Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-08 / 257. szám, szerda

8 Agrárvilág X ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 8. TANÁCSADÓ Megelőlegzett tartásdíj M. E.: A féljem elköltözött a szeretőjéhez. Felrótta nekem, hogy eddig az ő keresetéből él­tünk. Ezzel magyarázza azt, hogy most nem adja haza a pénzt, és ha tartásdíjat akarok a gyermekekre, forduljak bíró­sághoz. Ugyanakkor kijelentet­te, hogy ő már gondoskodik ar­ról, hogy a bíróság ne hozhas­son ítéletet, ne kelljen fizetnie tartásdíjat legalább egy-másfél évig. Megteheti ezt? FEKETE MARIAN A tartásdíj megállapítása iránti per akár egy-másfél évig is elhú­zódhat, ehhez sajnos nem is kell „protekció” a bíróságon. Ugyan- altkor viszont ön a tartásdíj meg­ítélése iránti kereset mellett, sőt ebben a keresetben is kérheti, hogy a bíróság a Polgári Perrend­tartás 74-77. paragrafusai értel­mében adjon ki még az ítéletho­zatal előtt egy előzetes intézke­dést. Az említett intézkedést már a per megkezdése előtt a bíróság akkor adhatja ki, ha a peres felek viszonyának ideiglenes szabályo­zását szükségesnek tartja, vagy ha attól lehet tartani, hogy a bí­rósági határozat végrehajtása veszélyeztetve lesz. Az előzetes intézkedés meghozatalára a bíró­ság főként akkor jogosult, ha ezt valaki kérelmezi. Az említett in­tézkedés egyik legfontosabb előnye az, hogy a peres feleket nem is kell kihallgatni, azaz az alperes nem tudja a határozatho­zatalt elnapoltatni, húzni-ha- lasztgatni például azzal, hogy nem jelenik meg a tárgyaláson (akár igazoltan, akár igazolatla­nul). A Polgári Perrendtartás 76. paragrafusának első bekezdése szerint az említett előzetes intéz­kedéssel főként arra lehet köte­lezni az alperest, hogy a feltétle­nül szükséges mértékben fizesse a tartásdíjat stb. Az elmondottak­kal összhangban ajánlatosnak tartanánk, ha még a tartásdíj iránti kereset beadását me­gelőzően, vagy legalább azzal együtt (azaz, ugyanabban a kere­setben) kérelmezné egy ilyen előzetes intézkedés kiadását, mondjuk azzal, hogy a bíróság ilyen módon kötelezze őt egy Ön által meghatározott összeg meg­fizetésére (ilyen esetben csak a feltétlenül szükséges mértékű tartásdíjat követelheti). Jó lenne, ha ehhez a kérelemhez a szüksé­ges okmányokon kívül (pl. szüle­tési anyakönyvi kivonat) csatolni tudná a saját jövedelméről szóló kimutatást és a félje jövedel­méről szóló kimutatást. AGRÁRMORZSÁK Több tejterméket exportáltunk Pozsony. A tej és tejtermékek külkereskedelmi mérlegét Szlo­vákia az idei év első kilenc hó­napjában 699 millió koronás többlettel zárta, miközben a kivi­tel elérte az 1,532 milliárd koro­nát. A tavalyi évhez képest a mérleg 69 millió koronával ja­vult. A tejtermékek kivitele az előző évhez képest 17%-kal nőtt, miközben az élelmiszeripari kivi­telből az első háromnegyedév­ben 12%-kal részesedett. A beho­zatal közel 20%-kal nőtt, és elér­te a 833 millió koronát. A legje­lentősebb mértékben a tej kivite­le nőtt, 107 millióról 261 millió koronára. A sajt kivitele elérte a 710 millió koronát. (TA SR) Befejezés előtt az őszi vetés Pozsony. Mára csaknem az öszes termény esetében befejeződött az őszi vetés. A búzát 391,4 ezer hektáron vetették el, ami a terve­zett vetésterület 99,9%-a. A rozst a tervezettnél 3,4%-kal nagyobb területen, 34,4 ezer hektáron ve­tették el. A repcét a földművelés- ügyi minisztérium által ajánlott­nál csaknem 2%-kal nagyobb te­rületen, 117,2 ezer hektáron ve­tették el. A födművelésügyi tárca információi szerint a tavalyi év­hez képest elmarad a kukorica betakarítása. Ezt a teljes, 165,2 ezer hektáros vetésterület 68,7%-áról takarították be. Ta­valy ilyenkor a kukorica 75 szá­zalékát már betakarították, akkor azonban a vetésterület 35 ezer hektárral kisebb volt. (SITA) Nem fenyeget a kergemarhakór Pozsony. Szlovákiában már 1996 óta érvényben van az ál­lategészségügyi intézet azon rendelete, amely megtiltja a ri­zikósnak számító országokból szarvasmarha és juh, valamint az ezekből készült termékek be­hozatalát és tranzitját. Ezek kö­zé tartozik Franciaország is - áll az állategészségügyi intézet nyi­latkozatában, amit a franciaor­szági kergemarhakórral kapcso­latban adtak ki. Az említett ren­delet értelmében Franciaor­szágból Szlovákia semmilyen ri­zikósnak számító terméket nem hoz be az országba, ezért nincs is szükség különleges intézke­dések meghozatalára. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. november 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,237 Magyar forint (100) 16,389 Angol font 71,611 Német márka 22,107 Cseh korona 1,247 Olasz líra (1000) 22,330 Francia frank 6,591 Osztrák schilling 3,142 Japán ien (100) 46,678 Spanyol peseta (100) 25,986 Kanadai dollár 32,734 Sváici frank 28,396 Lengyel zlotv 11,050 USA-dollár 50,104 Az ország 2. legnagyobb biztosítójává nőtte ki magát Jubilál a Kooperatíva ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A napokban megalakulá­sának 10. évfordulóját ünneplő Ko­operatíva Biztosító az év első 9 hó­napjában 1,87 milliárd korona biz­tosítási díjat szedett be, ebből 550 millió koronát tesz ki az életbiztosí­tás. Az ország 2. legnagyobb bizto­sítója jelenleg a piac 8,9 százalékát birtokolja - mondta Csáky József, a pénzintézet elnöke. A Wiener Städtische Versicherung osztrák biztosító többségi tulajdonában lévő Kooperatíva 8 ügynöksége, 57 irodája és 317 kereskedelmi képvi­selete révén gyakorlatilag az or­szág valamennyi nagyobb települé­sén jelen van. Az 550 millió koro­na alaptőkéjű pénzintézet vezeté­se Jelezte: felkészülten várják a kötelező gépjárműbiztosítás terén kínálkozó új lehetőséget - tudniil­lik 2001 júliusától a Szlovák Biz­tosító elveszíti e téren élvezett monopolhelyzetét, (shz) Védekezzünk az almamoly és a raktári molyok ellen - Vegyszeres beavatkozás csak nagyüzemileg biztonságos Nemcsak a fán férgesedik a dió! Komárom. Idén bő termés­sel lepett meg bennünket a dió. Nemcsak a tavaszi fa­gyok kímélték meg, hanem az utóbbi években nagy károkat okozó betegségek is. Az antraknózis és a gnó- miás megbetegedések most csak kevéssé fordultak elő, így jóval kevesebb kárt is okoztak. CSEKES ZOLTÁN Bár a kedvelt csonthéjas gyümöl­csünk, a dió már raktárba, padlásra került, ott sincs biztonságban! Köz- vedenül a diószedés után az alma­molytól, hosszabb tárolás után pe­dig főleg a magtári molytól fertőződik. Az utóbbi faluhelyen főleg ott okoz kárt, ahol szemester­ményeket - kukoricát, búzát - is tá­rolnak ugyanabban a helységben. Elsőként az almamoly fertőzi a di­ót. A második nemzedék kései raj­zásából származó lárvák mellett a kései tojásrakásból származó her­nyók - melyek a dióban maradnak szedés után - a raktárban is folytat­ják a károkozást. Ez az oka annak, hogy a leszedett dióban is találunk almamoly-lárvákat. A hosszabb ideig tárolt diót azonban nem az almamolyok, hanem a raktári mo­lyok veszélyeztetik. Kártételük ha­sonló az almamolyéhoz. A hernyók kanyargós csatornákat fúrva fo­gyasztják a dióbelet és ürülékük­kel, szövedékükkel szennyezik azt. A megrágott dióbél azután gyorsan avasodik, keserű izű lesz. Tároláskor már a raktári gabona­moly veszélyezteti a diót. E raktári A hernyók által megrágott dióbél gyorsan avasodik és keserű ízű lesz. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) kártevő lepkéje 10-12 milliméter szárnytávolságú, a ruhamolyra emlékeztet, de a ruhát nem káro­sítja. A hernyója 8-12 mm hosszú, barna fejű, sárgásfehér testű. Az almamoly lárvájától jól elkülönít­hető, és ez a két faj egyidejűleg nem fordul elő a dióban. A gabo­namoly a tárolt dióra szeptember végéig repül, jó időjárás esetén (mint az idei is volt) a második nemzedék lepkéi tovább károsíta­nak. Kikelés után a fiatal hernyók az alapi részen hatolnak be a dió­ba. A lárvakifejlődés végén a lár­vák harmada a dióban bábozódik, a többi kifurakodva a dió felüle­tén, vagy a raktár védett helyein készít magának szövedéket, báb­burkot. Hogyan védekezhetünk a molyok ellen? A raktári moly kártétele me­gelőzhető a raktár és a termék időbeni szellőztetésével. Meleg, párás helyen ugyanis jobban sza­porodnak. A kár megelőzhető a fertőzési (pl. molyos kukorica) for­rások felszámolásával. Eredmé­nyesen védekezhetünk ellenük úgy is, hogy a dió tetejére hullámpapírt fektetünk. A bábozódási helyeket kereső hernyók ugyanis szívesen húzódnak a hullámpapírba. A vegy­szeres védekezés a termésben pusz­tító lárvák ellén foszforhidrogén vagy metilbromid gázosításával ha­tásos. Ez azonban csak nagyüzemi- leg, és csak szakember szigorú fel­ügyelete mellett végezhető el! A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa Nem vált irányt a most 10 éves Pol'nobanka Az agrárszektor bankja ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A Polnobanka 10 évvel ezelőtt az első olyan, magánkézben lévő pénzintézetként jött létre, amely az agrárszektorra összponto­sította figyelmét. Mára teljesen megváltozott a bank részvényesi összetétele, meghatározó tulajdo­nosává pár hónappal ezelőtt az olasz UniCredito Italiano vált. A Polnobanka vezérigazgatója, Fran- tisek Palic szerint a bank irányvona­la az agrárszektor viszonylatában nem változott, hiszen hitelportfolió­juk egyharmadát továbbra is a mezőgazdaságban és élelmiszeri­parban vállalkozó cégeknek nyújt­ják. A pénzintézet legújabb stratégi­ája is számít az agrárszektorban vál­lalkozóknak nyújtott szolgáltatá­sokkal. A bank bruttó nyeresége az év első 9 hónapjában meghaladta a 306 millió koronát, ami Palic szerint kedvező eredménynek tekinthető. Tavaly még 2,3 milliárdos vesztesé­get halmoztak fel. A bank 3 éves előrejelzésében már 2002-2003-ra számít azzal, hogy részvényeseinek osztalékot fizet. (P) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az ország legnagyobb cukorgyára, a dunaszerdahelyi Ju­hocukor Rt. az idei első félévet 13,524 millió koronás bruttó nye­reséggel zárta, míg a tavalyi év azonos időszakában a gyár adózás előtti nyeresége elérte az 51,755 milliq koronát. A gazdasági tevé­kenységből származó nyeresége a tavalyi évhez képest csaknem a fe­lére csökkent, a tavalyi 78,1 millió koronáról, az idei 35,5 millió koro­nára. Több mint 15 millió koroná­val csökkent azonban a pénzügyi tevékenységükből származó vesz­teség, ami így az első félévben 21,6 millió korona volt. A cég mér­legfőösszege a tavalyi első félévhez képest 10,2 százalékkal, 1,238 mil­liárd koronára nőtt. A tavalyi cu­korrépakampány során csaknem 577,5 ezer tonnányi cukorrépát dolgoztak fel, amiből több mint 71,8 ezer tonna cukrot állítottak elő. Az idei kampányt október har­madikén kezdték, s az év végéig mintegy 315-320 ezer tonnányi cu­korrépát terveznek feldolgozni. Aktuális nemzetközi gabonapiaci körkép - Ismét megélénkült az európai, a kanadai és az argentin kínálat Leszálló ágban a búza és a kukorica ára Indulhat a gabona a silókba (Fotó: archívum) ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi gabonapiacokon ok­tóber második felében a búza és a kukorica ára egyaránt leszálló ágba fordult. A legnagyobb búzaex­portőrök közötti fokozódó verseny az észak-afrikai és közel-keleti pia­cok forgalmában mérhető le legin­kább. Az amerikai búza 3 hónapig tartó árelőnye október folyamán megszűnt, a szállítók között egyre gyakrabban megjelennek az euró­pai, kanadai és argentin keres­kedők. Az európai unióbeli búzaex­portőrök szerződésállománya a sze­zon késői indítása miatt félmillió tonnával alacsonyabb, mint a múlt év októberében volt. Argentin új bú­zából ezzel szemben - már a beta­karítást megelőzően - közel 3 mil­lió tonnát kötöttek le exportra, az egy évvel korábbi, egymillió tonna alatti rendelésállománnyal szem­ben. Az amerikai búza iránti ex­portkereslet szezon eleji lendülete lanyhulni látszik, ennek ellenére a szezon első harmadában a szállítá­sok csak félmillió tonnával marad­nak el az előző év azonos időszaká­ban mért kiviteltől. A lágy búzát fob Mexikói-öböl paritáson 104-105 dollár/tonna áron kínálják közeli határidőre történő szállításra, a ke­mény búza ehhez képes túl drága, 128 dollár körül mozog az ára ugyanazon a paritáson. Az import­oldalon az észak-afrikai országok német és argentin kemény búzá­ból 50-100 ezer tonnás tételeket kötöttek le, december-januári szál­lításra, 139-140 dollár/tonna pa­ritáson. Európa keleti felén a szep­temberi, 220, illetve 275 ezer ton­na búzára meghirdetett lengyel valamint szlovák importtenderek majd kötések után nagyobb vásár­lásról nincsenek hírek, annak el­lenére, hogy Romániában, Bulgá­riában és Ukrajnában az étkezési- búza-kínálat nem látszik ele­gendőnek a belső kereslet kielégí­tésére. Az amerikai kormány a 2001-es pénzügyi évre kedvezmé­nyes kamatozású, gabonavásárlás­ra felhasználható hitelt hirdetett meg. Lengyelország részére 40 millió, Kazahsztán részére 15 mil­lió, Marokkó részére pedig 60 mil­lió dollárt ítéltek meg. Ezek igény- bevétele a rendkívül körülményes szabályozás miatt általában a sze­zon végére tolódik ki. A kukorica- piacon az amerikai rekordtermés betakarításának végéhez közeled­ve az ilyenkor megszokott szezo­nális árcsökkenés tapasztalható. Miután az északi féltekén a je­lentősebb importőr országokban is most „törik“ a kukoricát, ha nem is jelentősen, de ilyenkor megcsap­pannak az üzletkötések. Az ameri­kai kukorica fob Mexikói-öböl pari- tású ára 84 dollár/tonna azonnali szállításra, decemberre és januárra viszont 90 dollár körül alakul. Az argentin kukoricát fob 82 dol­lár/tonna áron kínálják, novemberi szállításra. Az európai takarmányár­pa-piacon 100-104 dollár között stagnálnak a fob árak. A legutóbbi novemberi szállításra kötött 40 ezer, illetve 65 ezer tonnás marokkói és tu­néziai rendeltetésű üzletek 118-124 dollár/tonna árakon jöttek létre. (A Napi Gazdaság alapján) A dunaszerdahelyi Juhocukor félévi gazdasági eredményei Csökkent a nyereség

Next

/
Oldalképek
Tartalom