Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-02 / 226. szám, hétfő

8

Kultúra

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 2.

Miért kell teletömni a diák fejét olyan információk, művek tömkelegével, melyek a lexikonokban is megtalálhatók?

Új tanterv - megannyi kárdőj el

Ésszerűbb lesz az oktatás, mire gimnáziumba kerülök?

(Somogyi Tibor illusztrációs fotója)

Faludy György új könyve

Budapest. A most 90 éves Faludy György Pokolbeli napjaim után címmel írt új önéletrajzi kötetét a Magyar Világ Kiadó jelentette meg. Faludy először 1938-ban emigrált. A háború után hazatérve remény- teljes időszak következett az életében, mert sokakkal együtt hitt egy demokratikus Magyarország jövőjében. Aztán 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, kényszermunkára ítélték. A recski táborból 1953 szeptemberében szabadult. Mint mondta: másodszor azért emigrált, hogy a táborban történtekről, annak pokláról beszámolhasson, így született meg a Pokolbéli víg napjaim című könyv. Új könyvében az író szabadulásának napjától, 1953 kora őszétől 1956 kora teléig tekinti át a magyarországi történéseket, egyéni értékítéletének szűrőjén át fest képet az eseményeket egykoron alakító hírhedt szereplőkről, és a megbecsült, értékes személyiségekről. (MTI)

Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Budapest. Miró előtt, Dali után címmel nyílt kiállítás a XX. század katalán mestereinek munkáiból a Magyar Nemzeti Galériában. Bereczky Loránd, a galéria főigazgatója a tárlatot megelőző sajtótájékoztatón unikumnak nevezte a bemutatót: olyan alkotókat vonultat fel, akik a XX. század egyetemes képzőművészetének kiemelkedő alakjaiként tudatosan vállalták a katalán kultúrához való kötődésüket. A kiállításon húsz művész - köztük Antoni Gaudi, Pablo Picasso, Joan Miró, Salvador Dali, Antoni Tápies - hetven műve látható. Josep Miquel Garcia, a kiállítás szervezője elmondta: a bemutatott alkotások már bejárták az Egyesült Államok több városát, Közép- és Kelet-Európa több országát, megcsodálták a Közel-Keleten is. A Borbély László rendezte tárlat november 26-ig tekinthető meg a Budavári Palota C épületének harmadik emeletén. (MTI)

SZÍNHÁZ

TATABÁNYA

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Tartuffe 15

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Coyote Ugly (am.) 15.30,18,20.30 OBZOR: Én, a másik énem és Irene (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16, 19.30 MÚZEUM: Szeresd felebarátodat! (ném.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 16.30,18.30, 20.30 Kid (am.) 18, 20.15 Gagyi mami (am.) 18.15 Radírfej (am.) 19.30 Szeptemberi éjszakák (cseh) 20

KASSA

CAPITOL: A Föld csatamező (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Coyote Ugly (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Vad a világ (am.) 16.15, 19.15 DRUZBA: Coyote Ugly (am.) 16, 18, 20 TATRA: Új csapás (am.) 15.30,17.30 Magnólia (am.) 20

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tájkép (szlov.-cseh) 17,19

ISKOLAFEJLESZTÉSI PROGRAMSOROZAT

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Pedagógiai Intézete és kassai, rozsnyói, tornaijai és tőketerebesi területi választmánya az ősz folyamán három, egyenkét 30 órás tréningszerű továbbképzést szervez a szövetség szakemberképzési programja keretében. A programcsomag az intézményfejlesztés három meghatározó területére készíti fel az érdeklődő iskola- vezetőket, tanügyi dolgozókat és pedagógusokat: az intézmény pedagógiai programjának megalkotására, tevékenységének TQM alapú minőségbiztosítására, valamint a pedagógiai mérés és értékelés

Budapest. Huszadik alkalommal adták át a Magyar Örökség-díjakat szombaton a Károli Gáspár Református Egyetem Dísztermében rendezett ünnepségen. A kitüntető címet bizonyító oklevelet állampolgári javaslatok alapján ítéli oda öt esztendeje a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma által felkért bírálóbizottság, amely jelenleg Hámori József akadémikus, egyetemi tanár elnökletével működik.Ezút- tal posztumusz elismerésben részesült Budó Ágoston (19141969) Kossuth-díjas fizikus, akadémikus tudományos kutatások fegyelmét és rangját megőrző tevékenysége; Fekete István (19001970) ifjúsági regényei, hittel átszőtt ember- és természetszeretete. Magyar örökség lett Benda Kálmán (1913-1994), a magyar történet- írás kiemelkedő személyisége munkásságában a forráskutatás

módjaira és eszközeire. A 3 napos, bentlakásos továbbképzések helyszíne a kassai ipariskola diákotthona.

2000. október 12-14.

Minőség az oktatásban Tréningvezető: Dr. Setényi János, oktatáskutató, Budapest 2000. november 16-18.

Pedagógiai mérés, értékelés Tréningvezető: Dr. Medvegy Tilda, közoktatási szakértő, Győr Az érdeklődők bővebb tájékoztatást a négy érintett területi választmány elnökétől, ületve Kozsár Juliannától, a kassai ipariskola diákotthonának vezetőjétől kaphatnak.

korszerűsítése; Szalatnai Rezső (1904- 1977) író, kritikus, irodalomtörténész a felvidéki magyarság szellemi értékeinek megtartásáért végzett önzetlen szolgálata. Átvette a Magyar Örökség kitüntető címet tanúsító oklevelet Béres József feltaláló, az egészséges emberért végzett küzdelme elismeréseként; Borbándi Gyula a világmagyarság önazonosságának megtartásáért végzett írói tevékenységéért. A magyar örökség része lett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta, a magyar népzene hazai és külföldi megszerettetéséért végzett küldetéses munkássága elismeréséül. A díjat odaítélő bírálóbizottság negyedévente értékeli az állampolgári javaslatokat, és a díjak odaítéléséről titkos szavazással dönt. A kitüntetettek nevét bejegyezték abba az Aranykönyvbe, amellyel a Magyarországért Alapítvány egy láthatatlan szellemi múzeum alapjait tette le öt évvel ezMagyar tannyelvű gimnáziumaink szlováktanárai augusztus utolsó napjaiban kézhez kapták az e tanévtől érvényes, minisztériumi engedéllyel ellátott, tehát kötelező szlovák nyelv és irodalom tantervet (nem ám tanév végén, hogy nyáron ki lehetne dolgozni, hanem tanévkezdésre, amikor a legtöbb a körmölnivaló, s pár nap múlva az új szerint kell oktatni.)

TENCZEL ISTVÁN

Az alábbiakban az új tantervnek a szlovák irodalom oktatását taglaló részéről szeretném kifejteni a véleményemet.

Az eddigi - szerintem jól bevált - koncepció a következő volt: első évfolyamban a gyerekek különböző jól elemezhető, egyszerű szemelvények segítségével ismerkedtek a szlovák irodalommal - fél évig. Fejlődött szókincsük, kifejezőkészségük, egyúttal ez a forma lehetőséget adott a tanárnak az alapvető irodalomelméleti fogalmak tanítására. Ráadásul e szemelvények jól jöttek később, a 2-4. évfolyamban, amikor csak fel kellett eleveníteni a korábban olvasott részleteket. Csupán második félévtől kezdődött az „igazi” üodalom- történet a - szerintem a diákok számára legnehezebb és legunalmasabb résszel (ne feledjük, 15 évesekről van szó!) - régi szlovák irodalommal, Cirill-Metódtól a preromantizmusig. Másodikban a legegyszerűbb és legkedveltebb korszak, a romantika és a 19. századi realizmus került sorra, nagyon jól elemezhető művekkel. Harmadikra maradt a 20. század első fele: a szimbolizmus, lirai próza, az izmusok stb. Negyedikben a

2. világháború utáni irodalom volt terítéken.

Az új, ideiglenes tanterv kidolgozói szakítottak az eddigi koncepcióval: a féléves, irodalommal való bevezető ismerkedés helyett már az első évfolyam elejétől szigorú irodalomtörténetiséggel nagymorva kortól a Maticáig - egy évbe tömöríti az eddigi másfél év anyagát, majd másodikban - Hviezdoslavtól 1945-ig - újra egy évbe sűríti másfél év anyagát (mi marad meg a fejekben az érettségiig?). Tanár, diák a bőség zavarával küszködik majd: mit vegyen át részletesebben, melyik művet hagyja ki? Ne feledjük, vannak

CSÁKY KÁROLY

A magyar néprajz Felvidékről indult jeleseinek egyike volt Szeder Fábián bencés szerzetes, tudós tanár és költő. Hosszú időn át az egyház illetékesein és a magyar néprajztudomány ismerőin kívül alig tudtak róla. Neve tabu volt a Felvidéken is. Pedig a reformkor kiemelkedő alakját, a reneszánsz szabású embert szoros szálak fűzték tájainkhoz. Itt található szülőfaluja, a Hont megyei Csáb község, s földi pályájának végső állomása, a Komárom megyei Füss falucska, melynek temetőjében nyugszik. Tájainkon végezte iskoláit is: Csábon oktatták őt betűvetésre, majd Érsekújvár, Komárom és Pozsony gimnáziumai következtek. Komáromban volt grammatista és syntaxista, azaz harmadikus és negyedikes gimnazista. Itt tanította őt a jó Varga Márton, aki „tanítványait a magyar nyelv becsülésére egész hévvel serkentette”. Esztergomban a komáromi születésű Kultsár István híres tanár járt előtte jó példával. Ő „diskurálva, és mintegy mesélve tanított”, diákjait pedig „becsület érzésre szoktatta”.

Nagyszombatba már maga is tanárként került. Czuczor Gergely baráti biztatására itt állította össze a Válogatott darabok néhány jeles munmég diákok, akik komolyan veszik az olvasást. S végül a legnagyobb huszárvágás: 3-4.-ben „megfelezi” az eddigi 4. évfolyam tananyagát, időt, teret szentelve a szlovák irodalom ma élő klasszikusainak. Bocsáttassák meg a morbiditás: az, hogy mennyire maradandót alkot valaki, többnyire az illető halála után derül ki. Miért kell teletömni diákjaink fejét olyan információk, művek tömkelegével, amelyek megtalálhatók a lexikonokban, s időtállóságuk, értékük gyakran kétséges? A minőség rovására belefulladunk a mennyiségbe. Másrészt ahhoz, hogy a tanár adni tudjon, magának is ismernie kell(ene) e kortárs írók műveit. Nos, ennek csupán egy akadálya van: a mai tanári fizetések mellett a pedagógusnak nincs pénze minden új mű megvételére, ill. az iskolai és közkönyvtáraknak nincs pézük minden új mű (és gyakran a klasszikusok újra ) beszerezésére.

Apropó, könyvtár! Illetékeseink (minisztérium, különböző központok) talán elgondolkodhatnának azon az aporóságon, hogy az iskolai könyvtárosok - zömmel humán szakosok - a mai vetélkedő-, verseny-, diákpályázatdömpingben megérdemelnének egy kis órakedvezményt, hogy munkaidejükben foglalkozhassanak a diákokkal,

kából című kitűnő irodalmi szöveg- gyűjteményét.

A Felvidék széles területén élő palócokról jelentette meg 1819-ben először kiváló tanulmányát, melynek alapján joggal tartják őt a magyar etnográfia egyik úttörőjének, hisz munkája néprajztudományunk első nagyobb táji-csoport tanulmánya volt. A palócok, a palóc nyelv iránti odafigyelésre és hűségre nemcsak a pályázatkiíró Horváth István, hanem már esztergomi tudós tanára, Révai Miklós is biztatta őt. Mindezt

A tudós szerzetes a tudományt és a munkát választotta életcéljául.

később így idézte Szeder: „Én minden igyekezetem mellett sem lehettem még akkor képes elnyomnom á Palócz szóejtést, a’ miért is a’ tudós figyelemmel tartott, s le is írt sok szavat és szóejtést utánam, és gyakorta intett, hogy becsben tartsam á Palócz magyarságot, mert sok elrejtett kincse van benne anyai nyelvünkből.”

Szeder Fábián hű maradt tanára intelmeihez: becsben tartotta földijeit, a palócokat. Háromszor is értekezett róluk, foglalkozott nyelvükkel.

nem pedig az ebédszünetben. A magyarországi megoldásról csak álmodozhatunk. A könyvtári munka időigényesebb, mint félévente egyszer összeírni, ki hová készül a középiskola után, vagy évente 1-2 beszélgetést szervezni a pályaválasztásról.

Visszatérve a tantervre: tanterv van, tankönyv nincs! Azaz van, a valóban remek színvonalú, konver- zációs-nyelvtanos elsős, amelyben már a 2. évfolyam egyes témái is. megtalálhatók. Felsőbb helyről úgy informálnak, tankönyv lesz - nem tudni, mikor, ám némelyiket a diáknak meg kell vennie. Nesze neked, ingyenes oktatás! Addig is használjuk a régieket. Ám a tankönyvnek van egy ingyenes tulajdonsága: év végére gyakran elveszik vagy tönkremegy. A csökkenő tankönyvállomány mellett hogyan lehet a régi 4. osztályos irodalomkönyvet úgy szétosztani harmadikban és negyedikben, hogy mindenkinek jusson?

S ha már a tankönyvekről esett szó, nagyon korszerűtlen dolgot szeretnék feszegetni. Középiskolás koromban az irodalmi szemelvények megértéséhez nagy segítséget nyújtott a szlovák irodalomkönyv végén lévő - szemelvényekben előforduló, a diákok számára valószínűleg ismeretlen szavak - kétnyelS mi bár sokáig tudatlanságban éltünk, szemérmesen hallgattunk róla, némaságunknak mégiscsak vége szakadt egyszer. A születés bicentenáriumán kezdtük áttörni a homályt, Szeder Fábiánnal együtt alaposabban felfedezni múltunkat. A szülőfalu akkor emléktáblát állított, majd később kiállítást szervezett és emléknapot rendezett. Komáromfüssön sem tédenkedtek: az emléktáblaállítás után 1996-ban megnyílt a régi plébánia felújított épületében az emlékszoba. Ä kegyeletadás kicsúcsosodása „Az időt okosan szolgálni...” című monográfia megjelentetése és annak ünnepi bemutatója.

W. Nagy Ágota könyve a Szederéletmű egyfajta szintézise. A szerző Szeder Fábián emberi portréját szándékozik elénk tárni. A tudós sszerzetesét, aki Krisztus példáját követve a tudományt és a munkát választotta élete céljául. A sokoldalú és széles látókörű emberét, aki megpróbálta „az időt okosan használni”. A Szeder Fábián-i életmű megközelítése nem könnyű feladat, elsősorban összetettsége és a tudós szerteágazó munkálkodása miatt nem egyszerű vállalkozás. W. Nagy Ágota a reformkori alkotó éveket elemezve egyféle történelmi áttekintést is ad a korról. Bemutatja a

vű szótára. Nem kellett külön szótárban lapozni, rengeteg időt, energiát takarítottunk meg. Azóta divat lett a körülírásos, a szinoni- mamódszer, aminek egy kis hátránya van csak: a diák, ha csak erre alapoz, sosem tudja meg sok szó pontos magyar jelentését. Márpedig a fogalmakkal tisztában kell lennünk anyanyelvi szinten is. Talán a szótári rész nagyon megemelné a kiadási költségeket, a papír árát? Azt megspórolhatná oktatásügyünk tanévkezdéskor a rengeteg tanmenet évenkénti újraírásának elhagyásával. Ki sem merem mondani: vajon azért van ez így, mert tankönyvszerzőink nem tudnak magyarul?

A tantervi bevezetőben azt olvashatjuk, hogy az órákon a tanár majd a diákok világirodalmi és magyar irodalmi ismereteire támaszkodik. Nos, ez nem így van. A szlovák irodalmi tanterv nincs szinkronban a magyar tantervvel! (Szlovák romantika -1. évf., magyar romantika - 2. évf.; szlovák izmusok - 2. évf,. magyar izmusok - 3. évf.) Apropó világirodalom! A szerzők szerint szlovák irodalomórákon tájékoztatni kell a diákokat a világ- irodalmi alkotások címeiről szlovák nyelven, mert a főiskolai felvételiken a magyar diákok hátrányban vannak. Szép ez a törődés, de mikor lesz erre idő? Izgatottan várom, vajon esztétikán mikor vezetik be hasonló érveléssel a képző- művészeti-, film- és zeneművek szlovák címeinek oktatását, mert azok eltérnek a magyartól. Aki felvételezik az egyetemre szlovák irodalomból, saját érdekében úgyis megtanulja. Vagy passzoljuk át a labdát a magyarszakosoknak? Végezetül, összbenyomásként: az ideiglenes tantervet el tudnám képzelni kísérleti vagy alternatív tantervként, miután kiadták hozzá a tankönyveket is. De ha már kötelező, vajon hol próbálták ki? Kikkel konzultáltak kötelezővé tétele előtt? Diákot, tanárt egyaránt túlterhel. Mire az új tantervbe a tanár belejön, kikristályosodnának elképzelései, muszáj - ki tudja, meddig - ideiglenesen oktatni, hogy pár év múlva új kísérlet, új átmenet, vagy tiszavirágéletű új állandó tanterv jöjjön? Ilyen sűrűségű tantervvel a diákok nem biztos, hogy megszeretik az irodalmat, s véleményem szerint ismereteik nagyon sekélyesek lesznek.

A szerző az ipolysági gimnázium tanára

könyvtáros, a nyelvész és az irodalmár Szeder Fábiánt, ír a gazdálkodó szerzetesről, a füssi évekről. Természetesen nem feledkezik meg a palóckutató Szeder Fábiánról sem.

A monográfia külön értéke, hogy a Függelék részben rövid válogatást is találunk Szeder verseiből, betekinthetünk földink palóc-magyar szójegyzékébe; megtaláljuk műveinek bibliográfiáját, akárcsak a rá vonatkozó irodalom egy részét. Tudjuk, hogy ilyen monográfia - amely végül is egy kutatás mellék- terméke - nem terjedhet ki az életmű egészére, illetve nem végezheti el az egy-egy területre vonatkozó mélyfúrást. Hisz a szerző kitűzött célja sem ez volt. Mindenesetre azt felvillantotta, ki is volt Szeder Fábián, mi mindent hagyott ránk ez a nem mindennapi teherbírású ember. További feladat lenne az életmű egy-egy szakaszának alapos feldolgozása. Például a palóckutató Szeder Fábián bemutatása tanulmányának újramegjelentetésével együtt. Vagy a pedagógus- szerzetes negyedszázados tevékenységének elemzése, az életmű gazdaságtörténeti megközelítése stb. Úgy gondolom, W. Nagy Ágota monográfiája erre is ösztönöz bennünket, s mi pedig őt biztatjuk további hasonló munkák elvégzésére.

A díjazottak között van a pozsonyi Szalatnai Rezső is

Magyar Örökség-díjak

MTI-HÍR

,,A' tökéletes mindenhol jó helyen áll..."- írta a reformkori tudós szerzetes, akit most kezdünk ismét felfedezni

Monográfia a sokoldalú Szeder Fábiánról