Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-10 / 259. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 10. Gazdaság és fogyasztók H A tartós pénzhiány mellett az áttekinthetetlen törvények is nehezítik a kis- és középvállalkozások működését Az Európai Unió országjelentéseinek visszhangja * I Van esély a talpon maradásra A kisvállalkozók ezer gonddal küszködnek. (Fotó: Profit) Nem kell hozzá különösebb elemzés, hogy bárki észreve­gye: Szlovákiában a kis- és középvállalkozások, vala­mint az iparosszakmák művelői számára még ko­rántsem ideálisak a fejlődési feltételek. PÁKOZDI GERTRUD Kívánatos izmosodásuk legnagyobb akadálya: a tőkehiány, a hitelfelvé­tel korlátozott lehetőségei, a körbe­tartozás, a fizetésképtelenség, a már-már elviselhetetlen járulék- és adóterhek... Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a kisvállalkozások kategóriájában tavaly 7,1%-kal csökkent a foglalkoztatás, az iparo­sokat is felölelő kis- és középvállal­kozások kategóriájában pedig 4%- os volt a létszám csökkenése. A ta­valyi eredmény csupán folytatódása volt az előző évieknek. A nemkívá­natos tendenciát a statisztika is tük­rözi. Eszerint 1997-ben a kis- és kö­zépvállalkozásokban dolgozott a foglalkoztatottak 59,4%-a, 1998- ban ez a mutató 57,1%, 1999-ben pedig már 56%-ra csökkent. Folytathatnánk az adatok felsorolá­sát, amelyekkel alátámasztanánk a bevezetőben is megfogalmazott tényt, miszerint a szlovákiai vállal­kozót az állam korántsem dédelgeti. Jóval nagyobb terheket rak rá az el- viselhetőnél, miközben az átalaku­A kisvállalkozók mik- rohitelének alsó határa 50 ezer korona. lóban levő banki szféra sem kényez­teti el a kis- és középvállalkozókat, iparosokat. Azonban némi anyagi támogatásban részesülhetnek a vál­lalkozók. A Kis- és Középvállalkozá­sok Fejlesztésének Országos Ügy­nöksége (Národná agentúra pre rozvoj malého a stredného podnika­nia) több kereskedelmi bankkal együtt valósítja meg például a 250- nél kevesebb személyt foglalkozta­tó vállalkozások részére a támoga­tási hitelprogramját. A lehetősége­ket a termelésben, az iparosszak­mákban, szolgáltatásokban és az idegenforgalomban vállalkozók ve­hetik igénybe. Persze, csak akkor, ha teljesítik a támogatási program­ban megfogalmazott hiteligénylési feltételeket. A szaksajtóban ismer­tetett és a kormány által is tudomá­sul vett jelentés szerint ez év első fe­lében 214 kérvényező tett eleget a szóban forgó program követelései­nek. A kritériumokat teljesítő vál­lalkozók az állami költségvetésből, az Európai Unió PHARE programjá­ból és némely kereskedelmi bankok által finanszírozott támogatási ke­retből legfeljebb 5 millió koronás hitelt igényelhetnek. E hitel törlesz­tési ideje öt év. A vállalkozóknak mindenesetre érdemes figyelemmel kísérniük a túlságosan mély zsebűnek ugyan nem nevezhető, mégis létező támogatási programo­kat, növelve ezzel talpon maradási, fejlesztési esélyeiket. Ilyen program például az 1997 óta létező mikrohi- telnyújtási (mikropőzickovy prog­ram) is, melyet azok a vállalkozók vehetnek igénybe, akik tíz személy­nél nem alkalmaznak többet. Tavaly az e program keretében igényelhető hitel maximuma 300 ezer korona volt. Ezt most félmillió koronára emelték. E kölcsön alsó határa 50 ezer korona, törlesztési ideje pedig 6 hónaptól 3 évig teljed. A kor­mányjelentés szerint a folyó év első felében 109 kisvállalkozó kérvénye­zett üyen kölcsönt, és ugyanebben az időszakban 35-en, összesen 12 millió koronát meghaladó összeg­ben részesülhettek belőle. Beveze­tése óta 177 üyen kölcsönt nyújtott a Kis- és Középvállalkozások Fej­lesztésének Országos Ügynöksége regionális tanácsadó és tájékoztató központjain keresztül. Ezzel 510 munkahely teremtéséhez, illetve fenntartásához járult hozzá. A csökkenni nem akaró munkanélkü­liségi rátát figyelembe véve ugyan ez cseppnek tűnik a tengerben, de tény: ennyi személy már nem folya­modik munkanélküli segélyért. Az üyen források növelése elsősorban az állami költségvetésen, a progra­mok finanszírozásában részt vevő hazai bankok anyagi helyzetén mú­lik. Az állami költségvetés lehetősé­gei pedig olyanok, amilyenek, és érthető a bankok óvatossága is. A kis- és középvállalkozások fej­lesztésének azonban nemcsak pénzhiány lehet az akadálya. A gazdasági minisztérium elemzése szerint a korlátozott hitelfelvételi lehetőségeken, a körbetartozás okozta fizetésképtelenségi gondo­kon és a nagy adóterheken kívül nem utolsósorban számos áttekint­hetetlen törvény, a sok kívánniva­lót maga után hagyó vállalkozói etika, és számos bürokratikus aka­dály nehezíti. Nem véletlen, hogy a szóban forgó dokumentum is a leg­sürgősebb teendők közé sorolja a vállalkozói környezet javítását, elsősorban a vonatkozó törvények egyértelműbbé tételével, illetve a bürokratikus akadályok leépítésé­vel. Sok javaslat vonatkozik az adó­terhek mérséklésére is, de ezek - egyéb javaslatokkal együtt - egyelőre még vita tárgyát képezik. Jó lenne, ha törvényhozóink keve­sebb olyan jogszabálytervezetre adnák áldásukat, amelyekről na­gyon rövid időn belül kiderül: sürgősen módosításra szorul. És ta­lán az sem ártana, ha jobban odafi­gyelnének a különböző szakmai szervezetek, társulások, törvény- tervezetekkel kapcsolatos észrevé­teleire is. Persze, mielőtt meg­nyomnák az „igen” gombot... A statisztikai hivatal szerint a gazdasági ágazatok többségében szeptemberben tovább csökkent a foglalkoztatottság A reálbér csak kevés munkahelyen nőtt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A statisztikai hivatal által figyelt gazdasági ágazatok többsé­gében szeptemberben tovább csök­kent a foglalkoztatottság. Ez a ta­valyi évhez képest csak egyes szol­gáltatásokban nőtt, mintegy 2,8 százalékkal. A közlekedésben csak minimális mértékben, 0,1 százalé­kai nőtt az alkalmazottak száma. A statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb jelentés szerint az ipar­ban csaknem 2 százalékkal dolgoz­nak kevesebben. Az építőipar vál­sága visszatükröződik a folglalkoz- tatottsági adatokon is, az ágazat­ban csaknem 6 százalékkal dolgoz­nak kevesebben, mint a tavalyi év azonos időszakában. Több mint 6 százalékkal csökkent azonban a foglalkoztatottság a kiskereskede­lemben és 6,9 százalékkal a nagy­kereskedelemben is. Szeptemberben a legnagyobb mér­tékben a postai és távközlési szol­gáltatásoknál nőttek a nominálbé­rek, az előző évhez képest átlago­san 13,2 százalékkal. Az iparban csaknem 6, az építőiparban 5,5 szá­zalékos volt az emelkedés. Ellenben csökkent a nominálbér a kis- és nagykereskedelemben, az előbbi­ben 6, az utóbbiban 1,8 százalék­kal. A fogyasztói árak alakulását fi­gyelembe véve a reálbérek csak a postai és távközlési szolgáltatások­ban nőttek, 4,1 százalékkal. Az iparban a csökkenés elérte a 2,6, az építőiparban a 2,9, a kiskereskede­lemben pedig a 13,7 százalékot. Az év első kilenc hónapját tekintve az átlagos nominálbér az előző év azonos időszakához képest az iparban 9,8 százalékkal nőve elér­te a 11 707 koronát. Az építőipar­ban az 5,8 százalékos növekedés­sel 10 197 koronára, a közlekedés­ben 9,7 százalékos növekedés után 11 777 koronára nőtt a havi nomi­nálbér. Az első háromnegyedév­ben a postai és távközlési szolgál­tatásoknál a havi átlagbér 13 528, a kiskereskedelemben 8527, a nagykereskedelemben pedig 10 087 korona volt. (mi) \ Az ország legnagyobb biztosítójának még mindig a Szlovák Biztosító számít Sorszám Biztositó Behajtott biztosítás (ezer Sk) Piaci részesedés (%) Életbiztosítás (ezer Sk) Piaci részesedés (%) 1. Szlovák Biztosító 10 789 145 51,23 2 928 607 36,46 2. Kooperatíva 1 873 822 8,90 550 660 6,86 3. Amslico AIG Life 1 561 265 7,41 1 530 025 19,05 4. Allianz 1 430 086 6,79 371 710 4,63 5. Nationale-Nederlanden 1 152 778 5,47 1 152 778 14,35 6. Otcina 623 523 2,96 107 651 1,34 7. Éeská poist’ovna-Slovensko 609 397 2,89 33 966 0,42 8. Union 492 863 2,34 65 048 0,81 9. Ergo 459 411 2,18 282 684 3,52 10. QBE 450 353 2,14 279 457 3,48 11. Kontínuita 398 335 1,89 394 914 4,92 12. UBP 251 907 1,20 49 203 0,61 Összesen 21 059 199 100,00 8 032 157 100,00 A táblázat 2000 első 9 hónapjának adatait tükrözi. Az összesítés Szlovákia 24 biztosítójának együttes eredmé­nyét rögzíti. (Forrás: Szlovákiai Biztosítók Szövetsége) Az OMV eredményei Megduplázta profitját Becs. A magas olajáraknak és a vállalaton belüli takarékossági in­tézkedéseknek köszönhetően az OMV osztrák kőolaj-, földgáz- és vegyipari konszern működési pro­fitja szeptember végére megha­ladta az év egészére tervezettet. Az OMV működési profitja 132 százalékkal növekedett, az adó­zás előtti profit és a nettó profit is több mint megduplázódott. Ez a növekedés mindenekelőtt a ma­gas nyersolaj- és termékár hatása. A működési profit a tavalyi első kilenchavi 150,65 millió eüróról 349,97 millió euróra emelkedett. Az adózatlan profit több mint a duplájára növekedett,. 158,46 millióról 333,09 millió euróra. Tovább csökkent a konszern al­kalmazotti létszáma: szeptember végén az OMV osztrák vegyipari konszern 2 százalékkal kevesebb, 5913 főt foglalkoztatott, míg ta­valy szeptember végén még 6047 főt alkalmazott. (MTI) Cseh és lengyel értékelés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó/Prága. Jerzy Buzek lengyel kormányfő megelégedettségének adott hangot a Lengyelország csat­lakozási előkészületeiről szóló eu­rópai bizottsági jelentés felett, amely szerinte dicséri az ország ez irányú tevékenységét. A lengyel kormányfő mindazonáltal úgy vél­te, hogy az Európai Bizottság éves jelentésében szereplő csatlakozási dátumok nem teljesen kielégítőek Lengyelország számára. A jelentés 2002-re teszi a tárgyalások befeje­zését a tagjelöltekkel, ami Buzek szerint túl kevés időt hagy a szüksé­ges dokumentumok ratifikálására ahhoz, hogy az új tagok 2003. janu­ár elsején beléphessenek az unióba. Wladyslaw Bartoszewski külügy­miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a jelentés jó Lengyelország számá­ra, mert biztosítja számára a „fel­sőbb osztályba lépést”. Igaz, hogy Varsó nem kapott jelest”, de a je­lentésben „elégtelen” osztályzatok sincsenek - mondta. Hozzáfűzte, hogy Lengyelország fenntartja ko­rábbi bejelentését, mely szerint 2002. december 31-ig felkészül a csatlakozásra, és 2003. január else­jétől az unió tagja akar lenni. A Mladá fronta Dnes cseh napilap tegnapi száma szerint hibát köve­tett el az Európai Bizottság, ami­kor az unióhoz csatlakozni kívánó országok gazdasági felkészültsé­gét értékelve Csehországot és Szlovéniát csak a harmadik cso­portba sorolta. „Egyetlen cseh sem fogja elhinni, hogy országában fej­letlenebb a piacgazdaság, mint Lengyelországban, illetve hogy a magyarok előbbre tartanak, mint a szlovének. Bárki, aki ilyet próbál állítani, megkockáztatja, hogy ne­vetségessé válik. Az Európai Unió ezt a kockázatot magára vállalta” - írta a liberális Mladá Fronta Dnes. „Elhihető, hogy a csehek keveseb­bet tettek a gazdaságuk megrefor­málásáért, mint határozottabb szomszédaik. Az azonban, hogy nálunk fejletlenebb a piacgazda­ság, mint Lengyelországban, a- melynek mezőgazdasága nem pi­acorientált és semmiféle verseny­ben nem állná meg a helyét, vi­szont abszurd elképzelés” - az új­ság szerint. „A jelöltek három cso­portba osztásával az Unió sza­kértői súlyos hibát ejtettek: érvet adtak azok kezébe, akik csökken­teni kívánnák az értékelések .sú­lyát. A laikus közvélemény előtt, amelynek szemében a piacgazda­ság és az életszínvonal összefolyik, mindig könnyű lesz bebizonyítani, hogy az Unió ezzel az összehason­lítással szamárságokat állít” - szö­gezte le az újság. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Volkswagen exportja Pozsony. A Volkswagen Slovakia az idei év első kilenc hónapjában 64 milliárd korona értékű árut exportált. Az említett időszakban a cég 135 800 gépkocsit és 273 345 sebességváltót gyártott. A gyártott alkatrészek száma eléri az 5,627 millió darabot. Az első 9 hónapban 7066 alkalmazottat foglalkoztattak. (TA SR) Több idő jut a felkészülésre Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) privatizációs tanácsadójá­ra kiírt pályázat jelentkezési ha­táridejét nov. 30-ig hoszszabbí- tották meg, amivel lehetővé te­szik a jelentkezők jobb felkész­ülését a pályázatra. A 49%-os SPP-részvénycsomag privatizáci­ós tanácsadójára eddig több mint 10 társaság jelentkezett. Köztük vannak az olyan cégek, mint a Deutsche Bank, az ING Barings és a BNP Paribas. (TA SR) Többlet az idegenforgalomban Pozsony. Szlovákia aktív idegen- forgalomból származó bevételei, koronában kifejezve, az idei év első 8 hónapjában elérték a 13,9 milliárd koronát, ami 4,4%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Dollár­ban kifejezve ugyanakkor 2,8%- kal csökkentek a bevételek, alig haladva meg a 312 millió dollárt. Az idegenforgalom mérlege 4,6 milliárd koronás többlettel zárt, ami több mint 1 milliárd koronás növekedés az előző évhez képest. Az év első nyolc hónapjában 20,2 millióan lépték át a szlovák ha­tárt, ami 2%-kal marad el a tava­lyitól. Ennek 45%-a esik a cseh, csaknem 29%-a pedig a lengyel határszakaszra. (SITA) Nyereséges a Pol'nobanka Pozsony. A Pol’nobanka az első háromnegyedévet 306,7 millió koronás bruttó nyereséggel zár­ta. A pénzintézet a szlovák köny­velési normák szerint a tavalyi első háromnegyedévet még mintegy 2 milliárd koronás vesz­teséggel zárta, ami az évvégére 2,128 müliárdra nőtt. Pozitív fejlődést tudhat maga mögött a bank mérlegfőösszege, ami a ta­valy szeptemberi 30 milliárdról, az idei év 9. hónapjára 36,286 milliárd koronára nőtt. (SITA) Exportképes gyár Léván Léva. A legnagyobb szlovák pa­mutgyártó vállalat, a Levitex Rt. az év első 9 hónapjában 447 millió korona értékű árut gyár­tott, eladásaik az említett idő­szakban elérték a 473 millió ko­ronát. Míg a tavalyi év első 9 hónapban 19,3 mülió koronás veszteséget halmoztak fel, az idei év azonos időszakában a nyereségük 7,15 millió koronát tett ki. Termékeiket, 190 mülió korona értékben, Németország­ba, Ausztriába, Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Hollandiába és a skandináv or­szágokba exportálták. (TA SR) Az Erste 9 havi eredményei Bécs. Ausztria 2. bankcsoportja, az Erste Bank AG 137,1 millió euró nettó nyereséget jelentett tegnap az első 9 hónapról, 22%- kal többet a tavalyi első kilenc- havinál. A cég előzetes becslése­inek megfelelően a harmadik negyedév mérsékelt teljesít­ményű volt az első félévi erős felfutás után, de a nettó kamat- bevételek 15 százalékkal 629,3 millió euróra nőttek. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 2000. november 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolvam EMU - euró 42,759 Magvar forint (100) 16,190 Angol font 70,841 Német márka 21,862 Cseh korona 1,234 Olasz líra (1000) 22,083 Francia frank 6,519 Osztrák schilling 3,107 Japán ien (100) 46,646 Spanyol peseta (100) 25,699 Kanadai dollár 32,446 Svájci frank 28,141 Lengyel zloty 10,905 USA-dollár 50,054

Next

/
Oldalképek
Tartalom