Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-18 / 266. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 18. Kultúra Ötven évvel ezelőtt hunyt el George Bemard Shaw. Csehovval együtt gyökeresen átalakította a dráma műfaját Az Akadémiai Kiadó Rt. új kiadványai A legszellemesebb csúfolódó A Malvernben, Shaw otthonában készült márvány szoborportré, Kisfalu- di-Stróbl Zsigmond alkotása (Reprofotó) Volt idő - az ötvenes és a hatvanas évek táján amikor a budapesti színházakban szinte sorozatban játszották George Bemard Shaw (1856- 1950) vígjátékait: a Pygma- liont, a Caesar és Cleopatrát, Az ördög cimboráját, Az orvos dilemmáját, a Tanner John házasságát, a Barbara őrnagyot, a Warrenné mesterségét és a tragédiának is beillő Szent Johannát. LACZA TIHAMÉR A derék szerző ezt elsősorban azzal érdemelte ki, hogy műveiben következetesen ostorozta a másokon élősködő polgárokat és kapitalistákat, magánemberként pedig a szocializmussal kacérkodott és a Szovjetunióért lelkesedett. Egyik-másik méltatója még a szocialista realizmussal is hírbe hozta, de legalábbis ennek az irányzatnak az előfutárává kiáltotta ki. Nem kétséges, hogy életművének ilyen olvasata is elképzelhető, s ha ehhez hozzávesszük, hogy G. B. Shaw maga is elegendő alapot szolgáltatott az effajta értelmezéshez, akkor máris megmagyarázható, miért játsszák olyan ritkán napjainkban. De mások egészen másként látták őt, Schöpflin Aladár ezt írta róla: „A legszellemesebb csúfolódó, a gyönyörködtetően okos ember, akinek természetes életformája a vita, az ödet, az éle, aki mindenre úgy rá tud világítani, hogy a ruha is leválik róla, aki nem fél semmitől, és nem tisztel semmit csak azért, mert tisztelni szokták, aki pem ismer frázist, csökönyös hagyományt, lusta megszokást. Példátlanul aktív szellem...” Most aztán vakargathatjuk a fejünket, mit is gondoljunk erről a fickóról, aki huszonéves korában azért növesztett hatalmas szakállat, hogy idősebbnek látsszék, de túl a kilencvenen is még mindenféle gyermekies csínyre kapható volt. Az ellentmondások és a paradoxonok már születése pillanatától meghatározó jegyei lettek életének. Nemesi származására módfelett büszke, de szánalmasan lecsúszott család sarja volt, aki első húsz évét a katolikus Írországban protestánsként élte le, majd pedig írként Londonban a további hetvennégyet. A sors nem kímélte, már igen korán a saját lábára kellett állnia. Felcsapott pénzbeszedőnek: Dublin nyomor- negyedeiben kellett minden hónapban behajtania a lakbért, s hogy tekintélyt szerezzen, szakállat növesztett és bokszolni tanult. Amikor elege lett ebből az életből, otthagyta Dublint és részeges apját, és Londonba ment, az anyja után, aki évekkel korábban a szeretőjével együtt telepedett le a brit fővárosban, és énektanításból tartotta fenn magát. Shaw az anyjától örökölte a zene iránti rajongását, és kezdetben nem is szépíróként, hanem zenekritikusként hívta fel magára a figyelmet. Több londoni napilap is rendszeresen közölte Corno di Basetto álnéven írt, olykor vitriolos és szenvedélyes, de mindig szellemes bírálatait. Elkötelezett híve lett Wagner zenéjének. A másik szerző, akit nagyra becsült, Henrik Ibsen volt, róla az évek során seregnyi cikket és írást adott közre, s ezekből egy formás kötet kerekedett ki. Közben különböző gyűléseken csiszolta szónoki képességeit, egyik vezéralakja lett a baloldali érzelmű Fábiánusok Társaságának, amelyből idővel kialakult a brit Munkáspárt. G. B. Shaw azonban sohasem lépett a politikai porondra, mert mindvégig meg akart maradni független gondolkodónak, aki akkor is kertelés nélkül megmondja a véleményét, ha éppenséggel elvbarátait kell elmarasztalnia. Evekkel később ott is hagyta a fábiánusokat, mert megalkuvóknak és széplelkeknek találta őket. íróként először regényírással próbálkozott. Meg is írt vagy hat középszerű regényt, ezeket azonban egyetlen kiadó sem volt hajlandó megjelentetni. Jó, hogy így történt, mert akkor Shaw talán sohasem próbálkozott volna meg a drámaírással. Ezek a regények, évtizedekkel később persze, mégis napvilágot láttak, s megállapíthatjuk, hogy helyenként nagyon szórakoztatóak, hiszen Shaw humora és szellemessége itt is megjelenik. Már elmúlt negyvenéves, amikor első drámáját bemutatták, s a világ újra kezdte megtanulni G. B. Shaw nevét. Zenekritikusként ugyanis már egészen jól csengett ez a név nemcsak Londonban, hanem külföldön is. A vígjátékszerző egy másik ír, Oscar Wilde nyomdokaiba lépett, s már első, de nem elsőként bemutatott darabjában, a Sartorius házaiban megütötte az alaphangot. Ebben a művében dublini pénzbehajtó korszakának élményei jelentek meg. A főszereplő egy becsületes és jóravaló fiatalember, aki kis híján szakít nagy szerelmével, mert annak apja bérháztulajdonosként a szegények kiszipolyozásával tett szert tekintélyes vagyonára. Fel kell azonban ismernie, hogy végeredményben az ő gondtalan életét is mások verejtékes munkája teszi lehetővé, ezért leszűrve a tanulságot, elveszi feleségül szíve választottját. G. B. Shaw első színpadra került műve a Warrenné mestersége volt, amelyben hasonló témát pendít meg: a bordélyházat működtető Warrenné sokáig eltitkolja gondos nevelésben részesült lánya előtt jólétük valódi forrását. A lány emiatt szakít az anyjával. Shaw darabjainak cselekménye sokszor csak egy szálon fut, hősei olykor hosszú fejtegetésekbe és eszme- futtatásokba kezdenek, ennek ellenére mindez mégsem,unalmas, és a színészek rendkívül hálásak a szövegért. G. B. Shaw Csehovval együtt gyökeresen átalakította a dráma műfaját, s olyan témákat vitt a színpadra, amelyeket korábban még egy zárt körű társaságban sem illett felvetni. Legkiemelkedőbb drámáját már a hetvenedik életévéhez közeledve írta. A Szent Johanna akár tragédia is lehetne, hiszen a hatodik kép végén Jean d’Arcot annak rendje és módja szerint halálra ítélik és máglyán megégetik. Ha itt érne véget a darab, mindenki természetesnek venné, legföljebb azon tűnődne, hogy ez a vérbeli vígjátékszerző vénségére miért szánta rá magát tragédiaírásra. De Shaw nem tagadta meg önmagát: egy utójátékkal egészítette ki a művet. Ez huszonöt évvel Johanna máglyahalála után játszódik. A király, aki koronáját és hatalmát Jean d’Arcnak köszönhette, álmában ismét találkozik Johannával, és egyetértenek abban, hogy az ítélet félreértés volt. Ekkor egy 20. századi küldönc lép a színpadra, és közli, hogy Johannát szentté avatták. A lány ebben a minőségében akár csodát is tehetne és feltámadhatna, de ennek még a gondolata is megrémíti a királyt és környezetét, hiszen előbb vagy utóbb ismét máglyára kellene küldeniük Johannát. G. B. Shaw legkedveltebb darabja azonban mégsem a Szent Johanna, hanem a Pygmalion, amelynek végét két változatban is megírta. A happy enddel végződő változatból született az egyik legnépszerűbb musical, a My Fair Lady. Hegedűs Géza így összegezte G. B. Shaw életművét: „munkásságával kezdődik a XX. század drámairodalma. Vele, az örök idegennel, aki vállalva akár a bohóc szerepét is, mindig a legkomolyabb kérdésekről beszélt, gúnyosan és nevettetve, hogy az egész emberiséget magában foglaló részvétét tudtunkra adja, és a józan ész segítségével felemelje és érző szívűvé nemesítse a megalázott és becsapott embereket”. A szerző a Szlovák Rádió magyar főszerkesztőségének munkatársa Születésnapi kóruszenei napokkal ünnepelnek, hazai, magyarországi és finnországi énekkarok részvételével Nyolcvan éve alakult a Füleld Férfikar TÓTHÁGNES A Füleld Férfikar elődje, a Magyar Dalkör 1920 decemberében alakult meg Mocsáry Pál és Benkó János kántortam'tó kezdeményezésére. Az énekkar 25-30 műkedvelő énekesből verbuválódott. Fellépésükre ünnepek, évfordulók alkalmából került sor. Az énekkar 1937 után zenekarral bővült, vezetője Kudlák Pál tanító volt. A Csemadok megalakulása után, a negyvenes évektől évtizedeken keresztül Munkásdalárda néven működött. Ekkor a szereplési lehetőséget elsősorban a Csemadok kulturális rendezvényei és az állami ünnepségek jelentették. Az 1970-es évektől gyökeresen megváltozott az énekkar arculata. A taglétszám közel ötvenre emelkedett. A rendszeres, kimerítő próbákat siker koronázta. Ennek érdekében sokat tettek a helyi pedágógu- sok, akik az énekkar létszámának a felét alkották, valamint a műszaki értelmiség és a helyi üzemek dolgozói. Serkentően hatott az együttes munkájára az 1973-ban Füleken megrendezett énekkari találkozó, amelyen fellépett a Magyar Tanítók Énekkara, valamint vendégkarnagyként jelen volt Vass Lajos Erkel- díjas zeneszerző is. 1974-ben a kórus Rozsnyón, a Munkásdalárdák I. Fesztiválján aratott elismerést. 1975-től évente Fülek adott otthont a Forradalmi Dalok Fesztiváljának. A kórus 1975-ben méltó keretek között ünnepelhette fennállásának ötvenötödik évfordulóját. Ekkor került sor az első komoly, országos jellegű fellépésre Galántán, a III. Kodály Napokon, ahol az együttes ezüst koszorús minősítést szerzett. Ettől kezdve a kórus rendszeresen részt vett a galántai Kodály Napokon. A kórus fennállása alatt nyolc karnagy - Benko János, Kalmár Gyula, Kudlák Pál, Kuloványi Lajos, Vas- sányiné Sörös Zsuzsanna, Csaba Miidós, Varga Attila - váltotta egymást. A legutóbbi karnagyváltás, amikor Fehér Miklós, a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtár igazgatója került az élükre, új korszakot nyitott a kórus életében. Ennek eredményeként a férfikar 1996-ban - a kórus történetében először - arany koszorús minősítést, majd 1999-ben, a XI. Kodály Napokon ismét arany koszorús minősítést ért el a zsűri dicséretével. Jelenleg a huszonöt fős tagság fele nyugdíjas, több évtizedes kórusmúlttal a háta mögött, a fiatalabbak pedagógusok. A kórus mecénása Fülek város önkormányzata, a próbák helyszínét, a működéshez szükséges feltételeket a városi művelődési ház biztosítja. Repertoárjukon a népzenei feldolgozásokon, indulókon, ünnepi dalokon kívül megjelentek az egyházi jellegű művek, Bárdos-kórusmű- vek, bordalok, zsánerdarabok is. A kórus hangzása nemesedett. 1992- től napjainkig számos helyen léptek közönség elé. Rendszeressé vált az együttműködés a magyarországi Salgótarjáni Pedagóguskórussal, amellyel évente két-három alkalommal közös koncerten lép fel. Felelevenítették az együttműködést a Lampart-Budafok Vegyes Karral és a Kömlői Férfi-női Dalkörrel is. A finnországi Lieksai Férfikarral 1994-ben találkoztak először. Azóta mind a finnek, mind a füleki dalosok eljutottak egymáshoz, és a két kórus folyamatosan tartja a személyes barátságokkal erősített kapcsolatot. Hasonló jó kapcsolatuk van a szepsiszent- györgyi férfikarral - az együttes nagy sikerrel mutatkozott be az erdélyi városban. A kórus 1999-ben meghívást kapott a legjelesebb szlovákiai magyar énekkarok Budapesten, a Vigadóban tartott ünnepi hangversenyére, valamint a Magyar Kultúra Alapítvány székházába egy fellépésre, és 2000 őszén Pécsre, a Világ Borfesztiválra." Az idén nyolcvan esztendős kórus november 23. és 25. között az 1973-as Füleki Énekkari Találkozó és a magyar millennium emlékére kóruszenei napokat rendez Füleken és a környező településeken. A kóruszenei napok résztvevői - a Lieksai Férfikar, a Peredi Női Kar, a Ragyolci Női Kar, a Salgótarjáni Pedagóguskórus, a Lampart-Budafok Vegyes Kar, a Füleki Női Kar, a Kömlői Női Kar - Ragyolcon, Losoncon, Fülekpüspökiben és Füleken adnak önálló hangversenyeket, majd 25-én délután 16 órától a füleki Vigadóban ünnepi hangversenyen köszöntik a dalostársak egymást és az egybegyűlt vendégeket. Korszerű szótárak MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Új kiadványokkal jelentkezett az Akadémiai Kiadó Rt. Bucsi Szabó Zsolt igazgató, aki fél éve került a kiadó élére, elmondta: az Akadémiai Kiadó a szótárpiacon könyvészeti és nyelvészeti szempontból egyaránt a magas minőségi igényeknek kíván eleget termi. Szótáraikat 24 nyelven adják ki, s a kiadó arra törekszik, hogy ne csak a nyelvek számát illetően, de a szótárak úgynevezett mélységét tekintve - azaz a kis-, közép- és a nagyszótárak vonatkozásában - is egyre szélesebb skálát jelentsenek. Ugyanakkor a kiadó nem hagyja figyelmen kívül, hogy az elektronikus termékek piaca ebben a termékcsoportban rendkívül dinamikusan fejlődik - hangsúlyozta az igazgató. Puster János nyelvi igazgató elmondta: a kiadó kifejlesztette az emberközpontú, felhasználóbarát szótárakat, amely azt jelenti, hogy a szógyűjtemények egyszerűbben kezelhetőek, könnyebbek és gazdagabb tartalmúak. Szeptemberben került ki a nyomdából az olasz-magyar, valamint a magyar-olasz szótár, amellyel a kiadó több évtizedes hiányt pótolt. Az új szótárak a mai nyelvállapotot tükrözik, jelentős szerephez jut bennük a gazdasági, társadalmi és technikai változásokat követő szakszókincs. Mindkét kötetben mintegy 60 ezer címszó található. A napokban jelent meg a magyarorosz, illetve az orosz-magyar szótárpár, amelyek hozzávetőleg ugyancsak 60-60 ezer címszót tartalmaznak. Szintén nemrégiben látott napvilágot a magyar-angol és az angol-magyar szótár, amely elnyerte a könyvszakma nívódíját is. Puster János elmondta: a két kötet a minőségi és a mennyiségi korszerűsítés után a korábbi kéziszótáraknál lényegesen bővebb. Mindkét szótár 60-60 ezer címszót, valamint 10-12 ezer, immár nélkülözhetetlen új szótári adatot tartalmaz. Atzél Réka tudományos igazgató közlése szerint második, javított, bővített kiadásban ismét megjelent a háromkötetes Új magyar irodalmi lexikon. Szólt arról is, hogy a Frankfurti Könyvvásáron szerzett tapasztalataik alapján eddigi elektronizációs törekvéseik nem voltak hiábavaló- ak, Közép- és Kelet-Európábán is vezető szerephez kezd jutni az Akadémiai Kiadó. Dokumentumfilm Bartók Béla életéről és munkásságáról Háromrészes Gyökerek MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Gyökerek címmel dokumentumfilm készült Bartók Béla életéről és munkásságáról. A háromrészes film, amely három és fél év alatt készült el, az első olyan hiteles forrásokon alapuló televíziós produkció, amely átfogó képet ad Bartók életéről. Készítői igyekeztek feltárni az összefüggéseket Bartók személyisége, életszemlélete és művei között, bemutatni fejlődése útját a kezdeti romantikus, nemzeti hangvételű próbálkozásoktól a leg- elmélyültebb remekművekig. A film szakértője Kovács Sándor, a Bartók Archívum tudományos munkatársa. Gaál István rendező elmondta: a forgatókönyv - amelyet Várbíró Judittal, a film szerkesztőjével állított össze - kizárólag Bartók leveleiből, önéletrajzából, írásaiból, előadásaiból áll. Az idézeteket Szakácsi Sándor szólaltatja meg, miközben felcsendülnek az azonos időszakban született művek. Az archív zenei anyagok fel. használása mellett számos új felvétel is készült a film számára, olyan előadóművészekkel, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Gulyás Dénes vagy a Keller vonósnégyes. A film képi világa egyrészt a zeneszerző írásai alapján napjainkban forgatott anyagból áll, másrészt pedig olyan korabeli archív felvételek alkotják, amelyek a zeneszerző életútjához, illetve a kor történelméhez kapcsolódnak. A háromszor hatvan perces film a zeneszerző életének legfontosabb helyszíneit, utazásait, gyűjtéseit, turnéit, életélményeit mutatja be. Az első rész Bartók születésének évétől, 1881-től az első alkotói korszakvégéig, 1911-ig tart, bemutatva a zeneszerző kezdeti próbálkozásait és a népzenével való első találkozását. A második rész, amelynek fő pillérei a három nagy színpadi mű - A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin -1911 és 1926 között követi nyomon Bartók életét, művészetét. A harmadik rész 1926-tól ad betekintést életébe, és 1945-tel, a zeneszerző Amerikában bekövetkezett halálával fejeződik be. A háromrészes filmet - Várbíró Judit ismertetése szerint - 2001 márciusában, Bartók születésének 120. évfordulóján tervezi bemutatni a Magyar Televízió. Bartók Béla müveiből számos új felvétel készült a film számára. (Reprofotó)
