Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-30 / 250. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 30. Politika 5 Senki sem érthet mindenhez - a képviselőnek egyetlen napon négy-öt jogszabályról kell véleményt nyilvánítania * Honatya és asszisztense Optimista elképzelések szerint nem lesznek foghíjasak a képviselői pad­sorok, ha asszisztensek fogják intézni a honatyák ügyeit. (Illusztrációs felvétel) 2001. január elsejétől a szlo­vák törvényhozás képviselő­inek is törvény adta joguk lesz asszisztensre. Ez egyál­talán nem újdonság, hiszen Csehországban például már öt éve jóváhagyták az erről szóló törvényt, a nyugati or­szágokban pedig a képvise­lők körül nemcsak egy asz- szisztens, hanem egy egész csapat tüsténkedik. FELDOLGOZÁS A szlovák közvéleményt sem maga a tény háborította fel, hanem az, hogy az asszisztenseket a foghíjas költségvetésből fizetik majd. Ma­napság, amikor a munkanélküli­ség európai rekordokat dönt meg, számos vállalat a csőd szélére ke­rült, és senki nem tudja megmon- fw dani, hogyan lehetne kilábalni a pénzügyi és gazdasági ínségből, sokan túlzott luxusnak tartják, hogy a 150 parlamenti képviselő mindegyikére évente néhány száz­ezer koronával többet fordítson az ország. Vitathatatlan, hogy a köz­vélemény felháborodása jogos, de épp úgy jogos a képviselők igénye is, amit ésszerű érvekkel tudnak alátámasztani. Évek óta szeretnék elérni, hogy jól képzett asszisz­tenst tudhassanak maguk mellett. Mint mondják, nem egy jól fizetett titkárnőre vágynak, hanem egy olyan személyre, aki társadalmi, gazdasági, politikai és jogi kérdé­sekben egyaránt kiismeri magát, és tudását kihasználhatják a tör­Képesek lesznek javítani a parlament munkájá­nak színvonalát? vényalkotásnál. Világszerte bevett gyakorlat, hogy a parlamenti kép­viselőnek egyetlen tárgyalási na- 0, pon négy-öt, egymástól teljesen el­térőjogszabályról kell állást foglal­nia. Nincs képviselő, aki egyfor­mán kiismeri magát a járulékos nyugdíjbiztosításban, a tévé- és rá­diókészülék-használati díjakban és az ózonréteg védelmében. Tehát egyetlen európai ország sem utasí­taná el a minőség és színvonal irán­ti igényt, és késlekedés nélkül tör­vényben rögzítené, hogy a képvise­lőnek joga van az asszisztensre. A kormány októberi döntése értel­mében és a költségvetésben mutat­kozó problémáknak köszönhetően a képviselők asszisztensre és meg­felelő irodára vonatkozó igényét csak 2002 januárjától teljesítik. Ez annyit jelent, hogy ez alatt az egy év alatt az állam 70 millió koronát megtakaríthat. Hiszen az asszisz­tensek az eredeti elképzelés szerint a törvényhozás alkalmazásában állnának, és a képviselő bérének 60 százalékát kapnák. A valódi ok azonban az, hogy nem fejeződtek be a képviselői irodáknak helyet adó épület építési munkálatai. A honatyák azonban ezt már nem hagyták annyiban. Mindenképpen szeretnék elérni, hogy már 2001 ja­nuárjától igénybe vehessék az asz- szisztensek munkáját. Ennek érde­kében törvénytervezetet dolgoztak ki és terjesztettek a törvényhozás elé, mely lehetővé tenné, hogy ezt a munkakört iparengedéllyel rendel­kezők is betölthessék. Ez az állam­nak 49 millió korona kiadást jelen­tene, mivel az „asszisztensiparos” a képviselő bérének 80 százalékára lenne jogosult, ám a különböző ille­tékeket nem az állam fizetné. Felvetődik a kérdés, az assziszten­sek valóban képesek lennének-e javítani a parlament munkájának színvonalát és minőségét? Ugyanis a honatyák közül többen a szava­zások 95 százalékától maradnak távol, körülbelül húszán pedig egész évben nem szólalnak fel a vi­tában. Ha ennek az érdektelenség­nek csak az asszisztensek hiánya az oka, a pénzügyminiszternek még egyszer alaposan át kellene gondolnia, mekkora összeget lehet elkülöníteni a költségvetésből. Maguk a képviselők azonban úgy vélik, a hiányzásokon egy jó asz- szisztens semmit sem változtat, sőt. Valószínű, hogy egy sokat hi­ányzó, hallgató képviselő munka­társa is hasonlóan fog viselkedni, mint munkaadója. Ha összehasonlítjuk a kormányfő és a miniszterek apparátusát a képviselőkével, szembetűnő az aránytalanság. Tehát ebből a szempontból megint csak jogos a honatyák követelése. De a gazda­sági elemzők intése is az. Azt java­solják a pénzügyminiszternek, mi­előtt lényegesen lefarag az asszisz­tensek bérére elkülönített keret­ből, fontolja meg, nem volna-e he­lyesebb a kormányapparátus állo­mányát csökkenteni. Az asszisztensek kapcsán felvető­dik egy újabb kérdés is, melynek jogosságát a csehországi példa is alátámasztja. Nem fordul-e mind­ez a visszájára? Nyugati szomszé­dunknál ugyanis a képviselők sze­mélyes asszisztensévé nagykorú gyerekeik, feleségeik vagy közeli rokonaik váltak. A kommunista párt képviselői az asszisztensek­nek járó állami pénzeket saját pártjuk javára fordították. Csehországban egyébként öt éve tarthatnak a képviselők és szená­torok egy vagy több asszisztenst, így egy képviselő a cseh adófize­tőknek évente 4,5 millió koroná­Németországban egy egész csapat segíti a képviselő munkáját. jukba kerül. A 40 ezer koronás fi­zetésen és 30 ezer koronányi jutta­táson kívül asszisztensük 22 200 koronás bérét is nekik kell állniuk. Németországban a képviselőknek nemcsak egy asszisztensük van, hanem egy egész csapat dolgozik nekik. A csapatban titkárnő és több gyakornok is helyet kap. A te­am működését a képviselő az éves költségvetésből biztosítja. Addig is amíg a kormánynak sike­rül egyezségre jutnia a képviselők­kel, a honatyák nem hivatalosan már alkalmaznak asszisztenseket, akiket ezért teljesítményük alap­ján a képviselők saját lehetősége­ikhez mérten díjaznak. Jubilál a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Készülnek az évfordulóra ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. A Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége Elnökségé­nek hétvégi tanácskozásán az idő­szerű oktatáspolitikai témák mellett szó volt a szövetség fennállása 10. évfordulójának megünnepléséről is. A jubileumot november 11-én Ko­máromban, a Tiszti Pavilon díszter­mében ünnepük meg. Fodor Attila, az SZMPSZ alelnöke elmondta, ér­tékelték a szövetség fő-, illetve külső munkatársi posztjára kiírt pályáza­tokat is. A pályázókat november 15- én beszélgetésre hívják, és ezután döntenek a tisztségek betöltéséről. „Szó volt a szövetségen belüü kor­szerű információs, kommunikációs rendszer kiépítéséről. Első lépés­ként a közelmúltban tíz területi vá­lasztmányi eüiök számítógépet ka­pott, az interneten keresztül köny- nyebben hozzájutnak a szükséges információkhoz.” A testület szerint az oktatáspolitikai kérdésekben - millennium-terve­zet, az érettségi reformja, a finanszí­rozásról szóló törvénytervezet - szorosabb együttműködésre lenne szükség a szakma és az oktatásügy üányítói között, (-cza) SITA-HÍR Pozsony. Az EU keleti irányú bőví­tése az egész régió és a nemzetközi társadalom stabilitását fogja szol­gálni -jelentette ki Walter Rochel a szlovák fővárosban rendezett két­napos nemzetközi konferencia zá­róbeszédében. Az EU pozsonyi nagykövete szerint már a tagjelölt­ség stabiüzációs hatással jár, hiszen ezek az országok folyamatosan át­veszik az EU jogrendszerét. Rochel jelezte: az Unió csak kivételes ese­tekben lesz hajlandó felmentést ad­ni az új tagoknak egyes kötelezett­ségek alól. Ilyen terület lehet sze­rinte a mezőgazdaság. A konferen­cián résztvevő osztrák és német diplomaták - Erhard Busek és Nor­bert Baas - visszautasították egyes nyugati politikusok popuüsta kije­lentéseit, hogy a keleti bővítéssel olcsó, alulképzett munkaerő árasz­taná el a gazdagabb nyugati álla­mokat. Jaques Faure francia diplo­mata arra hívta fel a figyelmet, hogy a beáramló munkaerő már nagyon magasan képzett. Busek szerint nem a csatlakozásra váró or­szágok polgárai jelentenek ve­szélyt, hiszen például jelenleg na­ponta átlag 40 afgán érkezik Ma­gyarországon keresztül Ausztriába. Kárpátalján a magyar oktatásügy helyzetéről Anyagi ellehetetlenülés Ma kezdődik az EU-orosz csúcstalálkozó Putyin tőkét csalogat MTI-HÍR Beregszász. A kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás helyzetéről ta­nácskozott Beregszászon az ukraj­nai megye közel száz magyar tan­intézetének több mint 1200 okta­tóját tömörítő szakmai érdekvédel­mi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) VIII. Közgyűlése. Az éves tevékeny­ségről tartott elnöki beszámolójá­ban Orosz Ildikó megállapította: egyrészt örvendetes, hogy Ukraj­nában az utóbbi időben nem ta­pasztalható politikai nyomás a nemzetiségi oktatásban, másrészt viszont felerősödtek a kárpátaljai magyar tanügy működését nehezí­tő gazdasági tényezők. Hivatalos kimutatások szerint a magyar iskolákba járó gyerekek esetében az elmúlt tanévben 80 hrivnyával kevesebb volt az egy fő­re jutó állami támogatás, mint a más nyelvű intézményekben tanu­ló társaiknál. Hasonló, a helyzet a magyar tanintézetek fenntartására juttatott források terén is. A KMPSZ aggodalmát fejezi ki az ok­tatási rendszerben tapasztalható leépülési folyamatok, így a peda­gógusok anyagi ellehetetlenülése miatt. Ugyanakkor örvendetes, hogy a kárpátaljai szórványma­gyarság körében nőtt a magyar ok­tatásban részt vevők száma, jólle­het az oktatási hatóságok nem biz­tosítják ehhez az anyagi hátteret. Sajnos, az idén sem sikerült ren­dezni a magyar iskolát végzettek anyanyelvű egyetemi felvételijé­nek évek óta megoldatlan problé­máját. MTI-JELENTÉS Párizs. Vlagyimir Putyin tegnap délután a francia fővárosba érke­zett, ahol ma tarják az EU és Orosz­ország soron következő csúcstalál­kozóját. Az orosz elnök több mint kétnapos franciaországi látogatása alkalmat kínál Párizs és Moszkva hűvös viszonyának felmelegítésé­re, a vitás kérdések tisztázására is. Putyin hivatalos minőségében első ízben keresi fel az EU elnöki tisztét betöltő Franciaország fővárosát, holott az unió más tagállamaiban, Nagy-Britanniában, Olaszország­ban, Németországban és Spanyo­lországban már korábban járt az új orosz államfő. Az Európai Unió és Oroszország hétfői tárgyalásain Moszkva hosszú távú stratégiai partnerségi viszonyának kérdéskö­re szerepel központi helyen. Az orosz fél a nyugat-európai orszá­gokba irányuló orosz földgáz- és olajszállítások megduplázásáról, s ennek fejében az orosz energetikai iparba való nyugati tőkebefekteté­sek növeléséről kíván tárgyalni. Azt is tisztázni kívánja, milyen gaz­dasági és katonai következményei lesznek Moszkva számára az EU tervezett keleti bővítésének. Párizs és Moszkva viszonyát né­hány korábbi nézeteltérés mellett a csecsenföldi orosz háborút nagyon határozottan elmarasztaló francia álláspont is terheli. Ez utóbbi kér­dés valószínűleg napirendre kerül azon a holnapi vitaebéden, ahol vezető francia értelmiségiekkel ta­lálkozik az orosz államfő. RÖVIDEN Roma koalíció a népszavazás ellen Királyhelmec. Az Egyesült Roma Pártok Koalíciója (ZRPS) nem tá­mogatja a népszavazást. Erről tegnapi konferenciájukon döntöttek, melyen több mint 200 küldött képviselte a ZRPS-t. Szerintük az előrehozott választások nem oldanák meg az ország gondjait, in­kább bonyolítanák a helyzetet. Mikulás Horváth, a koalíció alelnö­ke elmondta, nem támogatják a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) választások előtti koalícióját a HZDS-szel, ők az MKP-val ké­szülnek valamiféle szerződésre. Az MKP kassai kerületi vezetői és a tőketerebesi járás több, az MKP által delegált polgármestere is részt vett vendégként a konferencián. (TA SR) Dzurinda kormányfő influenzás Pozsony. Mikulás Dzurinda a hétvégén átfogó orvosi vizsgálaton esett át, mivel influenzás lett. A kormányfőt a belügyminisztérium kórházában vizsgálták ki, a procedúrákat Rudolf Uhliar, a kórház igazgatója vezette. Dzurindát szombaton délután hazaengedték, de a végső eredmények csak később várhatók. A miniszterelnök be­tegsége miatt nem jelent meg az SDKÚ nagyszombati és pozsonyi kerületi konferenciáján. (TA SR) Felgyorsul a vasúti közlekedés Prága. A szlovák és a cseh vasúttársaság igazgatói memoran­dumot írtak alá arról, hogy 2006-ig korszerűsítik a Prágát Po­zsonnyal összekötő vonalat. A felújítás után 160 kilométeres sebességei száguldhatnak majd a vonatok, ami 30 perccel, azaz 228 percre rövidíti a menetidőt a két főváros közt. Dalibor Ze- leny bejelentette: megegyezett a cseh közlekedési tárcával a fel­újítás pontos menetrendjéről. Andrej Egyed beismerte: a szlovák fél késéssel kezdi majd a munkát. A Prága és Pozsony közti vasút­vonalat az EU-csatlakozásig modernizálni kell, mert a nemzetközi TEN vasútvonal részévé válik, melyre szigorú szabványok vonat­koznak. (TA SR) Kiskorú testvérek gyereket szültek Besztercebánya. Az érdeklődés középpontjába került a másként nyugodt kisközség, Strelníky, mivel egy hónapon belül két kiskorú lány - egyébként testvérek - szült gyereket. Az egyik kismama 13, a másik 14 éves. A járásban ilyen fiatal anyákat már 15 éve nem re­gisztráltak. (TA SR) Harabin, a visszahívhatatlan Pozsony. Stefan Harabin a Markíza televízió tegnapi műsorában azt állította, őt nem lehet visszahívni. A Legfelső Bíróság elnöke az­zal védte magát, hogy az alkotmány értelmében meg kell tartani a hatalom hármas felosztását, tehát a kormány nem hívhatja vissza a bíróság fejét. Esetleges tévedéseit csak bírósági úton lehet bizonyí­tani. Szerinte az ő igazát bizonyítja az is, hogy az Európai Bíróság elfogadta beadványát. Ebben Harabin 22 millió koronás kártérítést követel Szlovákiától. (SITA) Kovác és Havel díjakat osztott Prága. Michal Kovác és Václav Havel idén is kiosztotta a róluk elnevezett alapítvány díjait. A cseh-szlovák kapcsolatok ápolásá­ért ebben az esztendőben a Mosty hetilap szerkesztősége és Jan Sokol volt cseh iskolaügyi miniszter kapta az 50-100 ezer korona anyagi jutalommal járó díjat. Az alapíványnak, mely már 6. alka­lommal osztotta ki a díjakat, közéleti személyiségek, civil szerveze­tek és kormányintézmények tesznek javaslatokat a kitüntetettek névsorára. (TA SR) Kétszázhetven tonnás zsákmány Pozsony. Szeptember 27-e és október 26-a között ismeretlen tette­sek 86 szigetelőlapot loptak el arról az építési területről, amely a mohi atomerőmű szállító cégeinek szolgál lerakatul. Az ügy pikan­tériája, hogy a lapok súlya összesen 270 tonnát tett ki, s egy ma­gáncég tulajdonában voltak. A cégnek 1,8 millió korona kára kelet­kezett. Többen úgy vélik, a lopásnak köze lehet azokhoz gondok­hoz, melyek az erőmű védelmét ellátó őrző-védő szolgálatokkal kapcsolatban merültek fel. (SITA) Pokolgépes merénylet Csecsenföldön Moszkva. Groznijtól 30 kilométerre délre, Csiri-Jürtben a szakadá- rok tegnap felrobbantottak egy orosz katonákkal zsúfolt kávézót, s a detonáció legalább nyolc embert megölt. A robbanás délben kö­vetkezett be, amikor sok vendég - főként szövetségi katonák - volt a vendéglátóhelyen. A csecsen tájékoztatási központ értesülései szerint viszont a pokolgépes merényletben legalább 14 ember ve­szette életét, az orosz katonák mellett a kávézóban dolgozó két asszony is. (MTI) Hazafelé tart az ÜSS Cole hadihajó Áden. Elindult hazafelé az ÜSS Cole nevű amerikai romboló, amely október 12-én súlyosan megrongálódott egy öngyilkos me­rénylet során. Amerikai és jemeni őrhajók cirkáltak a romboló kö­rül az indulás előtt és amerikai helikopterek is köröztek a kikötő fe­lett. A két személy által végrehajtott merénylet tizenhét tengerész halálát okozta. (MTI) Stabilan 10 százalék fölött végez az MKP Továbbra is a HZDS vezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Focus közvélemény­kutató cég október közepén készí­tett felmérése szerint ha most ren­deznék a parlamenti választáso­kat, akkor a HZDS 28,9 százalék­kal nyerne. Utána következne a SMER 14,6, majd pedig az SDKÚ 12,2%-al. A negyedik helyen az MKP áll 10,6, majd az SNS 10,2%- al, s végül az SDL jutna még be a parlamentbe 8,4 százalékkal. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt nem érte el a KDH, az SOP, a KSS és a DS. A megkérdezettek 72,7 százaléka tudja, hogy kire szavaz­na, 12,7 százalék még nem dön­tött, 13,6% pedig semmiképpen sem menne el szavazni. Nem veszélyezteti az EU munkapiacát a bővítés Stabilizációs hatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom