Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-07 / 256. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 7. TÉMA: AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Ma döntenek arról, hogy a republikánus George W. Bush vagy a demokrata Al Gore lesz a következő négy évben az Egyesült Államok elnöke Ma véget ér a Fehér Házig vezető út Minden negyedik év novem­berében, pontosabban a hó­nap első hétfőjét követő ked­den az Egyesült Államokban megválasztják a legerősebb világhatalom első emberét. Ma döntenek tehát az ameri­kaiak elnökük személyéről. ÖSSZEFOGLALÓNK A legendásan bonyolult amerikai elnökválasztás jelöltállító pártgyű­léseiről, caucusairól, előválasztása­iról és konvencióiról itt és most nem szólunk, hiszen mindez az amerikaiak mögött van, ma a cél­egyeneshez érkezett a hónapok óta zajló kampány. Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített Alkotmány szabályozza. Ennek értelmében el­nökké csak olyan személy választ­ható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét és legalább 14 éve az Egyesült Álla­mok lakosa. Alelnök csak olyan sze­mély lehet, aki elnökké is választ­ható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer vá­lasztható újjá. Hivatalosan nem is az egyszerű választópolgárok milli­ói, hanem a néhány száz úgyneve­zett elektor kezében van a döntés joga, az amerikai elnökválasztás ugyanis közvetett, és az állampol­gárok tulajdonképpen nem is elnö­köt, hanem elektorokat, azaz vá­lasztókat választanak. Nem a le­adott szavazatok, hanem a megvá­lasztott elektorok száma határozza meg tehát az új elnök személyét. A „győztes mindent visz” elve alapján egy-egy állam elektorai csak egy párt képviselői tehernek. Az egyes tagállamoknak annyi elektoruk le­het, ahány képviselőjük van a wa­shingtoni kongresszusban. Ez a szám legkevesebb 3 (Vermont és Alaszka, ill. a képviselővel nem ren­delkező Washington DC esetében), legtöbb pedig 54 (Kalifornia) lehet. Vannak tehát a választások kimene­tele szempontjából fontosabb és ke­vésbé jelentős államok. Egy olyan szoros versenyben azonban, ami­lyennek az idei, George W. Bush és Ál Gore közötti ígérkezik, a törpeál­lamok három-négy elektora is el­döntheti, ki lesz a következő négy évben az Egyesült Államok elnöke. S így volt ez régebben is. Ha 1976- ban például Ohio államban a több mint négymillió választóból csak hétezer nem Jimmy Carterre sza­vaz, hanem Fordra, az egykori mo­gyoróültetvényes - dacára a közvet­len választáson elért másfél milliós előnyének - nem szerzi meg Ohio huszonöt elektorát, és nem költöz­het a Fehér Házba. Elméletileg te­hát elég valakinek egyetlen szava­zattal többet megszereznie pl. Kali­forniában, ahol sokmillióan voksol­nak, ahhoz, hogy övé legyen az ál­lam valamennyi, 54 elektora. A győzelemhez legkevesebb 270 elektort kell megszereznie az el­nökjelöltnek. Sokak szerint negy­ven éve - John Kennedy Richard Nixon fölött aratott „alig-győzel­me” - óta nem volt ilyen kiélezett a küzdelem. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az elnök a végrehajtó hata­lom legfőbb birtokosa, a hadsereg főparancsnoka, valamint az ál­lamfő egy személyben. Az Egye­sült Államok új elnökének megbí­zása a november eleji választást követő január 20-án délben kezdő­dik, és négy évvel később jár le. Az államok fővárosában ugyanazon a napon, egy 1934-es törvény sze­rint december második szerdáját követő hétfőn, - az idén december 18-án - összeülő elektorok szava­zatait megküldik a Szenátus elnö­kének, aki a borítékokat a kong­resszus két házának együttes ülé­sén, 2001. január 6-án nyitja fel, és a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti az elnökválasztás hivata­los végeredményét. Az új elnök 2001. január 20-án, az ünnepélyes eskütételt követően lép hivatalba, az új Kongresszus január 3-án ül össze, (jéel, m, i-t) Szenátorok és kormányzók posztjairól is döntenek Nem csak elnökválasztás ÁTTEKINTÉS Ma az Egyesült Államokban nem­csak arról döntenek az amerikaiak, ki legyen a következő négy évben a legnagyobb világhatalom elnöke, hanem alaposan átformálják a par­lamentet is, hiszen újjáválasztják a 435 tagú képviselőházat, a szenátus egyharmadát, és 11 tagállam kor­mányzójának személyéről is dönte­nek. A képviselőházban jelenleg 222 republikánus párti, 211 demok­rata és 2 függeden képviselő dolgo­zik. A 100 tagú szenátusban 54 re­publikánus és 46 demokrata párti szenátor ül. Az 50 tagállam kor­mányzói esetében 30-18 arányú a republikánus többség, két államot pedig független kormányzó vezet. Á legnagyobb érdeklődés a Patrick Moynihan New York-i szenátor megüresedő székéért folyó küzdel­met övezi, hiszen a demokrata Hil­lary Clinton és a republikánus Rick Lazio hónapok óta kampányol a posztért. Lazio kezded előnye után- legalábbis a tegnapi adatok szerint- a First Lady átvette a vezetést. La­zio sikere sem lenne azonban meg­lepő: 1992-től az amerikai képvise­lőház tagja, a New York-iak pedig nem hiszik, hogy egy „idegennek” kellene képviselnie érdekeiket. Az idei elnökválasztás nagyban be­folyásolja az amerikai igazságszol­gáltatás jövőjét, hiszen az elnök ne­vezi ki a kilenc bírából álló Legfel­sőbb Bíróság nyugalomba vonuló tagjait. Idős kora miatt jövőre vár­hatóan négy bíró kéri majd nyugdí­jaztatását. (jéel) Az oldal anyagát írta és összeállította: Juhász László ÖSSZEHASONLÍTÁS Külpolitika. Bush kevésbé inter- vencionista, támogatná az európai­ak szerepnövelését az európai prob­lémák kezelésében, az amerikai csa­patokat „valódi válságok” esetén vemé be. Folytamé a rakétavédelmi program fejlesztését. Gore folytamé elődje aktívabb külpolitikáját, szo­ros együttműködést szorgalmaz a nemzetközi szervezetekkel, és tá­mogatja az USA részvételét a béke- fenntartó feladatokban. Abortusz. Bush ellenzi a terhesség megszakítást, de miután igyekszik a női választókat is maga mellé állíta­ni, inkább kerüli a témát. Elnökként feltehetőleg aláírná az előrehala­dott terhesség megszakítását tiltó törvényt. Gore, mint jó demokrata, nem írná alá a törvényt, s legálisnak tartja az abortuszt. Fegyverviselés. Bush a jelenlegi fegyvertartási szabályok elkötele­zettje. Nem támogat semmilyen központi fegyvernyilvántartást. Go­re: Fegyverboltok eladóinak jelenté­si kötelezettsége, szigorúbb fegyver­tartási szabályok, központi nyilván­tartás kialakítása. Adózás. Bush nagy adócsökkentést ígért. Kétéves költségvetést tervez és az örökösödési adót eltörölné. Gore adócsökkentései enyhébbek, inkább a középosztálynak szólnak; csak néhány területen csökkentené az adót. Szociális rendszer. Bush az állami nyugdíjbiztosítás egy részét privati­zálná, a fiataloknak lehetővé tenné, hogy szövetségi nyugdíjjárulékuk 2%-át magánalapokon keresztül be­fektethessék a tőzsdén. Gore a mun­kavállalók nyugdíj-előtakarékossá- gát újabb adókedvezményekkel len­dítené fel. Oktatás. Bush az arra érdemesnek ítélt iskolákat plusz költségvetési pénzzel támogatná, és szövetségi oktatási kuponrendszert vezetne be. Gore növelné minden iskola tá­mogatását, mintegy százezer új ta­nár felvételét finanszírozná. Pozitív megkülönböztetés. Bush ellenez minden kvótát és faji alapú pozitív megkülönböztetést. Gore támogatja a feketék és más fajok arányos részvételét a társadalom és gazdaság minden területén. Egészségügy. Bush lényeges en­gedményeket tenne a gyógyszer­árakban. Támogatná az idősek számára receptre felírt készítmé­nyek árcsökkentését. Növelné a Medicare támogatását, amely az idősek egészségügyi ellátását vég­zi. Gore az orvosokra bízná annak eldöntését, mely készítmények tá­mogatandók a társadalombiztosí­tás által és ilyen mértékben. Ugyancsak növelné a Medicare tá­mogatását azzal a meghagyással, hogy még a többlet elvonását is rendeletileg tiltaná, (i-t) KAMPÁNYMORZSÁK ♦ Tegnapi adatok szerint Ge­orge Bush csak egy százalék- ponttal vezet Al Gore előtt. ♦ Bush néhány nappal ez­előtt üdvözölte az 1956-os forradalom évfordulóját ün­neplő amerikai magyarokat, Gore pedig október 31-én „a többpártrendszer visszaállí­tásának 44. évfordulója” al­kalmából tette ugyanezt, ki­fejezve azon reményét, hogy számíthat az amerikai ma­gyarok támogatására. ♦ Országosan a férfiak köré­ben Bush 51-31 arányban áll az élen, Gore viszont 47-41 arányban népszerűbb a nők körében. A fehérek 50-38 arányban Busht támogatják, a feketék és a külön etnikai cso­portként nyilvántartott „hispánok” (spanyol ajkúak) azonban nagy többséggel Gore mögött állnak. ♦ Gore és Bush szimpátiát gyűjtött be a bájos fekete Oprah Winfrey beszélgető­műsorában. Sőt, Bush meg is csókolta a tévésztár pofiká- ját. Egy másik esti show-ban Joe Lieberman - Gore alel- nökjelöltje - dalra fakadt, Frank Sinatra híres számát, a Magam útjánt énekelte el. Mivel a fiatalok között a re­publikánusjelölt vezet, Gore az MTV zeneadón stúdiómű­sorban válaszolt kérdésekre. ♦ A republikánus texasi kor­mányzó eddig összesen 217 elektori szavazatot mondhat - több-kevesebb bizonyos­sággal - magáénak a külön­böző szövetségi államokban. A demokrata alelnök 215 elektori voksra számíthat nyugodt szívvel. 106 elektori voksról még nem lehet meg­mondani, kié lesz. ♦ Az amerikai történelemben mindeddig egyszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams elnökök eseté­ben. Ha a mai elnökválasz­tást a republikánus George W. Bush nyeri meg, a Bush család lesz a második, amely­nek ez sikerül. ♦ Bush kedvenc filmje a Ryan közlegény megmenté­se, kedvenc színpadi műve a Macskák, kedvenc írója John Le Carré. Kedvenc sportága a baseball. A tévében csak híre­ket és sportközvetítést néz. Leginkább a mexikói konyhát kedveli, koleszterinszintje a legutóbbi mérés szerint 176. t Sótlan figurának tartják, aki eddig nem volt képes kilépni Clinton elnök árnyékából A1 Gore, a szürke eminenciás PORTRÉ Kevesen részesültek olyan „elnök­ségi előképzésben”, mint Al Gore amerikai alelnök. Gore 1948. már­cius 31-én született Washington­ban. Apja, idősebb Albert Gore Tennessee államot képviselte a kongresszusban, anyja, Pauline asszony pedig jogot végzett. A tipe­gő Al nagyon szeretett felmászni egy Richard Nixon nevű bácsi tér­dére. Akkor még nem tudta, hogy Nixon elnök tevékeny segítséget nyújt majd apja politikai pályafutá­sának tönkretételéhez. A harvardi egyetem elvégzése után megnő­sült, majd önkéntesként Vietnam­ban szolgált a hadsereg újságírója­ként. Hazatérését követően a The Nashville Tennessean című lapnál riporterkedett. A városházára járt be, hogy annak ügyeiről tudósít­son. Figyelve az ottani embereket, a helyi közméltóságokat, úgy érez­te, ő jobban tudná csinálni. 1976-ban, vagyis 28 éves korában megürült Tennessee állam egyik washingtoni képviselőházi helye. Gore indult, győzött, és megérezte a politikai versengés ízét. 1988-ban már pályázott - igaz, sikertelenül - a Demokrata Párt elnökjelöltségé­re. Négy évvel később ellenállt a kí­sértésnek, nem indult. Jól tette: Bili Clinton maga mellé vette alel- nökjelöltnek, és vele együtt masí­rozhatott be a hatalomba. Most ar­ra törekszik, hogy nyolc év után ki­lépjen Clinton árnyékából. Ebben segítheti őt Joseph Lieber­man, az 58 éves, mélyen vallásos ortodox zsidó szenátor Connecti­cut államból. Lieberman azt a vo­nulatot is erősíti, amit a Gore- kampánystáb az elnökjelölt hosszú törvényhozói múltjára hivatkozva egyébként is hangsúlyoz: a kong­resszusi folyamatok ismeretét, az ottani alkukötések technikájában felhalmozott tapasztalatokat. Lie­berman kiválasztásával Gore kihí­vást is intézett sokak beidegződé­sei ellen, hiszen zsidó még nem in­dult Amerikában alelnöki posztért, mely poszt adott esetben átalakul­hat elnöki megbízatássá is. Kérdé­sek fogalmazódnak meg, kezdve azzal, hogy miként egyeztetné majd össze Lieberman a közteen­Jellegtelen jelöltnek tartják (ÓTK/AP-felvétel) dokkéi azt a vallási normát, amely­nek értelmében szombatonként nem végez semmilyen munkát, egészen addig, hogy mennyire len­ne elfogulatlan a célegyenes felé közeledő izraeli-palesztin rende­zés kérdéseiben, (m) PORTRÉ George W. Bush, az amerikai Re­publikánus Párt elnökjelöltje 1946. július 6-án született a Connecticut állambeli New Havenben. A Yale egyetemen történelem szakon szer­zett diplomát 1968-ban, majd 1975- ben elvégezte a Harvard Business Schoolt. 1970-ben közreműködött apja texasi szenátorválasztási kam­pányában. 1978-ban sikertelenül indult a kongresszusi választáson. 1988-ban és 1992-ben tanácsadó volt apja elnökválasztási kampányá­ban. 1994-ben megnyerte Texas ál­lamban a kormányzóválasztást, és a kormányzói tisztséget azóta is be­tölti. Életének fordulópontja - saját elmondása szerint - 1986 júliusá­hoz kötődik. Akkor, a negyvenedik születésnapját követő party után új­jáéledt benne a keresztény hit, és abbahagyta az ivást. A kormányzó nem érezheti magát egyedül a rendre politikai dinaszti­ákból származó indulók közt. Nagy­apja Connecticut állam szenátora volt, apja pedig előbb az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, később a CIA igazgatója, alelnök, végül el­nök lett. Testvére Florida állam kor­mányzója. George W. maga azon­ban nem éppen apja nyomdokain haladva kezdte pályafutását: nem volt különösebben jó tanuló a Yale- en, inkább ivással és bulizással töl­tötte az időt, hogy aztán az előbbi­ből csak nagy nehezen tudjon kike­veredni, évekkel később. Vietnamot egy légibázison vészelte át, spekulá­cióknak engedve utat, hogy a család közbelépett a fiú életét megóvandó. Később nagy vagyonra tett szert az olaj- és a baseball-üzletben. Felesége, Laura Welch Bush 1947. november 4-én született, tehát a First Lady-séget kaphatja idén szü­letésnapi ajándékul. A párnak két lánygyermeke van, mégpedig ikrek: az 1981-ben született Barbara és Jenna. Dick Cheney, az amerikai Republi­kánus Párt alelnökjelöltje dolgozott elektromos kábelfektetőként, War­ren Knowles kormányzó munkatár­saként, valamint a Texaco és a Chevron olajtársaság embereként Kazahsztánban. A különböző kong­resszusi hivatalok munkájával Nem áll észkombájn hírében (CTK/AP-felvétel) 1968-ban kezdett ismerkedni, 1971- ben már a Fehér Ház stábjában dol­gozott, 1973-74-ben Gerald Ford el­nök munkatársa, 1975-76-ban a Fe­hér Ház stábjának főnöke volt. 1989 és 1993 között a védelmi miniszteri tisztséget töltötte be. (m) A Fehér Ház új lakóra vár (Juhász László felvétele) Ezúttal nem a gazdaság és a pénzügyek az elnökválasztás legfontosabb kérdései Közelítés a kampánytémákhoz Leginkább a texasi kormányzó hiányos külpolitikai műveltségét ostorozzák kritikusai George W. Bush, apuka kisfia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom