Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-23 / 244. szám, hétfő

n Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 23. Meghalt egy lengyel miniszter Krakkó. Elhunyt Franciszka Cegielska lengyel egészség- ügyi miniszter. A miniszter asszony hosszan tartó, súlyos betegség következtében halt meg. Cegielska 1999 márciusa óta töltötte be a miniszteri tisztséget. (MTI) Csetepaté a tüntetésen Dortmund. Több mint tízezer ember tüntetett a németorszá­gi Dortmundban a szélsőjobb- oldali erőszakhullám ellen. Az antifasiszta megmozdulással egy időben a „Nemzeti Ellen­állás” nevű szélsőjobboldali tömörülés hatszáz tagja is az utcára vonult. A két csoport tagjai között kisebb csetepaté alakult ki. (MTI) Haider a bővítésről Bécs. Jörg Haider az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bécsi nagygyűlésén kijelentette: „az Európai Unió keleti bővítése esetén azt akarjuk, hogy meg­kérdezzék a népet” (azaz nép­szavazást tartsanak a bővítés­ről). Kifejtette, semmi nem va­lósult meg abból, amit Auszt­ria EU-csatlakozásakor ígértek a népnek. (MTI) Haider népszavazásért kiált (Archívum) Francia kergemarhakór Evreux. A francia állatorvosi hatóságok szerint a Carrefour üzlethálózat 39 boltjába nem­rég olyan marhahús került a pultokra, amely feltehetőleg szivacsos agyvelősorvadással (BSE) fertőzött állatoktól szár­mazott. Egyes források szerint 500 kilogramm ilyen hús ke­rült a boltokba. (MTI) Görög-török ellentét Athén. Görögország szomba­ton azt követelte a NATO-tól, hogy haladéktalanul állítsa le az Egei-tengeren a török par­toknál zajló nagyszabású had­gyakorlatot, amelyről vissza is hívta saját légierejének egysé­geit. A követelés előzménye, hogy Törökország egyoldalú­an megtiltotta a manőverek­ben részt vevő görög katonai repülőgépeknek és hadihajók­nak a török területekre való behatolást, és kijelentette, ha erre sor kerül, ellenséges ak­cióknak fogja tekinteni azo­kat. (MTI) Fellőtték a Protont Moszkva. Tegnap Proton-K tí­pusú orosz hordozórakétával felbocsátottak egy amerikai távközlési műholdat a kazah­sztáni Bajkonurból. A Proton egy műholdat vitt magával és fellövése után pályára állította a Földtől mintegy 228 kilomé­teres magasságban. A műhold magán-előfizetők számára to­vábbít majd digitális formában audió- és televízióprogramo­kat az USA területére. (MTI) Ki fekszik le kinek? Az Arab Liga kairói ülése utáni sajtótájékoztató. (CTK/AP) Elítélte az Izrael által alkalmazott erőszakot az Arab Liga és az ENSZ-közgyűlés is Határozatok hétvégéje New York/Kairó/Jeruzsálem. Az ENSZ-közgyűlés a palesz­tin polgári lakosság elleni „túlzott erő használata” miatt elítélte Izraelt. A határozatot szombaton fogadták el New Yorkban 92 igen, 6 nem sza­vazattal és 46 tartózkodással. ÖSSZEFOGLALÓ A palesztin kezdeményezésre elfo­gadott állásfoglalás felszólította a feleket: haladéktalanul hajtsák vég­re az egyiptomi Sarm-es-Sejkben el­ért tűzszüneti megállapodást. A közgyűlési határozat támogatta egy az erőszak okait felderítő vizsgáló- bizottság létrehozását, amelyet az Egyesült Államok vezetne. A hatá­rozat kimondja: a megszállt palesz­tin területeken levő izraeli települé­sek, beleértve Jeruzsálemet is, tör­vényellenesek és akadályt jelente­nek a béke eléréséhez. Az állásfog­lalás támogatja az izraeli-palesztin béketárgyalások felújítására irányu­ló erőfeszítéseket és a két fél közötti végső békeszerződés mielőbbi meg­kötését. Izrael „teljesen egyoldalú­nak” minősítette és visszautasította az ENSZ határozatát. Az izraeli kül­ügyminisztérium azt is nehezmé­nyezte, hogy az ENSZ szemet hunyt két izraeli katona palesztin rendőri védelem alatt történt meglincselé- se, valamint egy zsidó szent hely meggyalázása és lerombolása felett. Az Izraellel való kapcsolatok meg­szakítására buzdító nyílt felhívás nélküli zárónyilatkozatot fogadtak el az arab csúcs résztvevői kétnapos tanácskozásuk után. A közlemény úgy fogalmazott, hogy az arabok megfontolhatják az Izraellel való kapcsolatok megszakítását. A csúcs felszólította az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát, hogy állítson fel egy nemzet­közi erőt a palesztinok védelmére. Kérte továbbá a BT-től, hogy a béke és a nemzetközi biztonság fenyege­téseként ítélje el az erőszakot a megszállt területeken, amelyért Iz­raelt teszi felelőssé. A nyilatkozat követeli egy nemzetközi vizsgálóbi­zottság létrehozását. Líbia képvise­lői azt mondták, csak szócséplés fo­lyik a kairói csúcson és még aznap elutaztak. Az izraeli kormányszóvi­vő az „értelem győzelmeként” érté­kelte a csúcsértekezlet döntését. A palesztinok képviselője ugyanakkor csalódottságának adott hangot. Ehud Barak szerint Izrael súlyos ter­rorista támadások veszélyével néz szembe. Az izraeli miniszterelnök azt mondta, jelen pillanatban meg­szűnt minden együttműködés a pa­lesztin kormánnyal, amely nem tesz semmilyen lépést az összetűzések leállítására. Barak bejelentette, ide­iglenesen felfüggeszti a palesztin-iz­raeli béketárgyalásokat. Izrael to­vábbra is a békére törekszik, de idő­re van szüksége ahhoz, hogy átgon­dolja a békefolyamatot az elmúlt hetek eseményeinek tükrében. Izrael és a Gáza-övezet határán egy településen tegnap összecsapás rob­bant ki. Egy 14 éves palesztin kór­házba szállítása után belehalt sérü­léseibe. Ő a több mint három hete tartó zavargások 122-ik halálos ál­dozata. Helyszíni beszámolók sze­rint az arabok kövekkel és benzines palackokkal dobálták meg az izraeli katonákat. Hogyan szavaztak az ENSZ-ben? Az ENSZ Közgyűlés határozata ellen voksolt Izrael, az Egyesült Álla­mok, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, és Tuvalu. Támogatta a határozatot a legtöbb muzulmán ország, Oroszország, Ukrajna, az EU-tagállamok közül pedig Ausztria, Belgium, Finnország, Francia- ország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyol- ország. A tartózkodók között volt Kanada, Japán, az EU-tagok közül Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország, Olaszország. Tartózkodott még Szlovákia, Magyarország, Csehor­szág, a balti államok, Norvégia, Izland, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina és Albánia. Nem szava­zott 45 ország, köztük számos fekete-afrikai tagállam. (MTI) Mára halasztották a jugoszláv parlament ülését, az ellenzék egyre türelmetlenebb Szlobodan Milosevics újra a színen MTI-HÍREK Belgrád/Szarajevó. Mára halasz­tották a jugoszláv parlament szom­bati ülését, amelyen az átmeneti kormányt akarták kinevezni. Az ülésnek szombat reggel nyolc óra­kor kellett volna megkezdődni, de Vojiszlav Kostunica új jugoszláv el­nök szövetségesei és Szlobodan Milosevics bukott államfő szocialis­tái nem tudtak megegyezni az új kabinet tisztségeinek elosztásában. A DOS ellenzéki tömörülés máig adott határidőt a szocialistáknak, hogy teljesítsék az átmeneti kor­mány megalakítására tett követelé­süket. Ha ez nem történik meg, ak­kor a DOS a polgárokat ismét tilta­kozó megmozdulásokra szólítja fel - közölte Nebojsza Csovics, a DOS egyik vezetője. A DOS követeli egy­ben a legfelsőbb bíróság elnökének távozását is. Időközben lemondott tisztségéről Mirko Marjanovics szerb kormányfő. A szerb kabinet ügyvezető kormányként működik tovább. A politikai pártok korábban abban egyeztek meg, hogy átmene­ti kormányt alakítanak és decem­ber 23-án előrehozott választáso­kat tartanak. A Montenegróban ellenzékben lévő Szocialista Néppárt (SNP) alelnök- ét, Zoran Zizicset jelölte jugoszláv kormányfőnek. Kostunica jugoszláv elnök montenegrói politikust szán a kormányfő tisztségbe, mivel az al­kotmány előírásai szerint a szövet­ségi miniszterelnöki tisztet monte- negróinak kell betölteni, amennyi­ben a szövetségi államfő szerb. Ismét megjelent a politikai színt­éren Szlobodan Milosevics. A levál­tott államfő a szocialista párt ülésén elnökölt. A találkozó végtelenül vi­haros volt, „durva szavak és súlyos sértések” hangzottak el. Milosevics felbukkanása azt mutatja, hogy tartja magát korábbi ígéretéhez, amely szerint nem távozik a politi­kából. Ellenfelei ugyanakkor kitar­tanak amellett, hogy Milosevicsnek politikai tekintetben már vége van, és azt követelik a Nyugattól, állítsák a háborús bűnöket vizsgáló bíróság elé a jugoszláv exelnököt. Milosevics védelmet kért Kostuni- cától azon a találkozón, amely után a volt jugoszláv elnök a belgrádi te­levízióban elismerte az ellenzéki el­nökjelölt választási győzelmét - je­lentette ki a Feral Tribune című spliti hetilapban megjelent interjújában Zarko Koracs, a Szerbiai Demokrati­kus Ellenzék (DOS) egyik vezetője. Elmondta, a belgrádi parlament megostromlásának másnapján Ne­bojsza Pavkovics, a jugoszláv hadse­reg vezérkari főnöke szervezte meg a találkozót Milosevics és Kostunica között. Pavkovics előzőleg telefonon beszélt Kostunicával, de nem mond­ta meg, hogy találkozót szervez Miloseviccsel. A vezérkari főnök csak aztán kérdezte meg Kostuni- cától, hogy látni akarja-e Milose- vicset, miután a megválasztott elnök beszállt a gépkocsijába. Az igenlő válasz után Pavkovics Dedinjébe, Müosevics rezidenciájára szállította Kostunicát. Koracs szerint Milo­sevics „nem kiabált, nem verte az asztalt, hanem védelmet kért, és fé­lelmét fejezte ki családja sorsával kapcsolatban”. Kostunica tegnap a szarajevói re­pülőtéren tárgyalt a bosznia-her- cegovinai vezetés képviselőivel. Kostunica szarajevói villámlátoga­tása rendkívül jelentős, hiszen sze­mélyében először tesz látogatást a volt jugoszláv tagköztársaságban jugoszláv államfő azóta, hogy Bosznia-Hercegovina elnyerte füg­getlenségét. Véget ért a határon túli magyarok pécsi fesztiválja Elkötelezett „munkások” MTI-HÍR Pécs. A nemzeti kultúra egységét nem a levágott testrészeket össze­forrasztó népmeséi csodafű, ha­nem az elkötelezett emberek min­dennapi munkája, a magyar-ma­gyar kapcsolatok széles körű ápo­lása teremtheti újjá hangoztatta a Határon Túli Magyarok IX. Feszti­válját záró program megnyitóján Báthory János. A Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának (HTMH) el­nökhelyettese kifejtette: a nemzeti kultúrát a családi, baráti 'találko­zók, a testvértelepülési együttmű­ködések, a sokféle szakma és hiva­tás, a gazdaság, a tudomány, a mű­vészet világszerte élő magyar kép­viselőinek kapcsolatai és a bara­nyaihoz hasonló fesztiválok te­remtik újjá. Megkezdődött a holttestek kiemelésének művelete Kurszk - viharos mentés MTI-HÍR Moszkva. Szombaton megkezdő­dött a Kurszk orosz atom-tenger­alattjáróban meghalt orosz tenge­részek holttesteinek a kímélésére szervezett művelet. A Barents-ten- geren 108 méter mélységben dol­gozó orosz és norvég mélytengeri búvárok kémlelőléket vágtak a Kurszkon, de az augusztus 12-én el­süllyedt hajó belsejéből vett minták nem utaltak semmiféle veszélyre. A Regalia norvég tengeri úszótorony pénteken érkezett a katasztrófa színhelyére, s a szombaton kezdett merülések során a búvárok előbb a külső burokba vágtak közlekedő lé­ket, majd sikerült hozzáférniük a belső, szilárdabb burkolathoz is. Tegnap csak egy 10 centiméteres nyílást vágtak a farokrész utolsó előtti részlegének falába. A Ba- rents-tengeren egyre erősödött a vi­har, ezért az orosz tömegtájékozta­tási eszközök jelentése szerint a bú­várok vártak még azzal, hogy beha­toljanak a Kurszk belsejébe. Az au­gusztus 12-én szerencsétlenül járt Kurszkot folyamatosan őrzik az orosz haditengerészet felszíni ha­jói. A Kurszkon 118 ember tartóz­kodott, s a legoptimistább becslé­sek szerint is legfeljebb a legénység harmadának maradványait lehet majd a felszínre hozni, mivel a hajó első harmada gyakorlatilag teljesen elpusztult. A hajótesten vágott nyí­lásokon csak orosz nehézbúvárok hatolhatnak be majd a 155 méter hosszú tengeralattjáróba, a műve­letben részt vevő skandináv szakér­tők ezalatt kívül, illetve búvárha­rangban felügyelik biztonságukat. Távozott posztjáról a sokat bírált Elisabeth Sickl Leváltott miniszter MTI-HÍR Bécs. Elisabeth Sickl, a szociális biz­tonság osztrák minisztere távozik a kormányból pártja, az Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) vezetőinek kí­vánságára. Helyét Herbert Haupt, az FPÖ szociális ügyekben illetékes szóvivője foglalja ei. A február óta hivatalban lévő kormányból másod­szor válik ki SPÖ-miniszter: első­ként Michael Krüger igazságügyi miniszter távozott február 29-én. Sickl a távozásáról szóló hírt meg­erősítette. Indoklása szerint „a jö­vendő kormányzati munkával kap­csolatos felfogásban mutatkozó el­térések” miatt távozott. Sickl távo­zásáról hónapok óta találgatások folytak, ám a legutóbbi időkig az FPÖ vezetői cáfolták, hogy ilyen ter­veik lennének. Az egyik legkevésbé népszerű miniszter volt: eleinte ke­rülte a sajtót. Már a kormány meg­alakulása idején a legtöbben az ő ki­nevezése ellen tiltakoztak. Pokolgépes merényletben megöltek egy börtönőrt Nem nyugszik az ETA MTI-HÍR Bübao. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap reggel a baszkföldi Vitoriában. Egy börtönőr meghalt a merényletben, amelynek elköveté­sével a baszk regionális rendőrség az ETA baszk szakadár terrorszerve­zetet gyanúsítja. Az áldozat Maxi­mo Casado Carrera, a városi börtön egyik őre. A börtönben számos ETA- tagot tartanak fogva. A robbanás a börtönőr garázsában történt. Az ETA 1997-ig gyakran követett el me­rényletet börtönőrök ellen. A szer­vezet 1998-ban egyoldalúan tűzszü­netet hirdetett, de azt 14 hónap el­teltével, tavaly visszavonta. Feltehe­tően így akarja rákényszeríteni a konzervatív madridi kormányt a tárgyalóasztalhoz való visszatérés­re. Tavaly tárgyalássorozat kezdő­dött volna a spanyol vezetés és kö­zöttük a békéről, de már az első for­duló után kudarcba fulladt, a kor­mány azóta nem hajlandó szóba áll­ni a szakadár szervezettel. A vitorlái merényletet megelőző na­pon a baszk kormány felhívására 150 ezer ember tüntetett Bilbaóban az ETA terrorcselekményei ellen. Ha bebizonyosodik, hogy most is az ETA gyilkolt, akkor az idén a 44 éves börtöntisztviselő a szakadár szervezet 16. áldozata. A baszk ter­roristák lelkén 32 éve tartó terror­hadjáratuk kezdete óta mintegy 800 ember halála szárad. Ázsia és Európa sürgeti a világkereskedelmi fordulót Phenjani remények MTI-HÍR Szöul. Az újabb világkereskedelmi forduló ösztönzésének, valamint a politikai egyeztetés és a bűnözés el­leni harc összehangolásának ígére­tével, továbbá az emberi jogok vé­delme iránti elkötelezettség kinyü- vánításával ért véget az Ázsia-Euró- pa Találkozó (ASEM). Az EU orszá­gai, valamint a résztvevő 10 ázsiai ország vezetői kétévente sorra kerü­lő találkozójuk idei ülésén a kiadott zárónyilatkozatban sürgették egy világkereskedelmi forduló mielőbbi összehívását. Észak-Korea vezetősé­ge üdvözölte, hogy a III. Ázsia-Euró- pa Találkozón (ÁSEM) részt vevő huszonöt európai és ázsiai ország közül többen úgy döntöttek: diplo­máciai kapcsolatokat létesítenek a kommunista országgal. Az EU tag­országai közül Nagy-Britannia, Né­metország, Spanyolország és Belgi­um is bejelentette, hogy rendezi vi­szonyát Phenjannal. Eszak-Koreá- nak eddig hat uniós országgal - Ola­szországgal, Svédországgal, Finnor­szággal, Portugáliával, Dániával. Phenjan már régóta próbál külön­böző szintű kapcsolatokat kiépíteni a világ számos országával, hogy így enyhítsen az országról kialakult or­todox kommunista képen, és meg­könnyítse a külföldi gazdasági segé­lyezést. Az országot sújtó rendkívül rossz időjárás miatt Észak-Korea nemrégiben arra kényszerült, hogy külföldről kéijen segítséget 22 milli­ós lakosságának élelmezéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom