Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-05 / 229. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 5. KOMMENTÁR Jó lesz a magánáram? TUBA LAJOS Féléves toporgás után a kormány szeptember végén döntött a Szlovák Villamos Művek privatizációjáról. Pontosabban részleges magánosításáról, hiszen baloldali nyomásra a részvények 51 százaléka továbbra is állami kézben marad. Ennek ellenére a villamos művek jelentős változások elé néz. A gerincvezeték-hálózat állami kézben marad, önállósodnak viszont az áramszolgáltató vállalatok és több távfűtő központ. A gazdasági minisztérium eredeti javaslatával szemben egy cégben maradnak az erőművek. Ellentétben például Magyarországgal, ahol az atomerőműn kívül dobra verték az összes erőművet. Nálunk persze más a helyzet. A termelés több mint a felét két atomerőmű adja, megfejelve a Binder-érából elképesztő finanszírozási problémákat görgető bősi vízlépcsővel (ez ugyanis akkor is lezáratlan ügy, ha a hazai termelés 10%-át adó létesítményt hivatalosan átadták a villamos műveknek). így aztán hiába számítunk nagyobb privatizációs bevételre. A villamos művek hitelállománya 60 milliárd korona, és idén is csak úgy kerülte el az összeomlást, hogy állami garanciával új hiteleket szerzett. A kormánydöntésről kiadott információkból viszont épp az hiányzik, aminek az első helyen kellene állnia: müyen árpolitikát ígér a kormány a remélt stratégiai befektetőknek? A jelenlegi rendszer mellett ugyanis a pénzüket akár a Rajnába is dobhatnák. A végcél remélhetőleg a teljes liberalizálás, valahogy úgy, ahogyan ez körülbelül két éve Nyugat-Európában folyik, például az árak egyharmados csökkenését is kiváltva. Addig mindenképpen szükség lesz a szabályozásra, ettől még a gyártó és a szállító zsebre teheti a becsületesnek ítélt hasznát. Nem mindegy viszont, hogy müyen lesz az ide vezető út. Erről azonban a kormány egyelőre hallgat. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/60Q2248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerria@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Szép volt, cowboy... SIDÓ ÁRPÁD A jugoszláviai választások eredményeinek kihirdetése óta „sarokba szorítottnak” nevezett Szlobodan Milosevics rátarti módon ügyködik az államfőválasztás második fordulóján. Szerinte ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy vérontás nélkül maradjon tisztségében. Elgondolása tulajdonképpen „gesztusértékű”, csak éppen a valós helyzettől balkáni mértékben elrugaszkodott. A magát kiválasztottnak tartó Szlobó meggyőződése, hogy joga és kötelessége székében maradni, ellenkező esetben a maradék Jugoszlávia darabjaira hullik szét. Akár „demokratának” is minősíthető a választások második fordulója megtartásának szándéka: döntsön a nép - ezúttal a hatóságok határozottabb „ellenőrzése” mellett-, kit illet a hatalom. Mert akár a 11 napja megtartott voksolás első körében is hozhatta volna a rezsim számára kívánatos eredményt, ha nagyon akarja, de így, a második menet beiktatásával egyértelműbb a „népuralmi” jelleg. MUosevics logikája szerint a kimenetelét tekintve előre borítékolható, az ellenzék által elutasított következő forduló egyetlen alternatívája akár a polgárháborús viszonyokat teremtő erő közvetlen bevetése. Egyszerűbben fogalmazva a helyzet a következő: én, Szlobó, maradok a kiSME Platón fogalmazta meg legelőször, hogy a polgárok kölcsönözték hatalmukat az éppen hatalmon levőknek Az autó szélvédőjén most nem egy bogár, hanem egy tüntető arca vált péppé. (CTK/AP-felvétel) A szlovákiai romák közel 72 százaléka nagyon jól érezte magát külföldön - derült ki egy felmérésből. Ennek oka, hogy nem találkoztak faji megkülönböztetéssel, és semmilyen problémával nem kellett megbirkózniuk. A megkérdezettek 65 százaléka tervezi, hogy újra szerencsét próbál külföldön, 27 százalékuk csak akkor utazik, ha lehetőség adódik, és csupán 7,5 százalékuk marad otthon. A kelet-szlovákiai roma településeken végzett felmérés a migráció okaira is magyarázatot keresett. A megkérdezettek 38 százaléka a hivatalnokok és a munkaadók részéről tanúsított megkülönböztetést említette, 32 százalékuk a szkinhedek rasszista támadásaitól fél, 29 százalékuk gazdasági tényezőket jelölt meg távozása okaként. A romák többsége a repülőjegyeket rokonoktól kapott kölcsönből fedezte, de akadtak, akik házukat adták el. A romák egyöntetű véleménye, hogy idehaza veszélyben vannak. Szerintük a romák és a többségi lakosság közötti feszültségek okai a munkanélküliségben, a rasszizmusban és a gazdasági helyzetben keresendők. TALLÓZÓ Ez-az az alkotmány alapjairól Korunkban az alkotmány fogalma szorosan kapcsolódik a jogállam fogalmához. Jogállamról akkor beszélhetünk, ha figyelembe veszik az emberek szuverenitását, ha létezik törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalom, tiszteletben tartják a legalapvetőbb emberi jogokat. SZENTGÁLI ANIKÓ A legtöbb civilizált állam az alkotmányából vezeti le törvényeit, mely alkotmányt alaptörvényként tiszteli. Már az ókori filozófusok és jogászok ismerték az alkotmány fogalmát, és az ókori görögök, rómaiak a szokványos törvényeken kívül más, azoknak fölérendelt normákat is elfogadtak. Az alkotmány mint a legerősebb jogi norma először a 18. század második felében jelent meg Európában. Platón görög filozófus fogalmazta meg először, hogy a polgárok kölcsönözték hatalmukat az éppen hatalmon levőknek. A köztársaság szabad megegyezésen alapszik: a polgárok önként lemondanak bizonyos jogaikról, melyeket néhány kiválasztott emberre ruháznak át. Platón tanításából több modern gondolkodó indult ki, ezzel jelentősen hozzájárult az egyes országok alaptörvényeinek kialakításához. Nehéz megállapítani, mely dokumentumot lehetne az első írott alkotmánynak nevezni. A korai munkák vagy csak tartalmilag, vagy kizárólag formailag nevezhetők alkotmánynak. Az angol jogrendszerhez tartozó országok a 17. század felétől fogadtak el olyan dokumentumokat, melyek tartalmilag megfeleltek a mai alkotmányoknak, viszont akkor még nem így nevezték őket. Ilyen például a New Plymouth település alapítólevele is. Észak-Ameri- kában a függetlenségi nyilatkozatot tartják az alkotmány elődjének, melyet 1776. július 4-én tizenhárom angol gyarmat hagyott jóvá. Ebben, miután a gyarmatok felsorolják III. György király és az angol kormány ellenük elkövetett bűneit, függetlenné nyilvánították magukat, és formálisan megszakították gazdasági, politikai és jogi kapcsolatukat az anyaországgal, Angliával. Az Egyesült Államok alkotmánya fejlődésének első korszaka 1787 nyarán Philadelphiában zárult le, amikor kidolgozták az Egyesült Államok alkotmányát, melynek céljait és értelmét a pre- ambulum összegezte. Az első európai alaptörvényt a lengyel szejm hagyta jóvá 1791. május 3-án. Ez egy liberális dokumentum volt, melyet azonban nem sikerült bevezetni a gyakorlatba. Az 1789-ben megfogalmazott francia alkotmány már jelentős hatással volt a legmagasabb állami hivatalokra. A legjelentősebb alkotmányos dokumentumok közé, melyeket a többi európai állam előszeretettel utánzott, tartozik az 1830-as francia monarchista alkotmány és a belga királyság 1831-ből származó alkotmánya. Mindkét dokumentum kimondottan jó modellként szolgált, és viszonylag sok jogot, illetve szabadságot biztosított a polgároknak. Közép-Európában az 1848-49-es forradalmi időszakban születtek Az első európai alaptörvényt a lengyel szejm hagyta jóvá. az első modern alkotmányok, és sok esetben az uralkodó által ki- kényszerített alaptörvények voltak. Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia területén csak az első világháború végén jelentek meg a demokratizálódás első jelei. Több új demokratikus állam jött létre, melyek függetlenségüket új alkotmányos dokumentumokban nyilvánították ki. Bár ezek az alaptörvények is viszonylag sok jogot biztosítottak a polgároknak, nem nyújtottak megfelelő védelmet az alapvető demokratikus elveknek. Ezt kihasználva már a gazdasági válság idején (1929- 1933) néhány államban a szélsőséges politikai erők képviselői ragadták magukhoz a hatalmat, és vezették be a fasiszta diktatúrát. A második világháború után elfogadott alkotmányok - a korábbi negatív tapasztalatokból kiindulva - nagy hangsúlyt fektettek a demokratikus elveknek és az emberi társadalom legalapvetőbb értékeinek a tiszteletben tartására. Az 1989-es politikai fordulatot követően a volt szocialista blokk országai jelentős alkotmányos változásokon mennek át. A bársonyos forradalom előtti alkotmányokban egyetlen párt totalitárius hatalma és az emberi jogok korlátozása tükröződött. Ezek az államok igyekeztek felújítani demokratikus hagyományaikat, néhányan közülük - Románia, Bulgária, Szlovákia, Oroszország - viszonylag gyorsan teljesen új alkotmányt fogadtak el, míg mások (Magyarország, Lengyelország) csak jelentős módosításokat hajtottak végre. A világ legtöbb országa rendelkezik írott alaptörvénnyel, de természetesen léteznek államok, melyek különböző okokból még nem fogalmazták meg alkotmányukat. Nagy-Britanniában például az egyes jogi kérdéseket különböző jogi dokumentumokban szabályozzák, melyeket egyszerű jogszabályokkal lehet változtatni, Izraelijén pedig alkotmánytörvényeket hoznak, melyeket nem foglalnak alkotmányba. Az ilyen országoknak úgynevezett íratlan alaptörvényük van. Ezzel szemben az arab világban Szaud-Ará- bia, Omán vagy Líbia semmilyen alkotmánnyal sem rendelkezik, ezek az államok kizárólag a koránt tisztelik alaptörvényükként. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát a Szlovák Nemzeti Tanács Függtelenségi Nyilatkozata előzte meg, melyet - még a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság idejében - 1992. július 17-én hagyott jóvá a szlovák törvényhozás. A szlovák alkotmány tervezetét a kabinet 1992. július 28-án terjesztette a Szlovák Nemzeti Tanács elé. A javaslat heves parlamenti vitát váltott ki: több képviselő ellenezte vagy kifogásolta a tervezet tartalmát. Egyesek atAz alaptörvényt három- ötödös többséggel lehetett elfogadni. tói tartottak, ha jóváhagyják az előterjesztett dokumentumot, az veszélybe sodorja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jogi elrendezését. A tervezetről szóló szavazáson 150 helyett mindössze 134 honatya vett részt. Az alaptörvényt kizárólag háromötö- dös többséggel lehetett elfogadni, a jelenlevők közül 114 képviselő igennel, 16 nemmel voksolt, négyen tartózkodtak a szavazástól. 1992. szeptember 1-jén a parlament a szükségesnél több szavazattal hagyta jóvá a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Azóta eltelt csaknem tíz esztendő, és nyilvánvalóvá vált: változó, demokratizálódó országunkban szükséges az alkotmány módosítása. A kabinet által kidolgozott tervezetről a honatyáknak még a szeptemberi ülésen dönteniük kellett volna, ám - mint ismeretes - a november 11-ére kiírt, az előrehozott parlamenti választásokról szóló népszavazás miatt az alkotmány parlamenti megvitatását elnapolták. Egyelőre nem tudni, pontosan mikor tárgyal róla a parlament, az viszont teljesen biztos, hogy ismét heves vitára számíthatunk. OLVASÓI LEVÉL Miért nincs nyugalom? Szép lenne nem háborúra gondolni, hanem ha tudnánk nyugalomban, békességben élni, örülni. Ha a televízióban nem közvetítenének rémséges, véres képeket, fegyverkezési versenyekről, megsemmisítő támadásokról. Hanem egyszer béke lenne. Most voltak a világraszóló olimpiai játékok. Országok, emberek milliói kísérték figyelemmel, ki, kik lesznek a győztesek és kik a legyőzőnek. Az olimpiai játékokról időszámításunk előtt 773-ban íródtak az első feljegyzések. Csodálatos törvényeket hoztak a görög írástudó bölcsek. Az egyik, hogy amíg a játékok folynak, addig nincs háború. Teljes fegyver- szünet volt, s akkor, vagyis 2776 éve, biztosan meg is tartották. Most a XX. században sajnos megszegték a szent törvényt, még Jeruzsálemben is, a Szentföldön. Temetik a hallotaikat. Ütötték, vágták, gyilkolták egymást a minap Prágában. Én, naiv idős asszony, gondoltam, hogy ebben a fene nagy demokráciában már nem lesz szükség gumilövedékre meg vízágyúra. Es mit láttak szemeim, hason, vesén rugdalt emberek hemperegtek a földön. Nincs béke az olajfák alatt. Omfalé, a szép görög szűz, aki az olimpiai lángot elsőként gyújtotta meg és vigyázta, a játékok végeztével ezt mondta: „Hűséggel őriztem a lángot, így maradtam hírmondónak.” Vajon ezer vagy kétezer év múlva mit olvashat felőlünk az utókor, meg tudjuk-e őrizni a lángot, lesz- nek-e Omfalék? Ragyilné Gál Etelka Madar JEGYZET rály, amit ha akartok, választási csalással érek el (áldemokrata forgatókönyv), esedeg, pedagógiai célzattal a feneketekbe eresztek néhányat (erő a nyerő forgatókönyv). Csakhogy Müose- vics egyre jobban hasonlít arra a cowboyra, aki sarkantyúját peckesen csattogtatva pattan a ló nélküli nyeregbe. Számára nincs menekülési útvonal, s a Moszkva felé vezető hidat - azzal, hogy elutasította szövetségese közvetítési szándékát - most éged fel. A hágai bíróság által háborús bűnökkel vádolt államfő a chüei Augusto Pinochethez hasonlóan ugyanis csak otthon, azaz országában van biztonságban. Vojisz- lav Kostunica, a választások győztese már korábban úgy nyilatkozott, Szlobó haja szála sem görbülne, ha az ellenzék venné át a kormányrudat. A kérdés tehát az, a jugoszláv határokon belül rekedt Milosevics felismeri-e, mi a kifizetődőbb: maradni úgy, hogy harmincvalahány százalékos támogatottsággal, népszerűségét megőrizve viszonylag e- melt fővel távozik posztjáról, vagy füstölgő romokat hagy maga után. Ez esetben, hacsak nem szánja rá magát nyelvtanulásra valamelyik pekingi intézményben, nyugtalan éjszakák várnak rá. A jobb sorsra érdemes szer- bek eddig csendben támogatták Szlobó kisebbségellenes kirohanásait, a területszerzést megcélzó, de földnélküliséget előidéző politikáját, kardcsörtetve a NA- TO-val szembeni kakaskodását, ám most voksaikkal azt üzenik: szép volt, fiú, te mindent megtettél, de talán szebb lesz nélküled.
