Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-26 / 247. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. Folyóiratbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Ma 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Márai Sándorra emlékezve bemutatják a Műhely című folyóirat Márai-különszámát. Az est vendége Villányi László, a Műhely fő- szerkesztője. Közreműködnek a Győri Előadóművész Stúdió tagjai, Horváth Ildikó, Hegedűs Péter és Popper Ferenc, (ú) Mondókák és imádságok a klubesten Kassa. A Kassai Polgári Klub ma estére a néprajz iránt érdeklődők számára szervezett klubestet. Erdélyi Zsuzsanna Európa-díjas néprajztudós és Ferencz Éva előadóművész látogatnak Kassára. A Mészáros utcai Magyar Közösségi Házban 19 órai kezdettel Megőrizte a nép emlékezete címmel kezdődik műsor, amelyben archaikus népi imádságok és népi mondókák hallhatók, (juk) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZ.: Tíz kicsi néger 19 KIS SZ.: No de ezredesnél 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Black comedy 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Végállomás (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Magnólia (am.) 16 Canone inverso (ol.) 20 MÚZEUM: Isten veled, édes otthon (fr.-sv.-ol.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 18.30, 20.30 Luna papa (osztr.-ném.-or.-fr.) 20.30 Sakáltanya (am.) 17,18.45 A Föld csatamező (am.) 16.30 Japán filmek 17.30, 20 A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (ang.-fr.) 20 KASSA CAPITOL: Árnyék nélkül (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Road Trip (am.) 16,18,20 DRUZBA: Segíts, majd segítek (cseh) 17.15 Magnólia (am.) 19.30 TATRA: Végállomás (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Isten veled, édes otthon (ff.) 17, 19.15 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Selye János Kollégium pályázatot hirdet a 2000/2001-es tanévben induló Fiatal Diplomaták Kabinetjébe való felvételre. Olyan Szlovákiában, Csehországban és Magyarországban tanuló felvidéki magyar egyetemisták és doktoranduszok jelentkezését várjuk, akik tanulmányi szakjuktól függetlenül diplomáciai és külképviseleti pályára készülnek. A kabinet keretében kollégiumunk a külügyminisztérium, nagykövetségek és nemzetközi szervezetek részvételével lehetővé teszi: ♦ negyedévente 1-1 diplomatával való személyes találkozást, ♦ megtanulni az érdekérvényesítés technikáját, ♦ elsajátítani a diplomáciai protokoll gyakorlatát, ♦ személyes kapcsolatrenszer kiépítését A jelentkezés feltétele: ♦ jó tanulmányi előmenetel, ♦ a magyar és szlovák mellett 2 világnyelv aktív ismerete, ♦ aktív részvétel a szlovákiai magyar közösségben. Jelentkezni 2000. október 30-ig az e célra készült pályázati űrlapon lehet az alábbi címen: Selye János Kollégium P. O. BOX 71, Komárno 745 01 Tel.: 0819/7713819 selyecollege@ba.telecom.sk www. ba. telecom.sk/selyecollege Válogatás Jim Jarmusch és Wim Wenders filmjeiből Őszi Hömpölygés ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Őszi Hömpölygés 2000 címmel holnap háromnapos rendezvénysorozat kezdődik a városi művelődési központban. Holnap Jim Jarmusch amerikai független rendező filmjeiből vetítenek hármat. 10 órakor a Szellemkutyát, 14 órakor a Halott embert, 17 órakor pedig a Törvénytől sújtva című vígjátékot. 20 órakor, egy koncert erejéig, a magyarországi Vidámpark lép színpadra. Szombaton az NFG-l-filmklub koncertjeiből látható válogatás: 10 órakor Iva Bittová, 14 órakor a Kis Erzsi Zene, 17 órakor pedig a Savaié Fanfare látható, hallható. 20 órától pedig már élőben élvezhető a cseh Tá Jana z Veiké Ohrady koncertje. A zárónapon, 29-én az európai film nagy öregje, a német Wim Wenders filmjeiből vetítenek hármat. 10 órakor a Lisszaboni történetet, 14 órakor az Antonionival együtt forgatott Felhők felett című filmtrilógiát, 17 órakor pedig a Berlin fölött az ég című, 1987-ben készült opuszt. Ez a nap is koncerttel zárul - 20 órakor a magyarországi Kampec Dolores lép színpadra, (tb) Jim Jarmusch westernjét, a Halott embert 27-én vetítik. Képünkön a film főhőse, Johnny Depp az indiánok földjén. (Archív felvétel) A Thália Színház Black Comedy című előadásából megtudhatjuk, hogyan viselkedik az ember, ha senki sem látja Játék sötétben és világosban Kaszonyi Kinga, Nádasdi Péter és Petrik Szilárd édes hármasban (Svetozár Písecky felvétele) Dicsérjük meg legelőször is a műsorfüzetet, erre általában nemigen jut hely. A kassai Thália Színház Black Comedy című előadásához készült füzetkéje grafikailag öüetes, tetszetős, Gadus Erika mókás rajzai feledtetik az információkban talán szegényesebb tartalmat. JUHÁSZ KATALIN Peter Sháfferről, a szerzőről annyit tudunk meg Ötvös Anna szerkesztő jóvoltából, hogy kortárs angol drámaíró, detektívregényekkel és tévéjátékokkal kezdte, első színműve óta sikert sikerre halmoz, a John Osborne-nal induló úgynevezett dühös fiatalok írónemzedékhez tartozik, de a lehető legtöbbet őriz meg a hagyományos dráma eszközeiből. A Black Comedy - Játék a sötétben 1965-ben született, és az akkori fordítók fürgeségét dicséri a tény, hogy három évvel később már magyarul is bemutatták a budapesti . Madách Színházban, egy évvel később pedig a kassai Állami Színház is műsorára tűzte, és nagy sikerrel játszotta. A pesti, Vámos László rendezte előadásban Márkus László, Kiss Manyi, Ujlaky Dénes, Kör- mendy János és Psota Irén brillírozott. Tavaly a Játékszínben ismét műsorra került a darab Balázsovits Lajos rendezésében. Vagyis nem a föld alól előásott színműről van szó, hanem olyan alkotásról, amelyet a tapasztalt színházjárók összehasonlíthatnak az elődökkel. Ennek persze kicsi a valószínűsége, hiszen nem sokan lehetnek, akik valamennyi elmített előadást, valamint az 1975-ben készült tévéjátékot is látták. Szerencsére én sem, ezért lássuk, mit láthatunk a sötétben Kassán, Miro Procházka rendezésében. Olyan az eleje, hogy a nézők kedvükre kuncoghatnak, sugdolózhat- nak, vakarózhatnak egy darabig, hiszen vaksötétben kezdődik a néznivaló, a két főszereplő szövegéből viszont kitűnik, hogy ők látják egymást. Akkor gyűl fel a fény, amikor a darabban rövidzárlat keletkezik, a fiatal jegyesek, Kaszonyi Kinga és Nádasdi Péter ott hunyorognak és tapogatóznak a szemünk előtt. A hülye is megértheti: fordított játék folyik, végig a sötét lesz a főszereplő a színen. A mű tartalmának ismertetésétől most eltekintenék, csak annyit, hogy a szünet nélküli két óra alatt megláthatjuk, mi minden történhet a sötétben, hogyan viselkedik az ember, ha senki sem látja. Amit látunk, az egyszerre frappáns és idegesítő, meglepő és magától értetődő, és ez így leírva valamivel izgalmasabbnak tűnhet, mint a színpadon, ahol a szereplők azért tisztában vannak vele, hogy háromszáz szempár szegeződik rájuk. E rendkívül nehéz színészi feladatot senki sem oldotta meg maradéktalanul, pedig a rendezőtől tudom, hogy a valódi sötétséget is kipróbáltatta a szereplőkkel a teljes beleélés céljából. Figyelembe kellett venni a valós világosságot, valamint azt, hogy a cím vígjátékot ígér, és a figurák is adják magukat. A butuska menyasszony, a katonás, de szánalmasan nevetséges ezredes papa, a meleg barát, az alkoholista vénlány, a bosszúálló szerető - kész komédiái panoptikum. Miro Procházka burleszkre élezte ki a játékstílust, marionettként mozgatva a szereplőket. Hétköznapi emberek kerülnek össze egy szobában, nem Godot-ra, hanem egy milliomos műgyűjtőre várva, aki majd jó áron megveszi a fiatal avantgárd szobrász szobrait, anyagi jólétbe lendítve át csóró művészt, aki jó benyomást akar kelteni a kölcsönvett bútorokkal. A cselekmény igencsak zajlik, mozgalmas jövés-menés, tapogatózás formájában is, ami néha eltereli a néző figyelmét a szereplők fontos mondandójáról, így jellemekhez tartozó információk sikkadhatnak el, hiszen amíg egyvalaki monolo- gizál, mindenki más mozog, közlekedik, bukdácsol a sötétben. Közben becsúszik néhány felesleges non-verbális kommunikatív elem, az ember például sötétben nem mereszti ki a szemét ijedtében, és nem gesztikulál. Gadus Erika díszlete és jelmezei korrektek, bár én, örökös kekecke- dőként inkább feketére festettem volna a sötétszürke szobabelsőt, lila nadrághoz pedig nem adtam volna a festőnőre narancsszínű cipőt, bármily bohém legyen is szerepe szerint az illető. Telitalálat viszont Carol, a menyasszony rózsaszín ruhácskája, amelyben tényleg olyan, mint egy nagyvárosi vattacukor: egy-két nyalintás, aztán kész. A bútorok kiválasztása is jól sikerült, ezek egyébként különös fontossággal bírnak, mivel körülöttük is bonyolódik a cselekmény, hogy tudniillik, mikor jön rá a szomszéd arra, hogy a fiatalok egy estére kölcsönvették becses bútorait. Ebből, ha akarjuk, ki is olvashatjuk, hogy szobrászunk nem vállalja saját magát, rejtőzködik, hazudozik, két nő között totojázik, a sötétség az igazi lételeme, amikor úgy simogathatja az egyiket, hogy közben a másikhoz beszél. És akkor még nem is taglaltuk Haroldhoz, a ferde hajlamú baráthoz és szomszédhoz fűződő viszonyát. Haroldot Petrik Szilárd formálja meg kissé márkusosan, ám azért élvezhetőén. Ha már az alakításoknál tartunk, Fabó Tibor villanyszerelőjéé az aranyérem, akit akcentusa és műértő szakelemzése miatt a sötétben milliomosnak néznek. Nyílt, barátságos, őszinte figura, a félrevezetés legkisebb szándéka nélkül változik át izgékony művészetkritikussá, közben nem jásszá túl a németet, bár a szerep szinte kínálja magát erre. Bandor Éva szeretőfigurája hozza az első drámai perceket az előadásba, amelybe a szerző bizonyára a látottaknál sokkal több felszín alatti drámaiságot írt, ha már egyszer tudjuk róla, hogy dühös fiatal volt. Bandor Cleája ébreszti rá a szereplőket önnön szánalmassá- gukra, ekkor ér valamilyen formában mindenkit veszteség, amit viszont, sajnos, nem minden szereplő tud kellően'megrázóan prezentálni. Szívszorítóra sikeredett viszont az a jelenet, melyben eldől, ki kit ismer fel a kezéről a sötétben. Az előadás egymás után kínálja a szereplőknek a színésztechnikai barvúr- stikliket, lehet brillírozni, ahogyan azt Pólós Árpád és Kövesdi Szabó Mária teszi az italtöltögetéssel, vagy Nádasdi Péter a bukdácsolással és Kaszonyi Kinga az eséseivel, bár ő sokszor ront a pozitív összképen felesleges tálalókocsi-tologatásával. Ugyancsak feleslegesnek tűnik az a vígjátékbarí is legfeljebb kétszer-háromszor elsüthető geg, hogy az ezredes katonás hangjára a fiatalok minduntalan vigyázzba vágják magukat. A sötétben sablonos és meglepően eredeti helyzet- komikumi megoldások sorjáznak, ám Shäffer figurái elég mélyen gyökereznek a realizmusban ahhoz, hogy ez ne legyen elég. A Black Comedy ugyanis nem sima komédia, inkább óvatos tragigroteszk, elfojtásokkal, gátlásokkal, s ebben legalább annyi megható és szánandó momentumnak kellene elférnie, mint komikusnak. A rendező érezhetően nem akaija kiiktatni látószögéből a populáris színházat, a színészek pedig elég populáris darabot tudhatnak maguk mögött ahhoz, hogy vissza-visszaköszönjenek innen-onnan az egyes megoldások, gesztusok, vagy egy-egy bevált hanghordozás. Az előadás még nem igazán állt össze, ám aki vár néhány hetet, talán többet is adhat neki az én tízből hat pontomnál. Ötletdús, szemet gyönyörködtető „ikerkiállítás" a Bibianában Exupéry születésének századik évfordulójára Felfedezőúton a kis herceg nyomában MISLAY EDIT Pozsony. Rengetegen olvasták. Több millió ember szerte a világban. És talán nem is csak egyszer, mert jobb, ha az ember többször is időt szakít rá. A kis herceg, a huszadik század egyik legnépszerűbb (gyerek) könyve ugyanis mást jelent a kicsiknek, mást a kamaszoknak és megint mást a felnőtteknek. A könyv több mint fél évszázada tartó, páratlan sikerét az is bizonyítja, hogy ez alatt az idő alatt 102 nyelvre fordították le, és évente egymillió példány talál belőle gazdára. A varázslatos történet írója, Antoine de Saint Exupéry száz évvel ezelőtt, 1900. június 29-én született. Franciaországban centenáriumi ünnepségeken tisztelegtek emléke előtt, a legparádésabb rendezvényeket természetesen szülővárosában, Lyonban tartották. Nem feledkezett meg Exupéry kerek születésnapjának megünnepléséről a pozsonyi Bibiana sem. A Bibiana munkatársai a- zonban úgy gondolták, a tavaszi és nyári „ünnepdömpingben” kicsit elveszne a rendezvényük, míg ősszel nagyobb figyelem irányulhat arra a két kiállításra, amellyel A kis herceg írójára emlékeznek. Gabriela Ga- valcinová, a Bibiana munkatársa „ikerkiállításnak” nevezte el a két bemutatót, amelyek közül az egyik A kis herceg nyomában, a másik pedig - Saint-Exupéry ugyancsak nagy szenvedélyére utalva - A repülés címet kapta. Azok számára, akik már jártak a Bibiana gyermek- és ifjúsági alkotóházban, nem lesz újdonság, hogy a két kiállítás ezúttal is az intézmény jól bevált - és a megnevezéséből is következő - hagyományait követi. Vágyis a gyerekeket nem csupán a passzív szemlélő szerepkörébe kényszeríti, hanem aktív résztvevővé avatja őket. A kis herceg nyomába Katarina Slivková szobrászművész segítségével eredhetnek a kicsik. Bejárhatják azokat a bolygókat, amelyekre a kis herceg is ellátogatott, találkozhatnak a könyvből jól ismert mesealakokkal. Az egyes bolygók „díszletei” nem egyetlen helyiségben, hanem külön kis termekben kaptak helyet, így még izgalmasabbá válik fokozatos felfedezésük. Minden terem tartogat valami meglepetést, valamit, ami nem csak nézni lehet, hanem használni is. Katarina Slivková installációja ötletdús, színpompás, felejthetetlen élményt ígér a látogatóknak. E kiállítás „ikerpárját” Ond- rej Slivka festőművész alkotta meg. A repülés, a levegő meghódításának történetéből kapnak a gyerekek ízelítőt különböző repülőmo- dellek, korabeli fényképek révén. Sőt, magát a repülést is kipróbálhatják - ha nem is igazi gépmadárra, de egy ,játékfiókára” felülhetnek. Hogyha valakinek mindez kevésnek tűnne, van még egy ajánlatunk: a kiállítások kísérőrendezvényeként a Bibiana, a Will Vinton Társaság és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria közös szervezésében december 19-ig minden kedden 10.30 órai kezdettel a galéria vetítőtermében A kis herceg című amerikai rajzfilmet láthatják a gyerekek (a belépés díjtalan). Remélhetőleg nemcsak a pozsonyi gyerekek jutnak el a Bibianába, hanem a főváros közelében lakók is, mert a november 26-ig látható kiállítás megér egy kirándulást. Ez már a Föld bolygó, a sivatag. (Mária Baloghová felvétele)
