Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-05 / 229. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. október 5. 3. évfolyam, 34. szám Az 1948-ban Tomásov nevet kapó község (amely ma is érvényes) neve hosszú évszázadokon keresztül alakult ki Egy pályázat a romák beilleszkedéséről Kis község nagy napja Zsidó János esperes felszenteli Szent Miklós szobrát SZALAY JÓZSEF ég az ezredforduló utolsó évének tavaszán kezdődött annak a templom előtti parknak az építése, a- mely színhelye volt a falu 750. év- fodulója megünneplésének. Fél (Tomásov) felső Csallóközi község. A Pozsony, Somorja, Szene háromszög közepén helyezkedik el a Kis Duna két partján. Nagyobb része a jobb parton található, Kis- Madarász is hozzá tartozik. Lakosságának száma kétezer, amelynek közel hatvan százaléka magyar nemzetiségű, a többi főleg szlovák, de van cseh, ukrán és roma. Az első írásos dokumentumok 1240-ből származnak, de több írásos emlék 1250-es évet jelzi az elsőnek. Közjegyzőségi székhely. Az 1948-ban Tomásov nevet kapó község neve hosszú évszázadokon keresztül alakult ki. Volt Fele, Feilendorf, Feel, Nagy Feell míg végül 1906-ban a községi képviselőtestület a Fél nevet vette fel. Az 1848-as szabadságharc szelleme a községbe is eljutott, és a tilalom ellenére többen csatlakoztak az ideához. Mégis a legnagyobb csapást az árvizek, tüzek mellett az első és másodikvilágháborút követő kitelepítések és deportálások jelentették a lakosságra. Nincs család amelyet ne érintett volna ez a csapás. A ma is meglévő építmények az 1750-es éveken korabarokk stílusban épült templom és a Majorházán található 1730-as évből származó barokk kastély. A községben két iskola van szlovák és magyar, valamint óvoda is. Van körzeti orvos, gyermek-, fog- és nő- gyógyászati rendelés, gyógyszer- tárral. Ma már több kis- és közép vállakozó van a faluban, de még most is a TSZ a legnagyobb üzem. E község szeptember 15-én és 16- án ünnepelte megalapításának 750. évfodulóját és egyben a helyi sportegyesület megalakulásának 70. évfordulóját, amelyen részt vett a falu apraja és nagyja. A lázas készülődés már hetekkel korábban megkezdődött. Úgy nézett ki, hogy minden rendben lesz, csak az idő bírja ki, és így lett. Az ünnepséggel egybekötött Szent Miklós szobrának szentelését (a falu és a templom védőszentje) valóban Szent Miklós „biztosította”. A gyönyörű napfényes délutánon az ünnepség a futballegyesület megalapításának 70. évfordulója tiszteletére kezdődött. Már 15 órakor a helyi valamint az Éberhardi „Öreg urak” vagyis az 50 - 60 év közöttiek kezdték meg a mérkőzést. Közben a féli polgármester üdvözlő szavai után a futballklub mostani elnöke Paulik Zoltán, valamint a klub előző elnöke mondott ünnepi beszédet. A fut- ballpályáról öt ó- ra után indult a menet a templomba, ahol isten- tisztelet volt. A menetet az e- gyenruhás cserkészek vezették, az iskolás futballcsapat majd a tűzoltók, mögöttük az Egyházsúri fúvózenekar és a helyi önkormányzat tagjai majd a lakosság követte. A szentmise után Fél polgármestere leleplezte az újonnan áttépí- tett templom előtti parkban Szent Miklós szobrát. Zsidó János esperes a szobor felszentelése után röviden ismertette a Szent Miklós-legendákat. A mintvid szlovák nyelvű bevezetője után anyanyelvén szólt a tömeghez, majd Gabcó oktatási miniszter képviselőjeként s végül Hajdúch Stefan a Szenei járási hivatal elöljárója szólt. A vendégek között voltak: Bárdos Gyula és Benkovsky Milan parlamenti képviselők, a Magyarok Világszövetsége nevében Szabó Rezső és Rózsa Ernő szomszédos polármesterek, Magyarországról a Halászi polgár- mestere Frank Lajos is részt vett. A Szent Miklós szobortól a jelenlevők átmentek a hősök szobrához, ahol Zsidó János esperes felszentelte a II. világháborúban elveszettek emlékművét. Az ünnepi aktus koszorúzásokkal végződött. Utána a somorjai Csalié tánccsoport Valacsay István vezetésével közel másfélórás műsorral szórakoztatta a féli illetve a környező falvakból össszejött közönséget. Említést érdemel a fénykép és okmányok kiállítása, amely egészen az századfordulóig „tekint” vissza. Az utcabál reggelig tartott. A másnapi ünnepségek délelőtt a futballpályán kezdődtek serlegmérkőzésekkel Éberhard, a magyar újságírók válogatottja, Halászi és a féli öregfiúk csapata részvételével. A győzelmet a hazaiak szerezték meg. A mérkőzések előtt idomított kutyák bemutatója valamint a Szenei és a Féli tűzoltóegyesület ügyességi bemutatója színesítette a programot. 16 órakor a kultúr- házban nagyszabású kultúrműsor kezdődött. Érdekessége, hogy a fellépők nagyrésze féli származású illetve ma Félen él. A műsort a Csemadok folklórtánc és énekMészáros Ferenc szlovákul mondta el a falu történetét Zsidó János esperes a Szent-Miklós legendákról beszél (A szerző felvételei) egy öt- hatszázfős közönség előtt Kállay Ottó polgármester-helyettes bevezetője u- tán, szlovák nyelven Mészáros Ferenc magyarul pedig Németh Szilvia mondta el a falu történetét. „Három évszám teszi híressé a mai ünnepet. A magyar államiság ezer éve, a kereszténység 2000 éve és községünk 750. éve” - kezdte ünnepi beszédét Szalay József polgármester. A vendégek közül Csáky Pál miniszter helyettes röcsoportja Varsányi Zsófi vezetésével kezdte, utánuk a szlovák iskola diákjai modern táncokkal, majd a helyi szlovák nyugdíjas énekkar a Dunajka szórakoztatta a közönséget. A műsor második felében a Sodor házaspár és Mau- réry házaspár, Dvorskf Pavol, Ku- bicová Mária, Erős Károly, Goda Marika és Cukan Anton valamint a szellemes PeLovsky Erik és Kovács Nikoletta nyújtottak színvonalas műsort a közönséggel megtelt kultúrházban. Cukan Anton és Goda Marika zenéje mellett sokáig még táncoltak és mulattak a vendégek. Ebben a nagysikerű ünnepségben az önkormányzaton kívül a helyi vöröskereszt, a Sportegyesület, Csemadok a Vadászszövetség és még sokan kivették részüket. Köszönetjár mindenkinek aki bármilyen módon hozzájárult az ünnepség sikeréhez. Szakemberek is segítettek FARKAS OTTÓ A Nyitott Társadalomért Alapítvány az év elején pályázatot írt ki etnikai kapcsola- tok, konfliktusok megoldására, amelyre sikeres pályamunkát dolgozott ki a Rimaszécsi Alapiskola mellett működő Roma Gemer Szervezet. Az iskolát félezernél több diák látogatja, ebből a romák aránya körülbelül 62-63 százalék. A munka májusban kezdődött és a napokkönyen szabad prédák lehetnek. Figyelmeztettünk a társadalomban tapasztalt egyéb veszélyekre, beszéltünk a drogfüggőségről és egyebekről. Júniusban pedagógusoknak szerveztünk előadást, aztán Magyarországon részt vettünk egy országos konferencián, amelyen megjelentek a kisebbségi hivatal dolgozói is. Szeptemberben a szülőket szólítottuk meg, nekik magyarországi szakember tartott előadást az iskolába lépő gyerekek problémáiról. A tolerancia napja alkalmából roma és nem ban zárul. Ennek kapcsán készült az alábbi beszélgetés Reisz Évával, az iskola igazgatójával.- A program megvalósítása során milyen témakörökre öszpontosí- tottak ?-A témákat öt csoportra osztottuk, ezek között elsőként említeném az emberi kapcsolatokat: kapcsolatokat diák-tanár, tanár-szülő, szülőgyermek között. Nagy gondot fordítottunk a kamaszkor problémáira, itt foglalkoztunk a családtervezéssel, a gyermekneveléssel és nem utolsó sorban az erkölcsös életmóddal. Tartottunk még előadásokat a gyermekek jogairól, az önismeretről és voltak konfliktus- megoldó, relaxáló tréningek.- Milyen tapasztalatokat szereztek Önök pedagógusok, előadók a program megvalósítása során ? roma szülők, szlovák és magyar pedagógusok tanítottak be kultúrműsort a gyerekeknek. Az apukák gulyást és halászlevet főztek, az iskola egykori tanítványai zenéltek és énekeltek. Csupán ebbe az akcióba mintegy százötvenen kapcsolódtak be. Augusztusban szlovák, magyar és roma gyerekeknek konfliktusmegoldó alkotótábort szerveztünk Körmöcbánya mellett, amelyen részt vettek szülők és tanárok is. Hat nap előre kidolgozott napi program szerint dolgoztunk, az előadásokat és a szituációs játékokat Tompáné Varga Margó ózdi pszichológus vezette. Valamennyi programunk foglalkozott a toleranciával, a másság elfogadásával.- Szeptember utolsó napjaiban került sor a záróelőadásra. A szerző felvételei- Tizennégy, tizenöt éves lányok olyan problémákat vetettek fel, amelyekről eddig azt hittük, hogy ezek már nem okozhatnak nekik fejtörést. Bár igaz, hogy az érdeklődők nagyrésze ötödikből, hatodikból kerül ki és ugye ezekben az évfolyamokban még nem tanulnak a testről, a nemi érésről, a pubertás kor problémáiról. Előadásainkban nagy hangsúlyt fektettünk az önértékelésre. Főleg a lányok figyelmét hívtuk fel arra, hogy vigyázzanak, ne dőljenek be különböző csábításoknak, mert- Igen. Kérdőíveket osztottunk ki, mert szeretnénk, ha a programmal kapcsolatosan véleményt nyilvánítanának. Kiváncsiak vagyunk többek között arra is, hogy mennyire voltak elégedettek a projekt kivitelezésével és melyek azok a területek, amelyekre a jövőben jobban oda kell figyelnünk. Itt jegyzem meg, hogy az idén ismét meghirdetjük a roma országos szavalóversenyt, azzal a különbséggel, hogy ebben az évben csak a magyarul beszélő romáknak rendezzük mi a versenyt.
