Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-22 / 269. szám, szerda
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 22. Kedvező a tej és tejtermékek kiviteli mérlege Növekszik az export ÚJ SZÓ-HÍR Az idei évben kilenc hónap alatt kedvezően alakult az ország tejkiviteli mérlege. A tej és a tejtermékek kivitelében az előző évhez viszonyítva 17 százalékos növekedést elérve 1,532 milliárd korona értékű terméket exportáltak a hazai termelők, ami a behozatalt 699 millió koronával, az előző évi kedvező mérleget pedig 69 millió koronával haladja meg. A tejtermékek egyébként az agrárélelmiszeripari termékek kivitelének 12 százalékát alkotják. A kivitel és a behozatal közötti kedvező mérleg csaknem az összes tejtermékre érvényes, kivéve az erjesztett termékeket és a joghurtot, amelyek behozatalában (284 millió koorna) 166 millió koronás különbözet alakult ki a behozatal és a kivitel között. Ugyanakkkor az előző évhez viszonyítva ezen a területen is 111 millió koronával csökkent a kedveződen mérleg. A tej és tejtermékek kivitelében az előző évhez viszonyítva a legnagyobb mértékű növekedés a nyerstejnél következett be, itt 107 millió koronáról 261 millió koronára növekedett az export. Úgyszintén komoly javulás érzékelhető az erjesztett tejtermékek kivitelében is, ahol a tavalyi 22 millió korona értékű exporttal szemben az idén már 81 millió korona értékű árut vittek ki.. A sajtot az említett időszakban 710 millió korona értékben exportáltak, (szí) A tejpiacon további liberalizációs nyomás várható Megtartani a hazai piacot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovákiai Tejfeldolgozók Szövetsége nemrégiben nemzetközi részvételű szakmai konferencián elemezte á hazai tejpiac helyzetét. A Zsolnán megtartott tanácskozáson részt vett Jaap van de Ven, az európai tejfeldolgozók társulásának főtitkára is, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a belső piacok védelme mind az uniós tagországok, mind pedig a társult majdan belépő országok számára fontos. Elhangzott, hogy a tejpiacon további liberalizációs nyomás várható, ennek ellenére Szlovákiának is érdeke, hogy az egyre erősüdő tengerentúli nyomásnak ellenállva résztvegyen a közös fellépésben. Ján Simunek a Szlovákiai Tejfeldolgozók Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évre megszabott 930 millió literes tejfelvásárlási kvótát már minden bizonnyal nem sikerül teljesíteni, miközben a feldolgozók számára megnyíltak a lehetőségek a tejtermékek exportjában is. Főleg a sajtok és a tejpor kivitele iránt mutatkozik igény, az így szerzett forrásokból a feldolgozók felgyorsíthatnák a pénzforrások kifizetésének ütemét a tejterrmelőknek is. Az ágazat versenyképességének megőrzése érdekében azonban komoly beruházásokra van szükség. 2005-ig csaknem 2 milliárd korona értékű beruházást kellene megvalósítani, hogy a tervezett 1,25 milliárd liternyi évi mennyiséget megfelelő minőségben fel tudják dolgozni. A hazai piac növekedési lehetőségei egyelőre nyitottak, a tejfogyasztás terén a fejlett országokhoz viszonyítva 30-40 százalékos tartalékok vannak nálunk. A termelőket és a feldolgozókat is azonban kemény csaták várják annak érdekében, hogy a hazai piaci pozícióikat megtartsák illetve növeljék. A feldolgozók úgy vélik, hogy az lenne a legideálisabb, ha a termékkínálatban a külföldi termékek aránya nem haladná meg az 5 százalékot, (ta-szl) Illusztrációs felvétel A változások túl gyorsan, felkészületlenül érték a tejtermelőket, a tehenészet nem termelte meg a remélt hasznot A különbségek okai POMICHAL ISTVÁN lovákiában a tejtermelés és a vele szorosan összefüggő tej- és tejtermék-fogyasztás mértéke jelenleg nagyon heterogén képet mutat. Az utóbbi évtizedben lezajlott politikai és gazdasági változások csaknem minden mozzanata egyenes arányban tükröződött a szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében. Mindez a tehenészetek közötti termelési szintkülönbségben csapódott le. Vannak, akik a 2000 literes éves átlagos tejhozamot sem érik el tehenenként, viszont mások közel 10000 literes éves átlaghozammal büszkélkedhetnek. A tejtermelők túlnyomó többsége 4 -5 ezer literes átlaghozamot produkál. Hasonló látványos különbségek alakultak ki a genetikai, technika- és technológiai, valamint a takarmányozási és munka- szervezési fejlettségben is. Nehezíti a helyzetet, hogy a tej felvásárlási ára a környező országokhoz és a többi európai államhoz képest Szlovákiában nagyon alacsony. Európában az átiagos felvásárlási ár szlovák koronában kifejezve több mint 12 korona. Nálunk, ha a tej minőségi besorolása alapján sikerül elérnünk a 8,45 koronás alapárat éves szinten elszámolva a tejgyárnál (ez nem jelenti azt, hogy ezt a felvásárló a törvény értelmében 14 napon belül ki is fizeti), és megkapjuk az állami támogatást a lehetséges maximális szinten, akkor is a literenkénti ár inkább a 9,50-hez nem pedig a 10 koronához közelít. Ha a belépő árakat vesszük figyelembe azt állapíthatjuk meg, hogy mindenütt hasonlók, csupán a munkaerő felértékelésében vagyunk mi az utolsók között. Ezek után felvetődik a kérdés. Hogyan lesz ebből 20 korona körüli tejár az üzletekben? Ez a piacgazdaság titka... Mi ebből a tanulság? A változások túl gyorsan, felkészületlenül értéka tejtermelőket. A mezőgazdasági vállalkozások számára kevés idő maradt. A tehenészet nem termelte meg a remélt hasznot, sőt veszteséges lett, aminek következtében az ország tehénállománya a szó szoros értelmében tíz év alatt a felére csökkent. Ennek a csökkenésnek messzemenő negatív gazdaságpolitikai következményei vannak és lesznek. A legutóbbi statisztikai adatokból, (melyet az Új Szó is közölt) az is kiderült, hogy a szarvasmarha-állomány tovább csökken. Ha belegondolunk: “a tehén a gazda szolgálatában olyasféle szerepet játszik, mint az iparban a gép. Segítségével új s a nyersanyagnál értékesebb árut állíthatunk elő. A gép értékét üzemköltsége szabja meg. A tejtermelő tehénét is, de ezt más szavakkal fejezzük ki.” Tegyük fel a kérdést: a tejtermelésre fordított érték ellenében menynyiért értékesítjük a tejet? Ha erre az alapkérdésre megadjuk a választ a megoldás már egyszerű: vagy magasabb felvásárlási árat harcolunk ki, vagy csökkentjük a ráfordításainkat, végső esetben levágjuk a teheneket. Mivel piacra termelünk, a piac igényeihez kell igazodnunk. A kialakult gazdaságban a felvásárlási ár terén az utóbbi néhány évben nem sok mozgástér maradt, és a közeljövőben sem várható más politikai beállítottság, ezért csak az utóbbi két úton indulhatunk el. Amennyiben a tehén eladása mellett döntünk, felesleges tovább olvasni a cikket. Az utóbbi 10 évben ezt az utat választotta a gazdák fele. A többiek helyesen a termelési költségek relatív csökkentésének útjára léptek, amely irányának helyes megállapításában rejlik a jövedelmező tejtermelés titkának kulcsa. Ez az út odaadást, szakmai felkészültséget, találékonyságot és kitartást igényel. Jellemző rá, hogy fáradságos munka előzi meg a kitűzött cél elérését, de örömet szerez és további munkára serkent. Száz évvel ezelőtti szakirodalomban olvastam: “A mostani nehéz értékesítési viszonyok mellett, előre gondoskodnunk kell számfeletti tenyészállataink és állati termékeink megfelelő értékesítéséről. Különösen tenyészállatértékesítésünket kell szilárdabb alapokra építenünk. Tenyészállatforgalmunkat, kivitelünket pedig csak úgy biztosíthatjuk, ha jobb tenyészállatokat állítunk elő, mint gazdatársaink, illetve a szomszédos országok gazdái.” E sorok akkor íródtak, mikor még a Kárpátmedence “Európa éléskamrájának” számított, (folytatjuk) A szerző agrármérnök Nemcsak kávé, hanem tej is vásárolható automatából Friss tej - azonnali bevétel ÚJ SZÓ TÁJÉKOZTATÓ Naponta több mint 300 liter frissen fejt tejet értékesítenek a Korponai járásban a Sebechleby Mezőgazdasági Szövetkezetben, ahol az érdeklődők a gazdaság ebédlőjében felszerelt tejkiadó automatából vásárolhatják meg a pasztörizált és a higiéniai követelményeknek teljes egészében eleget tevő tejet. Sót, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított tejet is kínálnak. A berendezést egy minipasztörizátor és egy tejkiadó automata alkotja, amelyet a gazdaságban kifejt kiváló minőségű tejből naponta két alkalommal töltenek fel. A friss tej a fejés után mintegy három órával már megvásárolható az automatából. Ennek az értékesítési módszernek elsősorban az az előnye, hogy a tejet feldolgozásra nem kell külön a tejgyárba beszállítani, sőt a kiszállítás költsége is megtakarítást jelent, ugyanakkor nincs gond a csomagolással sem, hiszen a vásárlók a saját maguk által hozott üvegbe, edénybe csapolják. A szövetkezet számára ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezzel a módszerrel gyakorlatilag azonnal hozzájut a saját termék értékesítéséből befolyó összeghez. Az automatában a tejet literenként 12 koronáért árusítják, a vásárló negyed-, fél-, sőt több litert is csapolhat egyszerre. A hírek szerint a tej értékesítésének e módszere iránt elsősorban az iskolai étkezdék, a nagyobb vállalatok üzemi étkezdéi és a környező üdülőtelepek mutatnak érdeklődést. (tasr-szl) A tehenek számának alakulása Szlovákiában (ezer db) 999 III III «91 III 191 191 191 199 Grafikon: pomichal ■ ...........i— i ■! «"I i r ■ i" ■ i 1 ■ ■" ? 1 r IS 19«? 1999 1991 19 9 3 1999 199? 1999 •9 j Tejfelvásárlás 2000. első félévében Mutató 1 liter tej Mennyiség felvásárlási ára (ezer liter) Tejfelvásárlási kvóta X 463 376 Felvásárolt mennyiség 8,33 444 664 ebből: Q minőségű 8,57 218 571 1. oszt. 8,47 188 708 Agrárkörkép 2001-ben Jövőre újra havonta olvasható lesz lapunk mezőgazdasági melléklete az Agrárkörkép, A megjelenés tervezettt időpontjai: január 17. április 18. július 18. október 17. február 21. május 16. augusztus 15. november 21. március 21. június 20. szeptember 19. december 19. AclllÁllKDlltCiÍP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László, Levélcím: Agrárkörkép, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 07/582 38 329 Somogyi Tibor illusztrációs felvétele
