Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-21 / 243. szám, szombat
Családi Kör ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 21 Újváry László köszönti a vendégeket Miért nincs az Afrika-kutatóról elnevezett utca, park? Kittenbergerre emlékeztek TUDÓSÍTÁS Előre bocsátom, hogy Kittenberger Kálmán születésének évfordulója (1881. okt. 10.) jövőre lesz esedékes, ám a lévaiak, pontosabban a Reviczky Társaság és a Csemadok úgy gondolták, hogy nem árt az események előtt megemlékezni a nagy vadászról, természettudósról és Afrika-kutatóról. A találkozó szeptember második fertályában került sor, szervezői Újváry László és dr. Sándor Károly voltak és természetesen a Csemadok helyi szervezetének vezetősége, Török Alfréddel az élen. Az emlékestnek vendégei is voltak, Magyarországról a nagymarosiak képviselői jöttek el, Aggyas László alpolgármesterrel az élen, de jelen volt a Vadász Könyvklub tizenöt tagja is. A vendégek délelőtt megkoszorúztak a negyvennyolcas hősök emlékoszlopánál és Baross Gábor emléktáblájánál, majd a lévai Barsi Múzeumot tekintették meg, ahol Mezőlaki Margit tartott előadást. Este a Csemadok-házban került sor Kittenberger Kálmán életét taglaló emlékestre, amelyen Újváry László mondott bevezetőt, majd dr. Berényi Béla tartott előadást az író, a tudós és nagy vadász munkásságáról, életútjáról. A vitában sokan felszólaltak, hiányolták utca, vagy park elnevezését Kittenberger Kálmánról. Mások viszont azt igényelték, hogy emléktáblát kapjon az író és vadász szülővárosában. Szóba került például az is, hogy a cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonában meg sem említik Kittenberger nevét. Az emlékesten született a gondolat, hogy jövőre Kittenberger Kálmán születésének 120. évfordulója alkalmából könyvet adnak ki, amely főleg a szülőföldjéről, Léváról szóló anyagot tartalmaz, (mot) A vágkirályfai vadásztársaság közel ezerszáz hektárnyi területen gazdálkodik, vadállománya jónak mondható Vizslaérettségi Vágkirályfán Báró és a gazdája, Szovics Péter MOTESÍKY ÁRPÁD A vadászeb manapság is nagy segítőtársa a I vadásznak. Különösen, hogy keresi, fel- kutatja a sebzett vadat és a vízbe hullott, nagyot toccsanó vadkacsát pedig apportírozza gazdájának... Október elején elindultunk Vágki- rályfa felé, ahol az újonnan alakult járás, Vágsellye vadászstársasága meghirdette a vizslák őszi vizsgáját. Köztudott, hogy csak az a vizsla tekinthető munka- vagy akár tenyész- kutyának, amelyik részt vett a kötelező őszi munkavizsgákon. A vágkirályfai vadásztársaság közel ezerszáz hektárnyi területen gazdálkodik, mind később kiderült, vadállománya jónak mondható, szépen gyarapodott a fácán- és nyúlállo- mány, de találkoztunk fogolycsapattal is, amelyet vizsla zavart meg, majd bemenekült a kukoricásba. A vadászház előtt gyülekeztünk, amelyet a vadászok nem olyan régen vásároltak. A legidősebb vadászt, Papp Leonárdot kérdeztem: Honnan szedtek össze félmilliót a vadászház megvásárlására?- Tíz tagunk van, nem szórjuk a pénzt, a vadbefogás szépen jövedelmez. Már régen készültünk a vadászház építésére, vagy vásárlására, hát ez most sikerült - mondta a vadásztársaság volt elnöke, aki maga is vizslás volt, a magyar vizslákat kedvelte... Közben érkeztek a vadászok négylábú társaikkal, a fiatal vizslák ugrándoztak, a legszívesebben egymással játszadoztak volna. Néhány ismerőssel is találkoztam, ott volt Buják Vince Tardoskeddről, Stribík Jóska Bényből, Hrncar Pista bácsival is paroláztunk, de mint kiderült, ezúttal bírói minőségben volt jelen. A vágvecsei bíróról és vizslatenyésztőről el kell mondanunk, hogy Gresznárik László tenyészetének a folytatója, Pista bátyánk „Seile” nevet viselő kenneljéből kitűnő drótszőrű magyar vizslák kerülnek ki már évtizedek óta... Sok időnk nem maradt az ismerkedésre, mert sorakozóra szólították a vizslavezetőket és azonnal megkezdődött az ebek orvosi ellenőrzése, majd a sorsolás. A mi vizslánk, a felsorakozott 14 vizsla közül a 8-as számot kapta, ami azt jelentette, hogy a II. csoportban láthatott hozzá a munkához. Még annyit, hogy a 14 vizsla közül 7 magyar vizsla volt, a többi német rövidszőrű és drótszőrű, a pointereket és más fajtákat egyetlen vizsla sem képviselte. Ejtsünk néhány szót a vizsgákról. A tavaszi vizsgák nem kötelezőek, azokon a kutya adottságait, fegyelmezettségét veszik szemügyre a bírák. Az őszi vizsgákon már komoly feladatokat kell a vizslának teljesítenie. A második csoport vezető bírója a deáki Bucsek Lajos volt, maga is jeles vizslavezető és -tenyésztő. A Cár névre hallgató vizsláját emlegetik mind a mai napig, remek tenyészkan volt, de jól szerepelt vizslaversenyeken is. Kivonultunk a Vág mentére, jobb területet a közös vadászatra még álmodni sem lehetne: dinnyeföldek, kukoricás és felszán- tatlan tarlók váltogatták egymást. A mi vizslánk a stráfvonal szélén állt és miután az összes vizsla felsorakozott gazdijával, megindulhatott a vadászat. Voltak, akik pórázon vezették kutyáikat, ami a végelszámolásnál, a pont- vadászat során bizony hiányozhat. Tisztáznunk kell még valamit, ugyanis amikor azt mondom, hogy a „mi” vizslánk, akkor Báróról, az egyéves drótszőrű magyar vizsláról van szó. A Duna mentén, Kulcsodon született, de a Zoboraljára, Nagycéténybe költözött gazdája, Szovics Péter, fiatal agrármérnök, a Nyitrai Agráregyetem adjunktusa... A közös vadászat, mondhatjuk, jól végződött a szabadon vadászó, póráz nélküli vizslák fegyelmezetten viselkedtek, nem zavarták egymást és hozták a lőtt vadat. Nem esett ki egyetlen vizsla sem, folytathatták a további feladatokat... A vizsga elhúzódott, délutánra a napsugarak bearanyozták a Vág menti rónát. A vízi munkánál már lekerültek rólunk a kabátok és fejfedők. A halastónál Péterrel, Báró gazdájával rövid taktikai megbeszélést tartottunk és engedtük, hogy a vizsla megismerkedjen a halastó hullámzó vizével. Bizony be kell vallanom, hogy Bárónak gyönge száma volt a vízi munka. Eltartott egy ideig, amíg rábírtuk, hogy megismerkedjen a mély vízzel. De hátrálni nem lehetett.... Bucsek Lajos erős ember, így hát jó messzire, majdnem a tó közepére lódította a vadkacsát. A mellettem álló Éliás Stefan főbírónak odasúgtam:- Ez itt a vég, búcsúzhatunk a vizsgáktól! Ám még mielőtt a bíró megkérdezhette volna, hogy miért aggódom és izgulok, Báró elindult a kacsa felé és simán, szépen úszni kezdett. Ám hamarosan megfagyott ereinkben a vér, mert a vizsla, úgy tíz méterre a kacsától visszafordult és hagyta, hogy lebegjen a halastó hullámain. Miután kiúszott a partra, gazdija bíztatgatta és a hullámok is segítettek, valamivel közelebb hozták a vadkacsát. Vizslánk újra nekibátorodott és úszott a kacsa után, szabályosan fogta, s hozta kifelé. A nézők tapsoltak örömükben, megvolt a vízimunka is, ámbár ezért a teljesítményéért az állat csak 1 pontot kapott. Összesen 235 pontot gyűjtött össze Báró, az a vasárnap az ő napja volt, első lett, s a legtöbb pontszámot gyűjtötte össze. Végezetül még annyit, hogy Vágkirályfán az őszi munkavizsgák jó körülmények között, vadban gazdag területen, jó hangulatban végződtek. A végén nem hiányzott a cigánypecsenye, a szarvasgulyás és a disznótoros káposzta sem, erre aztán csúszott a vágkirályfai borocska. Hozta a vadkacsát (A szerző felvételei) HOROSZKÓP Kos: Úgy érzi, egyik személyes kapcsolata válságba jutott, de a másik fél ezt észre se veszi. Szerelme szeremé elkápráztatni, ezért egy romantikus estét szervez. Bika: Sok elintéznivalója van otthonában, ezért nagyon össze kell szednie magát, ha még ma szeremé befejezni mindegyiket. Az esti összejövetel meglehetősen unalmas lesz. Ikrek: Egy háztartási probléma túl nagy feladatnak bizonyul, ezért inkább szakemberre bízza a dolgot. Egy társasági összejövetel remekül sikerül. Oroszlán: Régóta dédelgetett álma most valóra válhat, ám ehhez meg kell találnia a szükséges partnereket. Délután találkozik néhány barátjával, akikkel elmegy mulatni. Szűz: Szerelmével közös jövőjüket tervezgetik, ám úgy tűnik, számos részletben eltér a véleményük. Egyik szomszédja túl sokat kíváncsiskodik, hiába figyelmezteti. Mérleg: A mai napot családjának szenteli, megpróbál tartalmas programot szervezni nekik. Fiatal rokona tele van remek üzleti ötletekkel, melyeket meg is valósíthatnak. Nyilas: Hosszasan elbeszélget szomszédjával, akit most végre sikerül közelebbről is megismernie. Szerencsésen alakulnak anyagi ügyei, így megveheti a kiszemelt berendezést. Bak: Keményen kell dolgoznia, ha minden házimunkát el akar végezni délelőtt. Délután egy helyi rendezvényen találkozik valaídvel, akiről sok érdekes dolgot tudhat meg. Vízöntő: Szerelmével csodálatos órákat tölt együtt, úgy érzi, végre megtalálta a tökéletes partnert, akire mindig is vágyott. A szorosabb kapcsolat érdekében ne féljen lépni. Rák: Ne hozzon elhamarkodott döntéseket, mert ami először remek üzletnek tűnik, lehet, hogy valójában egy jól felépített csapda. Riválisai nagyon ravaszak. Legyen résen! Skorpió: Fontos híreket vár a távolból, ám azok ma sem érkeznek meg, s ez nagyon bosszantja. A délutánt a szabadban tölti szeretteivel. Végre sikerül kipihennie magát. Halak: Ne vásároljon drága termékeket anélkül, hogy előtte meggyőződött volna annak minőségéről. Egy rendezvényen találkozik ismerősével, akit új oldaláról ismerhet meg. A nagy vadász, a muflonok meghonosítója, gróf Forgách Károly tiszteletére Forgách Károly táblájának története TÁJÉKOZTATÓ Néhány esztendővel ezelőtt magyarországi vadászvendégeket fogadtak Vágtornócon a Dules vadásztársaság tagjai. Ezen a tavaszi találkozáson nemcsak vadászatról esett szó, hanem a Vadász Könyvklub kegyeleti bizottságának tagjai - mármint a magyarországi vendégek - szóba hozták gróf Forgách Károly sírját, amelyet elhanyagolt állapotban találtak gímesi látogatásuk alkalmával. A gróf nevét sem lehetett elolvasni a síremléken. Továbbá az is felmerült, hogy jó lenne egy emléktáblát vagy emlékoszlopot állítani a nagy vadász, utazó, a muflonok meghonosítója, gróf Forgách Károly (1825-1911) tiszteletére. A megbeszélésen vagy inkább vacsorával egybekötött baráti beszélgetésen jelen volt a Szlovák Vadászszövetség főtitkára, Éliás Vajci mérnök is, aki nem zárkózott el a gondolat elől Az ígérgetésekből és nagy szavakból általában nem szokott lenni semmi, ám ezúttal nem így történt, mert a Szlovák Vadászszövetség történelmi bizottsága is támogatta az ötletet, Molnár László mérnök, a bizottság alelnöke napirenden tartotta az emléktábla ügyét. Ámde mindezek után csak részeredményekről beszélhetünk, mert akkor kezdett komolyra fordulni a dolog, amikor Horváth József mérnök, a Szlovákiai Vadászszövetség vezetőségi tagja - egyébként a Dules Vadásztáraság és a Vágsellyei járás vadászszövetségének elnöke - vette kézbe az emléktábla ügyét. Valójában az idén júniusban a nyitrai nemzetközi vadászati kiállításon kezdett rendeződni a kérdés, egyre többen beszéltek róla és támogatták az emléktábla elhelyezését. Sikerült az időpontban is megegyezni és megfelelő helyet is találni az emléktáblának. Úgy döntöttek, hogy az emléktáblát ott kell elhelyezni, ahol gróf Forgách Károly a muflonokat nevelte, majd kibocsátotta, vagyis a gímesi várral szemben fekvő 407 méteres hegycsúcs oldalán... Beköszöntött a várva várt nap, szeptember 23-án a temetőben a gróf sírjánál gyülekeztek a vendégek. A községi hivatal a sírkövet lesurolta, a felirat betűit pedig aranyfestékkel olvashatóvá tette. Puchovszky László polgármester mondott beszédet, röviden ismertette Gímes község történelmét és a gróf életútját. Az emléktáblánál Marián Cíz, a szentantali vadászmúzeum igazgatója, valamint Tálosi István, a Vadász Könyvklub elnöke mondott beszédet, az emléktáblát pedig Éliás Váci főtitkár leplezte le. A hegycsúccsal szemben a vár romjai emelkednek és történelmi múltunkat hirdetik. Aztán a helyi vendéglőben folytatódott a Forgách- emléknap. A történethez tartozik, hogy a gróf születésének 175. évfordulója alkalmából megjelent a Gróf Forgách Károly élete és családjának történte című könyv a budapesti TerraPrint Kiadó gondozásában, (motesíky) A mellékletet szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Családi Kör, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/5823 8314
