Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-29 / 275. szám, szerda

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 29. Befejezett termésbetakarítás Pozsony. Felettébb szerény ku­korica és cukorrépatermést taka­rítottak be az idén a dunaszerda- helyi agrártermelők. Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazga­tója elmondta, kukoricából átla­gosan 4,41 termett hektáron­ként, ami a 17 820 hektárról mindössze 71 ezer t magkukori­cát jelent. Ez kb. a fele a korábbi években a járásban betakarított kukoricamennyiségnek. A cukor­répatermés is gyengére sikere­dett - az áüagos hektárhozam 26.6 tonna volt, míg a korábban a termelők 40 tonnás hektárho­zamot értek el. A cukortartalom ugyanakkor 16% volt. (gyor) Már raktárban a burgonya Pozsony. Befejeződött a napra­forgó és a burgonya betakarítása Szlovákiában. A termelők 22,8 ezer hektárön termesztettek bur­gonyát, az átlagos hektárhozam elérte a 16,74 tonnát. A burgonya össztermése 82,76 ezer tonnával haladja meg tavalyit és elérte a 381,77 ezer tonnát. Napraforgót 69.7 ezer hektáron termesztet­tünk, az átlagos hektárhozam 1,74 tonna volt. (SITA) Kijátszott behozatali tilalom Varsó. A francia Carrefour cég nem vonta vissza a lengyel főál­latorvos importtilalma után sem a lengyelországi üzlethálózatá­ban már polcokra került marha­húskonzerveket. A Carrefour ki­használta azt, hogy a közegész­ségügyi főfelügyelő a francia és svájci marhahús importjára beve­zetett tilalom nyomán megfeled­kezett arról, hogy rendelkezzen a már az üzletekben lévő üyen ter­mékek visszavonásáról. Lengyel- ország nem képes a húsimport ellenőrzésére, mert nem rendel­kezik azokkal a szigorú svájci tesztekkel; amelyek nemcsak a szarvasmarha központi ideg- rendszerében mutatják ki a mar­hakor kórokozóját, hanem nyi­rokrendszerében is. (MTI) Zuhant a marhahús ára Bécs. Válságban az osztrák szar­vasmarha-tenyésztés. A fogyasz­tók - a BSE-fertőzéstól tartva - elfordultak a marhahústól. A vá­gótehén ára az utóbbi időben 20%-kal, a vágóbika ára 5%-kal csökkent. Az osztrák agrárpiaci ügynökség vezetője bejelentette, hogy az osztrák piacfelügyelet kampányt kezd a fogyasztók megnyugtatására. (MTI) Kevesebb lett a kukorica és a répa Pozsony. November 24-ig 470 ezer tonna kukoricát és 884 ezer tonna cukorrépát takarítottak be Szlovákiában. Mindkét esetben mind a termésátlag, mind a beta­karított mennyiség elmarad a ta­valyitól; az előbbi esetében 204 ezer, az utóbbi esetében 500 ezer tonna az elmaradás. (CTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. november 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,919 Magyar forint (100) 16,213 Angol font 71,302 Német márka 21,944 Cseh korona 1,245 Olasz líra (1000) 22,166 Francia frank 6,543 Osztrák schilling 3,119 Japán jen (100) 45,490 Spanyol peseta (100) 25,795 Kanadai dollár 32,858 Svájci frank 28,323 Lengyel zloty 11,214 USA-dollár 50,321 Németország BSE-vizsgálatot szorgalmaz az EU-ban Beteg marhákat találtak ÖSSZEFOGLALÓ A kormány az ésszerűsítés és a pénzforrások eddiginél jobb kihasználásának érdekében hozta meg döntését Átalakulnak az agráralapok Átalakulnak az agráralapok. Ezentúl nem fordulhat elő, hogy az ágazatnak szánt pénzek év végén kihasználat­lanul maradnak. (Illusztrációs felvétel - MN) Berlin. A német kormány - tartva attól, hogy a kergemarhakór (BSE) átteijed a hazai szarvasmarha-állo­mányra is -, szorgalmazta, hogy az Európai Unió országaiban minden egyes állatot vessenek alá BSE-vizs- gálatnak. A német mezőgazdasági miniszter korábban még amellett kardoskodott, hogy csak a Németor­szágban levágott állatokat el­lenőrizzék. Franciaország - amely a kergemarhakór terjedése elleni óv­intézkedésként általános tilalmat rendelt el az állati eredetű takar­mánylisztek felhasználására - üdvö­zölte Németország kezdeményezé­sét. Berlini döntés előzéménye az volt, hogy két németországi szar­ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Jóllehet a kergemarha-kór (BSE) miatt erősödő félelmükben a francia fogyasztók lassan felhagy­nak a marhahúsevéssel, de a fejüket nem dugják a homokba, ehelyett inkább a strucchús felé fordulnak. Amíg a marhahús a boltokban a polcokon marad, addig a struccfar- mok eladásaik növekedéséről szá­molnak be. Egy Párizstól 150 kilo­méterre északkeletre tevékenykedő strucctenyésztő szerint az ízletes vörös strucchús kilogrammonként körülbelül 180 frankba kerül, hoz­závetőleg annyiba, mint a legjobb minőségű marhahús a kergemarha­vasmarha esetében szivacsos agy- velőgyulladás tüneteit állapították meg. Németország ez ideig mentes­nek tekintette magát a BSE- fertőzéstől, az állati takarmányok terén bevezetett szigorú szabványa­ival büszkélkedett. Magában az or­szágban korábban már hat BSE-vel fertőzött állatot találtak, ezek azon­ban Nagy-Britanniából, és Svájcból származtak. A mostani két eset azért érdemel megkülönböztetett fi­gyelmet, mert az országban szüle­tett állatokról van szó. Az egyikre az Azori-szigeteken bukkantak, az ál­latot azonban Kelet-Németország szászországi régiójából importálták, a másik állatot az ország északi, Schleswig-Holstein tartományában fedezték fel. kór-pszichózis előtt. A franciaorszá­gi strucctenyésztők szervezete sze­rint eladásaik körülbelül 30 száza­lékkal növekedtek az elmúlt hetek­ben, miután a fogyasztók felfedez­ték, hogy a marhahúsnak ez az egyik lehetséges alternatívája. A szervezet szóvivője szerint naponta tucatnyi telefonhívást kapnak, az érdeklődők arra kíváncsiak, hogy mit eszik a strucc és mentes-e a BSE-től. (A farmokon tartott struc- cokat gabonafélékkel etetik.) Fran­ciaországban évente eddig körülbe­lül 250 tonna strucchúst fogyasz­tottak, ez az ország hatvan strucc- farmjáról, illetve ausztrál és izraeli importból származott. (Ng) Poszony. Szlovákiában az ál­lam a mezőgazdaságot min­denekelőtt dotációk formájá­ban, valamint különböző, er­re a célra létrehozott alapo­kon keresztül finanszírozza. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A támogatás mértéke minden év­ben a hozzáférhető anyagi forrá­sok nagyságától függ. Ilyen forrás­nak számít mindenekelőtt az álla­mi költségvetés, továbbá a Nemze­ti Vagyonalap (FNM), amely az ag­rárágazatban végrehajtott privati­zációból befolyt pénzek meghatá­rozott részével járul hozzá a mezőgazdaság támogatásához. Itt azonban rögtön le kell szögezni, hogy a FNM komoly összegekkel tartozik az ágazatnak, az Állami Támogatási Alapnak (ÁTA) példá­ul 1,8 milliárd koronával. Emiatt a gazdálkodók magasabb kamato­kat kénytelenek fizetni, ami ter­mészetesen visszaveti a befektetési kedvet is. Az ágazatba áramló to­vábbi pénzforrás a vízdíjakból származik; ez évente mintegy 400 ezer koronát tesz ki, és a vízgaz­dálkodás fejlesztésére fordítják. Ám az alapok önálló pénzszerzési tevékenységet is folytathatnak, az Ájlami Piacszabályozási Alap (ÁPA) például a terménykészletek felvásárlásából és eladásából jut­hat némi pénzhez. Az alapok elsősorban az ÁTA és az ÁPA ezen­kívül hiteleket is felvehetnek. Az agrárágazaton belül öt alap működik: a már említett ÁTA-n és ÁPA-n kívül a talajok, illetve az erdők védelmét és gyarapítását szolgáló alap, valamint az Állami Vízgazdálkodási Alap. Közülük a legjelentősebb az ÁPA, amely évente 3,5 milliárd koronával gaz­dálkodik. Az idén az állami költ­ségvetésből 400 ezer koronát ka­pott, további milliárdokat a Nem­zeti Vagyonalaptól, a fennmaradó rész pedig hitelekből és egyéb for­rásokból származott. Az ÁPA-val ellentétben az ÁTA nem kapcsoló­dik a költségvetéshez, költségveté­sen kívüli forrásokból merít, konk­rétan a privatizációkból befolyt összegekből; innen ered bevételei­nek 50 százaléka. A támogatási alapba visszatérülnek a kihelye­zett összegek, így ez a tőke állan­dóan forog. Az ÁTA-tól mindene­kelőtt kiemelt beruházások meg­valósítására lehet pénzt igényelni, például technológiák felújítására és átépítésére^ esetleg földvásár­lásra. Röviden: az ÁTA hiteleket nyújt, kezességet és kamatjóváí­rást vállal. Évente 700-800 millió korona folyik be hozzá, és közel London/Párizs/Berlin. A kerge­marhakór (BSE)-esetek számának ugrásszerű növekedése miatti fo­gyasztói pánik egyre több terüle­ten érezteti hatását. A BSE-pszi- chózis az alap- és keveréktakarmá­nyok piacán komoly szerkezeti vál­tozást idézhet elő. A franciaországi BSE-esetek első­sorban lélektani következményei már több európai országban is ér­zékelhetők. A marhahús iránti ke­reslet már a szomszédos országok­ban is csökken. Szakértők szerint a Sertés- vagy baromfitá­pot kevertek a szarvas­marha-takarmányba. fejlemények a nemzetközi takar­mánypiacon is jelentős változások­hoz vezethetnek. Ezt a várakozást arra a körülményre alapozzák, hogy általános vélekedés szerint a BSE terjedéséért az elhullott álla­tokból, vágóhídi hulladékokból gyártott húsliszt- és csontliszttar- talmú takarmányok használata egymilliárdos forgalmat bonyolít le. Amennyiben végre hozzájut­hatna a Nemzeti Vagyonalapnál lévő 1,8 milliárdos kinnlevőségé­hez, még hatékonyabban tudná el­látni feladatát. A talajok védelmét és gyarapítását szolgáló alapot a kisajátított terüle­tek után járó elvonásokból töltik fel. A befolyt összeg, amely évente 500 ezer és egymilliárd korona kö­zött mozog, az állami építkezési beruházások nagyságától függ. A pénzt általában rekultivációra használják és gyakran állami támo­gatással, illetve hitelekkel egészítik ki. Ez az alap ugyancsak független az állami költségvetéstől. Az erdők védelmét és gyarapítását szolgáló alap évente kb. 400 millió koroná­val gazdálkodik, ebből 160 millió a A támogatási alapokba a költségvetésből 8,4 milliárd korona folyt be. költségvetésből származik, de a különböző előírások, jogszabályok megsértőire kirótt bírságok is gya­rapítják számláit. Amit a neve is jelzi, az erdők fejlesztésére szolgál. Az Állami Vízgazdálkodási Alap 150 millió koronát kap a bü­dzséből, ami az általa kezelt összeg okolható. Azt, hogy ez a gyanú nem új keletű, az bizonyítja, hogy Franciaországban már 1990 óta ti­los ilyen komponenseket használni a szarvasmarhatápokban, a múlt héten ezt a tilalmat minden állati takarmányra kiterjesztették. Olasz­országban is felfüggesztették a hús- és csontliszt használatát, s tilalmat rendeltek el a francia marhahús és vágómarha importját illetően is. Hasonló intézkedések várhatók Ausztriában is. A szarvasmarhák etetésére Ausztriában már eddig sem volt szabad húslisztet használ­ni, de ezt a fajta takarmányt rövi­desen minden haszonállat tartásá­ban megtiltják. Nem maradt érintetlen Svájc sem - főleg az ország frankofon részé­ben, Genf körzetében mintegy 10%-kal csökkent a marhahúsfo­gyasztás. Ez alapvetően a Francia- országból átgyűrűző félelem hatá­sa, hiszen az illetékes hatóságok állítása szerint Svájcban semmifé­le kockázattal sem jár a marhahús fogyasztása. Míg a kilencvenes évek közepén több mint évi 60 BSE-esetet észleltek, azóta ez szám erőteljesen csökken. Ennek ellenére a közelmúltban izgalmat mintegy harmadát teszi ki. Kizáró­lag a vízgazdálkodás terén hasz­nálhatók fel ezek a pénzek, beleért- ye az árvizek elleni védelmet. Összegezve a leírtakat: a fő támo­gatási alapokba az állami költség- vetésből az idén 8,4 milliárd koro­na folyt be; jövőre a beruházások­ra szánt összeg várhatóan 700 millióval nő. Az eddig aránylag jól működő alapok azonban a kor­mány javaslatára megszűnnek, pontosabban átalakulnak. Az ÁPA például intervenciós ügynökség­gé; tevékenységi köre ezzel egy­idejűleg kibővül, ezentúl például reklámozni és népszerűsíteni is fogja a terményeket. Nem kapcso­lódik majd'közvetlenül az állami költségvetéshez, de a FNM-től már kapott egymilliárd koronát, tehát jövőre is működőképes lesz. Átalakul a támogatási alap is: az első változat szerint részvénytár­sasággá, mégpedig úgy, hogy rész­vényei - amelyek kezdetben 100 százalékos állami tulajdonban lennének - fokozatosan eladásra kerülnének. így végső soron vál­lalkozói szubjektummá válna. Má­sodik lehetőség, hogy az ÁTA a Szlovák Garanciabank önálló részlegeként működne tovább. Az utolsó változat szerint az alap a földművelésügyi minisztérium részévé válna, ahol önálló részle­keltett, hogy két, már 1996 után világra jött beteg állatot is talál­tak. Ez azért keltett feltűnést, mert az említett évben már tiltott volt hús- vagy csontlisztet hasz­nálni szarvasmarhatápokban. A feltételezések szerint sertés- vagy baromfitápot kevertek a szarvas- marháknak szánt takarmányba. Az állatifehérje-takarmányokkal szembeni növekvő felhasználói idegenkedés leginkább a brazil szójaexportőröknek jöhet jól, hi­szen a több mint 40 százalék fe­hérjetartalmú szójadarával sok te­kintetben jól helyettesítő a hús- és a csontliszt. (A brazil szójadara azért versenyképesebb a nagy ex­get hoznának létre a vállalkozói szféra támogatására. Ebben össz­pontosulna az erdő- ületve a víz­gazdálkodási alap is. Peter Serencés, a földművelésügyi minisztérium költségvetési főosz­Jövőre a beruházá­sokra szánt összeg vár­hatóan 700 millióval nő. tályvezetője mindenképpen pozití­vumként értékeli az alapok működtetése terén eszközölt vál­toztatásokat. Szerinte a kormány mindenekelőtt az ésszerűsítést és a meglévő anyagi források jobb ki­használásának lehetőségét tartot­ta szem előtt tervezete kidolgozá­sakor. Kiemelte: az alapok eddigi rendeltetése megmarad, ugyanak­kor csökkennek a működtetési költségek és rugalmasabbá válik a pénzek kezelése, mert a megtaka­rított összegek szabadon áramol­hatnak az egyes alapok között. így ezentúl nem fordulhat elő az eddi­gi gyakorlat, hogy az ágazatnak szánt pénzek bizonyos része év vé­gén kihasználatlanul marad csu­pán azért, mert az alapok kizáró­lag saját berkeiken belül, célirá­nyosan gazdálkodhattak a nekik szánt kerettel, (v-s) portőröknek tekinthető USA és Ar­gentína kínálatánál, mert utóbbi­akban már nagyon elterjedten használják az Európában nem ked­velt génmanipulált szójavetőmag- vakat.) Az EU-nak csekély a le­hetősége a saját olajosmag-terme- lésének növelésére, és továbbra is szojababimportra szorul, amely­ből jelenleg évi 15 millió tonna a behozatal. Az EU termelőit köti az USA és az EU 1992-es megállapo­dása, amely korlátozta az olajos­magvak termelőterületét az EU- ban. Franz Fischler, az EU mező- gazdasági biztosa szerint vajmi ke­vés esély van az egyezmény újra­tárgyalására. (NG, MTI) A takarmányváltás következményei Párizs. Az EU-nak alaposan meg kell gondolnia a hús- és csontlisz­tek kivonását az állatok takarmányozásából, mert ez milliárdokba fog kerülni - véli Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa. Szavai szerint a meglévő csont- és húsliszt raktárkészlet megsem­misítése 3 milliárd euróba kerülne, a termelők pedig további 1,5 milliárd eurót veszítenének évente. Az amerikai szójabab árak azonnal emelkedni kezdtek az árutőzsdéken, mivel a húslisztet csakis növényi takarmánnyal helyettesíthetők, és ebből az EU 70%- ban importra szorul. (MTI) Az ínyencek is változtatnak étkezési szokásaikon Struccra váltanak? BSE-fertőzött állati fehérje helyett génmanipulált növényi fehérjét adagolnak majd a szarvasmarhák takarmányába? Örülhetnek a szójadara-exportőrök ÖSSZEFOGLALÓ AGRÁRMORZSÁK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom