonban valószínűleg olyan gyorsan köszöntének be, mint a kemény tél, amely minden pillanatban felválthatja az enyhe, hosszúra nyúlt őszt. A tavasz meg elég messze van. A kormánypárti politikusok kijelentései azt mutatják, az angol közvélemény nem egy teljesen egységes Európa híve Szócsaták a fegyverekről és valami másról SÓKI TIBOR Nem csitul, sőt egyre hevesebb hullámokat ver a gyors reagálású európai haderő körüli vita Nagy- Britanniában. A konzervatív ellenzék egyre hevesebben támadja az új erőben való brit részvételt. William Hague, a konzervatív toryk vezetője naponta újabb s újabb támadásokat indít a kormány EU-val kapcsolatos politikája ellen. Míg a vita témája a kezdeti napokban csak az angol katonák uniós csapatokban való részvétele volt, ma a szócsaták széles körű változásokat sejtetnek. Az ellenzék egyik fő érve szerint a jelenlegi hadtest felállítása tulajdonképpen egy kontinentális szuperállam kialakításához vezető lépés. Márpedig a konzervatívokat rettegéssel tölti el egy ilyesfajta szuperállam gondolata, s a kontinens irányában jóval nyitottabb kormánypártnak is sűrűn kell bizonygatnia választói előtt, hogy a jelenlegi folyamatok nem egy politikailag s katonailag egységes Európa kialakulásához vezetnek. A közép-európai fül számára ugyancsak szokatlannak tűnt, amikor az integráció szó negatív előjellel hangzott el egy tévévita során. A kormánypárti politikusok Unióval kapcsolatos óvatos kijelentései is azt mutatják, az angol közvélemény nem feltétlenül egy teljesen egységes Európa híve. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az óvatos nyilatkozatok ellenére a Blair-kabinet nem tétovázik megtenni az Unióval kapcsolatos lépéseket. Széles körű külpolitikai folyamatokat sejtet a Margaret Teatcher fellépése után kialakult helyzet. A vaslady - bizonyítva, hogy a tíz évi hallgatás alatt sem rozsdásodott be - előbújt a politikai süllyesztőből, s William Hague segítségére sietett. Teatcher aszszony megengedhetetlennek tartja, hogy az „angol nyelvet beszélő katonák szövetségét” - azaz a hagyományos amerikai-angol szövetséget - egy másik váltsa fel. Első nyilatkozatában egyenesen azt állította, az új európai haderő felállítása a NATO szétveréséhez vezet. Ez a gondolat rávilágít a vita lényegére. Egyfajta politikai irányváltásnak lehetünk szemtanúi. A Blair- kabinet a korábbi atlanti orientáció helyett egyre nyitottabbá válik Európa felé. Míg a vaslady legfontosabb partnere Ronald Reagan Amerikája volt, Blair európai politikusként az öreg kontinensen keres szövetségeseket. Anélkül, hogy felrúgná a régi szövetségi rendszert. Bár a Pentagon is hangot adott aggodalmának az új Blair európai politikusként az öreg kontinensen keres szövetségeseket. uniós hadtest felállítása miatt, a NATO vezetése nem ellenzi azt. Sőt, George Robertson, a szövetség (brit) főtitkára lehetségesnek tartja az együttműködést a két szervezet között. A kifejezetten külpolitikai jellegű vitának immár belpolitikai következményei is vannak a ködös Albionban. Teatcher asszony közbeavatkozása lehetővé tett Tony Blair számára egy szimbolikus jelentőségű lépést. A jelenlegi miniszterelnök az eddigiek során egyszer sem bírálta a teatcherizmust. Éppen ezért egyes megfigyelők úgy vélték, Blair képtelen kilépni Teatcher árnyékából. A kilépés most megtörtént. Blair megtette, amit eddig elmulasztott, heves szavakkal bírálta a Teatcher-kormány (ok) ballépéseit, s kijelentette, ideje, hogy Anglia újfajta politikát kezdjen. A hadsereg körüli brit vita felvet egy másik problémát is. Az ellenzék ugyanis bejelentette, a jövő évi választások után konzervatív kormányzás esetén visszavonja az angol katonákat a kontingensből. Ez a politikai folyamatosság megszűntét jelentené, márpedig az a működő demokrácia egyik lényeges eleme. Szlovákiával kapcsolatban sokszor elhangzott már, hogy azért nem tekinthető standard, stabil demokráciának, mert egy esetleges kormányváltás politikai irányváltáshoz, már meghozott döntések visszavonásához vezethet. Úgy tűnik, egy évszázados demokráciában is veszélybe kerülhet a folyamatosság.