Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-24 / 245. szám, kedd
15 ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 24. TÉMA: AZ ENSZ NAPJA Éppen ötvenöt évvel ezelőtt, 1945. október 24-én alakult meg New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete * Világszervezet a békéért Az Egyesült Nemzetek Szervezete 55 évvel ezelőtt, 1945. október 24-én jött létre. A második világháború után 51 ország kötelezte el magát a béke megőrzése mellett, ma a világ szinte valamennyi országa, szám szerint 189 tagja a világszervezetnek. ÖSSZEFOGLALÓ Akkorra a szereposztás is készen volt: a nagyhatalmak - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Franciaország és Kína - alkották a Biztonsági Tanács állandó testületét, hozzájuk kétévente más és más hat ország csatlakozott. (Ez a felállás 1965-ben változott: az öt állandó tag maradt, de a rotáló államok számát tízre növelték.) A szervezet fő céljai között szerepel a nemzetközi béke megőrzése. Amikor e'gy ország ENSZ-tagságért folyamodik, vállalja, hogy magáévá teszi az ENSZ céljait. A szervezet fő céljai között szerepel a nemzetközi béké és biztonság megőrzése, a nemzetek közötti baráti viszony kialakítása, együttműködés a nemzetközi konfliktusok megoldása és az emberi jogok terén, valamint az egyes országok lépéseinek harmonizálása. Az ENSZ tagországai természetesen megőrzik szuverenitásukat, hiszen a szervezet nem „világkormány”, törvényeket sem készít, „csak” a világbéke megőrzése a célja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő szervei közül a legtöbbnek az ENSZ New York-i központjában van a székhelye, ilyen például a Biztonsági Tanács vagy a Gazdasági és Szociális Tanács), egyedül a Nemzetközi Bíróság székhelye a hollandiai Hága. A Nemzetközi Bíróság az ENSZ legfontosabb jogi fóruma. 15 tagját a közgyűlés és a Biztonsági Tanács választja, az ő feladatuk, hogy igazságot tegyenek a szemben álló országok között. A részvétel a bírósági folyamatban nem kötelező, azonban, ha egy ország beleegyezik a döntéshozatalba, a bíróság határozata kötelező érvényű számára. Az ENSZ Közgyűlése minden évben szeptembertől decemberig tanácskozik. Ez amolyan „világparlament”, ahol valamennyi tagországot egy szavazat illet meg. És ha már a szavazásnál tartunk: a legfontosabb kérdésekben (miként a nemzeti parlamentek többségében is) kétharmados többség szükséges egy-egy javaslat elfogadásához. Ilyen téma lehet a nemzetközi béke és biztonság kérdése, az új tagok felvétele, az ENSZ költségvetése, stb. Egyéb kérdésekben a közgyűlés egyszerű többségi szavazással dönt. Az ENSZ New York-i székháza (Archív felvétel) Egy ENSZ-jelentés szerint sürgősen át kellene szervezni a békehadtesteket Fenn kell tartani a világbékét ÖSSZEFOGLALÓ A békefenntartó műveleteket koordináló iroda (Department for Peacekeeping Operations) jelenleg mindössze 32 tiszttel rendelkezik, az ő feladatuk a világban szétszórt 28 ezer ENSZ-katona irányítása. A világ negyven országában telepített hétezer rendőr munkáját a főhadiszálláson összesen kilenc rendőrtiszt koordinálja. 1999-ben a békefenntartási költségek másfél milliárd dollárra rúgtak, ez az ösz- szeg 2000-ben várhatóan 2,2 milliárd dollárra nő. A tagállamok jelenleg 2,4 milliárd dollárral tartoznak a békefenntartó irodának. Égy augusztus végéről származó ENSZ-jelentés szerint a világszervezetnek sürgősen át kell szerveznie békefenntartói erőit, illetve át kell gondolnia békefenntartási stratégiáját, hogy elkerülje az olyan kudarcokat, mint amilyenek a kilencvenes években érték. A legfontosabb javaslat lehetővé tenné a békefenntartó erők számára, hogy ne csak önvédelemre használják fegyvereiket - ahogy a jelenlegi szabályok diktálják -, hanem olyan esetekben is, amikor a polgári lakosságot fenyegeti veszély. Ugyanakkor a jelentésben az is szerepel, hogy a békefenntartás alapelvei továbbra sem változhatnak, azaz az ENSZ-missziónak a háborúzó felek beleegyezésére kell támaszkodnia, azokat egyenlően kell kezelnie, ü- letve csakis önvédelemre használhat fegyvert. Hozzánk legközelebb a volt Jugoszláviában kellett közbelépnie az ENSZ fegyveres erőinek. 1991-ben fegyerembargót rendelt el, 1992 és 1995 között pedig Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, majd Macedóniában védte a polgári lakosságot. Az 1995-ös daytoni békeszerződést követően négy ENSZ-misszió teljesített szolgálatot a térségben, közülük a legnagyobb Kelet-Szlavónia Horvátországhoz való reintegrációját segítette. 1999-ben a NATO bombázásai után ENSZ-fennhatóság alá került Koszovó. A Biztonsági Tanács eddig példa nélküli döntéshozói és végrehajtói hatalommal ruházta fel az ENSZ-különítményt. (ú, i-t) Bono és az aláírások Zenével az éhezőkért New York. A U2 frontembere, Bono az ENSZ millenniumi csúcs- értekezletére személyesen jutatta el azt a több, mint 21 millió aláírásból álló petíciót, amely a harmadik világ adósságainak elengedését kérvényezi. A történelem során ez volt a világ vezetőinek legnagyobb összejövetele. Bono kísérője, Olusegun Obasanjo nigériai elnök, a következőt mondta: „Ha elérnénk a célunkat, azzal egymil- liárd ember kaphatna második esélyt, egymilliárd olyan ember, aki kevesebb, mint napi egy dollárból él.” A napszemüvegét az ENSZ- ben is viselő rocker később a riportereknek nyilatkozva azt mondta: „Őrült dolog, hogy egy popsztárnak kell itt állnia. Ez valaki másnak lenne a dolga, valaki másnak, aki képzettebb, mint én. De tudják mit? Nekik nincs idejük rá. Nem rossz srácok azok ott Washingtonban, csak elfolgaltak.” A 40 éves énekes tagja a Jubilee 2000 elnevezésű szervezetnek, amely küzd az adósságok eltörléséért. A körülbelül 21,2 mülió aláírást a világ 155 országából szedték össze, és többek között közte van David Bowie, Muhammad Ali és a dalai láma kézjegye is. (MTI) Véget kell vetni az erőszaknak. Szobor az ENSZ-palota előtt. (Internet) Minden idők legnagyobb diplomáciai eseményére több, mint százötven ország vezetője volt hivatalos Millenniumi csúcstalálkozó New Yorkban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ •„Az eszközökkel már rendelkezünk, csak az akarat hiányzik a súlyos globális problémák megoldásához” - mondta Kofi Annan ENSZ-főtitkár szeptember 7-én New Yorkban, a világszervezet millenniumi csúcstalálkozójának előestéjén. A találkozóra, minden idők eddigi legnagyobb diplomáciai eseményére több, mint 150 ország vezetője volt hivatalos. A sajtó legélénkebb érdeklődése talán „az ősz szakállú öregembert”, Fidel Castro kubai államfőt övezte, aki az Egyesült Államok legádázabb külföldi ellenfelei közül lényegében egyedül jelent meg New Yorkban. A logikus okok miatt távollevők - például Szaddám Húszéin iraki és Szlobodan Milosevics (akkor még) jugoszláv elnök - mellett elvben nem lett volna teljesen indokolt Kim Dzsong II észak-koreai vezető távolmaradása, hiszen Washington és Phenjan viszonyában óvatos közeledés tapasztalható, még ha az eredmények egyelőre törékenyek és nagyon feltételesek is. Kim Dzsong II azonban személyesen mégsem utazott New Yorkba. Maga helyett elküldött ugyan egy delegációt, de az a frankfurti repülőtérről felháborodottan visz- szafordult, miután az American Airlines légitársaság biztonsági emberei - fittyet hányva a diplomáciai szokásoknak, hivatkozva ugyanakkor az amerikai hivatalos listákon „latorállamként” számon tartott országok polgáraival szemben előírt kötelező bánásmódra - beható testi motozásnak vetették alá őket, amely, mint közölték, „az intim testrészekre is kiterjedt”. A csúcs előtt hivatalosan lezárult az ENSZ-közgyűlés 54. évi ülésszaka, és megkezdődött az 55. ülésszak. Ezen a napon a csendes-óceáA sajtó legélénkebb érdeklődése Fidel Castro kubai államfőt övezte. ni Tuvalu Köztársaságot hivatalosan felvették az ENSZ tagállamai közé. A nagyterem plenáris ülésén minden jelen lévő király, elnök, kormányfő szót kapott, de elvben egyetlen beszéd sem tarthatott öt percnél tovább. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a XXI. században kívánatos szerepét vázolja fel az a közös nyilatkozat, amelyet a tanácskozás zárónapján fogadtak el. A terjedelmes dokumentum első fejezete összegzi az ENSZ-et vezérlő fő értékeket és elveket, a második a béke és biztonság, illetve a leszerelés kérdéseiről szól, a harmadik a nyomor felszámolását taglalja, a negyedik témája a környezetvédelem, az ötödik az emberi jogok, a demokrácia és a ,jó kormányzás” kérdéseit boncolgatja, a hatodik az elesettek védelmét emeli ki, a hetedik a különleges figyelmet igénylő Afrika problémába összpontosít, a nyolcadik pedig magának az ENSZ-nek a megerősítését tűzi ki célul. KRONOLÓGIA ENSZ-történet az első lépésektől 1941. június 12.: Churchill brit miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök Londonban aláírnak egy nyilatkozatot „az együttműködésről más szabad népekkel együtt, háborúban és békében.” Ez volt az ENSZ megalapítása felé tett első lépés. 1941. augusztus 14.: Roosevelt és Churchill kidolgozza és egy hajó feldélzetén aláírja a béke és biztonság megőrzését célzó, Atlanti Szerződés néven ismertté vált dokumentumot. 1942. január 1.: Huszonhat szövetséges nemzet képviselői washingtoni találkozójukon aláírják Az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, melyben először használják - Roosevelt elnök javaslatára - az „egyesült nemzetek” kifejezést. 1943. október 30.: A Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kína a Moszkvában aláírt nyilatkozatban sürgeti egy nemzetközi szervezet létrehozását, a béke és a biztonság megőrzéséért. Ezt a célt a december 1-jei teheráni konferencián újra megfogalmazzák. 1945. február 11.: Roosevelt, Churchill és Sztálin a Jaltai Konferencián együtt szorgalmazzák a nemzetközi szervezet létrehozását. 1945. április 25.: Ötven nemzet képviselői San Franciscóban egy konferencián megfogalmazzák az Alapokmány 111 fejezetét. 1945. október 24.: Az Alapokmány aláírásával létrejön az Egyesült Nemzetek Szervezete. 1946. január 10.: Londonban először ülésezik az ENSZ-közgyű- lés, január 17-én létrejön a Biztonsági Tanács. 1946. február 1.: A norvég Trygve Liét megválasztják az ENSZ el-' ső főtitkárává. 1947. október 24.: A közgyűlés október 24-ét az ENSZ napjává nyilvánítja. 1948 júniusa: Megalakul az ENSZ első megfigyelői missziója Palesztinában. 1948. december 10.: A közgyűlés elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1949. október 24.: Lerakják a New York i ENSZ Palota alapkövét. 1960 szeptembere: Tizenhat, függetlenségét kivívó afrikai állam felvételt nyer a világszervezetbe.(ez) Alapok, szervezetek is segítik az ENSZ munkáját UNICEF, UNESCO, WHO és a többiek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tizenöt ügynökség, szervezet és alap segíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének sokrétű munkáját. Közülük a legismertebbek az utóbbi hónapokban rengeteg tiltakozást kiváltó Világbank, illetve az Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyek anyagi és műszaki segítséggel látják el a fejlődő országokat. Az IMF 182 tagországa a nemzetközi pénzügyi együttműködést, az egyetemes gazdasági fejlődést tűzte zászlajára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a betegség- megelőzés, az egészségnevelés, a gyógyszerellátás és az immunológia területén nyújt segítséget a rászorulóknak. A WHO tevékenységéhez kapcsolódik az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), amely a világ 150 országában fejti ki tevékenységét, erőit a gyermekek egészségének megóvására, életkörülményeinek javítására összpontosítva. A világszervezet oktatási, tudományos és kulturális szervezete az UNESCO a mindenki számára hozzáférhető oktatást tűzte zászlajára, de foglalkozik a sajtó- szabadság, a kulturális és természeti világörökség megóvásával is. Az 1945-ben létrehozott Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezet (FAO) feladata az emberiség élelmezési és életkörülményeinek javítása, valamint a mezőgazdasági produktivitás növelése és a mező- gazdaságban dolgozók helyzeténekjavítása. 1962-től szinte egyfolytában az ENSZ kötelékében Kofi Annan, a főtitkár ÖSSZEFOGLALÓ Kofi Annan az ENSZ hetedik főtitkára, hivatali idejét 1997. január 1- én kezdte meg. Elődjei Boutros Boutros-Ghali, Javier Perez de Cuellar, Kurt Waldheim, U Thant, Dag Hammarskjöld és Trygve Lie voltak. Annan 1938-ban született a ghánai Kumasiban, ahol gazdaságtudományi tanulmányait is végezte. Az egyesült államokbeli Minnesotá- ban doktorált, de tanult Genfben és Massachusettsben is. ENSZ-beli tevékenységét 1962-ben kezdte meg, először az Egészségügyi Világszervezet genfi irodájában dolgozott. Azóta Addis Ábebában, Ismailiában, New Yorkban is az ENSZ kötelékében szolgált. 1990- ben, Kuvait Irak általi megszállását követően az akkori ENSZ-nagy- követ megbízásából az Irak által fogva tartott nyugati túszok kiszabadítását közvetítette. 1994-től főtitkárhelyettesként dolgozott a világszervezetben. A daytoni béke- szerződés után a volt Jugoszláviában felügyelte a folyamatot, melynek során Bosznia-Hercegovina az UNPROFOR-tól a NATO vezette IFOR felügyelete alá került. Kofi Annan nős, felesége Svédországból származik, három gyermekük van. (ú) A reformok elkötelezettje (Somogyi Tibor felvétele) Az oldalt írta és összeállította: Juhász László
