Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-24 / 271. szám, péntek
Péntek, 2000. november 24. 1. évfolyam, 1. szám FELDOLGOZÁS A lízing fogalma Szlovákiában gyakorlatilag csak 1989 után vált ismertté. Egé- mmmmm szén más a helyzet azokban az országokban, ahol már évtizedek óta eredményesen működik a piacgazdaság: az Amerikai Egyesült Államokban például minden nagyobb szállodában - a munkásszállókat is beleértve! - működik lízingiroda, hogy az átmenetileg ott lakók igényeit kielégítse. Milos Randák személyében az első szlovákiai első lízingtársaságának megalapítóját, jelenleg pedig a Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetségének (ALS SR) elnökét tisztelhetjük; Gustav Bartovic, a Hospodárske noviny munkatársa ezért neki tett fel néhány időszerű kérdést a szlovákiai lízingpiac helyzetéről és perspektíváiról. A beszélgetést rövidített formában közöljük. Melyek azok a legjelentősebb változások, amelyek az utóbbi években jellemezték a szlovákiai lízingpiacot? Drámai változásokról szerencsére nem beszélhetünk. A lízing nálunk is a pénzügyi élet stabil részévé vált, de ha mégis változásoktól kellene szólnom, a konkurencia erősödését, ugyanakkor a nagy lízing- társaságok növekvő forgalomrészarányát említhetném elsősorban. Aztán szólni lehetne még a használt gépkocsi lízingjéről, ami viszonylag új dolog - de nyomban hozzá kell tennem, hogy itt is a „nagyok” viszik a prímet. Milyen irányba tartanak a szlovákiai lízingszolgáltatások? Vajon arrafelé-e, ami jelenleg például az Egyesült Államokat jellemzi - nevezetesen, hogy a lízing minden állampolgár számára elérhető lehetőség egy olyan szükségleti tárgy azonnali megszerzéséhez, amelyet csak később kell kifizetni? A lízinget Amerikában másként értelmezik, mint nálunk. Amilyen formában nálunk meghonosult, azt ott inkább részletre történő vásárlásnak nevezik. Hogy nálunk olyan lett, amilyen, annak egyszerű oka van: mindenekelőtt azokat a kezdő vállalkozókat kellett segítenie - ráadásul elfogadható leírá"A konkurencia tisztítótűzként hat” si lehetőségek mellett, akiknek nem volt elegendő tőkéjük a szükséges gépek, berendezések stb. megvásárlásához. A lízing tárgyát illetően is nagyok az eltérések Szlovákia és - például - a fejlett európai államok között: míg nálunk tavaly 59 százalék volt a személygépkocsik és a kisfurgonok aránya, Nyugat-Európában ötven százalék. Persze ez is teljes mértékben érthető: a közlekedés és a szállítás a legtöbb vállalkozás egyik alapkövének számít, ezért előbb ennek feltételeit kellett megteremteni. Ami a további strukturális összetételt illeti, tavaly a gépi berendezésekbe, közlekedési és számítástechnikai eszközökbe történt beruházások megközelítőleg 12 százaléka lízingen keresztül történt; ez pénzben kifejezve több mint 17 milliárd koronát jelent hozzáadottérték-adó nélkül. A leggyakrabban lízingelt eszközök rangsora tehát nem változott különösebb mértékben, annál inkább a lízingszolgáltatásokat igénybe vevők csoportja. Dinamikusan növekszik például a személygépkocsit lízingre vásárló magánszemélyek száma, annak ellenére, hogy a lízing itt semmiféle adókedvezményt nem jelent, sőt ellenkezőleg. Itt úgy állapították meg a feltételeket, hogy a lízing futamideje gyakorlatilag megegyezik a gépkocsi élettartamával. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy a lízing e fajtája egy kissé „vadhajtásnak” számít. Annak idején - kilenc évvel ezelőtt, amikor az első szlovákiai lízingtársaság működni kezdett, ügyfelei kizárólag vállalkozói szubjektumok voltak. Problémamentesnek lehet-e nevezni a lízingpiac fejlődését Szlovákiában? Létrejötte óta be- szélhetünk-e töretlen fejlődésről, bármilyen lassú is volt az? Ha úgynevezett globális mércét használunk, azt kell mondanunk, hogy a szlovákiai lízingpiac erős és stabil. Ez abban is megnyilvánul, hogy pénzforgalom tekintetében a második helyen áll a posztkommunista országok között. Fejlődését ennek ellenére nem nevezném teljesen problémamentesnek. A folyamatos növekedés 1997-ig tartott; ez volt az az év, ahol még jelentős előrelépést könyvelhettünk el az előzőhöz képest. Egy évvel később azonban ez a folyamat megfordult, és 1999-ben is ez az irányzat folytatódott. Ez annak ellenére történt így, hogy a többi európai országban - a volt kelet-európaiakat is beleértve - a lízingpiac tovább fejlődött. S bár csak nyugtával illik dicsérni a napot, a 2000. év első felének eredményei alapján mégis ki merem mondani, hogy ez a kedvezőtlen folyamat megállni látszik. Ennek megint csak speciális „szlovákiai” okai vannak: visszatérőben van a makroökonómiai egyensúly, növekszik a bruttó hazai össztermék, fokozatosan fizetjük vissza a drága hiteleket és kölcsönöket. A Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetsége két-három évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy megtisztítsa a hazai lízingpiacot a magukat szintén lízingtársaságoknak nevező szélhámosok csapataitól. Hogyan végződött ez az igyekezetük? Egyelőre sehogy, mivel még távolról sem tartunk a végén, de a helyzet már érezhetően javult. Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy az erősödő konkurencia e téren önmagában is hatékony tisztítóeszköz. A tisztességesek számának gyarapodásával lehet a legjobban ellehetetleníteni olyan szélhámosokat, akik a lízing célját abban látják, hogy minél több pénzt emeljenek ki az ügyfelek zsebéből. Márpedig hosszú távon csakis az lehet a cél, hogy ügyfeleink számára hozzáférhetővé tegyük a szükséges gépeket, berendezéseket és technológiákat. Aki mást akar, ne nevezze magát lízingtársaságnak; szövetségünk tagjai között éppen ezért egyetlen ilyet sem találni. A szövetségbeli tagság garanciát jelent arra, hogy az ügyfél megbízható, korrekt szolgáltatásokat nyújtó társasággal kerül szembe, amelytől szigorúan megköveteljük az idevágó etikai alapelvek betartását. A Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetsége egyben a lízingtársaságok LEASEUROPE nevű közösségének is tagja, amelynek az Európai Unió jogalkotásába is beleszólása van. Mindez engem kissé emlékeztet arra, amit például a hazai biztosítótársaságok deklarálnak: szervezeti tömörülés, mint a korrektség garanciája, saját etikai kódex... Ez nem véletlen, és okai egyszerűen a globalizációban keresendők. Az országba érkező külföldi befektetők mintegy automatikusan magukkal hozzák a szigorúbb feltételeket a pénzügyi élet minden területén. Mintegy öt évig tartott nekik, amíg egyáltalán idemerészkedtek, de azóta - nem utolsósorban nekik is köszönhetően - folyamatosan kultiválódik a hazai vállalkozói és gazdasági szféra. Ehhez kellett nekünk is alkalmazkodnunk már a kezdet kezdetén, és az ún. know how-ban tulajdonképpen azóta sincs semmi új. A játék- szabályokat nem mi találtuk ki, hanem megnéztük, hogyan csinálják mindezt külföldön. Ez egyformán érvényes a biztosító- és a lízingtársaságokra, mint ahogyan az is, hogy minél nagyobb a konkurencia, annál jobban tisztul a piac. Melyek a szlovákiai lízingtársaságok legnagyobb problémái napjainkban? Nagyjából azok, amelyek általában jellemzik a jelenlegi szlovákiai viszonyokat; ide tartoznak például a jogok érvényesítése körüli huzavonák, de akár az adminisztratív korlátozások némelyikét is említhetném. Egyértelműen ez utóbbiak közé tartozik a vállalkozói célokra megvásárolható gépkocsik árának felső határa: mint ismeretes, ez készpénzben 400 ezer, lízingre történő vásárláskor pedig 550 ezer korona. Ez a korlátozás sem az autó- kereskedők, sem a lízingtársaságok számára nem jó, mivel itt is, ott is egyértelmű forgalomcsökkenést von maga után. Előnytelen továbbá a számunkra, hogy a gépjárművek műszaki igazolványába már nem kell beírni a lízingtársaságot, mint tulajdonost, ahogyan az korábban volt; ez sok esetben szinte lehetetlenné teszi a tulajdonjogunk érvényesítését. Ami pedig az ingatlanok lízingjét illeti, egyrészt a hosszú távú pénzforrások hiánya jelent gondot, másrészt pedig a jelenlegi tulajdon-átruházási adórendszer. Az építővállalatról a lízingtársaságra, majd róla a bérlőre való átíratáskor egyaránt adót kell fizetni. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy míg külföldön az ingatlanok lízingjének részarány eléri a 15 százalékot, Szlovákiában gyakorlatilag a nullával egyenlő. Végezetül: milyennek látja a szlovákiai lízingpiac jövőjét? Semmiképpen sincs okunk a pesz- szimizmusra. A lízingtársaságok száma ugyan valószínűleg csökkenni fog, az „állva maradók” által lebonyolított pénzforgalom viszont nagyobb lesz. Már ma hét vezető lízingtársaság bonyolítja le a szlovákiai lízingforgalom több mint háromnegyed részét, holott szövetségünknek nem kevesebb, mint 43 tagja van. A helyzet tehát e téren is fokozatosan stabilizálódik, attól pedig végképp nem kell tartanunk, hogy a lízing eltűnik a szlovákiai gazdasági életből. Létjogosultságát és életképességét ugyanis már többszörösen bebizonyította. Az ingatlanlízing piaci részesedése Európában 15 százalék, Szlovákiában gyakorlatilag nulla (Fotó: hn és archív) Nco > RENAULT KESTLER INFO személygépkocsik és haszonjármüvek eladása * bemutató és használt autók eladása sik eladása ellenérték ellenében ■ gépkocsik e lízing biztosítás pótalkatrészek eladása Elf olajok eladása szerviz biztonsági berendezések (Méta, Construct) eladása és szerelése autórádiók eladása és szerelése karosszériák mélyfényezése autómentő-szolgálat l pneuszerviz gumiabroncsok minden márkára Matador gumiabroncsok ■ minden méreüien ■ verhetetlenül alacsony árakon i gumiabroncsok raktározása mmm - 0 %-os LiZINGSZORZÚS LÍZING - 2000. XII. 22-éig meghosszabbítva- 40 % akontáció, koeff. 1,00 - Laguna II, Mégane II- 60 % akontáció, koeff. 1,00 - a többi modell KESTLER Kft. Panónska cesta c. 3, Bratislava-Petrzalka tel.: 07/62 41 02 06-09, Krajinská cesta c. 12, Bratislava - Podunajské Biskupice tel.: 07/43 12 11 72 LEASING, a biztos megoldás. személyautók haszonjármüvek irodatechnika számítástechnika gépek, berendezések Proxima Leasing, s r.o Könne püspök u. 18 929 01 Dunaszerdafrely tel ; 0709 552 83 33 tat: 070 9 5 5 2 S3 34 Beszélgetés Milos Randák mérnökkel, az első szlovákiai lízingtársaság megalapítójával, a Szlovákiai Lízingtársaságok Szövetségének elnökével „A szlovákiai lízingpiac erős és stabil"
