Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-16 / 264. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 16. KOMMENTÁR Tények és látszatok BUCHLOVICS PÉTER Azért most már elég legyen, abba kéne hagyni ezt a nagy referen­dum utáni örömködést és önmagunknak gratulálást. Attól a bizo­nyos 20%-tól se kéne meghatódni, ez az ország távolról sem olyan demokratikus, amilyennek látszik, paradox, de tán még Meciarnak kellene megköszönni, hogy volt szíves érdektelenné válni még a sa­ját táborának egy része előtt is. A népszavazás csődjével ugyanak­kor eltűnik az utolsó alibi is, mostantól se a kormány, se a parla­ment nem mondhatja az örökös „még mindig jobbak vagyunk”-ot, ha a saját felemás és nyögvenyelős tévé kenységét méricskéli. A vá­lasztó nem sikerpropagandát akar, hanem sikereket, melyeket a sa­ját bőrén is érezhet, mert azon egyelőre csak a nyűtt pulóvert érezheti az olcsóruha-butikból. Továbbá jó lenne, ha politikusaink sose felejtenék el, hogy ez az ország nemcsak Pozsonyból és Kas­sából áll, a két város közt elterülő senkiföldjén pedig csak akkor kell kiszállni az Audiből, ha netán megnéznénk, hogy hány száz­milliós állami birtok, cég stb. pottyant az ölünkbe fillérekért. Ezen a senkiföldjén pedig ezrével szaladgálnak a főállású munkanélkü­liek és kisnyugdíjasok, de ők persze eleve vesztesek, csak kam­pánykor és választásokkor érdekesek. Na meg, ha bólogató tagság kell. Dzurinda úr azt mondja, a koalíciós szerződést nem szabad felbontani, pedig az mára már csak egy vacak papír lett, és szinte egyetlen párt sem tartja be. A közigazgatási reformot akár a ma­gyarok nélkül is megcsináljuk, és majd azzal érvelünk, hogy pont ők gátolták a hatékonyabb munkát. Arra roppant büszkék va­gyunk, hogy a nagy hitelminősítő intézetek megdicsértek bennün­ket a múlt héten, de azzal már nem csillogunk, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank további szigorú restrikciós politikát követel meg Szlovákiától. Persze, ezt nem lehetne olyan könnyen beadni az embereknek, mint Robert Fico tette a maga 5000 koro­nás nyalókájával. És arról is mélyen hallgatunk: a HZDS, a Smer és az SNS lényegében visszaélt a referendum intézményével, ami­kor azt a saját destruktív céljaira használta fel. Ám a feleslegesen kidobott százmilliókat már senki sem látja viszont az államkincs­tárban. Nem baj, momentán azon szórakozhatunk, hogy Pavol Rusko nem lesz Brazília tiszteletbeli konzulja. Szegény, pedig ő szlovák miniszterelnök is lenne. Ha hagynák. Már látom őt nép­szavazást szervezni. Numerus clausus VOJTEK KATALIN Meciar ugyanaz okból szorgalmazta a hazai felsőoktatás tömegesíté­sét, mint a hatvanas években a Nyugat országai; megakadályozandó, hogy a középiskolákból kikerülő fiatalok munkanélküliként kezdjék felnőtt életüket. De mint műiden elképzelése, átgondolaüansága mi­att ez is felemás módon sült el; a gombamódra elszaporodott egyete­mek megfelelő oktatógárda és felszereltség híján nem igazán tudnak eleget tenni a minőségi kívánalmaknak. Nyugaton a felsőoktatás tö­megesítése egybeesett a lendületes intenzív fejlődéssel, ami a techno­lógiák és a szakképzés korszerűsítésével jár. Ez viszont nálunk még csak a vágyálmok szintjén létezik. Ezért történhetett meg, hogy a Meciar meghirdette tömeges felsőoktatási képzés szétpattant, mint a buborék, és helyét a numerus clausus vette át. Az idén az egyetemek csak korlátozott számú hallgatót vesznek fel az első évfolyamokba, annyit, amennyit szűkös körülményeik megengednek. Mondani sem kell, hogy a létszámkorlátozás legfőbb oka a pénzhiány. És itt lép a képbe Milan Ftácnik oktatási tárcája, amelynek kedvelt munkamód­szere a tétovázás és a halogatás. A Meciar-kormány idején még azt ígérte az ellenzék, hogy bezárja a semmiből teremtett, szellemüeg hi­ányosan ellátott új egyetemeket. Kormányra kerülve ezt az ígéretét nem váltotta be, de azért sem tett semmit, hogy az egyetemek - mind az újak, mind a régiek - anyagi helyzete javuljon. A felsőoktatási re­form épp a finanszírozás kérdésének tisztázadansága miatt késik. A szociális érzékenységről szajkózó SDT színeit képviselő oktatási tárca erősen ódzkodik attól, hogy bevezesse a kötelező tandíjat. Pedig ha nemcsak a távúton tanulók, hanem minden hallgató számára köte­lezővé tenné az évi 5 ezer koronás tandíjat, ami töredéke az egy főre eső évi 40-60 ezer koronás oktatási költségnek, szociális érzékenysé­gét és problémamegoldó hajlandóságát egyaránt demonstrálhatná. Ebből jutna az oktatók magasabb bérére, de a szociálisan gyengébb diákok továbbtanulását lehetővé tevő juttatásokra, ösztöndíjakra is. Ezt megfelelő felvilágosító munkával el lehetne fogadtatni a nyüvá- nossággal. De lesz hozzá politikai akarat? Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, R O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Szemüvegen át, szemüvegen át... (CTK-felvétel) ^TALLÓZÓ DER STANDARD Az ellenzék referendum formájá­ban megnyilvánuló támadását ugyan sikerült elhárítania a szlo­vák kabinetnek, a valódi problé­mák azonban továbbra is megma­radnak, szögezi le az osztrák lap. A bérek megduplázódása helyett Szlovákiának a társult országok között a legmagasabb munkanél­küliséggel, az egészségügy és ok­tatás alulfinanszírozottságával, a romák tömeges menekülésével és a csökkenő életszínvonallal kell szembenéznie. A kormány a kül­politikai sikerekre támaszkodhat: Szlovákia bejutott az OECD-be, a NATO kapui is nyitva állnak, az Európai Unió pedig a politikai előrelépésekért és a befektetési akadályok elhárításáért dicsérte meg az országot. Viszont ha az MKP beváltja fenyegetését, és ki­lép á kormányból, egyszerre oda­lenne az EU elégedettségének leg­főbb oka. Ugyanakkor, ha a kor­mánypártok meghátrálnak és tel­jesítik a Magyar Koalíció Pártja követeléseit, elveszítik választóik szimpátiáját. Tovább bonyolódik a brusnói székhelyű Katrim Stella magánvállalat általi államadósság-behajtás ügye Nagy port vertek fel a MiG-ek Ki kell-e fizetnie a kormány­nak 2,6 millió dollárt (135 millió korona) egy magán­cég részére azért, hogy - az orosz államadósság behajtá­sa keretében - 1995-ben 210 millió dollár értékben re­pülőgépeket és egyéb felsze­relést szállított a szlovák hadseregnek? GAÁL LÁSZLÓ Ez a kérdés foglalkoztatja a szlová­kiai sajtót azóta, hogy a kormány szeptember 27-i ülésén a kérdésre igennel válaszolt, mondván, az ál­lamadósságot behajtó Katrim Stel­la magáncégnek igenis meg kell kapnia a 2,6 dolláros közvetítési díjat. Az ügy azért foglalkoztatja a sajtót, mert nagyon sok a nyitott kérdés - máig nem zárult le példá­ul az üggyel kapcsolatban folyó bűnvádi eljárás sem. Az „ügy” 1995-ben kezdődött, amikor az ak­kori kormány szerződést kötött a Besztercebánya melletti brusnói székhelyű Katrim Stella magán­céggel, hogy az 210 millió dollár értékben 8 darab MiG-29-es va­dászbombázót és egyéb hadifel­szerelést szállít a hadseregnek, és ezért, mint közvetítői díjat, a lesz­állított áru értékének 10 százalé­kát kapja. A cég 1995-ben meg is kezdte a szállítást, és 1996 júliusá­ban az utolsó „deblokált” MiG is berepült a szliácsi katonai reptér­re. Ám valami már akkor nem le­hetett rendben, mert a Katrim Stella a szerződésben megszabott határidőn belül, 1997 november végéig nem érvényesítette a közve­títői díjra való jogát. Az állam mégsem szabadult meg az adós­ságtól, mert Jozef Gajdos akkori védelmi államtitkár - anélkül, hogy erre a kormánytól megbíza­tást kapott volna - 1997 decembe­rében új szerződést írt alá a Katrim Stellával, igaz, ez már nem 10 szá­zalékos, hanem 2,157 százalékos közvetítői díjról szólt. Csakhogy a védelmi minisztériumnak ennyi pénze sem volt, és Ján Sítek mi­niszter rendeletben tiltotta meg, hogy a tárca pénzéből magáncé­gekkel szembeni tartozásokat egyenlítsenek ki. A rendelet ellenére az akkori ve­zérkari főnök - a Vladimír Meciar által botrányos körülmények kö­zött kinevezett Marián Miklus - a tartozás 40 százalékát kifizettette a Katrim Stellának, a Trencséni Repülőgép-javító Vállalaton ke­resztül utalva át a pénzt. Emiatt Miklus ellen bűnvádi eljárást indí­tottak, amely máig nem zárult le. Ez a tény azért fontos, mert maga Pavol Kanis védelmi miniszter is úgy véli, ha a bíróság akképp dönt, hogy Miklus törvényellenesen fi­zette ki a tartozás 40 százalékát, ez a fennmaradó hatvan százalék 1995-ben a Meciar-kor- mány kötött szerződést a Katrim Stellával. kifizetését is kérdésessé tenné, és az egész ügy rendezését az elejéről kellene kezdeni. Hogy akkor miért nem várták meg, amíg befejeződik a Miklus el­leni eljárás? A védelmi tárca illeté­kesei szerint azért, mert közben egyre gyűlik a késedelmi kamat, és ha a pereskedés még két évig elhú­zódik, s végül mégis olyan ítélet születik, hogy jogos volt a kifize­tés, a kormánynak csupán késedel­mi kamatként többet kellene kifi­zetnie, mint az egész mostani tar­tozás. Egyébként ezt a tartozást már nem a Katrim Stellának, ha­nem az amerikai, Delaware állam­beli Doverban bejegyzett United Business Services Corporation (UBS) nevű cégnek kellene kifizet­ni, mivel ez vállalta a Katrim Stella kinnlevőségeinek behajtását. Olyan érv is elhangzott, hogy a Katrim Stellának nem volt joga a deblokációval kapcsolatos kinn­levőségét más cégre átruháznia, mivel a szerződésben államtitok­nak minősülő adatok is szerepel­tek. A védelmi minisztérium jogi képviselője szerint ez az állítás nem helytálló, mivel a kinn­levőségeket vállaló cég ellen csak akkor lehetnének kifogások, ha az megsértené a kötelező titoktar­tást. Egy másik érv szerint a Kat­rim Stella azért nem jogosult a közvetítői díjra, mert nem teljesí­tette az eredeti szerződésben fog­laltakat, és az orosz államadósság törlesztése címén öreg, elhasz­nált, sőt működésképtelen re­pülőgépeket „passzolt át” a had­seregnek. Ezt maga a szlovák légi­erő főparancsnoka cáfolta. Dunaj tábornok elmondta, mind a kilenc gép a saját szárnyán repült előbb Kassára, majd a szliácsi támasz­pontra, ahol gyakorlórepüléseket is végeztek rajtuk. Egy-egy gép át­lagban több mint 9 órát repült. Az igaz, hogy néhányat aztán mind­járt gépjavító üzembe vittek, de nem azért, mert javításra szorul­tak, hanem, hogy a NATO-rend- szerrel kompatibilis műszerekkel szereljék fel őket. Mert úgy, aho­gyan Oroszországban fel voltak szereleve, a NATO-ban használ­hatatlanok lennének, de ez nem volt a Katrim Stellával kötött szerződésben lefektetve. A gépe­ket pedig azért kell a nyugati szabványoknak megfelelően elő­készíteni, mert a szlovák hadse­reg kötelezte magát: ha beveszik a NATO-ba, két vadászbombázó repülőrajjal, azaz kétszer négy darab MiG-29-cel kapcsolódik be a szövetség haderejébe. Ha nem vonnánk kétségbe, hogy a Katrim Stella teljesítette a szerződést, a UBS-cég körül to­vábbi tisztázatlan kérdések me­rülnek fel. Felettébb fura, hogy a A Katrim működésképte­len repülőgépeket pasz- szolt át a hadseregnek. cég telefonszáma nem szerepel a nemzetközi telefonjegyzékben, és több újságíró, köztük a Szabad Európa Rádió riportere hiába próbált összeköttetést teremteni a céggel, és utánanézni, mennyi­re megbízható társaságról van szó. A védelmi tárca jogi képvi­selője azzal hárította el ezt a kér­dést, hogy ők utánanéztek, és De­laware állam külügyminisztériu­ma igazolta, Doverben valóban jegyeznek egy ilyen nevű céget. De hogy ki áll mögötte, kik a rész­vényesei, arról a védelmi minisz­tériumban semmit nem tudnak, csak azt, hogy a céget Szlovákiá­ban egy besztercebányai jogász képviseli. Az ügy egyre bonyoló­dik, kibogozásáról a védelmi mi­niszter a parlament védelmi és biztonsági bizottságával is tár­gyalt, de hogy mire jutottak, azt sajnos nem tudni, mert a tárgy­alás - egyes államtitoknak minő­sített részletek miatt - zárt ajtók mögött zajlott. OLVASÓI LEVÉL Nem mert elmenni! A Szlovák Televízió 1-es csatorná­ján vasárnap délután közvetített, ún. referendum utáni kerekasztal- beszélgetésre minden parlamenti párt elnöki szinten kapott meghí­vót, annak rendje és módja szerint meg is jelentek, egyeden pártelnök kivételével, akinek a jelenléte módfelett fontos lett volna. Na ki az, aki nem jelent meg? Hát épp az az ember, alti az egész referendum kiötlője volt, és akinek a pártja in­dította meg ezt a kimondottan fel­esleges népszavazást, vagyis nem más, mint Vladimír Meciar. Úgy látszik, nem mert a nyilvánosság elé állni, hogy magyarázatot adjon választóinak, miért csak 20%-os volt a részvétel, holott a HZDS-nek 25-től 30%-ig szokott lenni a pre­ferenciája. Ebből arra lehet követ­keztetni, hogy még a referendum előtti kampányban „behintázott” meciaristák sem mentek el szavaz­ni. Úgy látszik, már az ő szavazótá­borában is kezdenek egyesek reáli­san gondolkodni, és csak remél­hető, hogy ez így lesz majd a kö­vetkező parlamenti választásokkor is. Azt hiszem, hogy a fent említett műsoridőben sokan ültek az SZTV képernyője előtt, mert kíváncsiak voltak (jómagam is), müyen kifo­gásokat hoz fel, hogy mentse a bőrét a nyilvánosság előtt, de ő in­kább a gyávára jellemző kiutat vá­lasztotta, távol maradt. Elküldte egyik alelnökét, aki nem sok vizet zavart ebben a műsorban. Az, hogy a népszavazás úgy végződött, ahogy, és a köztársaság elnöke hir­dette ki, rendjén is lenne, DE - és ez a de azért nagybetűs, mert - az a 160 millió korona, amibe ez a Meciar-cirkusz került, felhasznál­hatóvá válhatott volna ebben a környező országokhoz képest sze­gény hazában más célokra is, pl. iskolaügy, egészségügy. És ami a legrosszabb az egészben, ez mind a mi zsebünkből ment, és nem a HZDS kasszájából. Szerintem a népszavazás szent dolog, úgy gon­dolom, hogy általa az egyszerű polgár is kinyilváníthatja akaratát, de ennek az intézménynek a működése is pontosan meg van határozva Szlovákia alkotmányá­ban, és ezzel nem illik visszaélni. Ebben az esetben igenis visszaélés történt. Az alkotmánybíróság a ko­alíciós képviselők által benyújtott javaslatra nem merte kimondani kerek perec, hogy a népszavazásra szánt kérdés alkotmányellenes volt. Szlovákiában, úgy látszik, a népszavazások sorra fiaskóval végződnek, mert mind olyan kér­déseket tesznek fel az állampolgá­roknak, hogy azok nem látják ér­telmét a szavazásnak. De mi lesz akkor, ha egy olyan kérdésről kell majd dönteni népszavazás útján, mely az ország további fejlődé­séről szól, mint mondjuk az EU- hoz való csatlakozás? Ha akkor is ilyen lesz az érdeklődés, hát meg­nézhetjük magunkat! Érdekessége ennek a referendumnak, hogy az ország egyetlen járásában sem volt 50%-on felüli a részvétel, és a legalacsonyabb százalék a ma­gyarlaktajárásokban volt (1% kö­rül), amiből arra lehet következ­tetni, hogy mi, szlovákiai magya­rok eddig még normálisan gon­dolkozó állampolgárai vagyunk ennek az országnak. Bebyovszky László Léva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom