Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-25 / 246. szám, szerda
Nagyszünet ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 25. A legtöbb idős ember jobban emlékezik,fiatalságának éveire, mint életének későbbi eseményeire. Az emlékezetben egyes korszakok kiemelkednek, míg mások elmosódnak A memória megfejtésre váró rejtélyei ÖSSZEÁLLÍTÁS emlékezet kutatása olyan tényezőket tár fel, amelyek rögzítik, megmásítják és néha ki is törlik az ember önéletrajzának egyes képeit. Ma a tudomány sokkal pontosabban tudja azt, hogy az emlékezet mely részei a leghűségesebbek és melyek „árulják el” küldetésüket. Ezekből az ismeretekből a tudósok jobban megközelíthetik azokat a forrásokat, amelyekből kialakul az ember múltjának szövevénye. „A legtöbben meglepődnének, ha ismernék, milyen változékony az emlékezetük, noha nagyon biztosaira memóriájukban” - állapította még David C. Rubin, az Egyesült Államokban levő duke-i egyetem pszichológusa. Kutatásai bebizonyították, hogy a legtöbb középkorú és idős ember például jobban emlékezik fiatalságának és korai felnőttségének éveire, mint életének későbbi eseményeire. Hajlamosak vagyunk életünk azon eseményeit elfelejteni, amelyek nem egyeznek gondolataink jelenlegi képeivel. Ezt bizonyítja 310 olyan férfi és nő életének felmérése, aki gyermekkorát állami intézetben töltötte. A tudósok harmincéves korukig figyelték őket, és megállapították, hogy akiknek felnőtt korukban nem volt problémájuk, azok kevesebb gyermekkori kellemetlenségre emlékeznek, mint azok, akiknek felnőtten érzelmi problémáik voltak. Az első csoportba tartozók elfelejtették a család jólétét vagy azt, hogy kik viselték a gondjukat. Mi volt kellemes? „Most, hogy nehéz gyerekkoruk után felnőttek, szívesen tekintenek vissza, és úgy tűnik nekik, hogy mindig a jelenlegi helyzetben éltek” - állítja Lee Robbins szociológus, a Saint Louis-i Washington Egyetem pszichiátriai osztályáról. Az emlékezet eltérései mindkét irányban hatnak. Egy jelenlegi kel- lemedenség előidézheti, hogy az ember életének egy bizonyos eseményére emlékezzék. Megállapították például: az artrózisban (azaz: nem gyulladásos ízületi betegségben) szenvedőknek hamarabb eszükbe jutott, hogy szüleik is ebben a betegségben szenvedtek, mint azoknak a testvéreiknek, akik egészségesek voltak. Hasonló eredményre jutott Gordon Bowers is a Stanford Egyetemen. Megállapította, hogy a depresszióban szenvedők könnyebben jegyzik meg a szomorú eseményeket, mint a boldog emberek. Az utóbbiak viszont életük kellemes eseményeire emlékeznek jobban. A gyermekkor egyes érzelmi eseményeit ugyanazon család tagjai teljesen ellentétesen jegyzik meg. Dr. Robbins összehasonlította alkoholizmusból és depresszióból kigyógyítottak emlékeit testvéreik emlékeivel. A vizsgált személyek között nem volt négy évnél nagyobb korkülönbség. A testvérek 71 százalékának válasza megegyezett olyan esetekben, amikor a kérdések arra vonatkoztak, hogy a család költözködött-e, vagy nézeteltérés esetén kiabáltak-e egymásra a szülők. Amikor azonban megkérdezték, hogy milyen gyakran fordult ez elő, a válaszoknak csupán 47 százaléka egyezett. Ha valamiről ítéletet kellett mondani, a válaszoknak csak 29 százaléka volt azonos. E felfedezéseknek a psziHajlamosak vagyunk életünk azon eseményeit elfelejteni, amelyek nem egyeznek gondolataink jelenlegi képeivel. choterápiában van jelentőségük, ahol gyakran használják fel a páciens visszaemlékezéseit. Mit jegyzünk meg könnyen? „A klinikai orvosok főleg arra támaszkodnak, hogy az emberek képesek múltjukról beszélni. A válaszokat azonban gyakran deformálja a jelenlegi helyzetükről vallott nézetük” - állapítja meg dr. Robbins. A legtöbb emlékezetváltozásnak nincs komolyabb jelentősége, de klinikailag fontos. Freud az emlékezet eltéréseit és kihagyásait a legnagyobb személyi konfliktusok kulcsának tekintette. A pszichoanalitikus igyekszik áthatolni a tényekkel eltakaró emlékeken, a hamis emlékeken, amelyek elrejtik a fájó igazságot. Az emlékezetben egyes korszakok kiemelkednek, míg mások elmosódnak. Úgy látszik, hogy köny- nyebb megjegyezni olyan emlékeket, amelyek az ember életének pontosan meghatározott eseményeihez kapcsolódnak. Például: születési dátumhoz, házassághoz, munkához, gyerekhez. És ez nem azért van így,.mert 40-55 év között az élet unalmasabb, mint 20-35 éves korban, hanem azért mert akkor az emlékezés példái sokkal stabilabbak és ezért köny- nyebben megjegyezhetek. Mire nem emlékszünk? Az életben egyetlen olyan korszak van, amelyre senki sem emlékszik: a négyéves kor előtti idő. Ma egyes tudósok úgy gondolják, hogy ez azért van így, mert például a nyelvtanuláshoz szükséges memória akkor még nem érett. A korai gyermekkori emlékek lényegéről speciális kutatások folynak. Freud egyik tanítványa, Alfred Adler szerint az ember legrégibb emléke elárulja teljes pszichológiai viselkedését az életben. A kutatások bebizonyították, hogy azok a diákok, akik a kétségek és az útkeresés időszakában elérték a legteljesebb pszichiátriai érettséget, emlékeztek a nehézségekkel kapcsolatos régi eseményekre. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik még keresték az utat pszichikai érettségükhöz. De azoknál a diákoknál, akik anélkül vették át szüleik értékítéleteit, hogy maguk keresték volna a saját egyéniségüket, a legrégibb emlékek csak a szülőktől való függőségre korlátozódtak. TESZT - TESZT - TESZT Kedveled a kockázatot, vagy inkább a kitaposott ösvényen jársz? ÖSSZEÁLLÍTÁS árt utat a járadanért el ne hagyd! Aki mer, az nyer! Te melyik közmondásnak adsz igazat? Ellenőrizheted véleményedet, továbbá a saját magadról alkotott kép helyességét, ha megoldod tesztünket! 1. Határoznod kell, hogy megmaradsz-e valamilyen régi, megszokott klubban, szakkörben, partiban, vagy újat keresel. Mennyi ideig tart, amíg a kérdést el nem döntőd? a) Hetekig vagy hónapokig. 1 b) A dolog sürgősségétől függ 3 c) Csupán addig, amíg informálódom az új helyről 5 2. El tudod-e képzelni az életed egy másik országban? a) Miért ne? 5 b) Sohasem jutna az eszembe? 1 c) Talán csak akkor, ha valamilyen szuperajánlatot kapnék 3 3. Hogyan fektetnél be nagyobb összegű készpénzt? a) Takarékbetétkönyvön helyezném el 0 b) Új vállalkozásba fektetném 5 c) Részvényeket vagy kötvényeket vennék 2 4. Balsiker ért. Kit hibáztatsz ezért? a) Senkit. Egyszerűen nem volt szerencsém 4 b) Csak magamat 1 c) A körülményeket 2 5. Jövendő hivatásodban mit tartasz a legfontosabbnak? a) A sikert 5 b) A munka szerezte örömet 3 c) A biztonságot 1 6. Kötöttél-e valamilyen forma biztosítást? a) Nem 5 b) Csak a legfontosabbat 3 c) Minden elképzelhető formát kötöttem 1 7. Hosszabb időn át tartó kapcsolatod hirtelen olyan változáson megy át, amelyet Te képtelen vagy elviselni. Fontolóra veszed az esetleges szakítást? a) Képtelen lennék rá 0 b) Valószínűleg 2 c) Arra gondolnék, hogy újra kell kezdenem 4 8. Mi a véleményed a hegymászásról, a toronyugrásról, a sárkányrepülésről, a búvárkodásról? a) Elbűvölnek! 3 b) Ha csak rájuk gondolok, kiráz a hideg 1 c) Bárcsak közülük egy sportot is űzhetnék! 5 9. Hogyan töltenéd szíved szerint a szabadságod? a) Jól szervezett társasutazással 1 b) Lakókocsis utazással 3 c) Autóstoppal, távoli országokban 5 ÉRTÉKELÉS 12 pontig Mindennél többre tartod a biztonságot. Minden, ami előre nem látszik célravezetőnek, ami nem zár ki eleve minden kudarcot, csalódást - kétes Neked. Félős, tartózkodó lényed nagyon szenvedne, ha történetesen úgy adódna, hogy vállalnod kellene valamiféle kockázatot. 13-29 pont Bár ismered a közmondást (aki mer, az nyer!) azzal is tisztában vagy, hogy senkinek sem hullik az ölébe a szerencse. Gyakran elvész a kockázat öröme a megfontolás miatt! Ezt előnyösen is felhasználhatod, hiszen értelmed megvéd a korlátlan bizalomtól és megfontoltságod nem engedi, hogy elhamarkodottan cselekedj. 30-43 pont Jó adag önbizalom, sok optimizmus, a kockáztatás öröme jellemez. A kényelemszeretetet nem ismered, ha gyors elhatározásról van szó. Gyakran fejjel rohansz a falnak. Ha valami nem sikerül, akkor nem emészted magad szemrehányásokkal, továbbra is ugyanúgy vállalod a kockázatot, mint korábban. Ha viszont gyakran vallasz kudarcot, akkor nem árt, ha elgondolkodsz azon: nem téveszted-e össze a rizikó örömét a vétkes könnyelműséggel? Archív felvételek nagy.jZ Cin fi A mellékletet szerkesztette: Malik Éva Levélcím: Nagyszünet, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310
