Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-14 / 262. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 14. kommentár WKHHKttk Piruló szimpatizánsok VRABEC MÁRIA Nem szeretnék most a HZDS valamelyik szervezetének elnöke lenni, mert a héten elemzést kellene készítenem arról, vajon miért nem vett részt a „választóink” fele sem a népszavazáson. A mozgalom regioná­lis kiskirályai közül az optimisták azt remélték, itt is hajszálon múlik majd a dolog, mint Amerikában, a pesszimisták pedig a közvélemény­kutatásokban szereplő 35-40%-ra számítottak és úgy gondolták, nem érheti őket meglepetés. Hát érte. És a nagy pofára esés előjelét már akkor érezni kezdték, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy csak legmeg- rögzöttebb híveik nem találtak a szavazásnál jobb programot. Sokan nyilván már az urnák lezárása előtt azon kezdtek morfondírozni, mi­vel is bagatellizálhatnák ezt a szégyent, de jobb nem jutott eszükbe, minthogy a referendum nem is a HZDS kezdeményezése volt, hanem az istenadta népié, a párt csak a szervizt biztosította hozzá. Vagány gyerek módjára rögtön elhatárolta magát a fiaskótól Fico is, elvégre ő sem kezdeményezte a népszavazást, csak úgy gondolja, a népnek joga és kötelessége is véleményt mondani. A legeredetibb magyarázatot Malíková találta ki, szerinte kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt búnak ereszthetik a fejüket, mert a nemzet az értésükre adta, hogy elege van a politikából. Ami így első hallásra még bölcs következtetés­nek is tűnhetne, ha a koalíciós pártok arra buzdították volna a válasz­tókat, hogy menjenek el és szavazzanak nemmel, de mint tudjuk, az otthonmaradást javasolták. így ez csak részben jelent apátiát, fonto­sabb volt az az üzenete, hogy Meciar már saját szimpatizánsait sem képes maradéktalanul manipulálni. A jelentést tevő mozgalmi appa- ratcsikoknak valószínűleg az okozza a legnagyobb fejtörést, hogyan lehetséges, hogy azokon a településeken, ahol a HZDS és az SNS a parlamenti választásokon 80-100 szavazatot kapott, a referendumot alig egy tucatnyian tisztelték meg. Nos, ezt a dilemmát szívesen meg­oldom helyettük: rejtett híveik egyszerűen szégyellték odatolni a ké­püket a szavazóhelyiségbe, mert míg a választásokon anonimitásban maradtak, itt már a puszta részvétel szerint be lehetett azonosítani a politikai hitvallást. Ha a HZDS 1994-98 közötti diadalmenetét és egész mostanáig egeket ostromló preferenciáit nézzük, azért nem semmi, hogy eljutottunk oda: a többség szemében nem egyszerűen politikai nézet, hanem jellemhiba, és épp ezért szégyen is HZDS-vá- lasztónak lenni. Elsősorban ennek okain kellene elgondolkozni a párt vezetésének, de nem valószínű, hogy valamelyik helyi elnököcske ugyanerre a következtetésre jut az elemzésében. Különben is már va­sárnap este elhangzott Vojtech Tkác szájából, hogy nincs idő hátra­nézni, mert nemsokára úgyis itt vannak a következő parlamenti vá­lasztások. Pár hét múlva tehát kezdődhet újra a kampány. Vannak még érvek GAÁL LÁSZLÓ Az MKP által szorgalmazott Komárom megye létrehozása mellett ed­dig leginkább azt az érvet hangoztatták, hogy a Niznansky-féle javas­latban Nagyszombat és Nyitra megyében a magyar lakosság részará­nya alig haladná meg a húsz százalékot, és néhány éven belül a rész­arány a kisebbségi nyelvek hivatalos használatáról szóló törvényben megszabottaknak sem felelne meg. Ez is érv, de nem igazán támaszt­ja alá Komárom megye szorgalmazóinak állítását, hogy ők nem etni­kai alapon akaiják létrehozni a déli megyét. Egy galántai vitafórumon olyan érvek is elhangzottak, amelyek alátámaszthatják egy ilyen me­gye létjogosultságát. Ez az érv állami intézmények, iskolák, kulturális létesítmények, sót kórházak támogatottságáról szól. A Galántai járás déli települései azóta jutnak a korábbinál több állami támogatáshoz, amióta a kormányban magyar miniszterek, a járás élén pedig magyar elöljáró áll. Nem mintha kivételeznének a magyarlakta falvakkal, el­lenkezőleg, az előző kormány idején kaptak az északabbi települések aránytalanul többet a délieknél. Hogy ez nemcsak a kisebbség képvi­selőinek agyszüleménye, bizonyítja, hogy az egészségügyi miniszter is elismerte, a déli vidékeken fekvő kórházak sokkal kisebb állami tá­mogatást kaptak, mint az északiak. Ha a regionális önkormányzatok, vagyis a megyék is hasonló beosztásban létesülnénelc, mint a mostani kerületek, aligha változna a helyzet, hiszen senki nem garantálhatja, hogy a kormányban mindig lesznek magyarok. Ám a megyén belül az állami költségvetésből juttatott pénzek 50 százalékáról a megyei par­lament dönt, s akkor az eddig „alultáplált” déli iskolák, színházak, kórházak szempontjából nem lesz mindegy, hogy a megyei parla­mentben húsz vagy ötven százalékban lesznek-e képviselve a vegyes lakosságú települések. Vagy talán - a Meciar-gamitúrához hasonlóan - éppen ettől tartanak a mostani reformtervezet kidolgozói? Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetók: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-maü: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Robert Fico a részvételre való felhívással feladta semleges harmadik politikáját Keringő az urna körül Totális fiaskóval végződött a népszavazás a HZDS és az SNS számára, s Robert Fico is sokat veszíthet miatta. Sőt, talán ő a legtöbbet, ab­ban az értelemben, hogy Meciarnak és Malíkovának nem volt sok vesztenivalója. HOLOP ZSOLT Meciartól aligha fordulnak el elva­kult szavazói csak azért, mert si­kertelen volt a népszavazás, s ez érvényes a nemzeti pártra is. Tény, hogy választótáboruknak csak az igazán kemény magját tudták most mozgósítani, a többiek vél­hetően azért nem mentek szavaz­ni, mert mindenki érezte, eleve si­kertelenségre van ítélve a népsza­vazási vállalkozás. A türelmeden Robert Fico viszont alaposan megzavarta választóit. A részvételre való buzdítása pusztá­ba kiáltott szó maradt, a húszszá­zalékos részvételi arányba az ő szimpatizánsai nem férnek bele, tehát teljes mértékben ignorálták a Smer elnökének véleményét. En­nek legfőbb oka az lehet, hogy Fi­co nem Meéiar szavazótáborából hódította el támogatóit. A lakosság vele szimpatizáló 17-20 százaléká­nak java 1998-ban a jelenlegi kor­mánypártok valamelyikére adta voksát (nála vannak az SOP, az SDL és az SDK hiányzó százalé­kai), többségük a húszon- és har­mincéves korosztályhoz tartozik, és elutasítja Meciar politikáját. Fico a részvételre való felhívással feladta a „semleges harmadik poli­tikáját”, Meciarhoz csapódott, bár továbbra is minden nyüatkozatá- ban azt hangoztatja, a következő választások után nem alakít vele kormányt, és ezt valószínűleg ko­molyan is gondolja. Annál oko­sabb, hogy ne tudná, Meciart so­sem fogadja el Európa. Ezt Meciar is tudja, így igyekszik verbálisán kompromittálni Ficót, hogy ne le­gyen más választása. Az exkor- mányfő esetében ehhez valóban elég, ha tül gyakran veszi a szájára valakinek a nevét. Ennek megfe­lelően elhidegült Meciar Malíko­vával kötött ellenzéki házassága, a boldogtalan ara már azon gondol­kodik, hogy felbontja az ellenzéki szerződést, csak hát más kérője nincs. Meciarnak viszont olyan nyilatkozata nincs, amelyben ne azt mondaná, hogy a következő kormányt a HZDS és a Smer alakít­ja, a megegyezésnek nem lehet akadálya még az ő személye sem, tehát hajlandó végleg nyugdíjba vonulni. Ficótól csak egy dologra van szüksége: arra az ígéretre, hogy a nyugdíj valóban békés lesz, és nem piszkálják tovább a Meciar idejében elkövetett dolgokat. Fico érti is az üzengetést, és egyre inkább vérszemet kap, egyre ma­gasabbra teszi a mércét, és egyér­telmű, hogy miniszterelnök akar lenni. A Smer megalakításakor azt mondta, távozik a nagypoliti­kából, ha pártja nem jut be a par­lamentbe. Később úgy módosítot­ta fogadalmát, hogy akkor is távo­A türelmetlen Robert Fico alaposan megzavar­ta választóit. zik, ha nem vehet részt a követ­kező kormány megalakításában, mert nem fogja a parlament ellen­zéki padsorait koptatni. A hétvé­gén gyorsan elhatárolta magát a sikertelen referendumtól, mond­ván, hogy nem ő kezdeményezte, majd rögtön a következő választá­sokról kezdett beszélni, és beje­lentette, akár kisebbségi kor­mányt is hajlandó alakítani. Ez csakis a HZDS csendes parlamenti támogatásával valósítható meg. Valószínűleg ez felelne meg neki a legjobban, mert nem kellene nyíltan koalíciót kötnie Meciarral, viszont az SDKÚ-val sem kell kö­zösködnie, Dzurindával nem kel­lene összemérnie az erejét, aki­nek egyre jobban tetszik a kor­mányfői szerep, és már ő is beje­lentette, 2002 után is ő szeretne kormányt alakítani. Persze, minden Robert Fico prefe­renciái alakulásának függvényé­ben történik majd, megunják-e tá­mogatói lavírozását. A Smer elnö­ke idén januártól júliusig számta­lanszor kijelentette, nem támo­gatja az előrehozott parlamenti választásokat, és a jelenlegi kor­mánynak ki kell töltenie megbíza­tási idejét. Aztán augusztusban mégis kikalkulálta, hogy ha a HZDS, az SNS és az ő támogatói is elmennek szavazni, meglehet az 50 százalékos részvételi arány, és megnyílik előtte az út a kormány­ba. Bejelentését azzal magyaráz­ta, hogy közvélemény-kutatást végeztek szavazótáborában, és jövőbeni választói részt akarnak venni a népszavazáson, így ő is ezt tanácsolja nekik. Ezek szerint Fico kiválóan helyettesíthető len­ne egy jól működő közvélemény­kutató intézettel, amely mindig azt tanácsolja, amit a legtöbben akarnak. A kérdés viszont az, mi­ért nem mentek szombaton sza­vazni az ő választói, ha valóban annyira nagyon akartak. Egy biztos, ha Fico alakítja a követ­kező kormányt, abban az MKP-nak nem lesz helye. Már 1998 őszén, az SDL tagjaként a magyarok kiha­gyása mellett agitált, azóta is rend­re azt nyüatkozza, kormányát leg­feljebb három, de inkább csak kettő párt alkotja majd, az MKP-t és az SNS-t pedig ellenzéki szerep­be szánja, mert ez szerinte „csök­kentené a szlovákiai extrémiz­must”. A Komárom megye miatt kialakult vitában ő is beállt azok közé, akik a déli területek elveszté­sének veszélyére figyelmeztették a közvéleményt, ez túl hálás téma ahhoz, hogy egy populista politi­kus kihagyja. Októberben pedig az Európai Parlament jelentése után, amely kisebbségi politikájának ja­vítására és kisebbségi kulturális autonómia létrehozásának mérle­gelésére szólította fel Szlovákiát, valamiféle „összeesküvéssel” gya­núsította meg a magyar koalíció politikusait és az Európai Parla­ment képviselőit. Hogy akkor kivel köt koalíciót Fi­co? Azt már bejelentette, nem kor­mányoz azokkal, akik tönkretették ezt az országot. Hogy mely pártok ezek, azt majd ráér eldönteni a kö­vetkező választások után, a válasz­tási eredmények ismeretében. VISSZHANG Személyes ellenségeskedés Én, Gyenes József, Kalonda község polgármestere felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy sem az MKP, sem a Csemadok helyi szer­vezetét soha semmilyen körülmé­nyek között be nem tiltottam, erre semmilyen lehetőségem nincs, ha lenne sem élnék vele. Aki ilyet ál­lít, egyszerűen hazudik és szándé­kosan félrevezeti a közvéleményt. A volt polgármesternek, Papp úr­nak tudnia kellene, mit nyilatko­zik, nyilatkozatai zavarosak, egy­másnak ellentmondóak, hol a pol­gári társulás nevében, hol az MKP, hol pedig a Csemadok nevében nyilatkozik. El kellene már végre döntenie, ki is ő valójában, és ki­nek az érdekeit képviseli a sajátján kívül. Aki ilyen kétes hírnévre vá­gyik mások becsületének bemocs- kolásával, a politika kihasználásá­val, klientelista módszerek alkal­mazásával, a közvélemény félre­vezetésével, annak csak annyi az üzenet: visszautasítom az üyen módszereket, és aljasnak tartom őket. A képviselő-testület felhatal­mazásával ki kell jelentenem: en­nek a személyes ellenségeskedés­nek mellőznie kell minden politi­kai színezetet nemcsak helyi, ha­nem országos csúcsvezetői szinten is. Tisztelettel elfogadjuk az MKP segítségét, ha a falu érdekében kí­vánnak tenni, viszont semmilyen TALLÓZÓ LIDOVÉ NÖVI NY A szlovákok megakadályozták, hogy a HZDS és vezetője, Vladimír Meciar visszatérhessen a politiká­ba. A népszavazási helyiségek üre­sen tátongtak, csak elvétve buk­kant fel a karizmatikus bokszoló egy-egy idősebb imádója. A cseh lap szerint ugyan a volt szlovák mi­niszterelnök fellépése megválto­zott, a szavazás napján kedvesen és udvariasan válaszolt az újság­írók kérdéseire. A csúfos vereség bejelentése után azonban kirohant a polgárok ellen. A húszszázalékos részvételi arányt a HZDS a szlová­kok gyávaságával magyarázta, akiknek nem volt merszük a jelen­legi kormány ellen szavazni. A lap szerint Meciarról kellene példát venniük. A vezér ugyanis bátorsá­ga jeléül - mint eddig minden vere­sége után - a háttérbe húzódott, és nem hajlandó kommunikálni a vi­lággal. A mozgalom bátortalansá­gáról tanúskodik, hogy nem akarja beismerni hibáit, ehelyett a válasz­tókra támadt, altikre minden párt­nak szüksége van az életben mara­dáshoz. A választóknak életben maradásukhoz nincs szükségük minden pártra - szögezi le a lap. SÜDDEUTCHE Z EI TUN G A szlovákoknak elegük van a trük- kökből - kommentálta a német lap a szombati referendumot. A nacio­nalisták és Vladimír Meciar exkor- mányfő, a referendum kezdemé­nyezői, ezúttal elszámították ma­gukat, hiszen még saját szavazóik sem járultak valamennyien az ur­nákhoz. A választói fásultság rend­szerint a posztkommunista orszá­gok öröksége. A szlovákok vissza­fogottsága azonban ez alkalommal az érettségről tanúskodik, és fontos lépés a demokratikus emancipáció felé - írja a német lap. NÉPSZABADSÁG A gyorsértékelések két ténynek tu­lajdonítják a polgárok szinte teljes érdektelenségét. Az egyik az, hogy a politikusok mára alaposan lejá­ratták a népszavazás intézményét. A másik pedig, hogy a lakosság többsége nem a mai ellenzéktől várja sorsa jobbra fordulását. Nem dőlt be Vladimír Meciarnak és az általa vezetett Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalomnak, sem a Szlovák Nemzeti Párt vezetőinek. Hiába riogatták az embereket az­zal, hogy a Dzurinda-kabinet a stratégiai vállalatok és a családi ék­szernek kikiáltott nagybankok ter­vezett privatizálásával kiárusítja az országot, miközben, úgymond, szüntelenül meghátrál a magyarok követelései előtt, akik a déli or­szágrészek elszakításán mester­kednek. A népszavazás eredmé­nyének ismeretében tegnap óta so­kan azt tartják, a politikai megmé­rettetés mégsem lesz haszontalan, ha a Dzurinda-kabinet jól fog sá­fárkodni azzal a jelentős politikai és erkölcsi tőkét nyújtó bizalom­mal, amelyet a referendum tanú­sága szerint a sokféle társadalmi gond és belviszály ellenére sem ve­szített el. A referendum kezdemé­nyezésével a HZDS politikai öngólt rúgott, s újra rádöbbenhetett, hogy Meciarral és az SNS-szel szö­vetkezve a mérsékelt szárny nem szalonképes. A népszavazás kime­netelével a Dzurinda-kabinet és a négypárti koalíció viszont arra ka­pott ösztönzést, hogy végre az or­szágot helyezze előtérbe a csoport- és pártszempontok helyett, amire igencsak nagy szüksége volna Szlovákiának. személyes érdek támogatását nem tartjuk etikusnak. A községi képvi­selő-testület mélységes felháboro­dásának adott hangot. A falu bé­kés élete megbolydult, egyetlen ember befeketítette a falu jó hír­nevét. Ezért az önkormányzatjogi úton elégtételt fog követelni. En, Gyenes József mint magánember és mint polgármester szintén jogi úton fogom követelni becsületem megsértésének jóvátételét. Gyenes József Kalonda polgármestere i- Megmondtam, hogy többen leszünk a kocsmában, mint a szavazóhelyiségben. (Peter Gossányi karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom