Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-18 / 240. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 18. Agrárvilág gj Szlovákia legjelentősebb gyümölcstermesztői SK FRUIT néven értékesítési szövetkezetei hoztak létre Közös védjeggyel a piacon Varga István: Nyári almából 170 tonnát, téliből 900 tonnát takarítottunk be Vásárút. Az idén májusban Szlovákia legjelentősebb gyümölcstermesztői SK FRU­IT néven értékesítési szövet­kezetei hoztak létre. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Az alapító tagok között van a Vásá­rúti Mezőgazdasági Szövetkezet is, amelynek elnökével, Varga István­nal az SK FRUIT céljairól és eddigi tevékenységéről beszélgettünk. Miért látták szükségét egy ilyen szövetkezet létrehozásának? Abból a ma már nyilvánvaló tényből indultunk ki, hogy az egyé­ni értékesítők nálunk is egyre in­kább kiszorulnak a piacról, egy­szerűen képtelenek tartani a lépést a nagy szállítókkal. Nyugat-Euró- pában, de már a szomszédos Cseh­országban is több üyen értékesítési társulás létezik; alapszabályzatunk kidolgozásakor mi is a csehországi tapasztalatokból merítettünk. Sa­ját bőrünkön érezzük azt is, mek­kora nyomás nehezedik ránk, ter­melőkre a behozatal miatt, főleg ami a minőségi követelményeket il­leti. Az országot behálózó üzletlán­cok pedig olyan partnereket keres­nek, akik nemcsak jó minőségű árut biztosítanak, de egész évben folyamatosan szállítanak. Minde­zeknek az elvárásoknak eleget kell tennünk, ha versenyképesek aka­runk maradni. Ám ez csak összefo­gással lehetséges. Milyen feltételeket szabtak a ta­gok számára, illetve ki lehet tag­ja a szövetkezetnek? A megalakuláskor megpróbáltunk azonos feltételekkel működő üze­Az egyéni értéke­sítők egyre inkább kiszo­rulnak a piacról. meket tömöríteni. Itt elsősorban a gyümölcsösök struktúrájára és faj­taösszetételére, valamint a terme­lési szintre gondolok. Mindnyá­junknál fő terményként szerepel az alma, de szilva, őszibarack, körte, esetleg más gyümölcs-ter­mesztésével is foglalkozunk. Igye­keztünk továbbá azokat a gazdál­kodókat kiválasztani, akik az el­múlt években nem hanyagolták el a technikai fejlesztést és új telepí­tésű gyümölcsöseik is vannak. Akik ugyanis nem fordítottak kellő figyelmet a felújításra, né­hány éven belül teljesen kiszorul­nak a piacról. Szempontként sze­repelt továbbá, hogy tagjaink megfelelő raktárakkal rendelkez­zenek. Nem titok, hogy azok a ter­melők, akik nem tudják raktároz­ni a gyümölcsöt, a betakarítást kö­vetően rögtön túl akarnak adni rajta, akár áron alul is; márpedig ezzel sértik a többiek érdekeit. Az SK FRUIT alapító tagjai a nyáras- di, a tardoskeddi, az udvardi, a vá­sárúti, a prasicei és a csejtei szö­vetkezet, a karvai Gradual Kft., az ostraticei Fructop Kft., valamint a Malá Trna-i Galafruit & Co. Kft. Ezek a gazdaságok adják az or­szág almatermésének több mint hatvan százalékát, tehát valóban a legjelentősebb termelőkről van szó. Természetesen nem zárkó­zunk el a további tagfelvételtől sem, ám a jelentkezőknek vala­mennyi felsorolt követelménynek eleget kell tenniük. MUyen mértékben tudja már az idei szezonban levenni az értéke­sítéssel járó terheket az egyes ta­gok válláról a közös szövetkezet? Még nagyon a kezdeteknél tar­tunk, most egyeztetjük a szabályo­kat, ezért az idén jobbára még mindenki az eddigi vevőkörével dolgozik. Ugyanakkor megpróbál­juk úgy összehangolni az eladást, hogy az idény második felében már közös védjeggyel, csomago­lással léphessünk a piacra. Hosszú távú célkitűzésünk közös, szabá­lyozható klímájú raktárak, osztá­lyozó- és csomagolósorok kiépíté­se; ezekre azért van szükség, hogy egész évben folyamatosan, kiváló minőségű áruval tudjuk ellátni a ha­zai piacot. Csak ilyen feltételek mel­lett van esélyünk arra, hogy a nagy üzletláncok szállítóivá válhassunk. Az SK FRUIT ezen kívül a vegysze­rek vásárlásával, szakmai tanácsa­dással, a betegségek, kártevők előfordulásának előrejelzésével is segíti majd tagjait, és nem utolsó­sorban felvállalja a piackutatást. Milyen az idei almatermés? Mi­lyen árakra számíthatnak a vá­sárlók? Általánosságban elmondható, hogy jó almaév volt az idei, az előző évekhez képest gazdagabb volt a termés. Szövetkezetünknek, most természetesen a vásárútira gondolok, jelenleg 130 hektáros gyümölcsöse van, és ebből - a hat évvel ezelőtt megkezdett komoly felújítási - programnak köszön­hetően - 65 hektárnyi az új telepí­tésű almaültetvény. Az 1994-ben telepített fácskák az idén már na­gyon jó termést adtak. Nyári al­mából 170 tonnát, téliből 900 tonnát takarítottunk be. Raktár- kapacitásunk 1400 tonna, a rak­tárakban szabályozni tudjuk a hőmérsékletet és a páratartal­mat. így kora tavaszig.megfelelő körülmények között tudjuk tárol­ni a gyümölcsöt. Amennyiben azonban a fiatalabb ültetvénye­ink is termőre fordulnak, már szűkösnek bizonyulhatnak a meg­lévő raktárak. Mindenképpen fej­lesztenünk kell, de a raktárbőví­tést már valószínűleg az új szövet­kezeten belül oldjuk meg. Ami pe­dig az árakat illeti: az SK FRUIT- on belül megegyezés született a tagok között arról, hogy mely faj­tákat mely időszakban milyen ár­sávban értékesítünk. Vagyis 8-14 koronáért kínáljuk az alma kiló­ját, az viszont, hogy mennyiért kerül a fogyasztókhoz, már nem rajtunk múlik... (v-s) Több mint 9,5 ezer tonna vágósertés és 4,5 ezer tonna marhahús behozatalát javasolja a mészárosok szövetsége Kevesebb a vágósertés a hazai piacon SITA-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén mintegy 15,5 ezer tonnával kevesebb vágósertés van a piacon. A Szlovákiai Mészárosok Szövetsége figyelmeztet az áldat­lan helyzetre, amit szerintük több mint 9,5 ezer tonna vágósertés és 4,5 ezer torma marhahús vámmen­tes behozatalával lehetne orvosol­ni. A terméktanács a sertéshús ese­tében 60 százalékra javasolja csök­kenteni a szövetség javaslatát, mi­vel a múltban az első negyedévben mindig megnőtt a kínálat, ami az árak jelentős eséséhez vezet. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) nyitrai tanácskozá­sán a sertés- és marhahús vám­mentes behozatalát javasolta a hi­ány kiegyenlítése céljából. Stanis­lav Nemec, az SPPK szóvivője sze­rint a vágóbikák esetében jelenleg már a kiszabott kvóta 95,2 százalé­kára megkötötték a szerződéseket. Ezt az idei évre 28 ezer tonnában szabták meg. A vágósertések eseté­ben a kvóta 96,6 százalékára kötöt­ték le a szerződéseket, ezek eseté­ben a kvóta 180 ezer tonna. A kvó­ta teljesítését a vágóállatok eseté­ben a kamara szerint a kisebb állat­szám is befolyásolja. Vágómarhá­ból például már 650 ezer darab sincs, ugyanígy a sertések száma július végére az előző évhez képest több mint 100 ezerrel csökkent. A tej esetében idén kötött, 8,45 ko­ronás felvásárlási ár van érvényben literenként. A tejnek azonban meg kell felelnie az elvárásoknak, vagy­is 36 gramm zsírt és 32 gramm fe­hérjét kell tartalmaznia. Jövőre e tekintetben jelentős módosításra kerül sor, a kötött árat ugyanis mi­nimálárra módosítják. Az SPPK igazgatótanácsa 8,70 koronás mi­nimálárát javasol literenként, mi­közben a tej minőségi paramétereit nem változtatnák. A kései, fogyasz­tásra szánt burgonya kvótája 162 ezer tonna, az ajánlott minimálár 5200 korona tonnánként, amit ton­nánként 350 koronával növelné­nek havonta a téli tárolás során, vagyis októbertől márciusig. A termésbetakarítás alakulása október 13-án az előző év azonos időszakához képest Fajta Év Vetésterület (ha) Betakarított termés (ha) Betakarított termés (%) ' Termés (t) Termésátlag (t/ha) Szemeskukorica 2000 165 177 44 383 26,9 164 601 3,71 1999 129 498 39 922 30,8 238 608 5,98 Különbség 35 679-4461-4-74 007-2,27 Burgonya 2000 22 806 18 037 79,1 299 835 16,62 1999 22 135 21 544 97,3 279 528 12,97 Különbség 671-3507-18,2 20 307 3,65 Cukorrépa 2000 32 151 8326 25,9 , 246 697 29,63 1999 34 623 18 202 52,6 736 717 40,47 Különbség-2472-9876-26,7-490 020-10,84 Napraforgó 2000 69 763 55 747 79,9 100 591 1,80 1999 96 697 93 378 96,6 132 613 1,42 Különbség-26 934-37 631-16,7-32 022 0,38 Forrás: földművelési minisztérium AGRÁRMORZSÁK Éhínség a FÁK-országokban Róma. A FÁK több országát sú­lyos éhínség fenyegeti - derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének jelentéséből. Az alultápláltság to­vábbra is tartós fenyegetést jelent sok utódállamban. A FÁK 12 tag­állama közül 9-ben a lakosság legkevesebb 5 százaléka alultáp­lált. A dokumentum szerint Ör­ményországban, Azerbajdzsán­ban, Grúziában és Tádzsikisztán­ban a lakosság 20%-a szenved alultápláltságtól. (MTI) Csurka kontra Torgyán Budapest. Torgyán hazudott - tartja Csurka István. A MIÉP el­nöke a hollandiai agrárközlöny július 22-i számára hivatkozva úgy ítélte meg: a magyar agrár­tárca vezetője nem mondott igazat, amikor kitalációnak ne­vezte a hírt, amely holland ser­téstenyésztők magyarországi letelepedéséről szólt. A két or­szág agrárminiszterei szerinte 10-20 holland tenyésztő ma­gyarországi letelepedéséről egyeztek meg. (MHO) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. október 18-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,623 Magyar forint (100) 16,594 Angol font 74,023 Német márka 22,304 Cseh korona 1,234 Olasz líra (1000) 22,529 Francia frank 6,650 Osztrák schilling 3,170 Japán ien (100) 47,433 Spanyol peseta (100) 26,218 Kanadai dollár 33,782 Sváici frank 28,870 Lengyel zloty 10,956 USA-dollár 51,339 Az őszi vetés alakulása október 13-án Fajta Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Búza 399 600 274 981 Árpa 17 000 17 489 Rozs 32 000 34 310 Triticale 8000 10 946 Repce 99 100 117 208 Forrás: földművelési minisztérium Műveletlenül hagyott 32 ezer hektárnyi terület Növekedett a termelés SITA-HÍR Pozsony. Az élelmiszeripari terme­lés tavaly 5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elérve a 70,3 müliárd koronát. Az élelmiszergyár­tásban elsősorban a cukortermelés nőtt, mintegy 28 százalékkal. A ke­nyér és péksütemények gyártása 19, a csirkefeldolgozás 10,7 százalékkal nőtt. Enyhén, 7,8 százalékkal töb­bet termeltek komlóból is, de 4-5 százalékkal emelkedett a tej- és tésztagyártás is. Ezzel ellentétben jelentős mértékben csökkent az éto­laj és a zsír előállítása, termelésük csaknem egyharmaddal esett vissza az előző évhez képest. A zöldségter­mékek termelése 18,5, a búzaliszté pedig 7,3 százalékkal esett vissza. A mezőgazdasági tárca által kidolgo­zott elemzés szerint az agrárágazat alkalmazottainak száma tavaly, 1998-hoz képest 13,6 százalékkal, vagyis 14,6 ezerrel csökkent. Az élelmiszeriparban ugyanakkor szá­muk csak 3 százalékkal csökkent, ami az ország egyéb gazdasági ág­azataihoz képet is jó arány. A mezőgazdaságban dolgozók átlag­bére tavaly a minimálbér 2,4-szere- sét tette ki. A földművelési tárca ag­gasztónak tartja a műveleüenül ha­gyott gyomos területek növekedé­sét, ezek nagysága tavaly szeptem­berre elérte a 32 ezer hektárt. Az elemzés szerint a szántóföldek nem egész 60 százalékát trágyázták. A CEFTA-országokban, Lengyelorszá­gon kívül, Szlovákia az egyedüli or­szág, ahol csökkent a mezőgazdasá­gi termelés. Szlovák, cseh és magyar cégek hozhatnak be búzát Kezdődhet az import ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Állami Piacszabályozá­si Alap (ÁPA) 14 céggel köt búzaim­port-szerződést - döntött a földmű­velési tárca gabonaimport-bizottsá- ga. A szlovák, cseh és magyar cégek 275 ezer tonna búzát hozhatnak be külföldről, 91-110 dolláros áron. Csehországból 178 ezer tormát, Ma­gyarországról 52 ezer tonnát, Uk­rajnából 45 ezer tonnát hoznak be. Takarmányárpát szintén 14 cég hoz be, ezek szlovákiai, csehországi, lengyel, ukrán, osztrák és svájci cé­gek. A 207 500 tonnányi takar­mányárpából 10 ezer tonnát Cseh­országból, 15 ezer tonnát Magyar- országról, 14 500 tonnát Németor­szágból és 168 ezer tonnát Ukrajná­ból hoznak be. Ára 102 és 109,25 dollár közt mozog tonnánként. Több a sör, de tovább zsugorodtak a komlóültetvények Szűkülő komlókínálat ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Veszélyben a sör - írja né­mi túlzással a Handelsblatt. E bo­rúlátó prognózist az váltotta ki, hogy komlóból, a sörgyártás egyik alapanyagából szűkül a kínálat. Az azonnali piacon az árak már je­lentősen emelkedtek. A komlóter­mesztők a drágulásból alig húznak hasznot, mivel termésüket zöm­mel több évre szóló előszerződé­sekben kötötték le. Az azonnali árak zentnerenként (egy német zentner = 50 kilogramm) 780 márkáig kúsztak fel, ezzel szem­ben a szerződéses árak csupán 330 márka körül vannak. Utóbbiak mellett a termelőknek még a leg­szükségesebb beruházások költsé­gei sem térülnek meg. A kínálat egyre inkább érzékelhető szűkülé­sét mindenekelőtt az magyarázza, hogy az utóbbi években világszer­te zsugorodott a komlóültetvények területe. Az idén előreláthatóan már 10%-kal kisebb termést taka­rítanak be, mint tavaly, (ng) (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom