Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-15 / 263. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 15. TÉMA: NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS Az űrkutatás történetének legnagyobb orbitális szerkezete valamennyi résztvevő nemzet békés célú összefogása nyomán jön létre Beköltöztek az első lakók az űrszállóba Bár nehézkesen, többszöri halasztással indult, és már- már a nagyra törő tervek feladásának réme is fenyegetett a nagyszabású űrvállalkozásnál, a jelek szerint végre „jó pályára jutott” a Nemzetközi Űrállomás ügye: beköltözött az első állandó legénység. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Október 31-én a kazahsztáni bajkonuri űrközpntból egy orosz Szojuz űrhajóval három asztronauta, egy amerikai és két orosz indult, hogy több mint három hónapra beköltözzék az űrállomásra, ahol az 51 éves amerikai William Shepherd átvette a parancsnokságot a Szojuzot irányító 38 esztendős Jurij Gidzenkótól és a 42 éves Szergej Krikaljowal együtt megkezdte a február közepéig tartó munkát a Nemzetközi Űrállomás Zvezda nevű orosz moduljában. Időközben üzembe helyezték az űrállomás legfontosabb rendszereit - köztük a kommunikációs rendszert, a hőmérsékletet és páratartalmat ellenőrző berendezést felszerelték az állomás oxigénellátását biztosító berendezést is. Hozzáláttak bizonyos orvosi vizsgálatokhoz, amelyekkel azt kuA Nemzetközi Űrállomás gondolata még a hidegháború idején fogant. tátják, hogyan alkalmazkodik az emberi szervezet a súlytalanság állapotához. Fő feladatuk, hogy a jelenleg még csak három egységből álló űrállomás moduljait mintegy egységes rendszerré alakítsák ki. Az ütemterv szerint a 117 naposra térvezett küldetésükből egy újabb amerikai-orosz űrhajóstrió Az űrállomás teljesen összeszerelt állapotában. A teljes szerkezetet 45 elemből szerelik össze, a tervek szerint ez valószínűleg 2006 elejére fog sikerülni. (Fotó: NASA-i-t) váltja fel őket, de ők már az amerikai űrsiklóflotta egyik tagjával érkeznek meg az űrbázisra. Jurij Uszacsov orosz asztronauta e héten indul az Egyesült Államokba, hogy megkezdje a kiképzést Susan Helms és James Voss amerikai űrhajósokkal. A Nemzetközi Űrállomás gondolata ugyan még a hidegháború és az űrverseny idején fogant, mire azonban a megvalósítás karnyújtásnyi közelségbe került, megváltozott a világpolitikai helyzet. Ronald Reagan amerikai elnök 1984 januárjában javasolta, hogy az Egyesült Államok is üzemeltessen egy állandóan lakható űrállomást a Föld körül, mint ahogy azt a szovjetek abban az időben Szaljut nevű objektumukkal tették. Később csatlakozott a programhoz az Európai Űrügynökség (ESA) több tagállama, valamint Japán és Kanada, majd a Szovjetunió felbomlása után vetődött fel az a gondolat, hogy az űrállomások üzemeltetése terén nagy tapasztalatokkal rendelkező oroszok is kapcsolódjanak be a leendő űrbázis felépítésébe, és a későbbiekben annak működtetésébe is. A verseny helyét tehát az együttműködés vette át, így ma már joggal elmondható, hogy az űrkutatás történetének legnagyobb orbitális szerkezete valamennyi résztvevő nemzet békés célú ösz- szefogása nyomán jön létre. Eleinte mindenekelőtt orosz pénzügyi problémák hátráltatták a tervek megvalósítását. Tetézte a bajokat, hogy az építkezés első szakaszában kulcsfontosságú Zvezda modul pályára állítását hátráltatták az orosz Proton hordozórakétával támadt problémák. Végül is az idén nyáron - ha kétéves késéssel is - sikerült pályára állítani és összekapcsolni az 1998 vége óta Föld körül keringő orosz Zarja és az amerikai Unity modullal a Zvezdát, és ezzel elhárult az akadálya annak, hogy útnak induljon az első állandó legénység. A jelenlegi ütemtervek szerint 2006-ra épül ki teljesen az űrállomás. Mintegy negyven űrexpedíció keretében „hordják fel” az elemeket, amelyeket a kozmoszban illesztenek a már a Föld körül keringő egységekhez. A szerelés végeztével a Nemzetközi Űrállomás teljes tömege megközelíti az 500 tonnát. Egymástól legtávolabbi két pontja között Mintegy 40 űrexpedíció keretében „hordják fel” az elemeket. 108,6 méter lesz a fesztávolság, az űrállomás hossza pedig 79,9 méter lesz. Nyomás alá helyezett belső térfogata 1200 köbméter, annyi, mint egy Boeing-747 belső tere. Energiaellátásáról összesen négy napelemes egység gondoskodik, egységenként 23 kW teljesítménnyel. A napelemtáblák felülete 4200 négyzetméter lesz. Az elektromos rendszerhez 12,5 kilométer kábelt használnak fel. Az űrállomás az egyenlítővel 51,6 fokos szöget bezáró pályasíkban kering majd a Föld körül. Ennek következtében időnként a Kárpát-medence fölött is elrepül. Ha átvonulása a naplemente vagy a napfelkelte utáni egy-két órában történik, a csaknem négyszáz kilométer magasan keringő szerkezetről visszaverődnek a Nap sugarai, így szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az általában nyugatról kelet felé mozgó fénypont. (Természetesen derült égbolt esetén). Egyelőre még csak a közepes fényességű csillagokhoz hasonló a fénye az űrállomásnak, azonban ahogy nő a mérete, úgy válik egyre ragyogóbbá. A mindenkori láthatóságára vonatkozó előrejelzés az Interneten keresztül a http://www2.gsoc dlr.de/satvis címről tetszés szerinti földrajzi helyre lehívható. Alapvető tudnivalók ♦ Az űrállomás eredeti neve Freedom volt, amelyet még Ronald Reagan amerikai elnök adott neki 1988-ban. Az eredeti Freedomot még az amerikaiak változtatták Alphára. Ezt később azonban az oroszok kifogásolták. Az amerikai kongresszus folyamatosan csökkentette a megvalósításra áldozható pénzt, a tervek állandóan módosultak. Miután az oroszok beleegyeztek abba, hogy leszállítják a nagy szerkezeti elemeket az űrállomás hivatalos neve Nemzetközi Űrállomásra változott. Az első állandó legénység kérésére átmenetileg ismét az Alpha névre „hallgat” a szerkezet. ♦ 16 nemzet fogott össze a nagyszabású cél érdekében, pénzügyi forrásokat, tudományos és technikai tudását ajánlva fel. A résztvevők az USA, Kanada, Japán, Oroszország, illetve az Európai Űrügynökség (ESA) 11 tagja: Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia. Olaszország és Brazília az egyes elemek feljuttatásában is felajánlotta segítségét. Miért kell az űrállomás? Azért, hogy- legyen egy olyan, állandóan Föld körüli pályán lévő kutató- intézet, mely alkalmas hosszú távú kutatásra az anyagfizikában és a biológiában csaknem gravitációmentes környezetben;- olyan új anyagokra és technológiai eljárásokra lehessen szert tenni, amelyeket azonnal lehet alkalmazni a Földön és amelyek új gazdasági lehetőségeket kínálnak;- új orvosi, gyógyítási eljárásokat lehessen kifejleszteni. KRONOLÓGIA Az űrrepülés főbb dátumai Atlantis űrrepülő a Mir űrállomá1957. október 4.: A Szovjetunió felbocsátja az első mesterséges holdat, a Szputnyikot. 1961. április 12.: A szovjet Jurij Gagarin személyében először jár ember az űrben. 1961. május 5.: Alan Shepard az első amerikai, aki kijut az űrbe. 1962. február 20.: John Glenn első űrutazása. 1963. június 16.: Valentyina Tyereskova, az első nő űrutazása. 1967. január 27.: Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee életét veszti, mert tűz üt ki az Apollo 1 indítóállomásán. 1969. július 20.: Neil Armstrong és Buzz Aldrin leszáll a Holdra. 1971. április 19.: A Szovjetunió pályára állítja az első űrállomást, a Szaljut 1-et. 1975. július 17.: Az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajó összekapcsolódik. 1981. április 12.: A Columbia, az első űrrepülő útja. 1983. június 18.: Sally Ride személyében az első amerikai nő is megjáija az űrt. 1986. január 28.: A start után nem sokkal felrobban a Challenger űrrepülő. Fedélzetén heten voltak, egyikük sem élte túl a katasztrófát. 1986. február 20.: A szovjetek felbocsátják a Mir űrállomást. 1990. április 25.: Pályára kerül a Hubble űrteleszkóp. 1993. december 2.: Útnak indul az első teleszkópjavító misszió. 1995. március 14.: Norman Thagard az első amerikai, aki egy orosz űrhajón indul az űrbe, s két nappal később ugyancsak az első amerikaiként a Mir űrállomáson vendégeskedik. 1995. június 29.: Az amerikai son „landol”. Ez az első űrrepülőűrállomás összekapcsolódás. 1996. szeptember 26.: Shannon Lucid visszatér a Földre, miután 188 napot a Miren töltött a női űrhajósok időrekordereként. 1996. november 19.: A 61 éves Story Musgrave lesz az űrhajós „doyen”, életkorrekordot javít. 1998. október 29.: A 77 esztendős John Glenn „megdönti” Musgrave korrekordját, másodszor is űrutazáson vesz rész, ezúttal a Discovery fedélzetén. 1998. november 20.: Fellövik a Nemzetközi Űrállomás első elemét, a Zaria nevű orosz modult. 1998 decembere: Elkezdődik a Nemzetközi Űrállomás építése. 2000. október 31.: A kazahsztáni Bajkonurból startol a Szojuz TM-31-es űrhajó, fedélzetén a Nemzetközi Űrállomás első állandó személyzetével. (PAN-AP) Jurij Gidzenko szkafanderpróbán (CTK/AP) Felviszik az állomásra a Pille sugárzásmérő berendezés egyik újonnan kifejlesztett példányát Bekapcsolódnak a magyarok is ÖSSZEFOGLALÓ Várhatóan már az első váltások egyike felviszi az űrállomásra a budapesti KFKI Atomenergia Kutató Intézetében kifejlesztett és készített Pille sugárzásmérő berendezés egyik példányát. A világűrben már többször sikerrel vizsgázott műszer korszerűsített változatával az űrhajósokat a kabin belsejében és az űrséták során erő sugárterhelés kísérhető figyelemmel. A NASA anyagtechnológiai kutatási programjának pedig az egyik lehetséges eszköze lehet a Miskolci Egyetemen kifejlesztett Univerzális Sokzónás Kristályosító elnevezésű űrkemence. Amenynyiben a világ tudományos közvéleménye kellő érdeklődést mutat a magyar találmánnyal végzendő kísérletek iránt, akkor az űrállomás építésének egy későbbi fázisában ez a. berendezés is fölkerülhet a fedélzetre. Végül, de nem utolsósorban az ESA egyik kutatási pályázatán elfogadta egy magyar biofizikai kísérlet tervét. A Magyar Tudományos Akadémia Biofizikai Kutatólaboratóriumának munkatársai külföldi partnereikkel együtt biológiailag fontos, kristályos anyagokat akarnak elhelyezni az egyik kabinon kívüli kísérleti csomagban, hogy megfigyeljék a távoli ibolyántúli sugárzás hatását ezekre az anyagokra. (MTI) A két orosz űrhajós, Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov külön szerződés alapján dolgozik az űrállomáson (fejenként százezer dollárt kapnak az egész expedícióért), míg Shepherd, az űrexpedíció parancsnoka „csak" a fizetéséért. Igaz, az amerikai kozmonauta havi javadalmazása 7,5 ezer dollárt tesz ki, míg egy orosz űrhajós „földi keresete” nem haladja meg a havi kétszáz dollárt. (TA SR/EPA) Gagarin nyomában Start előtti rituálé Bajkonur. Az orosz űrhajósok ugyanazt a filmet nézik végig és ugyanúgy könnyűének magukon a start előtt, mint Jurij Gagarin tette 1961-ben. Gagarin „kötelezővé” vált filmje egy szovjet alkotás, a Fehér nap a sivatag felett - ezt nézte meg történelmi űrútja előtt. „Utódai” ugyanezt tekintik meg a fellövés előtti este. Ám a babonás rituáléhoz hozzátartozik a vizelés is, mivel Gagarin - útban az űrhajójához - megállítatta az autóbuszt, hogy könnyítsen magán. Ez nem ment túl könnyen, mivel már felöltötte az űrhajós ruhát, de azért megoldotta a problémát az erre szolgáló slicctájé- ki csövön keresztül. Azóta minden szovjet és orosz űrhajós hűen követi a gagarini startelőkészületet, és még arra is ügyel, hogy ugyanúgy a busz egyik hátsó kerekét célozza meg. A szokás alól a hölgyek sem kivételek, sőt, a külföldiek is követik a példát. Legutóbb az amerikai William Shepherd sem akarta kísérteni a sorsot: megnézte a filmet és a buszkereket sem hagyta ki. (PAN)
