Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-28 / 274. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 28. KOMMENTÁR A gáz ára és „vámja” PÁKOZDI GERTRÚD A múlt héten újabb drágításról döntött a magánosítás előtt álló Szlovák Gázművek. Határozottnak tűnő lépésének tömör indoklása: lényegesen drágábban vásárolja a gázt, mint amennyiért értékesíti, veszteségei idén közel 17 milliárdra rúgnak. A nagyfogyasztók a javaslat szerint már december 1-jétől 30%-kal drágábban kapnák a gázt, januártól pedig a kisfogyasztók számíthatnak 15%-os emelésre. Ha az indoklásban szereplő érvek meggyőzik a pénzügyminisztérium árképzési kérdésekben illetékes szakembereit, hamarosan valamennyien pénztárcánkon érezzük az elkerülhetetlennek minősített lépés hatását. Hacsak a politikai érv nem lesz erősebb a gazdaságinál. Ivan Miklós kormányalelnök a bejelentést követően a gázáremelés kérdésének érzékenységére hivatkozott. Szerinte a javaslatot előbb meg kell vitatni az érdekegyeztető tanácsban. Lehetséges, hogy „politikai” érvek nyomására a nagyfogyasztók számára egy hónappal elhalasztódik beígért drágítás. A lényegen ez sem változtat, legfeljebb egy hónappal eltolódik az újabb drágulás. Elemzők szerint a drágítás - a villanyáram árának tervezett 20 százalékos emelésével együtt - januárban a fogyasztói árak 0,8 százalékos emelkedését vonná maga után. A gázművek árpolitikájának reálissá tétele főleg azért nem odázható el sokáig, mert ilyen árképzéssel a világ második legnagyobb földgázszállító vállalatának vonzereje gyengül a lehetséges külföldi befektetők szemében. Minél inkább vonakodik az állam a tulajdonában levő vállalat ügyeinek rendbe tételétől, annál kisebb lesz az esélye, hogy jó áron eladhatja a „gázműcsomagot”. E lehetőség elszalasztása viszont olyan mulasztás lenne a kormány részéről, melynek következményeit valószínűleg nehezen hevemé ki. Gondoljunk csak a feszített jövő évi költségvetés-tervezetre, vagy arra, hogy a gázművek eladásából befolyó pénz egy részét használnák fel a vagyonalapi kötvények törlesztésére. A fogyasztót aligha érdekli, hogy végül is ki bizonyul e kérdésben kötelességmulasztónak, óvatoskodónak, vagy ki őrködik éberebben a szociális béke fölött. A fogyasztó csak abban bízik, hogy a döntés előtt a kormány nem hagy figyelmen kívül egyetlen érvet sem. A vámról és a révről szóló közmondás jut erről eszembe. Nyereséges azonban csak akkor lesz ez az ügylet, a társadalmi béke akkor őrződik meg, ha a gazdaság megerősödve kerül ki az árak átalakításából. EU-bővítés - belülről SÓKI TIBOR Az Egyesült Királyság a bővítés bajnoka. Legalábbis az angol királynő egyes alattvalói szerint. Tény, hogy az integrációs folyamat 1998-ban az angol uniós elnökség alatt vett új lendületet, s Tony Blair miniszterelnök is arra utalt, hogy London (legalábbis a politikusok) a gyors integráció híve. Ezt látszik alátámasztani, hogy a héten brit államtitkárok népes csoportja látogat Prágába és Pozsonyba a cseh és a szlovák integrációs törekvések támogatására. Azon, hogy nekünk, közép-európaiaknak miért jó az uniós tagság, nem kell sokáig elmélkednünk. Arról azonban kevesebb szó esik, miért jó az integráció az uniósoknak. Elvégre az új, szegényebb államok felvétele többletkiadásokhoz vezet. A felvételre azoknak is fel kell készülniük, akik már bent vannak. Valami pozitívumnak azonban mégis kell lennie, hiszen másképpen el sem indult volna a folyamat. Keith Váz, európai ügyekkel foglalkozó brit államtitkár három pontban foglalta össze az integráció előnyeit. Az első inkább szimbolikus, történelmi jellegű. Az angol politikusok az Unióval kapcsolatban újraegyesítésről beszélnek. Szerintük ideje, hogy a vasfüggönnyel kettéosztott kontinens egy évtizeddel a berlini fal leomlása után újraegyesüljön. A másik ok pragmatiku- sabb. A tagfelvétel egy széles, majdnem az egész kontinenst magában foglaló közös piac létrejöttét eredményezi, azonos szabályokkal, nagyobb lehetőségekkel. Előrejelzések szerint a brit GDP a bővítés után 1,75 milliárd fonttal nőhet. Harmadik okként Váz a szervezett bűnözés elleni harcot és a természetvédelmet említette. Az olyan határokon átnyúló jelenségek ellen, mint a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, egy ország egyedül aligha veheti fel a harcot. Hasonló a helyzet a környezeti problémákkal is, a szennyező anyagok nem maradnak meg egy ország légterében, vizeiben. Ok a bővítésre tehát bőven akad. Kérdés, mi a helyzet az akarattal. Tony Blair és a vezető brit politikusok szerint Anglia az integráció egyik legfőbb támogatója. Ha a többi uniós tagállam vezetése is így gondolkodik, decemberben Nizzában alkalmuk nyűik akaratuk bizonyítására. Az integrációs folyamat mielőbbi lezárásához ugyanis szükséges a kontinentális szervezet belső reformjának lezárása. Ha az nem sikerül, sokáig csak álmodozhatunk a közös piacról, bűnüldözésről és természetvédelemről. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok tetjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ LIDOVÉ NOVINY A kabinet mindent megtesz azért, hogy Szlovákia Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal egy időben csatlakozhasson az Európai Unióhoz, nyilatkozta a cseh lapnak Michal Kovác volt szlovák államfő. Véleménye szerint a HZDS és Vladimír Meciar esetleges választási győzelme jelentősen visszaverné az ország integrációjának folyamatát. Államfőként végzett tevékenységével kapcsolatban Kovác elmondta: miután a HZDS megnyerte az előrehozott választásokat, nyílt politikai háború folyt, melyben a titkosszolgálat igyekezett lejárami őt. „Nemcsak a családom elleni támadásról, fiam elhurcolásáról volt szó; hanem a parlamenti képviselőket is megpróbálták lefizetni, hogy támogassák leváltásomat, és ignoráljanak” - mondta Kováé. Drasztikus és kultúrálatlan intézkedések voltak ezek, de ma már szerencsére nem érvényesek, tette hozzá. Az exállamfő ugyan nem tervezi visszatérését a politikába, a jövőben szeremé felújítani kapcsolatait a többi egykori közép-európai államfővel. Egyelőre nem dőlt el, kötelező, választható érettségi tantárgy, vagy többlet lesz-e a magyar nyelv? Jobb színvonal, több objektivitás Az Állami Pedagógiai Intézet 2000 májusában az oktatási minisztérium elé terjesztette az érettségi vizsgák reformjának tervezetét. A koncepció célja: emelni az érettségi vizsgák színvonalát úgy, hogy összehasonlítható legyen az Európai Unió tagállamainak vizsgáival. SZENTGÁLI ANIKÓ Milan Ftáénik oktatási miniszter szerint a jelenlegi rendszer túlságosan szubjektív jellegű. A színvonal emelése mellett tehát szavatolni kell az érettségi objektivitását is, hogy az eredményeket a főiskolák elfogadják a felvételi vizsgák, részeként. Ideális esetben a felsőoktatási intézményekben a felvételiken a középiskolás anyagot nem kérdeznék, hiszen abból egyszer már levizsgáztak a tanulók. Az érettségi bizonyítvány köztudottan veszített értékéből, és a reform célja a bizonyítványon feltüntetett érdemjegy megbízhatóságának garantálása. A legtöbb végzős azzal nyugtatgatja magát, hogy nem a jegy számít, hanem hogy meglegyen az érettségi, hiszen a munkáltatók nem nézik meg a jegyeket. Ez így van, ugyanakkor a legtöbb munkaadó megfelelő gyakorlatot szab meg feltételül, amivel a végzősök nem rendelkeznek. Tény, hogy más lenne a helyzet, ha az érettségi valóban garantálná a megfelelő képesítést, és a sikeres vizsga megnyitná az ajtókat nemcsak a főiskola, hanem a munkahely előtt is, ha a munkáltató megbízna a végzősök tudásában - gyakorlat nélkül is. Társadalmunk az érettségit jelképnek, ünnepélyes rítusnak tartja, amely kizárólag az iskola elvégzését szimbolizálja, ám gyakorlati jelentősége - sajnos - tulajdonképpen nincs. A Pedagógiai Intézet munkatársai abból a felismerésből kiindulva dolgozták ki tervezetüket, hogy a jelenlegi vizsga nem elég objektív és az eredmények sem meggyőzőek. Azaz a különböző iskolák által kiállított érettségi bizonyítványok szinte összehasonlíthatatlanok. Ez abból adódik, hogy nem állapítottak meg minden iskola számára egységes standardokat. Vonatkozó törvényeink szerint a követelményeket, a témákat és kérdéseket az adott iskola, azaz a tanár és a vizsgáztató állítja össze, s ez intézményenként változik. Az esetek többségében az vizsgáztat, aki az adott tantárgyat tanította, aki természeTársadalmunk az érettségit jelképnek, ünnepélyes rítusnak tartja. tesen nemcsak az érettségi vizsga eredményét értékeli, hanem figyelembe veszi a diák korábbi teljesítményét is. Az ilyenfajta értékelés nem nevezhető objektívnek, és nem tükrözi a vizsgára való felkészültség mértékét. Szakemberek szerint a vizsgák eredményei nemcsak szubjektivitásuk, hanem a tantárgyak alacsony száma miatt sem megbízhatóak. A legtöbb európai államban több tantárgyból vizsgáznak a tanulók. A jelenlegi rendszer további hiányossága az egyes tantárgyak kiválasztása és a szóbeli vizsgák időtartama. Például a szóbelik 10-20 percet vesznek igénybe, miközben az írásbelik néhány óráig tartanak. A tervezet kidolgozói gyökeres változást szeretnének, ugyanakkor javasolják a jelenlegi vizsgák pozitívumainak megtartását. A javasolt új módszer szerint a záróvizsga két részből: egy írásbeliből és egy szóbeliből állna. Az írásbeli vizsgán standard teszteket kellene megoldani. A teszteket központilag állítanák össze, egy központi bizottság értékelné, és az eredményeket - ha sikerül megegyezni a felsőoktatási intézményekkel - a főiskolai és egyetemi felvételi vizsgákon is figyelembe vennék. A középiskolai diákok az érettségi két nehézségi foka közül választhatnak majd. Akik az igényesebb vizsgát teszik le, az állam által garantált bizonylatot kapnak, mely szerint az adott tantárgyból átlagon felüli ismeretekkel rendelkeznek. A tanulók kötelezően érettségiznének az úgynevezett kötelező központi tantárgyakból: szlovák nyelvből és irodalomból, valamint egy idegen nyelvből. Egyelőre kérdéses, a matematika is kötelező érettségi tantárgy lesz- e. Tisztázatlan a magyar nyelv kérdése is. A szaktárcavezető három lehetőséget vázolt fel. Az első elképzelés szerint a magyar kötelező érettségi tantárgy lesz, a második szerint kötelező ugyan, de többletet jelent a szlovák iskolákkal szemben, a harmadik szerint pedig a tanulók választható tantárgyként érettségizhetnének magyar nyelvből. A kötelező tantárgyakból tesztet kell majd írni. Az érettségi második részét az ún. belső vagy iskolai vizsga alkotná, mely egyelőre öt tantárgyból állna. Milan Ftácnik oktatási miniszter elmondása szerint ez tulajdonképpen a mai érettséginek felelne meg. A központilag összeállított tesztek a tárgyi tudást mérnék fel és a felvételik alapjául szolgálnának, sőt ideális esetben szabad belépést biztosítanának a felsőoktatási intézményekbe. A belső vizsga során a tanulók készségeit, kifejező- és érvelőképességét tennék próbára. Az osztályzat pedig a kétfajta vizsga összered- ménye lenne, bár az még kérdéses, milyen arányban vennék figyelembe a szóbelin és az írásbelin szerzett jegyet. Rengeteg még a nyitott kérdés. A matematikán és a kisebbségi nyelveken kívül szintén tisztázatlan, hogy a diákok kötelezően érittség- izzenek-e valamüyen természettudományi tantárgyból; hogy választhassanak-e olyan érettségi tantárgyat, melyet nem tanítottak az iskolában; hogy a bizottságokban le- gyenek-e szakemberek; hogy a szóbelit lehessen-e ismételni; a szóbeli egyik tantárgya helyett a diákok ne valamilyen írásbeli munkát mutas- sanak-e be és védjenek meg a bizottság előtt; stb. Természetesen a minisztérium és a Pedagógiai Intézet nem akar egy ún. íróasztal mö- güli döntést hozni, alaposan ki akarják dolgozni a reformot, ezért az oktatási minisztérium még októberben az érettségi vizsgák reformjáról szóló nyilvános vitát hirdetett. A nyilvános vita és a 2001-es MONITOR (próbaérettségi) eredményeit a reformtervezet kidolgozásakor is figyelembe veszik. Törvény formájában valószínűleg jövő év vége felé terjesztik elő. A jogszabály hatályba helyezése előtt legalább két - ideális esetben négy - évvel részletesen tájékoztatják az iskolákat, a diákokat és a szülőket, hogy egyrészt már a középiskola kiválasztásakor is tisztában legyenek az új típusú érettségivel, másrészt, hogy alaposan fel tudjanak készülni a megváltozott vizsgára. Aki bővebb információkat szeretne, vagy be akar kapcsolódni a vitába, a spu.sanet.sk internetes oldalon érdeklődhet, esetleg a matu- rita@spu.sanet.sk címre küldheti el véleményét. VISSZHANG Bűnbak kerestetik A gyógyszerfogyasztás erőteljesebb csökkentése Szlovákiában nem tartozna a legszerencsésebb megoldások közé, mivel már úgyis alacsonynak mutatkozik az európai országok viszonylatában. A további csökkentés érezhetően negatívan befolyásolná a gyógyítás színvonalát. Ebben az értelemben nyilatkozott a Szlovák Televízió híradójában kb. egy évvel ezelőtt Dr. Sipeky, az egészség- ügyi minisztérium gyógyszerészeti osztályának főigazgatója. Manapság mégis egészen másképpen fújja a nótát! Megvan a tettes! Hanyatló egészségügyünk fő (kór)okozója a „pazarló” orvos! A leghangosabban, mint mindig, a gyakorló (körzeti) orvos hátán csattan az ostor, mivel nagyrészt ő írja fel azokat a „méregdrágra” gyógyszereket, amelyeket a kórházi zárójelentés javaslata tartalmaz, és amelyeket hónapokig vagy akár évekig irogat páciensének. Hasonló a helyzet az ambuláns szakorvosi rendelések körül is. Ha a gyakorló orvos úgy érzi, a javasolt drága, de amúgy kiváló gyógyszer aránytalanul van alkalmazva (ágyúval lövünk a verébre!), morál-etikai szempontból van joga megvonni a betegtől csupán azért, mert drága? Márpedig a készülő új rendelet, bizony, ilyen etikátlan döntések felé fog bennünket sodorni (vagy beleférsz az adott keretbe, vagy megnyirbáljuk a fizetésedet). Nem volna célszerűbb inkább átértékelni a gyógyszer-kategorizáció alapfilozófiáját? Miért kell a betegnek hozzáfizetnie egyes alapvagy középkategóriába tartozó gyógyszerek árához, miközben a „méregdrágák” ingyenesek? Tulajdonképpen kinek az érdekeit képviseli az ilyen jellegű rendeletekkel az egészségügyi minisztérium? A gyógyszerfogyasztás növekedése, sajnos, általános jellegű az egész civilizált világban. Ne feledjük, a szív-érrendszer és a daganatos megbetegedések terén, Szlovákia európai viszonylatban tartósan az első három között mozog. Növekedik a cukorbetegek száma, egyre több az artrózis, a csontritkulás, az allergiás és légcsómegbetegedés, a pszichiátriai zavar. A gyógyszergyártó cégek elözönlötték a piacot jobbnál jobb, de egyre drágább gyógyszerekkel és más egészségügyi tartozékokkal. Természetesen akadnak még tartalékok az ésszerű gyógyszerelőírás és gyógyszeralkalmazás terén, de a drasztikus megszorító intézkedések nem hozhatnak hosszabb távon igazán megnyugtató és tartósan jó eredményeket. Mindezért jóleső az emített cikk vége felé elhangzott rövid mondat, amely leginkább tükrözi a lényegek lényegét: „Igen, ismétlem: politikai akarat kérdése az ágazat megfelelő finanszírozása.” Tehát akkor, mégsem vagyunk annyira rosszak?! Dr. Róm Tibor gyakorló orvos, Palást- Géza, ne gyere nekem a gáz árával, amikor nekem új cipő kell! (Peter Gossányi karikatúrája)
