Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-17 / 239. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 17. TÉMA: EXPO 2000 Eddig mintegy tizennégymillió látogató tekintette meg az október végéig tartó hannoveri világkiállítást EXPO 2000 kérdőjelekkel A hannoveri világkiállításon a napokban fogadták a 14 milli­omodik látogatót. Ez alig har­mada a júniusban tervezett 40 milliónak, s ennek megfelelő­en mintegy 2,4 milliárd márka veszteséget jelent a világkiállí­tás szervezői számára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A június 1-jétől október 31-ig tartó, „Ember-természet-technika” mot­tóval meghirdetett expo az első vi­lágkiállítás Németországban, és a szervezők összesen 40 millió látoga­tóra - napi ádagban 250 ezer érdek­lődőre - számítottak. A 160 hektár­nyi területen közel 155 ország és 27 nemzetközi szervezet állított saját pavilont. A látványosságok mellett öt kontinens megannyi előadómű­vésze szórakoztatja a látogatókat. Míg a száz évvel ezelőtti párizsi vi­lágkiállítás a XX. század küszöbén elért technikai vívmányokat (gépko­csi, áramfejlesztő óriásgenerátor, nagyteljesítményű hajómotorok) hangsúlyozta, addig Hannoverben a 160 hektáros vásárterületen a gépek a háttérbe szorulnak. A mottó már nem „ember-gép-technika”, hanem „ember-természet-technika: új vi­lág jön létre”. Az acélt, vasat, gőzt csöndes, virtuális világ váltotta fel, amelyben számítógépek segítségé­vel nyerhet betekintést a látogató az emberiség jövőjébe - illetve abba, ahogyan a szervezők szerint a jövő kinéz (hét). A hármas mottónak megfelelően a vendégek három úgynevezett téma­parkban ismerkedhetnek a XXI. szá­zad kihívásaival, a lehetséges vála­szokkal. A vezérelv immár nem a mindenáron akart haladás, hanem annak megkísérlése, hogy megőriz­zük Földünk kényes egyensúlyát. Az A holland pavilon - toronyba rakott dűnei táj mesterséges tóval, szélmalmokkal. A világkiállítás egyik legimpo­zánsabb pavilonja, amelyet ökoszendvicsnek is neveznek. (Archív felvételek) ugyanis ma már az általános iskolás gyermekek számára is nyilvánvaló, hogy a Föld népességének zabolát­lan szaporodásával, a nyersanyag- vagyon (közte az erdők, az édesvi­zek és a levegő) felélésével és szen­nyezésével folyamatosan romlanak annak kilátásai, hogy bolygónk akár csak száz év múlva is lakható lesz-e még. Az idei világkiállítás a magáévá tette a nyolc évvel ezelőtt Rio de Janeiró- ban rendezett környezetvédelmi csúcsértekezleten elfogadott, a XXI. századra vonatkozó cselekvési prog­ramot, amelynek középpontjában a fenntartható növekedés áll. Ennek konkrét megnyilvánulása az a tény, hogy a hannoveri vásárvárosban az október 31-i zárás után nem marad egyeden „expo-rom” sem: szinte minden pavilon, épület hasznosítása biztosított, ami például Sevilla eseté­ben távolról sem volt így. A fölmérések szerint a látogatók 70 százaléka tömegközlekedési eszköz­zel (elsősorban vasúton vagy repülő­géppel) érkezik Hannoverbe. A vo­natot igénybe vevőknek (főleg a Vesztfália és Hessen felől érkezők­nek) lehetőségük van arra, hogy a német vasutak legújabb expresszén utazzanak. A Deutsche Bahn, amely a vüágkiállítás hivatalos szállítója, expobelépővel kombinálva kínálja menetjegyeit. Berlinből például má­sodosztályon 149 márkába kerül a menettérti jegy és belépő. A napi be­lépőjegyek ára egyébként 69 márka, a kedvezményes árú jegyért 49 DEM-et kell fizetni - ez csak 15 órá­tól jogosít a kiállítás megtekintésére. HANNOVER ÉS AZ EXPOVÁROS ♦ Hannover Alsó-Szászország fővárosa, lakosainak száma 500 ezer. Imidzsét a Hannoveri Vásár határozza meg: a világ tíz legnagyobb vásárából ötöt Hannoverben rendeznek. A hannoveri régióban, Alsó-Szászország legnagyobb gazdasági térségében ma több mint 1,1 millióan élnek, a munkavállalók közel egynegyede a szolgáltató szektorban tevékenykedik. ♦ Az EXPO 2000 terület körülbelül 8 kilométerre fekszik Hannover központjától, a város délkeleti részén, 170 hektáros területen. Két részből áll: a már meglévő vásárterületből és a világkiállítás számára épített Kronsberggelándeből. ♦ Hat bejáraton juthatnak be a kiállítási területre a látogatók, irányításukhoz az ún. Ticketing-módszert alkalmazzák: minden jegy egy bizonyos közlekedési eszköz használatához és így a különböző kapuk igénybevételéhez van kötve. ♦ A rendezvények helyszínei a világkiállítás teljes területén megtalálhatóak: a csarnokokban, a szabadterületeken, az EXPO- Plazán és a paviionterületek között is. Itt kapnak helyet a művészeti-, kulturális-, szórakoztató- és sportrendezvények. A szervezők 18 ezer férőhelyes arénát építettek, valamint a világkiállítás középpontját képező Hermes-tofony körül kialakították a Hermes-tavat, melyen úszó színpadok további programoknak adnak otthont. ♦ Nélkülözhetetlen elemei a világkiállításnak a zöldterületek, melyek a nyugalom és a pihenés szigetei a nyüzsgő forgatagban. A nyugati bejárattól a Plazáig vezető EXPO-sugárutat négy fasor szegélyezi. Egy hatalmas bálna - a 70 m hosszú épület a fiatalok központja ♦ A hannoveri örömlányok futtatói és a bordélyházak tulajdonosai, akik mintegy 800-1000 főnyi „erősítést” hozattak Afrikából, Thaiföldről és Kelet-Európából kb. háromezer hölggyel várták a kuncsaftok rohamát Hannoverben. Rendőrségi becslés szerint a városban naponta tízezren látogatják a vörös lámpás negyedet. Annak érdekében, hogy az EXPO-ra látogatóknak ne kelljen a forgalmas belvárosba menniük, a szexipar rugalmas megoldást választott: úgynevezett lovemobilok „keresik fel” a parkolókat. A londoni Hyde Parkban rendezték az első világkiállítást ► 150 éves hagyomány Ban Sigeru szokatlan anyagból építi házait Papírházak Japánból Az EXPO 2000 egyik legvonzóbb látványossága Magyar j ellcépelc p ► ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A világkiállítás gondolata, a világ újszerű megismerésének igénye az ipari forradalom szülötte. Az ötlet a 19. század vezető ipari államából, Angliából származik. 1851-ben, a londoni Hyde Parkban angol üzlet­emberek támogatásával rendezték meg az első világkiállítást, s a siker minden képzeletet felülmúlt. A gyönyörű kristálypalotában több mint 6 millió látogató csodálta meg a közel 14 ezer kiállító portékáját. Hagyományt teremtett a siker. A következő évtizedekben a világkiál­lítások a „leg-ek” bemutatóivá vál­tak, minden nemzet büszkeségei legjavát vonultatta fel, bemutatva a világnak legújabb találmányait. Itt lépett színre először a telefon, az automobil vagy a gramofon. 1889- ben, Párizsban az új Eiffel-torony lábainál már olyan újszerű kiállítá­sok is megjelentek, mint a „gyer­mekgondozás története” vagy a „hi­giénia a háztartásban”. Az ezred­fordulón szintén a művészetek ha­zájában már a modem művészetek is helyet követeltek maguknak a tu­dományos újdonságok mellett. A látogatók Renoir, Monet vagy Rodin remekműveiben gyönyör­ködhettek. A világkiállítások hagyománya túl­élte századunk két nagyvilágégését is. 1958-ban Brüsszelben új korszak nyílt. Az ipari és tudományos új­donságok helyét fokozatosan átvet­ték a kulturális és szabadidős kiállí­tások. A német pavilonban Herbert von Karajan vezényelt és elismert művészek érkeztek a világ minden tájáról. Nem csökkent a világkiállí­tások vonzereje a televízió vagy az internet megjelenésével sem. Élő­ben felfedezni a világ újdonságait - ezt semmi sem pótolhatja. Nyilván ezt gondolhatta 1992-ben a Sevülát felkereső 42 millió látogató is. Tíz évvel az egyesítés után Német­ország hívta meg a világot, hogy itt mutassák be a legújabb ered­ményeket, a jövővíziókat, a boly­gónk iránt érzett globális felelős­séget. (exp) MTI-HÍR Hannoverben egy fiatal japán épí­tész hatalmas kartonpapír pavi­lonjában mutatkozik be a felkelő nap országa. A 43 éves Ban Sigeru szokatlan anyagból, kartonhenge­rekből építi házait, abból a meg­fontolásból, hogy papír csaknem mindenhol akad a világon. A papír olcsóbb, mint más építési anyag és újra felhasználható. Ban Sigeru nem talált fel új tech­nológiákat, csak a meglevőket használja ki. Igaz, hogy Japánban használtak már hagyományosan is papírt az építészetben, de csak vá­laszfalak, vagy ablakokat helyette­sítő nyílászárók elkészítésére. Eny- nyiben új a módszere. Amikor megkérdezték tőle, tartósak lesz­nek-e a kartonházai, bölcs japán fi­lozófiával reagált: az, hogy az építmények mennyi ideig marad­nak fenn, nem az anyagtól, hanem a karbantartási kultúrától függ. Japánban vannak ötszáz éves fa­házak is, pedig a fának közismer­ten két nagy ellensége van: a víz és a bogarak. De a japán ember törő­dik a házával. Nem várja meg, amíg az egész igényli a felújítást, hanem javítja, amint a legkisebb hibát észleli rajta. Az ő papírházai­ra is ez érvényes. A japán kor­mánytól 1993-ban kapott enge­délyt házainak építésére. A saját háza is papírból készült. De épített már templomot, műhelyeket, ipari csarnokokat is. Az igazi próbára azonban a köbei földrengés adott alkalmat. A fedél nélkül maradot­taknak hat óra alatt készítettek el ilyen házat. De segítségét kérték a törökországi földrengés, a kambo­dzsai árvíz rombolásai után is. A házat egyébként mindenki fel tudja építeni, ha figyelmesen elol­vassa a használati utasítást. Ban Sigerunak nem az a célja, hogy kartonházakkal borítsa be a vilá­got. Csak azt szeretné elérni, hogy szükséghelyzetben minél több em­ber értsen az elkészítéséhez. Mód­szerét ezért szerte a világon átadja a helyi építészeknek. Félmilliomodik látogatóját fogadta a múlt héten a szlovák pavilon. Naponta mintegy ötezren tekintik meg A szlovák pavilon mágikus szeme előtt Vonzó mágikus szem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A német Anna Strover lett a múlt héten a szlovák pavilon félmilli­omodik látogatója a világkiállítá­son. Ő ugyan még nem járt Szlová­kiában, ezt azonban hamarosan megteheti, hiszen mint a félmilli­omodik látogató egyhetes magas­tátrai üdülést nyert. A szlovák pa­vilon mágikus szemét a világkiállí­tás minden 28. látogatója megte­kintette - naponta átlagban 5200 látogató volt rá kíváncsi. Pavilo­nunk a mágikus szemen keresztül próbálja meg bemutatni az élet­környezetet. A belépőnél egy hori­zontálisan lefektetett fémhengert helyeztek el, a „múlt szemét”, amelyen keresztül a látogatók tíze­sével léphetnek be a pavilonba. Magában a helyiségben a látoga­tók mintegy 2 percig tartózkod­nak, ezalatt megtudhatják, hogy az ember milyen romboló hatást gyakorolhat környezetére. A pavi­lon előtt áll a Tudás fája, levelei az emberi kommunikáció jeleit szim­bolizálják. Ján Pís, a szlovák pavilon kor­mánybiztosa szerint az EXPO 2000 sikertelensége a szlovák részvételt nem érinti, hiszen, mint mondta: a szlovák a 10 leglátogatottabb stand közé tartozik. A gazdasági tárca számításai szerint, ha a szlo­vák pavilon látogatói csak egy-egy napot töltenének Szlovákiában az ország 180 millió koronányi devi­zához juthatna. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A magyar pavilon 3025 négy­zetméteres területen épült fel teljes mértékben állami forrásból, 767 millió forint értékben. Szerkezetét 200 tonna acél, külső borítását pe­dig 3300 négyzetméter vörösfenyő adja. A pavilon 1150 négyzetméte­res alapterületű kiszolgáló épület­tel rendelkezik, melyben étterem, V.I.P.-helyiség, irodák, valamint egy ajándékbolt kapott helyet. A pavilonban található látványtér 300 négyzetmétert tesz ki és szin­tén 300 négyzetméteres a kéreg­ben elhelyezkedő kiállítótér is. A magyar pavilon Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész és tár­sainak tervei alapján épült. A mint­egy húsz méter magas építmény nyitottságával, építészeti megoldá­saival az EXPO 2000 egyik vonzó látványossága. Az összeboruló, de mégis nyitott tenyeret formázó pavilon üzenete óvni a múlt méltó hagyományait, ugyanakkor befogadni az újat, a változót is. Magyarország a hagyo­mány, a kreativitás és a közös Euró­pában elképzelt jövő hármas gon­dolatának jegyében mutatkozik be. A nemzeti kiállítás jelképének a po- gány-magyar mondavilág Arany- szarvasának stilizált alakját válasz­tották. Olyan, mint egy nyíló óriásvirág. A magyar pavilon a szimbolikus jelen­tések sokaságát hordozza magában. Az oldalt írta és összeállította: Molnár Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom