Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-02 / 226. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 2. Politika Közel ezer letartóztatott Peking. A kínai rendőrség a betiltott Falunkung szekta csaknem ezer hívét vette őrizetbe tegnap a Tienanmen téren. A hatalmas rendőri készültséggel sikerült megakadályozni a hajnali zászlófelvonás idejére tervezett nagyszabású tüntetést, de kisebb csoportok szórványos demonstrációja egész nap tartott, megzavarva a nemzeti ünnepet. Ugyanis október elseje Kínában nemzeti ünnep: Mao Ce-tung 51 éve kiáltotta ki a kommunista Kínai Népköztársaságot. (MTI) Bombázták a felkelőket Jolo. A Fülöp-szigetekhez tartozó Jolón a hadsereg repülőgépei és helikopterei bombázták a még mindig tizenhét hazai és külföldi túszt fogva tartó muzulmán felkelők állásait tegnap reggel. A hadsereg parancsnokai igyekeztek megnyugtatni a riportereket, hogy nincsenek túszok a légi bombázások sújtotta dombok között. (MTI) Albright Észak-Koreába Reykjavik. Az amerikai külügyminiszter asszony szombaton kijelentette: ha a körülmények engedik, hivatali idejének januári lejárta előtt Észak-Koreába látogat. A Reykjavíkban tartózkodó Madeleine Albright hozzátette, hogy a vizit valójában az Észak- és Dél-Korea között jelenleg folyó tárgyalások kimenetelétől függ. A Koreai NDK fennállása óta ő lenne az amerikai kormány első magas rangú képviselője, aki Észak- Koreába utazik. (MTI) Albright: „Washington és Phenjan között soha nem volt diplomáciai kapcsolat." Újabb pert követelnek Jakarta. Akbar Tandjung, Indonézia nagy befolyású parlamenti elnöke is csatlakozott azokhoz, akik követelik, hogy Suharto exelnök - a korrupciós vád minapi elejtése ellenére - álljon bíróság elé. Egy jakartai bíróság a múlt héten úgy határozott, hogy a volt diktátor fizikailag és szellemileg nem alkalmas a peren való részvételre. A döntés heves tüntetéseket váltott ki a fővárosban. (MTI) Kínai mártírok szentté avatása Róma. II. János Pál vasárnap 123 személyt avatott szentté, többségük az elmúlt évszázadokban Kínában halt mártírhalált. A kanonizáltakat 1649 és 1930 között gyilkolták meg, tehát olyan évszázadokban, amelyekre a külföldi hatalmak gyarmatosító törekvései is rányomták bélyegüket. Ezzel a ceremóniával azonban még borúsabb lett a légkör a Vatikán és Kína között. Már az előző napokban is valóságos nyilatkozatháború dúlt a két fél között. (MTI) Diplomáciai erőfeszítések az ismét veszélybe került békefolyamat megmentéséért Magyarország európai integrációjával párhuzamosan: Dühöngő erőszak Jeruzsálem/Hebron/Rámallá h/Kairó. Tegnap már negyedik napja folytatódtak Jeruzsálemben, Ciszjordániában és a Gázai-övezetben a palesztinok és az izraeli katonák összecsapásai. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Palesztin források - a tegnap délutáni hírek szerint - azt közölték, hogy az összecsapásokban 18 palesztin halt meg, és mintegy 700 sebesültjük is van. Az izraeliek 11 katonájuk sérüléséről számoltak be, más források több tucat zsidó sérültről szóltak. Az izraeli arab városok tegnapra általános sztrájkot hirdettek, tiltkozásul „a palesztinokat érő nyugati parti és gázai mészárlások” ellen. Az AP azt írta, hogy a nyugati parton már szombat óta tart a sztrájk, vasárnap pedig szolidaritásképpen az Izraelen belüli arab közösségekre terjedt ki a tiltakozó munkabeszüntetés. A mostani erőszakos cselekmények azt követően robbantak ki, hogy Ariel Sáron, a jobboldali Likud párt vezetője csütörtökön provokatív látogatást tett a jeruzsálemi Mecsetek terén, az iszlám világ szent helyén. Az elmúlt napok összecsapásai négy év óta a legvéresebbek: 1996 szeptemberében 59 palesztin, 16 izraeli és három egyiptomi vesztette életét palesztin rendőrök és izraeli katonák három napon át tartó tűzpárbajá- ban. A Palesztin Hatóság szombat este kérte Kofi Annan ENSZ-főtitkárt és a Biztonsági Tanácsot, hogy alakítsanak nemzetközi bizottságot a véres összecsapások kivizsgálására. Jasszer Arafat Gázában fogadta az ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottját, Terje Roed Larsent. Kairói források szerint Madeleine Albright Izraeli rendőr, palesztin sebesült. Egyes hírek szerint csak szombaton 16 palesztin halt meg. (ÍTK/AP amerikai külügyminiszter ma a Közel-Keletre készül, békíteni a palesztinokat és izraelieket. Igor Ivanov orosz külügyminiszter pedig tegnap Slomo Ben Antival, az izraeli diplomácia ügyvezető irányítójával és Arafattal is folytatott telefonbeszélgetést, s arra figyelmeztetett, hogy „szélsőséges elemek” a közel-keleti békefolyamat aláásásával fenyegetnek. A világ muzulmán országainak többségét tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete (IOC) vasárnap ismét elítélte Izraelt az összecsapások miatt, amelyek „újabb vérfürdőt idézhetnek elő a térségben”. Az IOC a békét ellenző izraeli erők provokációit okolta a történtekért, hangoztatva: „Sáron csütörtöki látogatása a Mecsetek terén provokáció minden muzulmánnal és a világ műiden hívőjével szemben.” Milosevics taktikázik, a nagyhatalmak a háttérben alkudoznak, a lakosság tüntet Mától teljes ellenzéki blokád ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Moszkva. Az amerikai elnökkel, a német kancellárral és az olasz kormányfővel is tárgyalt telefonon a jugoszláviai helyzetről Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eszmecseréket kivétel nélkül a külföldi vezetők kezdeményezték. Putyin már szombaton bejelentette: kész külügyminiszterét, Igor Ivanovot Belgrádba meneszteni „a politikai folyamatokban érdekelt felekkel való konzultációk céljából”. Az orosz államfő azonban megerősítette Moszkvának azt az álláspontját, amely szerint Jugoszláviában „az összes vitatott kérdést az országban érvényes törvények biztosította keretek között kell megoldani”, és a jugoszláv nép képes saját maga, „mindenfajta külső beavatkozás nélkül is meghatározni jövőjét és sorsát”. Moszkva mindeddig nem foglalt állást azzal összefüggésben, hogy a jugoszláv ellenzék a választási eredmények meghamisításával vádolja a hivatalos Belgrádot. Az orosz fővárosban ellentmondó hírek láttak napvüágot arról, hogy az ellenzék végül is eljuttatta-e bizonyítékait a belgrádi orosz nagykövetséghez, illetve Moszkvába. Égyes sajtójelentések előbb 11 ezer oldalas kötetről, majd csak 11 oldalas levélről szóltak. Pénteken azt is rebesgették, hogy Milosevics máris Moszkvában keresett menedéket, de ezt az orosz külügyminisztériumban, illetve a jugoszláv nagykövetségen egyaránt cáfolták. Ivanov csütörtökön „a kialakult helyzettel való ismerkedés céljából” a volt Jugoszlávia köztársaságaiba küldte különmegbízottRábírják Milosevicset választási vereségének elismerésére? ját, Vlagyimir Csizsovot, illetve Alekszandr Tolkacsot, az illetékes főosztályvezetőjét. Figyelemre méltó, hogy Moszkva lemondta Alekszandr Avgyejev első külügyminiszter-helyettes mára tervezett budapesti látogatását is „előre nem látott külföldi kötelezettségei miatt”. A jugoszláv válságban való külföldi közvetítés mellett foglalt állást Jifí Dienstbier, az ENSZ jugoszláviai emberjogi különmegbízottja is belgrádi megbeszéléseit követően. Dienstbier szombaton este találkozott Vojiszlav Kostunicával, a DOS elnökjelöltjével. Dienstbier szerint nemzetközi segítséggel kell kideríteni, hogy az eltérő választási eredmények körül mi az igazság. Milosevics a választások óta első ízben szombaton lépett a nyilvánosság elé, Begrádban beszédet mondott egy katonai tisztavatáson. Hír- ügynökségi vélemények szerint beszédében közvetve elutasított mindennemű közvetítést a belpolitikai válságban. Azt ígérte a tisztek hozzátartozóinak, hogy gyermekeik katonai tudását és képességeit sohasem használják senki szabadságának és függetlenségének csorbítására, s a tisztek csak az ország szabadságát és függetlenségét fogják védelmezni. A jugoszláv ellenzék mától az ösz- szes intézmény blokádjára szólította föl a lakosságot, hogy rábírja Milosevicset választási vereségének elismerésére. „Balkáni diktatúrák eszközeivel élnek: irodalezárással, rágalmazással, zsarolással" Magyar integráció MTI-JELENTÉS Bukarest. Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló című nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A HTMH elnöke hangsúlyozta: ennek a magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. „Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak, ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon” - szögezte le. Hozzátette: egyetértés van valamennyi magyarországi politikai párt és határon túli magyar érdekvédelmi szervezet között abban, hogy minden magyarországi kormányzati intézkedésnek a szülőföldön való megmaradást, boldogulást kell segítenie. A státustörvény az előkészítés olyan szakaszába érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. „Jelenleg ez a koncepció a kormány előtt van, és reményeink szerint a MÁÉRT még ebben az évben megvitatja és tartalmát is jóvá tudja hagyni.” Több ezer fős tüntetés Fehéroroszországban Ellenzéki bojkott MTI-HÍR Minszk. Több ezer ember részvételével ellenzéki tüntetés volt tegnap Minszkben az október 15-re kiírt parlamenti választások bojkottjáért. A tüntetők szabad és demokratikus választások kiírását követelték. Az utóbbi időben az ellenzék több megmozdulást is szervezett - a hatóságok tiltása ellenére -, hogy a választások előtt lélektani nyomást gyakoroljon Alekszandr Lukasenko államfőre. (Mint ismeretes, Lukasenko nemrégiben menedékjogot ajánlott fel Milosevics jugoszláv elnöknek.) Egynémely demonstráció erőszakba torkollott, a rendőrség megvert, illetve őrizetbe vett több tüntetőt. Az ellenzék közölte: kérte a nemzetközi választási megfigyelőket, hogy maradjanak távol a választásoktól, mert úgy kevésbé kaphat legitimitást a szavazás. A hatóságok technikai okokra hivatkozva nem hagyták jóvá a legtöbb ellenzéki jelölt nevezését, és bizonyos ellenzéki pártokat be is tiltottak. Albánia: Berisha idő előtti választásokat akar Törékeny demokrácia MTI-HÍR Tirana. Albániában megnyíltak a szavazóhelyiségek tegnap reggel: helyhatósági választásokat tartottak, amelyeket megfigyelők a törékeny albán demokrácia jelentős próbatételének tekintenek. Összesen 2 725 190 választó járulhatott az urnák elé, hogy megválassza 309 község és 65 város polgármesterét és tanácstestületét. Mintegy harminc párt állított listát, de „főszereplő” csak kettő van: a kormányzó Albán Szocialista Párt és az ellenzéki Albán Demokrata Párt, ez utóbbi élén Sáli Berisha volt államfő áll. Berisha, aki „tömeges csalásra való készülődéssel” vádolta a kormányt, még a szavazás kezdete előtt közölte, hogy pártja győzelem esetén a kormány távozását és az előrehozott törvényhozási választásokat fogja követelni. Mintegy 250 megfigyelő ellenőrizte a voksolás menetét, többségük az EBESZ képviseletében, de az USA is küldött több tapasztalt megfigyelőt, köztük Robert Frowickot, a balkáni választások elemzésével megbízott elnöki különtanácsadót. Szélsőséges szervezetek támadják a horvát elnököt Fenyegetés Mesicnelc MTI-HIR Zágráb. Újabb halálos fenyegetést kapott Stipe Mesic horvát elnök, akit ezúttal egy eddig ismereüen horvát szervezet ítélt halálra. Az önmagát Horvát Népi Felszabadító Tanácsnak (HNOV) nevező szervezet néhány horvát napilap szerkesztőségéhez is eljuttatott levelében „hadiállapotot” jelentett be Horvátországban, és „árulásért”, valamint „horvátellenes tevékenységért” halálra ítélte a horvát köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, több más politikust és két vezető újságírót is. A fenyegető levelet egy állítólagos Hopp tábornok írta alá, aki harcot hirdetett „valamennyi reformkommunista, azok segítői és külföldi támogatói ellen, valamint a Horvátországban szabadon élő minden csetnik ellen” is. Mesicet szeptember elején a Horvát Forradalmi Testvériség elnevezésű - Sydneyben évtizedekkel ezelőtt megalakított - usztasa szervezet fenyegette meg először pokolgépes robbantással. Mesic szerint ugyanis minden háborús bűnöst felelősségre kell vonni. Botrányokkal kísért MVSZ-ülés Athén szigorú intézkedéseket foganatosított Újabb görög hajóbaleset MTI-HÍR Budapest. Botrányok kísérték a Magyarok Vüágszövetsége elnökségének szombati budapesti ülését Az MVSZ tegnapi közleménye szerint az elnökség érteüenül és sajnálattal fogadta azokat a félrevezető nyilatkozatokat, amelyeket az elnökség munkáját bojkottáló Balogh László, Bence Lajos, Fekete Gyula, Keller- mayer Miklós és Szíjártó István elnökségi tagok tettek. (Ők az épület előtti járdán táboroztak le a tanácskozás ideje alatt.) Az ügy előzményeként a tv2 arról számolt be, hogy csak akkor engedtek volna be négy elnökségi tagot a Magyarok Világszövetsége elnökségének alakuló ülésére a biztonsági őrök, ha aláírják a Patrubány Miklós elnök melletti feltétel nélküli hűségnyilatkozatot. A Világszövetséget Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke a tv2-ben kísértetházhoz hasonlította, ahol a balkáni diktatúrák eszközeivel élnek: irodalezárással, rágalmazással, zsarolással, zárcserékkel. Balogh László (MDF) elnökségi tag - aki országgyűlési képviselő is - személyes kudarcának tartja ami történt. Ő kezdeményezte ugyanis, hogy az elmúlt két évben plusz százmillió forintot kapjon a szövetség. .Jelenleg ezeket a pénzeket Patrubány kontroll nélkül elköltheti” - vélekedett Balogh. Patrubány Miklós visszautasította azt a vádat, hogy nem engedték be a négy elnökségi tagot a székházba, akiket egyébként bojkottálással vádol. A kint maradók szerint nem az elnökség ülésezett, hanem néhány jóbarát beszélgetett, mivel az alapszabály kimondja: az anyaországot legalább két tagnak kell képviselnie, ehelyett az ülésen csak a MIÉP- es Gidai Erzsébet volt jelen. MTI-HÍR Athén. Újabb görög hajóbaleset történt szombat este az Égei-tengeren. Egy bérelt kishajó, a Zeusz III. zátonyra futott és elsüllyedt Náxosz szigetétől másfél mérföldnyire. Fedélzetén 31 amerikai turista és hétfőnyi legénység volt a szerencsétlenség pillanatában. Halászhajók és parti őrhajók mindnyájukat kimentették a tengerből, helikopterek és búvárok segítségével, de egy 82 éves amerikai férfi a náxoszi kórházban meghalt. Mint ismeretes, négy napja egy komphajó süllyedt el a térségben, legalább 77 ember halálát okozva, miután egy jól ismert szigetecskének ütközött Párosz kikötőjének bejáratánál. Kapitánya és legénységének három tagja ellen emberölésért vádat emeltek. A súlyos incidensek első következményeként a görög kereskedelmi tengerészeti minisztérium vasárnap éjféltől kikötői veszteglésre ítélt 65 hajót, húsz napot adva nekik az EU biztonsági előírásainak teljesítésére. Ha erre nem képesek, akkor a tárca megvonja közlekedési engedélyüket.
