Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-15 / 263. szám, szerda
6 Politika ŰJ SZÓ 2000. NOVEMBER 15. Tízezrek vettek részt tegnap Koppenhágában Ingrid anyakirályné temetésén. II. Margit dán királynő édesanyja 90 éves korában, november 7-én hunyt el. (CTK/AP-felvétel) Ion Iliescu volt államfő elutasította az önálló magyar állami egyetem gondolatát Egyetemes ellenérzések Demokratáék nem akarnak belenyugodni a vereségbe A1 Gore puccskísérlete? MTI-HiREK Elsüllyedt egy kínai olajszállító Peking. Hongkong közelében egy kínai olajszállító hajó összeütközött egy norvég te- herhajóval, majd elsüllyedt, személyzetének két tagja eltűnt. A Töhang 298 nevű hajó 230 köbméter nehézolajat szállított. A hatóságok megkezdték a keletkezett környezeti károk felszámolását. A norvég hajó, amely vegyszereket szállított, csak könnyebben sérült meg. (MTI) Repedések az orosz tévétornyon Moszkva. A moszkvai tv-tor- nyon - amelyet augusztus végén tűzvész égetett ki - napról napra nőnek a hatalmas hő okozta repedések, de egyelőre nem veszélyeztetik a több mint 500 méteres adó stabilitását. A betongyűrűkből épített torony belsejében már szabad szemmel is láthatóak a komoly repedések. Az orosz kormány csaknem 60 mülió dollárnak megfelelő összeget szavazott meg a Moszkva jelképének számító tv-torony rendbehozatalára. (MTI) Megdől a texasi kivégzési rekord? Houston. Texas várhatóan még ezen a héten megdönti saját kivégzési csúcsteljesítményét. Az USA déli szövetségi államában újabb három emberen akarják végrehajtani a halálos ítéletet. Ha valóban végrehajtják az ítéleteket, idén 38-ra emelkedik a kivégzettek száma, és ezzel megdől az USA valamennyi államát tekintve az 1930 óta hivatalosan nyomon követett kivégzési rekord, amelyet eddigi is Texas tartott: 1997-ben 37 esetben hajtották végre a legsúlyosabb büntetést. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök mongol vendéglátójával, Baga- bandi elnökkel katonai együttműködéséről szóló megállapodást írt alá (ÓTK/AP) Titkos iratok Pinochetről Washington. Bili Clinton amerikai elnök utasítására 16 ezer olyan titkos dokumentumot, közöttük 1500 CIA- anyagot hozott nyilvánosságra az amerikai kormány, amely Augusto Pinochet chilei diktátor uralmával kapcsolatos. A CIA-iratok az 1962 és 1975 közötti titkos chilei akciókról lebbentik fel a fátylat. (MTI) Suharto villáját átkutatták Dzsakarta. Az indonéz rendőrség tegnap átkutatta a Dzsakarta szívében lévő fényűző Suharto-villát a volt elnök sikkasztásért börtönbüntetésre ítélt fiatalabb fia, Tommy Suharto elfogása céljából. A 79 esztendős volt elnök egészségi állapota ezt megelőzően hétfőn ismét válságosra fordult, légzési nehézségek léptek fel nála, oxigénsátor alá helyezték, 10 orvosa gondozta a villában. (MTI) Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség lehetséges koalíciós partnereiként emlegetett román pártok közül egy sem hajlandó felvállalni a romániai magyar állami egyetem ügyét. MTI-HÍREK A román sajtó a novemberi választások után alakuló új kormánykoalíció lehetőségeként a legvalószínűbbnek a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ szövetségét tartja. Az RMDSZ mindeddig csak azt tartotta kizártnak, hogy az élesen magyarellenes, szélsőségesen nacionalista román pártokkal lépjen szövetségre, de azt is leszögezte: tárgyalni csak a november 26-i választási forduló után fog, pontosan meghatározott feltételek alapján. A feltételek között az állami magyar egyetem létrehozása az első helyek egyikén szerepel. A PDSR elnöke, Ion Iliescu volt államfő határozottan elutasította az önálló magyar állami egyetem gondolatát, mondván pártja „nem fogadhatja el az etnikai alapon történő elkülönülést” az oktatásban. Iliescu azt hangsúlyozta, a lényeg az, hogy a romániai magyar fiatalok anyanyelvükön tanulhassanak. Ez az adott keretek között lehetséges, a romániai multikulturális oktatás példájaként emlegetett kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében pedig megoldható az, hogy az egyetem közös, román-magyar vezetés alá kerüljön. Banja Luka. Valószínűleg csak a hét végén kerülnek nyüvánosságra a szombaton megtartott Bosznia- Hercegovinai választások eredményei, de az már az első részeredményekből is kiolvasható, hogy a horvátok és a bosnyákok, illetve a szerbek által lakott két országrészben mindmáig meghatározó, ám egyre kisebb támogatottsággal bírnak a nacionalista színezetű pártok. A boszniai Szerb Köztársaságban a háborús bűnösként kezelt Radovan Karadzsics fémjelezte, s a szlovákiai HZDS-hez hasonlóan országalapító szerepében tetszelgő Szerb Demokrata Pártot (SDS) nagy mértékben megszorongatta a tömörüléstől korábban leváló, a Nyugat számára szalonképesebb SNSD, valamint a Demokratikus Haladás Pártja (PDP). A bosnyákTheodor Stolojan volt miniszterelnök, a PNL államfő-jelöltje tegnap szintén elutasította a magyar állami egyetem gondolatát. Stolojan árnyaltabb volt Ion Iliescunál: ő arra hivatkozott, hogy Románia jelenlegi gazdasági helyzetében „nem időszerű” egy új a magyar állami egyetem alapítása, hiszen az ország anyagi eszközei a már létező állami egyetemek fenntartására sem elegendő. Valeriu Stoica, a PNL első elnökhelyettese ugyanakkor azt a véleményét fogalmazta meg, hogy Frunda György szenátornak, az RMDSZ államfő-jelöltjének vissza kellene lépnie az elnöki tiszt elnyeréséért folytatott küzdelemtől, mert ezzel megakadályozható lenne a baloldali erők szavazatnyerése. Az államfőjelöltek egyike sem kíván visszalépni egy közös jelölt javára. Több mint száz román értelmiségi azzal a felhívással fordult a jelenlegi kormánykoalíció pártjaihoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy közös támogatottsággal induló államfőjelölt indításáról. Az utóbbi időben megjelent közvélemény-kutatási adatok, bár rendkívül jelentős eltéréseket mutatnak, az ellenzéki Ion Iliescu volt államfő magabiztos vezetése mellett abban megegyeznek, hogy a főként egymás ellen harcoló jelenlegi szövetségesek előtt „nevető ötödikként” Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt államfő-jelöltje horvát entitással ellentétben elnököt is választó szerbek többsége azonban még mindig az SDS-jelölt Mirko Sarovicsot látná legszívesebben az államfői székben. Mi- lorad Dodik, a „szakadárok” vezetője úgy tűnik hiába szajkózta fáradhatatlanul a banja lukai kampányzáró nagygyűlésen, ő az együttműködés és nyitás híve, erre még a szavazók nem vevők. Pedig Dodik mellett a nagyszínpadon feltűnt az amerikai üzletemberből lett volt jugoszláv kormányfő, Milan Panics is, aki talán a bezárkózással vádolható a legkevésbé. Sarovics, kész tényként kezelve saját, illetve pártja győzelmét, rögtön az első részeredmények láttán finomítani igyekezett korábbi heves nemzetieskedő kijelentéseit. Most úgy látja, az SDS kész együttműködni a békefolyamatot ellenőrző nemzetközi közösséggel, és juthat az elnökválasztás második fordulójába. Borbély László, az RMDSZ jelöltjének kampányfőnöke szerint a javaslat túl későn jött, és sajnálatos módon valóban olyan helyzet alakult ki, hogy a koalíciós pártok gyakorta egymás ellen kampányolnak, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bármiféle ilyen egyezség megszülessen. A jelenlegi román kormánykoalíció pártjai által indított, illetve támogatott államfőjelöltek egyike sem kíván visszalépni egy közös jelölt javára - derült ki az érintettek tegnapi nyilatkozataiból. Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt (PD) jelöltje úgy vélte, a többieknek kell visszalépniük, mivel ő az egyedüli, aki képes legyőzni a legnagyobb esélyesnek tartott Ion Iliescu volt államfőt. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje üdvözölte az értelmiségiek felhívását, és úgy vélte, a többieknek kell visszalépniük az ő javára, mivel a felmérések szerint neki van a legnagyobb esélye arra, hogy az elnök- választás második fordulójába jusson. Mugur Isarescu miniszterelnök, aki függetíen jelöltként a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) által létrehozott választási szövetség támogatását élvezi, megkésettnek és éppen ezért zavarkeltőnek nevezte az értelmiségiek felhívását. Frunda György szenátor, az RMDSZ jelöltjének kampányfőnöke, Borbély László elmondta, az RMDSZ az utolsó pillanatig várt arra, hogy partnerei egy általa is elfogadható közös jelölttel álljanak elő, de ez nem történt meg. fogadkozott:pártja kemény partner lesz ugyan, de egyszersmind komoly és felelősségtudó is. Cáfolta azt is, hogy az SDS Bosznia-Hercegovina megosztására törekedne. Végleges következtetés még nem vonható le a hét végén tartott választásokból, az azonban biztosnak látszik, a boszniai nacionalista pártok térvesztése nem vethető össze a januári horvátországi, valamint a szeptemberi jugoszláviai választásokon tapasztalttal. Meglehet, a régió más országaiban lezajlott nagymértékű változás várat még magára Boszniában, de valószínűnek tűnik, a következő parlamenti választásokra már nem az EBESZ rendezésében kerül sor. Kihívásnak szép feladat önerőből választásokat tartani, de félő, hogy ez ismét megingathatná az ország amúgy is sérülékeny belpolitikai helyzetét. Washington. A floridai Broward megye hétfő este úgy döntött, hogy mégsem végzi el a múlt keddi amerikai elnökválasztáson leadott szavazatok ismételt, kézzel történő új- raszámolását. A három másik megye közül csak Volusia állt közel ahhoz, hogy keddre elvégezze a munkát. Miami-Dade és Palm Beach megyében ez a jelek szerint hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyi (egyelőre) rendelkezésre áll. A helyi idő szerint kedd délután 5 órai határidő meghosszabbítását célzó demokrata kérelem ügyében hétfő délután már meghallgatást MTI-HÍREK Chicago/Jeruzsálem. A palesztin vezetés felelőssége, hogy megállítsák az erőszakot Ciszjordániában és a Gázai övezetben - jelentette ki Ehud Barak izraeli kormányfő hétfőn este Chicagóban az Egyesült Zsidó Közösségek Közgyűlése előtt. Barak hangsúlyozta: Izrael kész volt a megbékélésre, de a palesztinok az erőszakos konfrontációt választották, ezért a Palesztin Hatóságnak kell lépéseket tennie az ellenségeskedések megfékezésére. Barak köszönetét mondott Bili Clintonnak a közvetítő szerepért, amelyet az elmúlt hét évben vállalt a közel-keleti konfliktusban. MTI-HÍR Manila. Országszerte sztrájkokkal és tüntetésekkel követelték tegnap a Fülöp-szigetek lakói, hogy mondjon le Joseph Estrada államelnök, akivel szemben elmozdítási eljárást kezdeményezett a képviselőház. Az alkotmány többszöri megsértésével, csalással, tízmillió dolláros vesztegetés elfogadásával vádolt Estrada az alkotmány értelmében hivatalában maradhat, amíg a szenátus az elmozdítási elBrüsszel. Az Európai Parlament teganp 410 szavazattal 93 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadta az alapvető jogok európai chartájának végleges tervezetét. A dokumentumot az EU állam- és kormányfői október közepén Biar - ritzban tartott csúcstalálkozójukon egyhangúlag jóváhagyták, így már csak a charta végleges szentesítése van hátra, ami a decemberi tartott az illetékes állami bíró, de végzését egyelőre nem tette közzé. A The Wall Street Journal Europe szerint azt, „ami most Amerikában folyik, bármely egyszerű banánköztársaság is Gore puccskísérleteként ismerheti fel”. A1 Gore alelnök és kampánystábja egyszerűen nem akar belenyugodni a vereségbe, és körömszakadtáig kapaszkodik a hatalomba. Ha Florida 67 megyéje közül négy olyanban, ahol Gore fölényes többséget szerzett, újraszámlálják a szavazatokat, ráadásul kézzel, Gore könnyen Bush elé kerülhet. Márpedig a gépekkel ellentétben az embereknek részre- hajlóak, figyelmeztet a lap. Ehud Barak izraeli kormányfő úgy döntött, hogy négy izraeli hétfői meggyilkolása miatt a tervezettnél hamarabb hazatér - közölte tegnap az izraeli katonai rádió. Barak eredetileg úton hazafelé megállt volna Londonban, ahol találkozott volna Tony Blair brit miniszterelnökkel és Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. így viszont Chicagóból egyenesen hazatér, hogy sürgős konzultációkat tartson az izraeli „biztonsági kabinet” tagjaival, a katonai és a titkosszolgálati vezetőkkel. Tegnap újabb három palesztin fiatal lelte halálát az ösz- szetűzésekben, ezzel 222-re emelkedett a viszály találós áldozatainak száma. járást folytatja. Az elnök elmozdításának procedúrája azonban több hónapig is eltarthat, súlyos károkat okozva a délkelet-ázsiai ország egyébként is válságban lévő gazdaságának, ezért ellenzéki csoportok azt követelik, hogy Estrada önként mondjon le. Számos városban sztrájkolnak a közlekedési dolgozók, de a bankok és a repülőterek normálisan üzemelnek. A rendőrség százezres nagyságrendűre teszi a tiltakozó menetekben részt vevők számát. nizzai csúcson esedékes. Ugyancsak Nizzában várható hivatalos döntés arról, milyen jogi státusa legyen a valamennyi uniós állampolgárt megillető politikai, gazdasági és szociális jogot egységes keretbe foglaló dokumentumnak. Mivel a tagországok egy része nem ért egyet azzal, hogy a chartát jogilag kötelező érvénnyel ruházzák fel, valószínű, hogy csak ünnepélyes politikai nyilatkozatként fogadják el. A két országrészben egyre kisebb a nacionalista pártok támogatottsága Bosnyák tények és részeredmények SIDÓ ÁRPÁD Ehud Barak a tervezettnél hamarabb hazatér Amerikából Köszönet Clintonnak Százezer tüntető követelte Joseph Estrada lemondását Elmozdítani az elnököt Megszavazták az alapvető jogok európai chartáját Végleges a tervezet MTI-JELENTÉS Wallenberg kontra Moszkva Beismerik ballépésüket? Moszkva. Oroszország annak hivatalos elismerésére készül, hogy a Szovjetunió törvényellenesen bör- tönözte be a svéd Raul Wallenberget, aki a második vüágháború idején zsidók tízezreinek az életét mentette meg Magyarországon. Az orosz katonai főügyészségtől kiszivárogtatott értesülések szerint várhatóan Vlagyimir Putyin elnök fogja aláírni azt a rendeletet, amelyben hivatalosan elismerik: Wallenberget törvényellenes módon tartották fogva a Szovjetunióban, ahol aztán meg is halt. Az egyik leggazdagabb svéd iparmágnás családból származó Raul Wallenberg tízezrével svéd menleveleket bocsátott ki a zsidók megmentésére. (MTI) Nemzetközi Törvényszék Felvették a kapcsolatot Belgrad. Megtörtént az első kapcsolatfelvétel Vqjiszlav Kostunica jugoszláv elnök hivatala és a hágai Nemzetközi Törvényszék között, amelyet hamarosan követhet a törvényszék belgrádi képviseletének újranyitására vonatkozó hivatalos döntés - jelentette teganp a belgrádi média. A hágai jugoszláv nagykövetség tegnap értesítette a törvényszéket, hogy beadhatja a jugoszláv vízumkérelmet. A testület és Jugoszlávia viszonyának kényes kérdése marad, hogy Hága vádat emelt Milosevics ellen. Az új belgrádi vezetők viszont inkább azt széretnék, hogy Milo- sevicset saját hazájában vonják felelősségre. (MTI)
