Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-28 / 274. szám, kedd

Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 28. ZÖLD MORZSÁK Finn víztisztító a hegyi faluban Nizné Repase. Az Emberek és víz, illetve az amerikai Heinz En­dowment Alapítvány hároméves együttműködése eredményeként új típusú víztisztító kezdte meg munkáját az Eperjesi kerületben található faluban. A kecsap felta­lálójáról elnevezett alapítvány világszerte támogat environ- mentális jellegű projektumokat. Ebben az esetben háromlépcsős tisztítót építettek, ennek kö­zépső tagja a finn tisztítómű, amely eltérő rezsimben műkö­dik télen és nyáron. A megoldás a nagy területen kevés lakossal rendelkező hegyaljai községek számára ideális. (U) A Tátra Rally blokádja Kassa. A szervezők és a környe­zetvédők régóta húzódó vitája folytatásaként a VLK erdővédel­mi egyesület tagjai élőlánccal zárták el a Vernár-hágót, meg­akadályozva ezzel a Tátra Rally második gyorsasági szakaszának megrendezését. A szervezők ere­detileg a Nemzeti Park igazgató­ságával sem voltak képesek egyezségre jutni, amely ellenez­te az autóverseny megrendezé­sét a legszigorúbb vízvédelmi körzetben. így a versenyre az il­letékes környezetvédelmi hivatal engedélye nélkül került sor és ez váltotta ki a környezetvédelmi aktivisták látványos és a ver­senyzők részéről erőszaktól sem mentes reakcióját. (Ú) Privatizációból környezetvédelemre Pozsony. Az uniós csatlakozás­hoz 115-180 milliárd koronányi környezetvédelmi beruházásra lesz szükség, de a jövő évi költ­ségvetés csak 60 millió koronával szánt többet erre a célra. Miklós László környezetvédelmi minisz­ter viszont arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati és a ma­gánszféra nálunk még sokáig nem lesz képes arra, hogy előte­remtse a beruházási költségek­nek a fejlett világban szokásos kétharmadát. A kormány leg­alább egy olyan döntést hozott, hogy a stratégiai cégek privatizá­ciójából várható összeg egy ré­szét a régi környezetszennyezés felszámolására fordítja majd. (Ú) Hiányzó jogszabályok Pozsony. Hazánk a csadakozási tárgyalások keretében már a jövő év során szeremé megnyitni az egyik legnehezebb fejezetet, a környezetvédelem jogharmoni­zációját. Az új elnök, Svédország ugyanis nagyon komoly figyel­met szentel ennek a kérdésnek. A helyzetünkre jellemző, hogy a jogrendszerből hiányzik 270 ide vágó szabályozó. Jean-Francois Verstrynge, az Európa Bizottság környezetvédelmi hivatalának igazgatója a minap Pozsonyban tárgyalva arra figyelmeztetett, hogy ebben a témában legfeljebb a víztisztítókkal és a hulladék­égetőkkel kapcsolatban lehet szó haladékról, -ti ­Az atomhulladék ügyével nem foglalkoznak Sugárzó probléma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Miklós miniszterel­nök-helyettes szerint még elég idő van az atomerőművek felszámolá­sával kapcsolatos megoldás kidol­gozására. A kiégett fűtőelemeket egyelőre biztonságosan tárolják, ezek sorsáról elég 2010-ig dönteni. Szerinte ezzel kapcsolatban a Szlovák Villamosművek a legke­vésbé előnyös megoldást, a külföl­di feldolgozás utáni hazai elhelye­zést szorgalmazzák. A kormány gazdasági miniszterei elé terjesztett anyag szerint az atomerőművi berendezések fel­számolására szolgáló alap Jelenle­gi formában nem képes eleget ten­ni a küldetésének. Változnia kell a rendszernek, az ide befizetett dí­jakat nem a teljesítmény, hanem az előállított villamos energia alapján kell kiszámolni. Mint ismeretes, a kormány a ki­lencvenes évek elején döntött egy ilyen alap kialakításáról. Ennek célja az atomerőrhűvek majdani felszámolásának finanszírozása. Ez a becslések szerint legalább annyibe kerül majd, mint a felépí­tésük. A Szlovák Villamosművek pedig már most is olyan komoly anyagi gondokkal küzd, hogy ezt nem lesz képes a szokványos gaz­dálkodása keretében megoldani. Ez a pillanat pedig nincs távol, hi­szen a V-l-es atomerőmű felszá­molása már az évtized végén megkezdődhet. Tudni kell viszont, hogy az említett alapba jelenleg befolyó pénzt lé­nyegében felemészti a szintén bo- hunicei A-l-es atomerőmű felszá­molása. A súlyos baleset után leál­lított reaktor az elmúlt két évtized során nagyon rossz állapotba ke­rült és az ott hagyott fűtőelemeket - beleértve a sérülteket is, a mai napig nem szállították el. Emellett természetesen a még működő hat atomreaktor felszámolásához is tartalékokat kellene képezni. A Szlovák Villamos Művek illetéke­sei erre általában azt válaszolják, hogy az erőműveket a bezárásuk után egy ideig még nem kell lebon­tani, de az nem jelent megnyugta­tó hosszútávú megoldást. Ezért szükséges, hogy a felügyeleti szer­veik kényszerítsék őket a problé­ma kezelésére. Atomerőmű likvidálása Németországban. Azt még nem tudjuk, hogy nálunk miből fizetik. (Archívum) Az új hulladéktörvény az önkormányzatokon kívül a polgárok számára is kötelességeket szab Lesz pénz az újrahasznosításra Augusztus eleje után is működő hulladéktárolók Délnyugat-Szlovákiában (forrás: környezetvédelmi minisztérium) Község Név Galántai járás Pusté Sady Lobbe Feketenyék Homokdűne Taksony Javorinka Dunaszerdahelyi járás Albár Albár Nagypaka Csukárpaka Bős Bős Komáromi járás Izsa REKO Lévai járás Ipolyvisk Ipolyság Zselíz Zselíz Novy Tekov Lobbe Palást Palást Kálna Lamesch Kalná Deménd Deménd Vágsellyei járás Vágtornóc RSTO Negyed Negyed Érsekújvári járás Kolta Kolta Bajta Bajta Szőgyén Szőgyén Nána Nána Pozsony. Nagy érdeklődés előzi meg az új hulladék­gazdálkodási törvényt, amely a kormány jóváha­gyása után hamarosan a parlament elé kerül. Az alábbiakban a fontosabb változásokat ismertetjük. TUBA LAJOS A törvény már a hulladéktermelő meghatározásában is újat hoz, mi­vel a kilencvenes évek elején alkal­mazott megoldással ellentétben az önkormányzatokon kívül a magán- személyeket is ebbe a kategóriába sorolja. Ez azt jelenti, hogy aki nem lesz hajlandó együttműködni a hul­ladékproblémák kezelésében, az új helyzetben szankcionálhatóvá vá­lik. A község továbbra is felelni fog a területén keletkező kommunális hulladék elhelyezéséért, de szabá­lyozhatja a területén lakó polgárok kötelességeit ezzel kapcsolatban, így akár rendeletet hozhat a szepa­rált hulladékgyűjtés bevezetéséről és a későbbiekben ellenőrizheti en­nek betartását. Bár sok helyen már eddig is rendez­tek lomtalanítási akciókat, ezentúl erre az önkormányzatokat előírás is kötelezi majd. Ennek értelmében évente kétszer be kell majd gyűjteni az ún. problémás hulladékokat, il­letve a nagytömegű hulladékokat. Azok számára, akik ezentúl is kihúz­zák magukat a hulladékok szerve­zett gyűjtéséből, akár 5000 koroná­ig terjedő büntetés bevezetését java­solják. A másik oldalon viszont a törvény szabályozni fogja a kiszab­ható elszállítási díjat is, ez 70 és 800 korona között változhat. Bekerül a törvénybe a szintén sok helyen al­kalmazott zsetonos módszer. Ennek lényege, hogy a zsetonokkal csak az elszállított hulladék mennyisége alapján kell fizetni. Tehát aki keve­sebb hulladékot termel, vagy pedig az egyes frakciók szétválasztásával gondoskodik a mennyiség csökken­téséről, a szállításért is kevesebbet fizet. Abban is biztosak lehetünk majd, hogy az ilyen címen beszedett díjat valóban a rendeltetésének megfelelően használják fel. Sőt, ezentúl a hulladéktárolók felszámo­lására is tartalékot kell képezni. Ed­dig ugyanis általában komoly pénz­ügyi problémákat okozott a tárolók bezárásának finanszírozása. Ezen­túl azonban a díjak egy részét a be­zárásra kell tartalékolni. Sőt, a tör­vényalkotók arra az esetre is gon­doltak, ha a tároló kezelője esetleg csődbe megy. Az ide vonatkozó jog­szabályok módosításával azt szeret­nék elérni, hogy az említett tarta­lékra ne vonatkozzanak a csődeljá­rás szabályai. Az új hulladékgazdálkodási tör­vény másik nagy újdonsága az ún. reciklációs alap létrehozása lesz. Ez a legkomolyabb gondot okozó termékeket terheli meg külön elvo­nással, amelyből azután azok pá­lyázhatnak támogatásért, akik az így keletkezett hulladékok újrafel­használását biztosítják. A díjat a termékek gyártója vagy importőre fizeti. Egyelőre hét ilyen termék esetében tervezik a reciklációs díj bevezetését: használt akkumuláto­rok és elemek (kilogrammonként 8 korona), használt olaj (0,5 koro- na/kg), használt gépkocsiabroncs (4,7 koroná/kg), polietilénterefta- lát - PÉT (10 korona/kg), többréte­ges csomagolóanyagok pld. Tetra Pack (7 korona/kg), papír (0,6 ko­rona/kg), üveg (0,62 korona/kg). A hulladéktárolókkal kapcsolatban további lényeges változás, hogy au­gusztus elejei hatállyal bezárták az eddig is csak ideiglenes engedé­Nagy újdonság a támo­gatásra szolgáló recik­lációs alap létrehozása. lyekkel működő 159 helyet. így ezentúl csak az a 141 tároló működ­het, amelyek valóban eleget tesz­nek az idevágó szabályoknak. Mi­vel ez a változás sok önkormányzat és az ott lakók számára komoly vál­tozást, főként a szállítási költségek megnövekedését jelenti, a környe­zetvédelmi minisztérium írásban megállapodott 23 nagy céggel, hogy azok az önkormányzatok szá­mára tonnánként három éven ke­resztül 549 és 800 korona közti tá­rolási díjat számítanak csak. Az igazi változás viszont valóban csak attól várható, hogy az önkormány­zatok megfelelő meggyőzéssel az eddiginél jobban bevonják a lakos­ságot a hulladékok mennyiségének csökkentésébe. Ehhez azonban ar­ra is szükség van, hogy a támogatá­si lehetőségek kihasználásával va­lóban megkezdődjön a helyben kigyűjtött és újrahasznosítható ré­szek feldolgozása. Magyarország környezetvédelmi könnyítései Kilenc kivételt kérnek ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Magyarország kilenc pontban nem tudja betartani az EU környezetvé­delmi előírásait a remélt csatlakozá­sig. Ez viszont kevesebb a korábbi becslésnél - ez 16 területen tétele­zett fel ilyen helyzetet. A kérdéses területek a csomagolás, a veszélyes hulladékok égetése, a települési víz- tisztítás, a vízszennyezés, a felszín alatti vizek védelme, az ipari leve­gőszennyezés, az erőművek lég- szennyezése, a veszélyes anyagok kockázatai és az integrált szennye­zéscsökkentés. Ez utóbbi keretében például el kellene érni, hogy 2007- ig a meglévő berendezések álljanak át a leginkább környezetkímélő technológiára, az újak pedig eleve ilyennel induljanak. Magyarország azt kéri, hogy a 2002 után induló berendezésekre ne vonatkozzon ez a kötelezettség. (MH) A nyolc és fél milliárdos felújítás után esetleg bezárják Napirenden a V-l-es atomerőmű biztonsága ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A WENRA, az EU Atom­erőművek Biztonsági Felügyeletei­nek Szövetsége szerint a hazai atom­erőművek működése összevethető a nyugat-európai hasonló berende­zések működtetésével. A társult or­szágok (Bulgária, Csehország, Ma­gyarország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) ilyen jel­legű berendezéseit értékelték ki. A bohunicei V-l-es erőmű esetében azonban újabb biztonsági intézke­déseket tartanak szükségesnek. A kifogások főként a primér kör ún. dupla szakadása esetén érvényes védelmi eszközök megbízhatóságát illetik. A hír érdekessége, hogy nemrég fejezték be a V-l-es bizton­sági rendszerei rekonstrukciós programját, amely 8,5 milliárd ko­ronába került. Az atomerőművek­kel kapcsolatban szinte mindig a biztonsági rendszerek megbízható­sága jelenti a fő vitatémát. Ezek fel­adata az ellenőrizetlen maghasadá- si folyamatok kizárása, illetve a ra­dioaktív anyagok kijutásának meg­akadályozása a szabadba. A WEN­RA jelentés szerint a V-l-es ezt az utóbbit nem teljesíti megfelelő mó­don. A radioaktív anyagok kijutását általában négy lépcsős biztonsági rendszer igyekszik megakadályoz­ni: a fűtőelemek adalékanyaga, a fűtőelemek burka, a primér kör vé­delme és a reaktorburok. A V-l-es esetében ez utóbbi állapota a fő aka­dály. Az orosz típusú atomreaktorok ismert hiányossága, hogy a reaktort nem fedik íe hermetikusan záródó burokkal, hanem ehelyett - főleg nyomáscsökkentő funkciókat ellátó - védelmi rendszereket építenek be. Ez viszont 50 kilopascal nyomás után biztonsági szelepeken keresz­tül már a légkörbe bocsátja ki a ra­dioaktív anyagokat. A legismertebb moszkvai szakértők véleménye sze­rint a legveszélyesebb, jód 131-es izotópot tartalmazó fűtőelemek burka a legsúlyosabb baleset idején is legfeljebb a 13. -15. másodperc­ben sérül meg, addig a primer kör elpárolgott hűtővizéből származó gőz viszonylag káros hatás nélkül juthat ki a légkörbe. Abban egyéb­ként a témával foglalkozó finn szakértők is egyetértenek, hogy a primér kör sérülése esetén addig nincs komoly sugárveszély, amíg nem sérülnek a radioaktív anyagot tartalmazó fűtőelemek. Miklós László a környezetvédelmi alap megszüntetéséről Önfenntartóvá válik TA SR-HÍR Pozsony. Miklós László az Európa Bizottság véleményére hivatkozva legalább tíz évig szükségesnek tart­ja még a környezetvédemi alap fenntartását, amelyet Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter két éven belül feí szeretne számol­ni. A környezetvédelmi miniszter szerint az alap évről évre kevésbé függ az állami költségvetéstől. Be­vételeit főként a környezetvédelmi bírságok és díjak alkotják, idén pe­dig a forgórész is beindult, amely­nek köszönhetően néhány éven be­lül önfinanszírozóvá válik. Befejező fázisban tartanak a tárgyalások a külföldi hitelről, amelyre a kormány vállalt garanciát. Az alap megszün­tetésével a költségvetés semmit sem takarítana meg, hiszen a háromezer futó ügy felügyeletére ugyanannyi emberre lesz szükség, mint manap­ság. Az Európa Bizottság szerint a térségben még legalább tíz évig szükség lesz ilyen típusú alapokra. Jelentőségüket az előcsatlakozási alapokhoz kötődő társfinanszírozás még növeli is. Energiatakarékoskodás a mezőgazdaságban Energia trágyából ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyitra. Egy átlagos mezőgazdasági üzem évente 4 millió koronát fizet villamos, valamint hőenergiáért. Az ilyen költségek lényeges csökkenté­sének lehetőségét szeretnék de­monstrálni az INCO COPERNIKUS program keretében a koloni tangaz­daságban üzembe helyezett biogáz berendezéssel. Ebben állati ürülé­ket és más szerves hulladékot hasz­nálnak energetikai célokra. A be­rendezés 80 szarvasmarha napi 8 köbméter trágyáját dolgozza fel, a keletkező biogázt kogenerációs be­rendezéssel villamos energiává ala­kítják át, illetve fűtenek vele. Ez na­ponta 400 kilowattóra energiát és 750 kilowattóra hőt jelent. A beru­házási költség 20-30 millió korona, a megtérülés 8-10 év. Nyugat-Euró- pában állami segítséggel több száz ilyen állomás létesült. A megoldás lényege, hogy a szerves hulladékot zárt tartályokban enzimek és bakté­riumok segítségével bomlasztják. Az így keletkező gázok pedig akár hagyományos berendezésekkel is energiává alakíthatók át. Ezzel a módszerrel a mezőgazdasági tele­pek akár teljesen függetlenné tehe­tők a hagyományos energiaforrás­októl. A leggazdaságosabb megol­dás a kogenerációs berendezés. Ez az energiaforrásból - esetünkben a biogázból - először villamos energi­át gyárt, majd pedig a hulladékhőt fűtésre használja. A kettős hasznosí­tásnak köszönhetően a hatásfoka is lényegesen jobb a jelenleg széles­körben használatos berendezések­nél. A biogáz előállítására használt állati ürülékről sem kell lemondani, a reaktoroknak nevezett tartályok­ból kikerülve jó minőségű trágya­ként használható. A mezőgazdasági telepek - megfelelő finanszírozási háttér esetén - egyébként is nagyon jó energiatakarékoskodási lehetősé­geket rejtenek. Ezek közé tartoznak például a nagyon kis hőmérsékleti különbségek kihasználására szolgá­ló hőszivattyúk. Az oldal a környezetvédelmi minisztérium támogatásával készült

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom