Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-17 / 265. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 17. Politika 5 m m r 9 Előbb-utóbb a munkaadók is megtanulják, hogy korrekt módon kell bánni az alkalmazottakkal Nehéz a bizonyítás, de hasznos Mindenki retteg a munkanélküliségtől, ezért sokan hajlandók némán elviselni főnökük packázását, embertelen megnyilvánulásait, sőt az ebből következő gyomorfekélyt és egyéb bajokat is. Lehet ez ellen tenni valamit? A sokakat érintő kérdésre az ismert pozsonyi jogásztól, Pavol Hagyaritól kértünk választ. VOJTEK KATALIN Milyenek az esélyei annak az alkalmazottnak, aki bepereli felettesét azért, mert tartós egészségi panaszait (gyomorfekélyét, súlyos depresszióját stb.) a tőle elszenvedett bánásmódnak, a munkahelyi stressznek tulajdonítja? Ebben az esetben nem munkahelyi balesetről vagy foglalkozási betegségről van szó, ahogy azt a munka törvénykönyve tartalmazza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatót ne terhelné felelősség abban az esetben, ha a közvetlen felettes pszichikai nyomásgyakorlással vagy egyéb módon egészségkárosodást okoz beosztottjának. A munka törvénykönyve és az idevonatkozó nemzetközi dokumentumok lehetőséget adnak a munkaadó beperlésére, ám itt van egy elsődleges feltétel: be kell bizonyítani, hogy közvetlen ok-oko- zati összefüggés áll fenn a munkavégzés és a felmerült egészségi problémák között. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottnak bizonyítékokkal - orvosi jelentéssel, igazolással stb. - kell alátámasztania, hogy megromlott az egészségi állapota, és ugyancsak bizonyítani kell tudnia, hogy azt ki okozta. A bizonyítás tehát az alkalmazott feladata. Az egészségi állapotban v v Az egészségkáro- sodással kapcsolatos kártérítési perek kezdeményezői mentesülnek a perköltsé- >> gektől. NV bekövetkezett változások bizonyítása orvosi igazolással valószínűleg nem ütközik nagyobb nehézségekbe, bonyolultabb viszont az okozó személyének tényszerű bizonyítása. Ilyenkor a házastárs, a közeli hozzátartozók és a munkatársak tanúvallomása is számításba jöhet. Noha bonyolultabb esetről van szó, vannak bizonyos jogi normák, amelyek ilyenkor alkalmazhatók. A munka törvénykönyve szerint a vezető beosztású dolgozó alapvető kötelességei közé tartozik a kedvező munkafeltéte„Be kell bizonyítani, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn a munkavégzés és a felmerült egészségi problémák között" (Somogyi Tibor felvétele) lek kialakítása, a munkabiztonság és az egészségvédelem biztosítása. Ebből következik a munkaadó általános felelőssége, amelyet a munka törvénykönyvének 187. paragrafusa taglal. Az első bekezdés kimondja, hogy a munkáltató felel azokért a károkért, amelyek az alkalmazottat munkaköri feladatainak végzése közben vagy ebből eredően érik azáltal, hogy a munkaadó elmulasztja jogi kötelezettségeit, vagy tudatosan vét a tisztességes viselkedés és a polgári együttélés elvei ellen. Ha ez bizonyítást nyer, az alkalmazottat kárpótlás illeti meg az elszenvedett károkért (jövedelemkiesés vagy - csökkenés, megnehezített társadalmi érvényesülés, anyagi kár kompenzálása, gyógykezelési költségek, fájdalomdíj, esetleg a nyugdíj és az eredeti átlagbér közti különbség megtérítése), a munkaadó vagy a felettes ellen pedig büntető- eljárás indítható. Nem nehéz idegileg kikészíteni valakit, annál nehezebb ezt bebizonyítani. Ráadásul nem valószínű, hogy a helyüket féltő munkatársak hajlandóak az embertelen főnök ellen tanúskodni. Ha tanúskodniuk kell, a munkatársak kötelesek igazat mondani, semmit nem elhallgatni a bíróság előtt, ellenkező esetben büntetőeljárás indítható ellenük. A szlovák joggyakorlat figyelembe veszi a külföldi precedenseket? Angliában ugyanis nemrég nagy összegű kártérítésre ítélték azt a céget, amelynek egyik vezető beosztású dolgozója sorozatos stresszhelyzeteket idézett elő, s ennek következtében az egyik beosztott huzamosabb ideig ideggyógyászati kezelésre szorult. Lehet ugyan ilyen esetekre hivatkozni, de ennek nincs kötelező érvénye. Nálunk a legfelsőbb bíróság döntései sem precedens értékűek, bár a gyakorlatban a bíróságok figyelembe veszik őket. Ha dolgozónk nem jár sikerrel a járási és a kerületi bíróságon, elmehet egészen az alkotmánybíróságig, s ha még ott sem rendeződne megelégedésére az ügy, a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhat. Ki viseli a perköltségeket? Szlovákiában az viseli a perköltségeket, aki elveszti a pert. Ezek szerint azok, akik épp a munkaadójuk jogtalan eljárása következtében váltak munka- nélkülivé, s így nincs pénzük, jobb, ha nem is fordulnak bírósághoz? Az egészségkárosodással kapcsolatos kártérítési perek kezdeményezői mentesülnek a perköltségektől. Mivel általában bonyolult ügyekről van szó, az alkalmazottat képviselő jogász megegyezhet védencével, hogy a per sikeres kimenetele esetén megkapja a kártérítés összegének egy bizonyos hányadát. Mi általában ezt a gyakorlatot követjük, mert tudjuk, hogy ezeknek az embereknek nincs pénzük, a jogsegély viszont őket is megilleti. Volt rá eset, hogy az alkalmazott egy számára hátrányos főnöki döntésről értesülve a munkahelyén infarktust kapott. Ilyenkor, azt hiszem, nem okoz gondot az ok és okozat közti összefüggés bizonyítása. Az infarktussal kissé más a helyzet. De nem kizárt - és Szlovákiában már voltak ilyen esetek -, hogy az infarktust munkabalesetnek minősítik. Ilyenkor kikérik az orvosszakértő véleményét, és bizonyítani kell, hogy az infarktus konkrét munkavégzés következtében lépett fel, tartós, túlzott megterhelés, rendkívüli teljesítmény okozta. Lehet, hogy a vezető hátrányos döntése csak utolsó csepp volt a pohárban, és a valós okok másutt keresendők. Az illető például dohányzott, ivott, egészségtelen életmódot folytatott. Ezek szerint egy ülőfoglalkozású dohányosnak nincs esélye megnyerni a pert. Ezt nem állítom, csupán hangsúlyozni szeretném, hogy a bíróság alaposan mérlegeli mindazokat a \\ Ha tanúskodniuk r kell, a munkatársak kötelesek iga- * zat mondani. V körülményeket, amelyek infarktushoz vezethetnek. Be kell bizonyítani, hogy az infarktust a tartós stressz vagy a rendkívüli munkamegterhelés okozta. Ha ez sikerül, nem kizárt, hogy az infarktus munkabalesetnek minősül, amiért a munkaadót terheli a felelősség, az alkalmazott pedig kártérítésre jogosult. Hány évig tarthat egy ilyen per? Másfél-két évig, de jóval hosszabb ideig is. Az alkalmazottak túlnyomó többsége nem pereli be a főnökét vagy a munkáltatót, ha jogtalanul járt el vele szemben, mert fél. Pedig itt épp az a fontos, hogy az emberek ne féljenek, és éljenek az adott jogi lehetőségekkel. Ha egyre többen fordulnak majd jogos panaszukkal a bírósághoz, előbb- utóbb a munkaadók is megtanulják, hogy korrekt módon bánjanak az alkalmazottakkal. Rudolf Schuster elnök a jóváhagyásra váró húsz törvényből tegnap tízet írt alá Tele van a naptára: a jövő héten Monacóba utazik az államfő JUHÁSZ KATALIN Kassa. Szóvivője szerint Rudolf Schuster államfő kitűnő egészségnek örvend, és alig várja, hogy munkába álljon. Az elnök vasárnap érkezik vonattal Pozsonyba, ahol kedden már fogadja Thomas Klestil osztrák államfőt, szerdán pedig Jeruzsálem főpolgármesterével találkozik, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába, és akivel Schuster még kassai főpolgármester korából jó kapcsolatokat ápol. Pénteken az államfő Monacóba utazik, hogy átvegye -a Crans Montana Forum alapítvány évente odaítélt díját. Az elismerést a békéért, demokráciáért és a nemzetközi együttműködés elősegítéséért kapja az államfő, aki ezáltal többek közt Soros György- gyel, Václav Klausszal, Hasszán jordániai királlyal, Göncz Árpáddal és Boutros Boutros-Ghali egykori ENSZ-főtitkárral kerül egy társaságba. Rudolf Schusternek várhatóan a lichtensteini herceg vagy Albert monacói herceg adja át a fontos díjat. Az elnöki iroda tájékoztatása szerint az államfő kassai otthonában sem unatkozott, a jóváhagyásra váró húsz törvényből tegnap tízet írt alá. Három törvényt egyelőre problémásnak ítélt, ezek egyike a bírósági tárgyalások költségeit, a másik a kettős párttagságot, a harmadik pedig a végrehajtói jogköröket szabályozza. Ez utóbbit az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta, méghozzá ugyanazokból az okokból, mint amelyekre hivatkozva az államfő visszautalta a parlamentbe Jozef Leikert szóvivő tájékoztatott arról a szerződésről is, amelyet néhány nappal ezelőtt írt alá az egészségügyi minisztérium, a védelmi tárca, az Általános Egészségbiztosító és az elnöki iroda. A szerződés az államfő egészségéről való gondoskodást szabályozza. Schuster egyébként a közeli napokban választ magának kezelőorvost három jelölt közül. Az elnök pozsonyi gyógykezelésének körülményeit vizsgáló nyomozók a jövő hét folyamán hallgatják ki az elnök gyermekeit. Az elnök tanúként és károsultként való kihallgatásának dátuma még nem ismert. Liberalizálódó sörexport Haboznak a kereskedők Pozsony. Lubomír Harach gazdasági miniszter szerint jövőre még hatályban marad az 532 ezer hektoliternyi cseh sör szlovákiai exportjának kvótája, ez a rendelkezés azonban fokozatosan veszít értelméből. A sörkereskedelem teljes liberalizációja 2002-től válik valóra. Rámutatott, az idei évre megszabott 519 ezer hektónyi exportlehetőséget a cseh kereskedők csupán 55 százalékban használták ki. A cseh-szlo- vák vámunió tanácsának tegnapi ülése után továbbra is úgynevezett érzékeny áru minősítést kap a cukor. Harach szerint a cseh fél nem ellenezné a szlovák kivitel fokozását. A kvótát 5000 tonnában határozták meg, ami alatta marad a hazai exportlehetőségeknek. Szlovákia Prágával szemben 7,6 milliárdos kereskedelmi többletet mutatott ki az év első 9 hónapjában, (sárp) RÖVIDEN Fődíj: egy képviselői mandátum Pozsony. A Smer versenyt hirdetett a főiskolások között, amelynek fődíja parlamenti képviselői hely. Robert Fico elmondta, ennek segítségével szeretnének új embereket bejuttatni a politikába, s így elkerülni, hogy a legügyesebb fiatalok kivándoroljanak az országból. A győztest a Smer felveszi választási listájára, s így bejuthat a parlamentbe anélkül, hogy be kellene lépnie a pártba. Fico visszautasítja azokat a vádakat, hogy a versenyt csak népszerűség-hajhá- szásból hirdették meg. (SITA) Tíz kilométernyi új autópálya Hybbe. Tegnap átadták a forgalomnak a Hybbe-Vázsec közti 10,66 kilométeres autópálya-szakaszt. Ezzel teljessé vált az Ivachnovát Vázseccel összekötő 45 kilométeres autópálya, melyet még 1972- ben kezdtek el építeni. Az egész szakasz 5,8 milliárd koronát emésztett fel. Az út annak az 5-ös számú nemzetközi útvonalnak a része, mely Nyugat-Európát köti össze Kelet-Európával. A további szakaszok építésére EU-pénzeket is szeretnének felhasználni. (SITA) Ellátják munkával az alkotmánybírákat Pozsony. A HZDS további 3 törvénymódosítással kapcsolatban kíván az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy az mondja ki a módosítások alkotmányellenességét. Katarina Tóthová szerint a párt utolsó beadványa már több mint egy hónapja a bíróságon van. Ebben kifejtették, hogy alkotmányellenes az ifjúsági és gyermekalapról szóló törvény, mely szerint a korábban létrejött egyezményeket 6 hónapon belül fel kell újítani, különben érvényüket vesztik. (SITA) Fulmek és Lacza a médiatanácsban Pozsony. A kormány tegnapi ülésén visszahívta médiatanácsának tagjait, s helyükre újakat nevezett ki. A tanács új alelnöke Zuzana Mistríková, a független rádió- és tévéadók szervezetének titkára lett. A tanács új tagjai között szerepel Alexej Fulmek, a Petit Press Kiadó igazgatója. Az újságírók szindikátusa nevében a rádió magyar adásának szerkesztőjét, Lacza Tihamért nevezték ki. (TA SR) Tévések és rádiósok a minisztériumban Pozsony. Milan Knazko vezetésével a kulturális minisztériumban találkoztak tegnap a Szlovák Televízió, a Szlovák Rádió és a minisztérium munkatársai, s a két intézményről szóló törvények módosításáról is tárgyaltak. A legsürgetőbb gond pénzügyeik, gazdasági helyzetük stabilizálása. A törvénytervezet a tárgyalások alapján lesz kidolgozva, ezért az elkövetkező hetekben tovább folynak majd az egyeztetések, (ú) DS-tervek az alkotmány módosítására Pozsony. A Demokrata Párt az alkotmánymódosítási vitában beterjeszti, hogy szó szerint szerepeljen az alkotmányban: a parlamenti ciklust népszavazással nem lehet megrövidíteni. A DS pontosítaná a népszavazásról szóló passzust, hogy egyértelmű legyen, a referendumon született döntés a parlament számára milyen esetekben kötelező érvényű. (SITA) Rendeletben utasíthatják a lakosokat az osztályozásra Kész a szeméttörvény ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kabinet jóváhagyta az európai uniós csatlakozás szempontjából rendkívül fontos, hulladékokról szóló jogszabályt. Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint a tárcát ért uniós kritikák fele ezt a területet érintette. A törvény legjelentősebb eleme, hogy új pénzügyi eszközöket vezet be a hulladékgazdálkodásba. Számol a hulladék-újrahasznosítási alap létrehozásával. Az alap kereteiből fedezik majd az újrahasznosítás, a hulladékgyűjtés és -kezelés kiadásait. Változást jelent az is, hogy ezentúl minden polgár hulladék-előállítónak számít. Az önkormányzatoknak joguk lesz kötelezni a lakosságot, hogy bekapcsolódjon az osztályozott hulladék gyűjtésébe, és az illegális hulladéklerakatokért bírságot is kiróhatnak. A miniszter tájékoztatása szerint 180-nal növelni kell az államigazgatási alkalmazottak számát, ami a költségvetésre 47 millió koronás megterhelést jelent. A jogszabály március 1-jén lép életbe. A kabinet ugyancsak elfogadta az Eximbank jövő évi költségvetését. Az intézmény elnöke, Michal Bor- guía elmondta, a bank kénytelen lesz nagyobb mértékben támaszkodni a belső átszervezésre. A biztosítási kockázatok fedezésére 40%-kal kevesebbet fordítanak, a megtakarítást pedig az exportot támogató hitelekre fordítják. A kabinet nem támogatja azt a javaslatot, hogy a bank külföldi forrásokból növelje költségvetési keretét, s hogy a privatizációból származó haszonból is részesedjék. Az Európai Bizottság országjelentésével kapcso- • latban elfogadott nyilatkozatban a kabinet kötelezi magát az alkotmánymódosítás mielőbbi elfogadására és a közigazgatási reform beindítására. (szamó) November 17-e legyen államünnep - kérik a demokraták Fekete vagy piros betűs? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Demokrata Párt és a Polgári Demokrata Ifjúság nevű szervezet szeretné elérni, hogy november 17-ét nyilvánítsák államünneppé. A szlovák demokrácia formálódásának két alappillére az 1944-es szlovák nemzeti felkelés és az 1989-es novemberi forradalom. Ezért szerintük november 17-re is hasonló tiszelettel kellene emlékezni, mint a sznf-re. Minden országnak tisztelnie kell azokat az eseményeket, melyek pozitívan változtatták meg történelmét. Ezért a két szervezet ma emlékestet tart a fővárosi Sznf téren, ahol a 11 évvel ezelőtti történések 3 fontos résztvevője, Fedor Gál, Anton Popovic és Ján Langos is beszélni fog. Csehországban idén vált államünneppé november 17-e. Az ország négy legmagasabb rangú politikusa gyertyát gyújt a prágai Národní trídán, ahol 11 évvel ezelőtt a rendőrség először lépett fel a békésen tüntetőkkel szemben. A Szlovák Kommunista Párt szerint november 17-e öngyilkossági hullámot, nemi betegségeket és szegénységet hozott az országra, ezért ezt a napot fekete betűvel kellene jelölni a naptárakban, (s, t, ú)