Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-23 / 270. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 23. Barton az 1696-os összeírás szerint hét jobbágy lakotf, földesura, az esztergomi érsek ekkor kezdte betelepíteni - 1701-ben már iskolája volt, temploma 1730-ban épült Nagy gondjuk a lélekszám csökkenése MIRIÁK FERENC art az Alsó-Garam menti „kurtaszoknyás hatfalu” egyike, a községet a krónikák 1223-ban Buruth néven említik az esztergomi káptalanbirtok perben. Egy későbbi oklevél (XIII. század végéről) is említést tesz a községről, amely szerint Szőlődi Péter fia Hunt „Zselezsány” birtokát eladja az esztergomi káptalannak. Az eladott birtok ugyanis Bart, Libád és Gyiva szomszédságában feküdt. 1272-ben Barti Mózes fia, Jakab halála után a birtokot IV. László király Hunt-Pázmán nemzetségbeli András főispánnak adományozta. A helység a XV. században az esztergomi érsekség tulajdona, 1593- ban a törököknek behódolt helységek között fordult elő. Az 1696-os összeírás szerint még nagyrészt pusztán állott, hét jobbágy lakott benne, földesura, az esztergomi érsek ekkor kezdte betelepíteni. Plébániáját 1718-ban állították vissza. 1701-ben már iskolája is volt. Későbbi iskoláját gróf Batthány József hercegprímás 1794-ben építtette. Temploma 1730-ban épült gróf Esterházy Imre áldozatkészségéből, 1848-ig az esztergomi érsek volt a földesura. A D. világháború a községet szülte teljesen lerombolta, a lakóházak és a középületeknek a 90 százaléka romokba hevert. A lakosság a háború szörnyűségeit a pincékben élte meg. A háború után a faluban elkezdődött az újjáépítés. A község területe 2053 ha, lakosainak száma 710. A bársonyos forradalom a községben is szembetűnő változásokat hozott. De erről már a falu polgár- mestere Bartal István nyilatkozott, aki már tíz éve áll a község élén. „Községünkben az 1990-es választásokon jutottak szóhoz azok az új emberek, akik a változást, a fejlődést szorgalmazták. Remek segítőtársra találtam Szvetlik Ottóban, aki nyolc éven át volt a helyettesem, valamint a jelenlegi alpolgármesternőben, Pásztor Erikában és a tizenkéttagú képviselő-testületben, akik célja, hogy községünk fejlődhessen. Nagy szükség van józan, tenni akaró embereibe, hiszen volt mit tennünk az elmúlt tíz év alatt. Örülök, hogy polgáraink felismerték a jó szándékot. Egy település hasznára válik, ha tisztségviselői egymást segítve dolgoznak, ha a polgármester, a képviselők, a lelkész és a pedagógusok egy irányba tolják a falu szekerét. Amikor átvettem a falu irányítását, első feladataim között szerepelt a zöldövezetek, az elhagyott területek, útmenti zöldsávok rendbehoA Csemadok felnőtt tánccsoportja félnapos lett volna az óvoda, de a községi hivatal fizeti a pedagógus bérét, hogy egész napon legyen az óvodai ellátás. Úgy gondolom, hőgy a szociális programunk nagyvonalú és tudatos, hiszen a legnagyobb gondunk a lélekszám csökkenése. Az évi 3-4 újszülött mellett, átlagosan 20-an meghalnak a faluban. Elöregedett a falunk. Minden igyekezetünkkel ezt a problémát szeretnénk megállítani, elsősorban új munkahelyek létesítésével. Van remény arra, hogy már az esztergomi Suzuki gyárba autóbusz fogja szállítani környékünkről a munkásokat. Nem szeretnénk, ha teljesen kihalna a falunk, hogy sorra üres házakat találnánk, mindenáron az ifjúságot szeretnénk itthon tartani. Van is remény, hiszen a Csemadok helyi szervezete Bartal Tímea irányításával jól működik, van gyermek és felnőtt tánccsoportunk, irodalmi színpadunk. De hűségesen tevékenykednek a sportolók is Koberendezést és fénymásolót kapott, de a labdarúgók Is 100 ezer forint értékben felszerelést kaptak tőlük. Nem is olyan régen Budapest V. kerületének önkormányzata nemzeti színű lobogóval ajándékozta meg a községet. A millenniumi lobogó átadására és megszentelésére a falu búcsúnapján került sor a helyi római katolikus templomban. Az esemény ceremóniamestere a szintén Budapestről érkezett Erdős László honvédezredes volt. Az ünnep fényét szavalatok, valamint Ferencz Éva előadóművész énekei emelték. Szigeti László államtitkár beszédében a zászlóra, mint szimbólumra, a felvidéki magyarság összetartozásának jelképére hívta fel a megjelentek figyelmét - fejezte be nyilatkozatát a falu polgármestere." Mielőtt elbúcsúztam volna a községtől, a polgármesterrel megnéztük a római katolikus templomot, ami csodálatos, nemcsak a környéke de a belső festése is. Ezt zatala, valamint a sok hulladék, szemét eltakarítása a köztereinkről. A járdák összessége aszfalt bevonatot kapott, parkokat és játszóteret építettünk ki. Tíz év után, 1990. szeptember 1-jén ismét megnyitottuk községünkben az 1-4. osztályos alapiskolát. Új bútorokat vettünk az iskolába, mellette megépítettük az aszfaltpályát, ahol biztosítva van gyermekeink sportolási lehetősége. Még tíz évvel ezelőtt is volt egy olyan szakasz a községben, ahol nem volt az út portalanít-- va, ezzel is teljesítettük lakosaink jogos követelését. A temető rendbetételét is meg kell említeni, amelynek büszkesége az úgynevezett „székely kapu”, s ezzel párhuzamosan a temető 120 méteren fakerítést is kapott. A halottasházat is felújítottuk. Felépítettük az egészségügyi központot, így a falu betegei könnyebben és kisebb fáradsággal juthatnak a vizsgálatokhoz és az előírt gyógyszerekhez. Új épületbe költözött a posta is, ahol helyet kapott a könyvtár, valamint szociális helyiségek. Az elmúlt évben adtuk át a gázvezetéket, ami 5 millió koronába került. Aszfaltút vezet a szőlőhegyre, valamint új járdákat is építettünk elvezető csatornahálózattal. A szövetkezetbe 1985-ben behozták a kiwit, valamint megépítették a 25 hektáros üvegházakat, hogy majd ezekben fogják nevelni a kiwipalántákat. Az elképzelés nagyon bíztató volt, hiszen azokban az években volt olyan tő, amely 4-500 db gyümölcsöt is hozott. Ekkor láttak hozzá a termálvíz kereséséhez, s találtak is 74 fokosat. Az volt a terv, hogy majd ezzel az energiával fűtik az üvegházakat. Sajnos, 1989-ben ezeket a kutakat bezárták. Veszteség ez a község számára is, hiszen már kezdtünk foglalkozni azzal, hogy hová fogjuk felépíteni a termálvízfürdőt. De ezt az óriási kincset nem hagyjuk elveszni, próbálunk kiutat vagy megoldást találni. A szövetkezet az elmúlt évben tönkrement, a képviselők úgy döntöttek, hogy EURO Kft. néven egy községi mezőgazdasági vállalatot hozunk létre ez év márciusában, ahol 1350 hektáron gazdálkodunk. Az eredmények még nem véglegesek, de az idei mostoha időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, s örülhetünk, ha nullás kontóval indulhatunk a jövő évben. Mindenesetre 20 embernek a faluban állandó jelleggel tudunk munkát biztosítani. Üresen állnak az állat- tenyésztési istállók, csak még nem kaptunk olyan támogatást, hogy ezekben az épületekben is tudjunk gazdálkodni. Szeretnénk a jövőben valamilyen zöldségfélével is foglalkozni, hiszen az öntözési lehetőségeink adottak, így legalább a szezonban tudnánk még több községbeli embernek munkát biztosítani. Jelenleg 69 munkanélküli van a községben, ebből 29-et alkalmazunk közhasznú munkára. A gázvezeték építése után takarítanak, festik a kerítéseket, a zöldövezetet ápolják, de vannak, akik az idősebbekről is gondoskodnak. Problémát jelent, hogy már a második éve 22 km-re hordjuk a szemetet, ami évente 300 000 koronába kerül a községnek. Többször kinyilvánítottam ezzel kapcsolatban a nemtetszésemet, hogy nálunk nem olyan erős a gazdaság, hogy a közvács Pál és a vadászok Bogyó Károly irányítása mellett. Gyümölcsöző kapcsolatunk van két magyarországi községgel, ezek Bajna és Farád, valamint a budapesti V. kerületi önkormányzattal. Tudni kell, hogy a lipótvárosiak alpolgármestere Bartal Sándor községünk szülötte, és hálával tartozunk neki, hiszen az elmúlt évben 360 ezer forint értékben könyvet adományoztak a könyvtárunknak, a községi hivatal légkondicionálóegyszerűen nem is lehet leírni, ezt látni kell! Amikor hazafelé tartottam próbáltam még egyszer felidézni amit az elmúlt három órában hallottam, láttam, ebben a csinos, a világ zajától mentes kis községben. Kitartó és szorgalmas nép lakja a falut. Örvendetes, hogy a gyülekezet létszámban is gyarapodik, nemcsak lelkiekben, mert azt tapasztaltam, hogy ahol erős a lélek, ott az embereket nem lehet megtörni! A római katolikus templom Az új halottasház (A szerző felvételei) 4 A székely kapu a temető bejáratában ségek szerény költsévetéséből még erre is fusson, de a környezetvédők ragaszkodnak a döntésükhöz. Amiben csak tudunk továbbra is segítünk polgárainknak, hiszen a szociális segélyből és a munkanélküliből már lehetetlen megélni. Hozzájárulunk a gyermekek étkeztetéséhez, minden napra 6 koronát fizetünk gyermekenként, a községi hivatal fizeti a napközibe járó gyerekek ellátását a szülők helyett, mivel kevés az óvodásunk, így csak
