Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-26 / 247. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér / ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 26. KOMMENTÁR Asszisztens kerestetik TUBA LAJOS Idén a szokásosnál egy hónappal korábban került a parlament elé a jövő évi állami költségvetési javaslat, ami hosszú vitát sejtet. Egyelőre az első körben tartunk, amikor mindenki valamelyik kiadási tétel nö­velését kéri. Igazi politikusi terep ez, hiszen ki válaszolná azt egy hoz­zá forduló választónak, hogy most nem lehet. A helyzet azonban ha­marosan megváltozhat, ha elfogadják a pénzügyminiszter javaslatát, az ilyen beadványokhoz azt is mellékelni kell, hogy akkor kinek a költségvetési tételét csökkentsék a kért összeggel. A politikus tehát többé nem lenne Mikulás, nyíltan kellene vállalnia azt is, hogy miatta valaki számára csökkentik a dotációt. A játék így sokkal komolyabbá válna, hiszen jövőre is nagyon szűkös költségvetés készül, sok szomorú intézkedéssel. A szűrőn elsőként a lakástakarék állami prémiuma és a betegbiztosítási járulék növelése akadt fenn. De hajói figyelünk, az elkövetkező napokban még né­hányszor meghökkenhetünk, milyen meglepetéseket épített be szá­munkra a kormány, amikor október elején három nap alatt húszmilli­árd koronával feljavította a költségvetés mérlegét. Csak érdekesség­ként két tétel: a jól keresők számára radikálisan emelik a társadalom- biztosítási elvonásokat, és nem vezetik be a minden gyereknek családi pótlékot megoldást. Ráadásul még csak a vita elején tartunk, ha to­vábbra is naponta derülnek ki ilyen kaliberű meglepetések, szükség lesz egy kis önuralomra, hogy a népszavazás idején otthon marad­junk. Egy tehát biztos: a reformokra egyre képtelenebb kormány to­vábbra is megnyomja a tollát, ha a lakosság terhelése kerül napirend­re. Sőt, a legújabb hírek szerint a polititikusok egy esetben nem érzik úgy, hogy szegény az eklézsia: ha a saját kényelmükről van szó. Hiába vártuk például, hogy az új többség leállítja a parlament mellet a Vár­hegy gránitjában épülő sétálóalagút építését. Most pedig azt tervezik, hogy havi huszonhatezer koronás fizetésű asszisztensekkel ajándé­kozzák meg magukat. Valaki gyorsan ki is számolta, hogy ez évente százmillió koronás többletkiadást jelent. Kíváncsiak leszünk, mit is fa­ragnak le ennek érdekében, ha közben elfogadják a pénzügyminiszter javaslatát. Az biztos, hogy odaadóbban keresik majd a rejtett tartalé­kokat, mint mondjuk a családi pótlék esetében. JEGYZET Kapuzárás Szliácson PÉTERFI SZONYA November végétől január köze­péig felfüggeszti szolgáltatásait a szliácsi gyógyfürdő. Ha a beuta­lókat kiadó szociális biztosító úgy dönt, akkor az utókezelésre szo­ruló szívbetegeket valahol má­sutt kezelik. Vagy nem. A szliácsi kapuzárás oka: pénzhiány. A pénzhiány okozója: Viliam So- bona társtulajdonos, aki úgy sá­fárkodott a vagyonnal, mintha kizárólag az övé volna. Tehette, hiszen hű alattvalóként - HZDS- esként - előbb az egészségügy­ben szerzett tapasztalatokat. Az érsekújvári kórház dolgozói tud­ják a legjobban, mi mindenre ve­temedett - persze, a saját hasz­nára. Azután egészségügyi mi­niszteri bársonyszéket és vérsze­met kapott. Az egészségügyi dol­gozók tudják a legjobban, hogy tárcavezetőként nem a fehérkö­penyesek, hanem a saját szűk ba­ráti köre érdekeit védte. Az ág­azatban káosz uralkodott, dönté­sei tönkretették azt is, ami az egészségügyben úgy-ahogy működött. Sokan elfelejtették már, hogy nevéhez fűződik egy óriási, az állam számára előnyte­len kölcsön, amit még sokáig nyögünk. Valamennyien, hiszen a mi adónkból kell visszafizetni, de akadnak, akik megszedték magukat. Talán hangsúlyoznom sem kell, melyik mozgalom híve­iről van szó. A miniszteri székből távozni kényszerülő Vüiam So- bona előbb a pöstyéni fürdőben talált megfelelő munkahelyet, majd a HZDS rábízta a szliácsi fürdőt. Az alkalmazottak (felte­hetőleg nem önszántukból) a ve­zérigazgatót tulajdonos úrnak kezdték szólítani, és a kezeitek­kel együtt látniuk kellett sáfárko­dását. Mindenki tudta, hogy au­tókat vásárolt, és ha kedve tartot­ta, a sétányokon száguldott a te­repjáróval, de azt is, hogy évente többször költséges külföldi uta­kon, szafarivadászatokon is részt vett. A fürdő társtulajdonosaként több HZDS-est üdültetett, akik természetesnek tartották, hogy nem fizetnek. És ő sem fizette a kölcsönöket. Sem az 1996-1999 között felvett 30,324 millió koro­nát, sem a késedelmi kamatot, amely ma meghaladja a 10,6 mil­liót. Egy biztos, bármennyire költséges életmódot folytatott is, ennyi pénzt nem költhetett el. Lehet, hogy rendes párttagként a mozgalom számlájára is juttatott némi zsozsót? Netán a Meciar- panzióra adakozott?! Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály - tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, • 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Azért jöttünk önökhöz, mert a Marson diszkriminálják a kétszeműeket (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ LIDOyÉ NOyiNY Idén már több mint 600 szlovákiai roma folyamodott menedékjogért a cseh hivatalokhoz, míg az elmúlt hat évben mindössze 49 hasonló esetet regisztráltak. A kérvényezők többsége fiatal, többgyermekes csa­lád, főbb okként a gazdasági hely­zetet, a romák körében csaknem 100 százalékos munkanélküliséget, a diszkriminációt és a szkinhedek támadásait jelölik meg. A lap sze­rint az exodusnak más oka is van. A romáknak idén kellett volna meg­kezdeniük a három évvel ezelőtti áradások okozta károk helyreállítá­sára kapott kölcsönök visszafizeté­sét. Legtöbbjüknek azonban nincs pénze. Jana Garajová, a szlovák kormány romaügyi biztosi irodájá­nak munkatársa elmondta, a romá­kat gyakran az uzsorások kénysze­rítik arra, hogy elhagyják otthonu­kat. Az ügyet már a rendőrség vizs­gálja. Eddig egy szlovákiai állam­polgár sem kapott menedékjogot. A menekülteknek csekély esélyük van beadványuk pozitív elbírálására. A reformgyorsítás terén Németország is konkrétabb és egységesebb fellépést kíván Szlovákiától Minél közelebb, annál rosszabb Schröder kancellár pozsonyi látogatása során diplomáciai nyelven ugyan, de szinte kate­gorikusanjelentette ki, hogy Szlovákia a németektől csak akkor számíthat EU-tagfelvé- telre és NATO-tagságra, ha az ország politikai irányvonala nem változik, és Dzurinda kormánya képes lesz végig­vinni a reformokat, rendes megbízatási időszakon belül. BUCHLOVICS PÉTER Ez azt jelenti, Németország nagyon nem szeretné, ha a kormánykoalíció burkoltan ugyan, de már az előre­hozott választásokban gondolkod­na, sőt a reformgyorsítás terén konkrétabb és egységesebb fellépést kíván. Ehhez képest minél közelebb vagyunk a referendumhoz, annál ellenkezőbb folyamat körvonalazó­dásának lehetünk tanúi. Mint az a múlt hét végén kiderült, a kormány elbaltázta a külföldi befektetők mi­hamarabbi letelepedését, eredetileg ugyanis tízéves adósságszünetet ígért nekik, de jövő januártól csak ötéves kedvezményt nyújt számuk­ra. Naná, hogy inkább Csehország­ban és Magyarországon fektetnek be, ahol ezt a lehetőséget már meg­kapták. Mára az is kiderült, a kor­mány szeptember végén titkosan úgy döntött, hogy tartalékalapjából 2,6 millió dollárt fizet ki annak a közvetítő cégnek, amely az orosz adósságállomány részeként abszo­lút korszerűtlen MIG-27-esekkel szúrta ki a szlovák hadsereg szemét. Bár a Pavol Kanis vezette hadügy­minisztérium még tehetne jogi lé­péseket ez ügyben, nincs politikai akarat a tékozlás megállítására. Az SDL-ben úgy tűnik, másra sincs: a közalkalmozotti törvény korsze­rűsítését Peter Magvasi miniszter még mindig gátolja, a párt kong­resszusán pedig ismét Jozef Mi- gasék klikkje győzött a reform­erőkkel szemben. A KDH-ban bekö­vetkezett változások is azt jelzik, a kereszténydemokraták szintén a haszonelvűséget részesítik előny­ben: a megválasztott új elnök, Pa­vol Hrusovsky, minél szélesebb sza­Ez az egész káosz még mindig Meciarnak ked­vez a leginkább. vazóbázist akar, Ján Figel’ pedig nyugatiasabb kereszténydemokrá­ciát és elviekben tisztább profilt, de ez még a jövő kérdése. Frantisek Miklosko pedig szinte magányos hang a maga „inkább legyünk ki­csik, de világnézetben, értékekben, stílusban határozottabbak” jellegű véleményével. A reformértelmiség pülanatnyüag tehát a KDH-ban is gyengült, hiába próbálta ezt Ján Camogursky a maga lemondásával megakadályozni. Mikulás Dzurin­da pártja, az SDKÚ eredetileg azért jött létre, mert a miniszterelnök roppant szűknek érezte saját moz­gásterét, mind az SDK-ban, mind pedig a KDH-ban (Dzurindának egyre kínosabbá vált Camogursky szürke eminenciássága), ehhez ké­pest megmosolyogtató volt a kor­mányfő legutóbbi nyilatkozata, az SDKÚ és a KDH jövendő fényes együttműködéséről. Az SOP-t szin­tén hidegen hagyja a saját profilja, gyűjtőpárttá válnának bármi áron. Az LDÜ pedig a mai napig nem tud­ja, hogy szocialista legyen-e avagy liberális, esetleg mindkettő. A szo­ciáldemokraták is inkább a balol­dallal kokettálnak, viszont többek­kel is üzletelnek koalíción belül. És ez az egész káosz még mindig Meciarnak kedvez a leginkább. Schüssel és Zeman önmaga népszerűségének a növelésére lovagolta meg két kis nemzet nacionalista gőgjét Színjátékok és érdekharcok Temelín körül SZILVÁSSY JÓZSEF Ma még talán senki sem tudja, vég­leg megszűntek-e a tiltakozások a temelíni atomerőmű üzembe he­lyezése ellen, vagy csupán jövő kedd estig, vagyis a cseh és az oszt­rák államfő brünni személyes talál­kozójának a végéig tart-e a néhány napja beállt csend. Távol áll tőlem, hogy műszaki antitálentumként be­leüssem az orrom a Ceské Budejo- vicéhez közeli atomerőmű bizton­sága körül fellángolt szakmai viták­ba. Úgy érzem azonban, hogy az el­múlt napokig tartó éktelen hangza­varnak, a cseh-osztrák politikai szócsatáknak az elfogulatlan ér­deklődő számára is sok érdekes ta­nulsága van. Az első mindenkép­pen az, hogy a viták gyökere tulaj­donképpen a Husák-rezsim idejéig nyúlik vissza, amikor - ma már leg­feljebb csak sejtem lehet, milyen szándékból - a német és az osztrák határ közelében kezdték építeni a dukovanyi, a temelíni és a Jaslovs- ké Bohunice-i, Magyarország szom­szédságában pedig a mohi ato­merőművet. Méghozzá orosz ter­vek alapján. Cseppet sem nyugtatta meg főleg az osztrákokat, hogy Mo­hiban utólag főleg német és francia biztonsági berendezéseket szerel­tek fel, Temelínben pedig a leges­legkorszerűbbnek kikiáltott ameri­kaiakat. Erre mondta az egyik oszt­rák szakember, képzeljük csak el, miként működne az elavult tervek alapján gyártott és ósdi motorral pöfögő Zsiguli, ha néhány korszerű Ford-alkatrésszel foltoznák össze. Hagyjuk azonban a szakmai kérdé­seket. Számomra sokkal érdeke­sebb az, hogy az osztrákok nem emelték fel a szavukat például a szlovéniai atomerőmű üzembe he­lyezésekor, amely szintén nincs messze Ausztriától, és a mostani­hoz képest jóval szelídebb hangne­met ütöttek meg a Dzurinda-kabi- nettel szemben is, amely a bécsi kö­vetelés ellenére néhány évvel mégis csak kitolta a Jaslovké Bohunice-i atomerőmű leállításának időpont­ját. Úgy vélem, igazuk van azok­nak, akik azt állítják, hogy az oszt­rákokat elsősorban a cseh kor­mányfő arrogáns magatartása her­gelte fel, aki hetekig nem válaszolt Wolfgang Schüssel személyes talál­kozót és az atomerőmű beindításá­nak elhalasztását kérő levelére. Ez Zeman merőben udvari­atlanul viselkedett Schüssellel szemben. pedig a mai diplomáciában, külö­nösen a szomszédos országok kö­zött merőben udvariadan magatar­tás. Zeman nyilván kész helyzet elé akarta állítani osztrák partnerét, s csak akkor óhajtott vele tárgyaló- asztalhoz ülni, ha Temelín már működik. A szereposztás azonban az osztrák tiltakozók határzárlatá­val drámaian megfordult, hiszen ekkor már a cseh kormány kért sürgős fellépést és találkozót szer­vezett, mire az osztrák miniszterel­nök mosta a kezeit, mondván, hogy a tünető polgárok ellen semmit sem tehet, holott ugyebár az osztrák rendőrség engedélyezte a határblo­kádot. Tulajdonképpen mindkét politikus önmaga népszerűségének a növelésére lovagolta meg két kis nemzet nacionalista gőgjét, és használta ki az újabb cseh-osztrák politikai konfliktust, amely akkor lobbant fel, amikor az osztrákok kö­vetelték a benesi dekrétumok ér­vénytelenítését, s a Haider színrelé­pésével kapcsolatos, a magyar és a szlovák magatartásnál jóval kemé­nyebb cseh álláspont ismeretében mélyült el. Ilyen feszült viszony közepette olaj volt a tűzre, hogy Schüssel az atomenergia elleni ren- dítheteden harcosként, Zeman pe­dig a Csehország szinte száztíz szá­zalékos szuverenitását védő politi­kus szerepében hangoskodott. Ér­demes lesz nyomon követni, vajon Brünnberi, nyilván brüsszeli intésre is, miként próbálnak kimászni - ter­mészetesen győztesnek kikiáltva magukat - a részben önmaguk ásta kelepcéből. Mert Schüsselt a bécsi törvényhozás tulajdonképpen arra kötelezte, hogy ne egyezzen bele Temelín végleges működtetésébe. Zeman viszont semmiképpen sem hagyhatja - igaz, nem is akaija - fi­gyelmen kívül azt a tényt, hogy a határzárlat miatt felháborodott és megalázott cseheknek immár több mint hetven százaléka támogatja ezt az atomerőművet, amely egye­sek szemében a Morván túl már- már olyan nemzeti jelképpé terebé­lyesedett, mint sok mélyszlovák szemléletében Bős. Fölöttébb tanulságos a cseh lapok­ban kibontakozó szakmai vita ar­ról, hogy miért kellett az adófi­zetők pénzéből immár 96 milliárd cseh koronát fordítani Temelínre, amikor a hazai energiaszükséglet nem emelkedik drámai módon, s az ország olcsón jutna behozatal­hoz, ha éppen szüksége lenne rá. Minden bizonnyal főleg azok a cseh állami nagyvállalatok állnak a háttérben, amelyek tíz éven keresz­tül nagy és biztos megrendelések­hez jutottak. Temelínt ezenkívül egyfajta referenciának is tartották tervezett keleti nyomulásukhoz, ugyanis a posztkommunista orszá­gokban tizenegy, a temelínihez ha­sonló, WER típusú atomerőmű működik, ezeknek a javítására és elengedhetetlen korszerűsítésére évente összesen legalább egymilli- árd dollárt kellene fordítani. Ha a cseh nagyvállalatok legalább a munkálatok egynegyedét megka­parintanák, akkor évente 10-14 milliárd cseh koronás megrende­lést szerezhetnének. A cseh és a szlovák atomlobbi egyébként nem mondott le a mohi atomerőmű har­madik és negyedik blokkjának fel­építéséről sem. Ők tulajdonképpen örömmel fogadják a további gázá­remelésekkel kapcsolatos világpia­ci és várható szlovákiai híreket, mert ezek a tények szerintük az ő esélyeiket növelik, és az atomener­giával szembeni fenntartásokat csökkentik a lehetséges magánbe­fektetők között is: A dél-csehorszá­gi atomerőmű körüli tiltakozások valójában tehát elsősorban politi­kai színjátékok és milliárdos ha­szonért vívott érdekharcok, ame­lyeknek csak mellékszereplői a környzetvédők, akik között ugyan­csak akadnak magamutogatók és notórius balhékeresők, ám a több­ségük őszinte aggodalmában. Til­takozásaik őszinteségében nincs okunk kételkedni. A szerző a Csallóköz lapigazga­tója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom