Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-26 / 247. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. Gazdaság és fogyasztók f| A jövőben lényeges változások várhatók a jelenlegi lakástakarékossági rendszer állami hozzájárulása terén Leginkább az ÁLA segíthetne Az Állami Lakásfejlesztési Alap szolgálja a leghatékonyabban az új lakások építését. (Somogyi Tibor felvétele) TANÁCSADÓ A gyermekgondozásról P. E.: A gyermekem október­ben lesz másfél éves. Pénz­szűke miatt visszamentem a korábbi munkahelyemre, a gyermekemről az édesanyám gondoskodik. Most azonban különféle családi és munka­helyi problémák miatt úgy gondoltam, hogy az lenne a legjobb, ha a gyermekkel én foglalkoznék. Amikor a mun­kahelyemen a lehetőségekről érdeklődtem, azt tanácsolták, hogy adjak felmondást. A nővérem azonban úgy emlék­szik, hogy az Új Szóban olvas­ta, hogy ilyen esetekben fize- tetlen szabadság jár. Igaz ez? FEKETE MARIAN Nem fizetetten szabadságról van szó, mivel ezt a munkáltató ak­kor adja meg, ha akatja, ha a fi­zetetten szabadság megadása nem akadályozza tevékenységét. Ugyanakkor viszont a Munka Törvénykönyve 157. §-ának má­sodik bekezdése szerint „a mun­káltató az anya kérésére köteles gyermekgondozási szabadságot nyújtani neki, mégpedig a gyer­mek 3. életévének betöltéséig. Ezt a szabadságot abban a mér­tékben adják ki, amelyben az anya azt kéri, de rendszerint mindig legalább egy havi időszakra.” A gyermekgondozási szabadság idejére nem jár mun­kabér, táppénz vagy bármiféle más munkabér-megtérítés jel­legé juttatás. Ilyen értelemben tehát fizetetten szabadságról van szó. A gyermekgondozási és a fi­zetetten szabadságot azonban élesen elhatárolja egymástól az a körülmény, hogy a fizeteden sza­badságra nem keletkezik jog­igény, de a gyermekgondozási szabadságra bíróságon is perel­hető jogigény keletkezik, illetve ezzel kapcsolatban nem is kell bí­rósághoz fordulni. Elegendő az, ha bejelenti, hogy gyermekgon­dozási szabadságra megy. A Munka Törvénykönyve ugyanis, a gyermekgondozási szabadság­ról (ületve tükörfordításban: a további anyasági szabadságról) szóló rendelkezéstől függetlenül megállapítja, hogy a dolgozó az úgynevezett védelmi időben (így például akkor, amikor az alkal­mazott terhes vagy három éves­nél fiatalabb gyermekről gondos­kodik), nem kaphat felmondást. Ez a felmondási tilalom nem vo­natkozik a munkafegyelem meg­sértésével indokolt azonnali ha­tályú munkaviszony-megszünte­tésekre, ám ha ön írásban és utó­lag is bizonyíthatóan bejelenti, hogy az ún. további anyasági sza­badságot igénybe veszi, akkor a munkafegyelem megsértéséért sem kaphat felmondást. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Világszínvonalú lemezek Kassa. A Kelet-szlovákiai Vasmű részlegeként 1997-ben alakult VSZ U.S.Steel vegyes­vállalatnál az elmúlt hétvégén nagyszabású korszerűsítési munkálatok kezdődtek. A gép­park korszerűsítését a henge­relt acéllemezek gyártására szolgáló gépsorral kezdték, me­lyet 22 millió dolláros befekte­téssel alkalmassá tettek a jelen­leginél jóval vékonyabb, cso­magolásra használatos bádog­lemez gyártására. Jozef Marko, a cég szóvivője elmondta, hogy a 0,14 milliméter vékonyságú, világszínvonalú hengerelt pléh­lemez a nemzetközi piacon is megállja a helyét, (-juk) Új névvel is növekvő forgalom Pozsony. A COMSOFT Slovakia Kft. a cég tulajdonosváltását kö­vetően a napokban ibcs Slovakia Kft.-re változtatta nevét. A kft. öt éve alakult, amint a német Com- soft Gmbh. tanácsadó cég 100 százalékos leányvállalata. A szlo­vákiai képviseletet a SAP R/3 in­tegrált informácós rendszerek­hez nyújt tanácsadást. Ügyfeleik közt van a Globtel, a Transpetrol, a hadügyminisztérium és a pár­kányi papírgyár is. (mi) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. október 26-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró 43,501 Angol font Cseh korona Magyar forint (100) 16,568 ________ Német márka______22,242 1,252 Ol asz líra (1000) 22,466 75,503 Francia frank 6,632 Osztrák schilling 3,161 Japán jen (100) 48,423 Kanadai dollár 34,481 Lengyel zloty Spanyol peseta (100) 26,145 Svájci frank_________28,976 11 ,159 USA-dollár 52,367 Nincs döntés a cukor és az izoglükóz szabályozott áráról Már aláírta a szerződést Szlovákiában a lakás-taka­rékpénztárak már 8 éve kí­nálják a szolgáltatásaikat. Ez az elterjedt lakásfinanszí­rozási lehetőség valójában lakás célú takarékoskodás és hitelnyújtás egyben, ami a vissza nem térítendő állami támogatással egészül ki. En­nek a mértéke maximálisan 6 ezer koronát tesz ki. KÜRTI ISTVÁN A kormány elhatározta, s a parla­ment tegnap első olvasatban elfo­gadta, hogy jövőre csökkenti az ál­lami hozzájárulás arányát, mégpe­dig a jelenlegi 30%-ról 25%-ra, ami 4500 korona támogatást je­lentene ezután. Látszólag a módo­sítás károsítaná a lakosságot és gá­tolná a kormányprogram teljesíté­sét, de a látszat csalóka. Az állami lakástámogatás e formája nem ha­tékony, és a támogatás csökkenté­sének hátrányait ecsetelő érvelé­sek félrevezetőek. A tervezett ja­vaslat szerint az államkassza 900 millió koronát takarítana meg. A kérdés csupán az, hogy a legjobb megoldás lesz-e a megtakarított összeg átutalása a jelzáloghitelek támogatására. A lakástakarékossági rendszer ere­detileg Angliából származik, ám hozzánk Németországból jutott el 1992-ben. Azóta nagyon nép­szerűvé vált, és manapság minden ötödik lakos a lakás-takarékpénz­tár segítségével fedezi a lakását­alakítást, új lakásépítést, illetve la­kásvételt. A fejtett országokban a legelterjedtebb építkezési hitelfor­ma a jelzáloghitel és a lakástakaré­kosság csak kiegészítő eszköz. Ná­lunk az arány fordított - leggyako­ribb a lakástakarékossági kölcsön, kisebb mértékben használatos az Állami Lakásfejlesztési Alap (ALA) hitelforrása, és eddig elenyésző arányban alkalmazzák a lakosok a jelzáloghiteit. Az állami prémium csökkentésének fő oka nemcsak az állami költségvetés problémái, ha­nem a lakáscélra elkülönített pénzösszeg kis mértékű hatása az új lakások építésére, valamint a la­kás-takarékpénztárak kevésbé megfelelő feltételei a szomszédos országokhoz hasonlítva. Az elmúlt 8 évben a lakás-takarék­pénztárak több mint 50 milliárd koronát fordítottak a lakásépítés­re. Ebből 15 mid. koronát nyújtott az állam prémium formájában. 15 milliárd koronát nyújtott az állam prémi­um formájában. Ennek ellenére a felépített lakások száma lassú tempóban növeke­dett. A növekedés egyértelműen az ÁLA működésének köszönhető. Az ÁLA létezésének 4 éve alatt több mint 9 mid korona hitelt fo­lyósított. A jelzálogkölcsönök 1997 végétől vehetők fel és azóta általuk összesen 1 mid korona ér­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bős. Az elmúlt években Magyaror­szágon járva sokan irigykedtünk, látva a falvak informatikai hátrá­nyainak leküzdésére alakult tele- házakat. Ezek legnagyobb attrak­ciója, az internethez való hozzáfé­rés az ott lakók számára, a váro­sokhoz hasonló információszerzé­si tehetőséget jelent. Egy ilyen tehetőséget teremtett meg október elején a Jávorka Ágoston vezette Bősi Informatikai Társaság. Miután az önkormányzattól bérbe kapták a régi könytár helyiségét és kezdőtőkét is megszavaztak szá­mukra, megvalósíthatták másfél éves tervüket, egy számítógépterem kialakítását. Jelenleg öt gép áll a rendelkezésükre, amelyeken egy tékű hitelhez jutott a lakosság. Ha tanulmányozzuk, hogy müyen cé­lokra melyik pénzforrást vették leginkább igénybe, akkor kiderül, hogy a legtöbb új lakás az ÁLA se­gítségével épült, az átalakításokra legtöbben a lakás-takarékpénztá­rak kínálatát veszik igénybe, és a lakásvásárlásnál pedig leggyak­rabban a jelzáloghitellel fizetnek. Az állami prémium kis hatással van a befejezett lakások számára, ezért az állami támogatás csök­kentése jogos eljárás. A takarékos­kodók szempontjából nem jelente­ne lényeges változást ez a módosí­tás. A 6 év megtakarítás után 36 ezer korona helyett 27 ezer korona kapható majd prémium formájá­ban, ezért ez az összeg az új laká­sok árához képest (kb. 1 millió ko­rona) elenyésző. A szlovák piacon jelenleg 2 lakás­takarékpénztár működik, és ha­marosan a harmadik is elkezdi a működését. A lakástakarékosság nagy népszerűségét a masszív rek­lámkampánynak köszönheti. A la­kosság szemszögéből az állami prémium a legvonzóbb és ebből profitálnak a lakás-takarékpénztá­rak. Az 1998-1999-es időszakban lényegesen növekedett az ér­deklődés a lakás-takarékpénztá­rak szolgáltatásai iránt. Ez annak köszönhető, hogy ebben az idő­szakban az ALA nem intézett új kérvényeket. Ha valaki áthidaló kölcsönt vesz fel, akkor furcsán van meghatározva a kamatozás. Ilyen esetben nemcsak a pénzinté­zettől felvett kölcsön része kama­tozik, hanem az ügyfél megtakarí­tott pénze is része a felvett áthida­ló kölcsönnek és ez után szintén kamatot kell fizetni. Ezt az ellent­mondást keltett volna megszüntet­nie a mostani törvénymódosítás­nak, de a lakás-takarékpénztárak és a pénzügyminisztériumi képvi­selők tárgyalása után ez a paragra­fus meglepően kimaradt a kor­mikrohullámú vevőberendezés biz­tosít esti és hétvégi internetes hoz­záférést. A szakmai felügyeletet fa­lubeli, számítógéphez értő fiatal ön­kéntesek végzik. A gépeket is ma­guk építik, hogy a rendelkezésre ál­ló pénzből a tehető legtöbbet tudják kihozni. Azok számára, akik a szak­mai ismeretek hiányában nem él­hetnek az internet nyújtotta te­hetőséggel, vagy csak éppen a szá­mítógépek kezelését szeretnék meg­tanulni, tanfolyamokat szerveznek. Ennél azonban a bősi teleház sokkal többet nyújt, Jávorka Ágoston ab­ban bízik, hogy az interneten ke­resztül megszerzett információknak köszönhetően a helyi civil szerveze­tek is megkezdik a pályázást külön­féle alapítványi tehetőségek elnye­rése érdekében, (tuba) mányülésre beteijesztett javaslat­ból. Érdekes tenne ismerni azokat az érveket, amelyek megváltoztat­ták a minisztérium álláspontját, mivel nyilvánvaló, hogy az idáig alkalmazott módszer a takarékos­kodókat károsítja. Á lakástakaré­kosságnak hasznára válna, hogy ha mégis kibővítenék az „elve­szett” paragrafussal. Továbbá ér­Az ÁLA eddigi működése során több mint 18 ezer hitelt nyújtott. demes tenne foglalkozni azzal a gondolattal, hogy a negyedévente átutalandó állami prémium csak évente egy alkalommal tenne fo­lyósítva a pénzintézetek számlájá­ra, ahogy ez Csehországban és Ma­gyarországon is működik. Áz állami támogatás csökkentése a lakástakarékosságnál jó gondolat, de csak a megtakarított összeg ki­sebb részét keltene a jelzáloghitel támogatására fordítani. A megta­karítás túlnyomó részét az ÁLA-ba keltene irányítani. Az úgynevezett bonifikáció az állam által nyújtott jelzálog kamattámogatását jelenti. Az állami hozzájárulás növelése még nem jelenti a jelzáloghitelek könnyebb hozzáférhetőségét és az új lakások növekedését sem. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy milyen módon jut az állami támogatás az építkezőkhöz, megállapíthatjuk, hogy az állam így azokat támogat­ja, akik nincsenek nagyon rászo­rulva. A jelzáloghitel kérvé­nyezőjének olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, hogy képes te­gyen a hitelt törleszteni a bank ál­tal meghatározott kamatláb mel­lett, és a kérvény benyújtásakor lé­nyegtelen a jelzálog állami hozzá­járulásának mértéke. Vegyünk egy példát, amikor a bank 11,75% ka­mattal kínálja a jelzáloghiteit. A bank még további 3,5%-kal maga­sabb kamatozással kalkulálja a kli­ens hiteltörlesztő képességet. Te­hát valójában 15,25%-os kamato­zásújelzáloghitel törlesztésére kell futnia az érdeklődő bevételének. A 6%-os állami hozzájárulás csak ké­sőbb csökkenti a törlesztés össze­gét. Tehát ha valaki nem képes 15%-os hitelt törleszteni, akkor nem kaphatja meg egyáltalán a kölcsönt, ebből eredően az állami hozzájárulás tehetne akár 10% is, ez nem segít. A jövő évtől várható a jelzáloghitel kamattámogatásá­nak csökkentése a jelenlegi 6%-ról 5%-ra, ami az állami költségvetés­re kisebb terheket ró. Szükséges megjegyezni, hogy a bonifikáció nagysága az egész törlesztési időre érvényes, és lényegtelen, hogy a jövőben változik-e a támogatás aránya. Ha a lakástakarékoskodás­nál megtakarított összeget az ÁLA költségvetésébe csoportosítanák, akkor a végeredmény, vagyis az új lakások száma lényegesen növe­kedne. Persze ott is szükséges len­nének bizonyos változtatások. Az ÁLA egész eddigi működése során több mint 18 ezer hitelt nyújtott, konkrétan 9,3 mid koronát fordí­tott 17 ezer új lakás felépítésére. Ez a pénzforrás 97%-ban új lakások építését szolgálta, és ilyen módon nem tenne probléma teljesíteni a kormányprogram lakásépítésre vo­natkozó terveit. A megígért lakáso­kat csak akkor tehet felépíteni, ha az állami költségvetésből elkülöní­tett pénz úgy tesz kihasználva, hogy a tehető legtöbb lakást lehes­sen a segítségével felépíteni. És ezt csakis az ALA által tehet elérni. Az 1996-os évben is megkísérelték csökkenteni az állami prémiumot a lakástakarékossági rendszernél, de végül nem hagyták jóvá. A lakásfej­lesztés hasznára vált volna, ha már akkor sor került volna rá. A szerző lakáspolitikai szakértő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Állami Piacszabályozá­si Alap (ÁPA) már aláírta a szerződéseket 170 ezer tonna takar­mánybúza és 109 ezer tonna takar­mányárpa behozatalára - nyilatkoz­ta Jaromír Kosin, az ÁPA elnöke. Szlovákiába összesen 275 ezer ton­na takarmánybúzát és 207 500 ton­na takarmányárpát kéne behozni. A takarmánybúza átlagára tonnán­ként 103,5, a búza ára pedig 107 dollár körüli. Kosin szerint ugyan­akkor november végéig nem tervez­nek versenypályázatot hirdetni ku­korica behozatalára, még ha az előrejelzések bizonyos mennyiségű kukorica behozatalát szükségesnek is tartottak. A kormány 82 ezer ton­nányi kukorica vámmentes behoza­talát engedélyezte, ami a behozatali vámpótlék alól is fel van szabadítva. A behozott és a hazai gabona közti árkülönbséget dotációkkal egyenlí­tik ki, amire 800 millió koronát for­dítanak. Ez azonban csak az ÁPA és az állattartók számára behozott ga­bonára érvényes. Az élelmiszeripari búza termelői kvótáját 600 ezer tonnában szabták meg, az erre meghatározott tonnánkénti mini­málár 4200 korona tesz, hozzáa- dottérték-adó, valamint a szállítási és tárolási költségek nélkül. 2001 szeptember elsejétől 2002 június 30-ig minden hónapban közzéte­szik a tárolással megnőtt árat, ami havonta 40 koronás drágulást je­lent tonnánként. Az államüag ga­rantált ár az intervenciós felvásár­lásra 3500 korona tesz tonnánként. Az ÁPA döntött a tejárak meghatá­rozásának módjáról is. A jövő év­ben eszerint a jelenlegi kötött árról minimálárra térnek át. A tej kötött ára jelenleg 8,45 korona. Jövőre a 903 millió literes kvóta mellett a minimálár 8,70 korona tesz literen­ként. Egyelőre nincs döntés a cukor és az izoglükóz szabályozott áráról, ezek esetében Kosin szerint további tárgyalásokra tesz szükség a felvá­sárlókkal. (mi) A Bősi Informatikai Társaság az önkormányzat hathatós segítségével teleházat létesített a községben Mindenki számítógépe Jávorka Ágoston, a Bősi Informatikai Társaság vezetője. (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom