Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-30 / 276. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 30. „Csak egyetlen dolog rosszabb annál, ha beszélnek rólad: ha nem beszélnek." Száz éve halt meg Oscar Wilde Az élet boldogtalan hercege Fodor Katalin Magántüzei Losonc. Private fire (Magántüzek) címmel Fodor Katalin alkotásai­ból nyűik kiállítás ma 16 órakor a Nógrádi Galériában. A jelenleg Pozsonyban élő művész temperafestményeit és akvarelljeit mutatja be szülővárosában, Losoncon. Fodor Katalin az általános emberi problémákkal, ezen belül a nők világával foglalkozik figurális alko­tásaival. A kiállítás január 15-ig tekinthető meg. (tt) Kiállítás: középkori kiváltságlevelek Pozsony. A Pozsonyi Városi Múzeum a Pozsonyi Városi Archívummal karöltve egyedüláűó kiállítást rendezett az Óvárosháza termeiben, Civitas nostra regalis címmel, amely a középkor folyamán Pozsony­nak adományozott kiváltságleveleket mutatja be. Ezek által átfogó képet kaphatunk a város gazdasági életének fejlődéséről (a kereske­delemről, az iparról és a borászatról), valamint politikai és kulturális életének, közigazgatási rendszerének alakulásáról is. Látható többek között III. András 1291-es keltezésű kiváltságlevele, Luxemburgi Zsig- mond két címeres oklevele 1436-ból, vagy Corvin Mátyás 1464-es aranybullája. Ajanuár 7-ig látható kiállítás oklevelekből összeállított anyagát illusztrációként korabeli fametszetek egészítik ki. (as) A magyar filmnapok mai műsora Pozsony. Ma 18 órától Surányi András Film... című munkáját vetí­tik a Mladosf moziban, a főszerepeket Temessy Hédi, Darvas Iván és Haumann Péter alakítja. A magyar filmnapok műsora a Jadviga párnája című alkotással zárul, amely 20 órától látható, (ú) SZÍNHÁZ _________________POZSONY_________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Mefistofeles 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 ________________KOMÁROM________________ JÓK AI SZÍNHÁZ: Juhfia Jankó (a rozsnyói Meseszínház vendégjá­téka) 9,11 __________________NYITRA__________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: A szerelemmel nem szabad játszani 19 MOZI _________________POZSONY_________________ HV IEZDA: Dínó (am.) 15,17 Frekvencia (am.) 19, 21 OBZOR: Vég­ső állomás (am.) 18 Segíts, majd segítek (cseh) 15.30, 20.30 MLA- DOST: Segíts, majd segítek (cseh) 15.30 Magyar filmek fesztiválja: Fűm... 18 Jadviga párnája 20 MÜZEUM: A változatlan (lengy.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 18 Sasszem (dán) 17 Blöff (am.) 19, 20.45 Charlie angyalai (am.) 17, 18.45 Viharzóna (am.) 20.30 Akiket a Nap meggyötört (or.-fr.) 20 ___________________KASSA __________________ DR UZBA: Frekvencia (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: A Föld csata­mező (am.) 15.30,17.45, 20 ÚSMEV: Dínó (am.) 16,18, 20 CAPI­TOL: Charlie angyalai (am.) 15.45,18, 20.15 _______________DÉL-SZLOVÁKIA______________ RO ZSNYÓ - PANORÁMA: A bölcsek kövére 2 (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Mission Impossible 2 (am.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Vi­harzóna (am.) 20 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Amerikai pite (am.) 18 1. Wilde ifjúkori portréja 2. A sikeres író 3. Lord Alfred Douglas 4. Wilde felesége fiukkal, Cyrillel (Archív felvételek) Koncertek, kézműves-bemutatók, élő betlehem Fővárosi karácsonyelő ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A fővárosi polgármesteri hivatal karácsony előtti kulturális tevékenységének legfőbb helyszíne idén is a Fő tér: a december 23-ig tartó karácsonyi kirakodóvásár mel­lett, melyen hagyományosan első­sorban karácsonnyal kapcsolatos kézművestermékeket kínálnak az árusok, naponta koncertek, vala­mint folklórbemutatók vátják a né- zelődőket - főleg a pozsonyi általá­nos és középiskolák diákjai lépnek színpadra, általában délután négy és öt között. Az Óvárosháza udva­rán idén is kézműves-bemutatók vátják az érdeklődőket, s itt tekint­hető meg az élő betlehem is decem­ber 2. és 22. között. A Karácsonyi Híd a Városok Között elnevezésű nemzetközi rendezvé­nyen belül Prága, Brünn, Bécs és Po­zsony működik együtt, pontosab­ban a négy város a gyerekek által igyekszik képzeletbeli hidat építeni egymás között: mind a négy helyszí­nen teret kapnak a karácsonyt meg­előző kulturális programokban a to­vábbi városok gyermektánccsoport- jainak, -folklórcsoportjainak, -kóru­sainak a fellépései, valamint a négy város gyermekeinek munkáiból ösz- szeállított képzőművészeti kiállítás, amely Pozsonyban már látogatható az Óvárosháza kiállítótermeiben. A városi művelődési központ szerve­zésében zajló koncertek közül emlí­tést érdemel a Cappella Istro- politana karácsonyi koncertje, me­lyen Bach, Corelli, Bartók és Ennio Morricone műveiből hangzik el vá­logatás (a Prímási Palota Tükörter­mében, december 10-én); 13-án a Szlovák Filharmóniában pedig Bee­thoven művei csendülnek fel. A Kulturális és Pihenőparkban de­cember 1-jén az Improliga elneve­zésű vetélkedővel indul az év végi programsorozat: háromfős félhiva­tásos csapatok - elsősorban a kon­zervatóriumok, a színművészeti fő­iskola diákjai - mérik össze tehetsé­güket a színpadi improvizáció terén. A gyerekeknek szánt programokat az intézmény idén az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább a hó­nap első felére időzítette. 3-án Csil- lagászati Mikulás várja a legkiseb­beket, 6-án pedig a PKO égisze alatt működő Álkana musicalszínház show-ja lesz látható, amelyen a színház gyermekcsoportjának több mint száz tagja is fellép. December 15-én a park ad helyet a Mosoly mint ajándék jótékonysági koncert­nek, melyen 1200 gyermekotthon­ban élő gyermek vehet részt. Természetesen a főváros egyes ke­rületei önállóan is gazdag progra­mot állítanak össze, elsősorban a gyermekek részére, az Óváros pél­dául többek között a köztársasági elnök rezidenciájának kertjében várja meglepetésekkel az érdeklő­dőket. (as) Oscar Fingal O’Flahertíe Wills néven született Íror­szágban, ahol apja orvos volt, édesanyja pedig az ír szabadságmozgalom lelkes támogatója. Dublinban járta iskoláinak többségét, csak az egyetemet végezte az oxfordi Magdalen College-ban. írsé- ge-angolsága szerencsésen ötvöződött: angolul írta mű­veit, melyekhez ír hazájából örökölte ékesszólását és me­sélőkedvét. VAJDA BARNABÁS Nemzetisége tulajdonképpen soha nem volt vita tárgya, ámbár abban például, hogy nem kapott tanári ki­nevezést Oxfordban, úgy hírlik, ír származása is szerepet játszott. Wilde első munkája, egy fordítás­részlet Arisztophanész Felhők című drámájából, még oxfordi évei alatt jelent meg. Miután az egyetemen nem marasztalták, 1879-ben Lon­donba költözött, s megpróbált sza­badúszó íróként megélni. Nem is si­kertelenül: a francia szimbolizmus hatása alatt írt költeményei és naiv szemléletű meséi, például A boldog herceg vagy a Canterbury szellem, viszonylag gyorsan népszerűvé tet­ték. Nagy feltűnést keltettek elmé­leti jellegű munkái, főleg a művé­szetek szerepét értelmező esszéi. Azt a gondolatát, hogy nem a mű­vészet utánozza az életet, hanem tulajdonképpen az élet másolja a művészetet, egy történelmi példá­val szemléltette: Londont nem azért látjuk ködösnek-piszkosnak, mert tényleg az, hanem azért, mert az ipari forradalom hatása alatt álló angol írók ilyennek akarták láttat­ni. A művészet valóságformáló be­folyását talán túlértékelte, az vi­szont biztos, hogy egy másik taná­val, a wilde-i szépségfilozófiával megalapozta az angol „művészet a művészetért” mozgalmat, az aes­thetic movementet. Kedves költőjé­től, John Keats-től vette át a formák és színek imádatát, s ennek alapján hirdette, hogy az irodalom megíté­lésében sem politikai, sem erkölcsi szempontok nem játszhatnak sze­repet. Nincs más mérce, csak az esztétikum és a szépség mércéje! - hirdette, ellentmondva a romanti­ka művészetszemléletének. A Do­rian Gray arcképe című regénye is főleg emiatt érdekes; benne mind­nyájunk lehetetlen vágya fejeződik ki, hogy örökre fiatalok és szépek maradjunk. Wilde nem tudhatta, mert nem érte meg, hogy ezzel a nézetével a huszadik századi izmu­sok esztétika-központúsága és for­makultusza előtt egyengeti az utat. Jellemző például, hogy Wilde mun­káit nagyon szerette olvasni is, for­dítani is Kosztolányi Dezső. Az idei évadot számos angol szín­ház Wilde-nak szentelte, ezzel tisz­telegve az előtt a művész előtt, aki megújította az angol színjátszást. A múlt század vége felé ugyanis csu­pán két társulatnak volt játékenge­délye Londonban, és tulajdonkép­pen Wilde nagyon sikeres színda­rabjai (a Lady Windermere rajongó­ja, az Ideális félj és legfőképpen a Bunbury, avagy hazudj igazat) tet­ték újra népszerűvé, divattá a szín­házba járást. Ha mást nem tett vol­na, ezzel akkor is örökre beírta vol­na magát az angol irodalom törté­netébe. Számomra jelkép értékű például, hogy az a színház, amelyik­ben egyik remek komédiáját láttam néhány hónapja, ugyanabban az év­ben (1895-ben) épült, amikor Wilde sikerei csúcsán állt. Sziporká­zó szellemesség és komikum hatot­ta át a darabot, s ott, a Viktória ki­rálynő korában épült, patinás kis vi­VOJTEK KATALIN Méry Gábor az a fotóművész, aki­nek a kedvéért darabjaira szedték Lőcsei Pál mester féltve őrzött, vi­lághírű Utolsó vacsoráját, hogy kö­zelről, optimális megvilágításban fényképezhesse szoboralakjait. Ezt a legritkább esetben teszik meg, ak­kor is csak jelentős összeg lefizetése ellenében. Méry Gáborral kivételt tettek, ráadásul felügyelet nélkül, kedvére fotózhatott. Jómaga azt ál­lítja, a mai napig nem tudja, miért. Azok azonban, akik ismerik őt, és látták munka közben, csöppet sem csodálkoznak az eseten. Méry a szépség megszállottja, ez sugárzik egész lényéből. Nagyvonalú gesztu­sukkal azt az alázatos rajongást ho­norálták a pénzben kifejezhetetlen értékű műremek őrzői, amelyet Pál mester apostolai a felületesen bá­mészkodó turistáktól csak ritkán kapnak meg. A fotóművész nemrég az országot járta, krúdysan álma­tag, rég jelentőségüket vesztett tele­pülések templomaiban drága pén­zen állványzatot állíttatott fel, és kö­zépkori freskókat fényképezett ka­lendáriuma számára. Választhatott volna könnyebb, tetszetősebb, ke­vésbé pénz- és időigényes feladatot is, beállhatott volna a karácsonyi pi­déki angol színházban látva-hallva, hogy a száz évvel ezelőtti poénok ma is hogyan csattannak, értettem meg, hogy Wilde színpadi sikere még hosszú időre biztosított. Wilde Londonban egy világfi, egy dandy bohém életét élte, így szinte elkerülhetetlen volt, hogy előbb- utóbb botrányba keveredik. 1892 táján - nősen és kétgyermekes apa­ként - Sir Gower szobrász szalonjá­ban megismerkedett Lord Alfred Douglasszel, élete nagy szerelmével és sorscsapásával. Alfred apja meg­tudta kapcsolatukat, és 1895-ben fajtalankodás vádjával bíróság elé vitte az ügyet, amelyet tulajdonkép­pen el lehetett volna tussolni, ha a lobbanékony Wilde nem indít rágal- mazási ellenpert. A bizonyítási eljá­rás során Wilde és Alfred Douglas egymáshoz írt levelei szolgáltak bi­zonyítékul, de a testi kapcsolat rész­leteit firtató kérdésekre is választ kellett adnia. A per óriási eseménye volt a századvégnek. Wilde felna­gyította személyes ügyét, s a művé­szet szabad harcosaként szólt bírái és a kor ellen. Mégis elítélték: a for­mális indoklás szerint rágalmazás acot giccsek tömkelegével elárasz­tók sorába. De Mérynek csodák kel­lenek, és azokat a tatáijárás borzal­maiból ocsúdó kor templomi falfest­ményei adják: a gömörrákosi temp­lom különös, egytestű, háromarcú Szentháromsága, amely ritkaság­nak számít, hiszen 1628-ban Vili. Orbán pápa betiltotta ezt az ókori „pogány” mintákra visszavezethető, általa monstrumnak titulált ábrázo­lásmódot. A csetneki templom szo- kadan öltözékű Keresztelő Szent Já­nosa, aki az obiigát rövid szőrcsuha helyett hosszú, vörös köpenyben áll miatt kapott két év börtönbüntetést. Botránya nemcsak őt tette földönfu­tóvá, hanem kihatott egész családjá­ra, amelynek tagjai közül többen gyorsan megváltoztatták a nevüket. A börtönévek nagyon megviselték Wilde-ot. Valószínűleg a fizikai szenvedés is hozzájárult, hogy megírta De Profundis című önvallo­mását, amelyben minden tettét megbánta. Szabadulása után ő is álnevet vett fel, s Párizsba költözött. Alfred Párizsban is pénzelte barát­ját, viszonyuk azonban nem volt felhőtlen, Lord Douglas ugyanis egész hátralévő életében pereske­dett. Ha valaki Wilde-hoz fűződő kapcsolatáról írt, azt azonnal bepe­relte, s lassanként egész vagyonát elvesztette. Torkig lévén a múlttal, egyik sokadik perében az egykori barát Wilde-ot a természet erkölcs­telen ellenségének nevezte: „Azt hiszem, az ördög szolgája volt ez az ember, aki megpróbálta folyamato­san aláásni az erkölcsi értékeket minden lehetséges módon, szexuá­lisan és máshogyan.” Az az ember pedig, akiről beszélt, s aki egykoron oly népszerű volt, nyomorúságos körülmények között halt meg 1900. november 30-án Párizsban. Korabeli rajongói meg voltak győ­ződve, hogy Oscar Wilde lelke lélek­vándorlással unokahúgába költö­zött. Emlékeztek ugyanis Wilde sza­vaira, aki azt mondta, hogy ő már akkor meghalt, amikor fegyházba vonult. Dolly Wilde - Oscar bátyjá­nak a leánya - 1896-ban, két hónap­pal azután született, hogy Oscar mögött bezárult a readingi börtön kapuja. Rendkívül hasonlított nagy- bácsikájára, és noha személyesen soha nem ismerhette, mégis ugyan­úgy beszélt és ugyanúgy öltözött, mint ő. Nagy elődjének nevét annyi­ra tudatosan vállalta, hogy egyene­sen Oscarinának neveztette magát. Nomen est omen - mondhatnánk, tudva, hogy életmódja és sorsa ugyanolyan gyászosra sikeredett, mint nagybátyjáé. Oscarina az első világháborúban egy vöröskeresztes egységnél szolgált Franciaország­ban, és jó ideig nem is tért vissza Angliába. Párizsban maradt, s iszá­kos, kábítószeres társaságokban ágyát férfiakkal és nőkkel egyaránt megosztotta. Neves barátai, többek között Ezra Pound, biztatták, pró­bálkozzék meg az irodalommal, mégsem írt soha semmit, ami nem csoda, hisz 30 éves korától élete lé­nyegében az elvonókúrák közötti ki- sebb-nagyobb szünetekből állt. 1941-ben halt meg londoni lakásá­ban. 46 éves volt. Éppen annyi, mint Oscar Wilde, amikor meghalt. a Jordán vizében, oldalán a szép, szelíd arcú Krisztussal. A karaszkói evangélikus templom Pietro Loren- zettit és a 14. századi sienai meste­reket idéző Angyali üdvözlete és Szent Mihály arkangyala, ez a szür­realista álom. A gecelfalvai szug- gesztív Sírbatétel, amelynek Jézust sirató asszonyai közé mintha vélet­lenül került volna a jobb oldali férfi, a 14. század magyar előkelőbbjei- nek jellegzetes süvegében és visele­tében. A csécsi tiszta vonalú, bájos Menekülés Egyiptomba, ahol leg­alább olyan fontos a csacsi, mint Jó­zsef és Mária a kisdeddel. Az ugyan­csak karaszkói Szent László legen­da, amelynek részleteiből László Gyulához hasonló tudású szakem­berek messzemenő következtetése­ket kéjesek levonni a freskó kelet­kezését jóval megelőző korok ma­gyarjainak életéről... Egyik ismerősöm, átlapozva a há­romnyelvű - magyar, német és an­gol szövegű - 2001-es naptárt, fel- sóhajtott: „Gyönyörű! Ilyen még itt nem volt. De manapság az emberek mintha vakok lennének az igazi ér­tékekre, inkább a bóvlit vásárolják.” Bizonyítsuk be az ellenkezőjét! (Középkori felvidéki freskók ­2001. évi naptár, Méry Ratio, Somolja) Csodás kincsek krúdysan álmatag hangulatú felvidéki kisvárosok templomaiban Egy különlegesen szép naptár Előadóművészek versenye Márai Sándor hazája Kassa. Márai Sándor szellemi ha­gyatékának adózva december 1-3- án második alkalommal rendezik meg a Thália Színházban a szlová­kiai magyar fiatal előadóművé­szek országos versenyét. A több mint 30 jelentkező egy szabadon választott és egy Márai-művel áll a zsűri elé. A vasárnapi döntőben budapesti színházi szakemberek, Bálint András, Usztics Mátyás, va­lamint hazai színekben Czajlik Jó­zsef pontozással, a közönség előtt állítja fel a rangsort és dönti el, kik utaznak az egyhetes olaszországi jutalomútra. Pénteken 18 órakor a Thália Színház társalgójában kiál­lítás nyílik Miklosovits László ma­gyarországi képzőművész grafi­káiból, melyeket Márai gondolata- i inspiráltak. Ezt követően a Pátria Művészeti Társulás Arany-estjét hallgathatják meg az érdeklődők. Szombaton, az első versenynap ki­értékelését követően szeminárium kezdődik A Thália Színház művé­szeti arculata címmel. Vasárnap a résztvevők megkoszorúzzák a Márai-ház falán lévő emléktáblát, majd a döntő és a gála következik. A gálát követően Földes László, az­az Hobó adja elő új József Attila- műsorát. (juk) A gömörrákosi katolikus templom különleges, 14. századi Szenthá­romság-ábrázolása (Reprofotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom