Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-17 / 239. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 17. TÉMA: EXPO 2000 Eddig mintegy tizennégymillió látogató tekintette meg az október végéig tartó hannoveri világkiállítást EXPO 2000 kérdőjelekkel A hannoveri világkiállításon a napokban fogadták a 14 milliomodik látogatót. Ez alig harmada a júniusban tervezett 40 milliónak, s ennek megfelelően mintegy 2,4 milliárd márka veszteséget jelent a világkiállítás szervezői számára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A június 1-jétől október 31-ig tartó, „Ember-természet-technika” mottóval meghirdetett expo az első világkiállítás Németországban, és a szervezők összesen 40 millió látogatóra - napi ádagban 250 ezer érdeklődőre - számítottak. A 160 hektárnyi területen közel 155 ország és 27 nemzetközi szervezet állított saját pavilont. A látványosságok mellett öt kontinens megannyi előadóművésze szórakoztatja a látogatókat. Míg a száz évvel ezelőtti párizsi világkiállítás a XX. század küszöbén elért technikai vívmányokat (gépkocsi, áramfejlesztő óriásgenerátor, nagyteljesítményű hajómotorok) hangsúlyozta, addig Hannoverben a 160 hektáros vásárterületen a gépek a háttérbe szorulnak. A mottó már nem „ember-gép-technika”, hanem „ember-természet-technika: új világ jön létre”. Az acélt, vasat, gőzt csöndes, virtuális világ váltotta fel, amelyben számítógépek segítségével nyerhet betekintést a látogató az emberiség jövőjébe - illetve abba, ahogyan a szervezők szerint a jövő kinéz (hét). A hármas mottónak megfelelően a vendégek három úgynevezett témaparkban ismerkedhetnek a XXI. század kihívásaival, a lehetséges válaszokkal. A vezérelv immár nem a mindenáron akart haladás, hanem annak megkísérlése, hogy megőrizzük Földünk kényes egyensúlyát. Az A holland pavilon - toronyba rakott dűnei táj mesterséges tóval, szélmalmokkal. A világkiállítás egyik legimpozánsabb pavilonja, amelyet ökoszendvicsnek is neveznek. (Archív felvételek) ugyanis ma már az általános iskolás gyermekek számára is nyilvánvaló, hogy a Föld népességének zabolátlan szaporodásával, a nyersanyag- vagyon (közte az erdők, az édesvizek és a levegő) felélésével és szennyezésével folyamatosan romlanak annak kilátásai, hogy bolygónk akár csak száz év múlva is lakható lesz-e még. Az idei világkiállítás a magáévá tette a nyolc évvel ezelőtt Rio de Janeiró- ban rendezett környezetvédelmi csúcsértekezleten elfogadott, a XXI. századra vonatkozó cselekvési programot, amelynek középpontjában a fenntartható növekedés áll. Ennek konkrét megnyilvánulása az a tény, hogy a hannoveri vásárvárosban az október 31-i zárás után nem marad egyeden „expo-rom” sem: szinte minden pavilon, épület hasznosítása biztosított, ami például Sevilla esetében távolról sem volt így. A fölmérések szerint a látogatók 70 százaléka tömegközlekedési eszközzel (elsősorban vasúton vagy repülőgéppel) érkezik Hannoverbe. A vonatot igénybe vevőknek (főleg a Vesztfália és Hessen felől érkezőknek) lehetőségük van arra, hogy a német vasutak legújabb expresszén utazzanak. A Deutsche Bahn, amely a vüágkiállítás hivatalos szállítója, expobelépővel kombinálva kínálja menetjegyeit. Berlinből például másodosztályon 149 márkába kerül a menettérti jegy és belépő. A napi belépőjegyek ára egyébként 69 márka, a kedvezményes árú jegyért 49 DEM-et kell fizetni - ez csak 15 órától jogosít a kiállítás megtekintésére. HANNOVER ÉS AZ EXPOVÁROS ♦ Hannover Alsó-Szászország fővárosa, lakosainak száma 500 ezer. Imidzsét a Hannoveri Vásár határozza meg: a világ tíz legnagyobb vásárából ötöt Hannoverben rendeznek. A hannoveri régióban, Alsó-Szászország legnagyobb gazdasági térségében ma több mint 1,1 millióan élnek, a munkavállalók közel egynegyede a szolgáltató szektorban tevékenykedik. ♦ Az EXPO 2000 terület körülbelül 8 kilométerre fekszik Hannover központjától, a város délkeleti részén, 170 hektáros területen. Két részből áll: a már meglévő vásárterületből és a világkiállítás számára épített Kronsberggelándeből. ♦ Hat bejáraton juthatnak be a kiállítási területre a látogatók, irányításukhoz az ún. Ticketing-módszert alkalmazzák: minden jegy egy bizonyos közlekedési eszköz használatához és így a különböző kapuk igénybevételéhez van kötve. ♦ A rendezvények helyszínei a világkiállítás teljes területén megtalálhatóak: a csarnokokban, a szabadterületeken, az EXPO- Plazán és a paviionterületek között is. Itt kapnak helyet a művészeti-, kulturális-, szórakoztató- és sportrendezvények. A szervezők 18 ezer férőhelyes arénát építettek, valamint a világkiállítás középpontját képező Hermes-tofony körül kialakították a Hermes-tavat, melyen úszó színpadok további programoknak adnak otthont. ♦ Nélkülözhetetlen elemei a világkiállításnak a zöldterületek, melyek a nyugalom és a pihenés szigetei a nyüzsgő forgatagban. A nyugati bejárattól a Plazáig vezető EXPO-sugárutat négy fasor szegélyezi. Egy hatalmas bálna - a 70 m hosszú épület a fiatalok központja ♦ A hannoveri örömlányok futtatói és a bordélyházak tulajdonosai, akik mintegy 800-1000 főnyi „erősítést” hozattak Afrikából, Thaiföldről és Kelet-Európából kb. háromezer hölggyel várták a kuncsaftok rohamát Hannoverben. Rendőrségi becslés szerint a városban naponta tízezren látogatják a vörös lámpás negyedet. Annak érdekében, hogy az EXPO-ra látogatóknak ne kelljen a forgalmas belvárosba menniük, a szexipar rugalmas megoldást választott: úgynevezett lovemobilok „keresik fel” a parkolókat. A londoni Hyde Parkban rendezték az első világkiállítást ► 150 éves hagyomány Ban Sigeru szokatlan anyagból építi házait Papírházak Japánból Az EXPO 2000 egyik legvonzóbb látványossága Magyar j ellcépelc p ► ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A világkiállítás gondolata, a világ újszerű megismerésének igénye az ipari forradalom szülötte. Az ötlet a 19. század vezető ipari államából, Angliából származik. 1851-ben, a londoni Hyde Parkban angol üzletemberek támogatásával rendezték meg az első világkiállítást, s a siker minden képzeletet felülmúlt. A gyönyörű kristálypalotában több mint 6 millió látogató csodálta meg a közel 14 ezer kiállító portékáját. Hagyományt teremtett a siker. A következő évtizedekben a világkiállítások a „leg-ek” bemutatóivá váltak, minden nemzet büszkeségei legjavát vonultatta fel, bemutatva a világnak legújabb találmányait. Itt lépett színre először a telefon, az automobil vagy a gramofon. 1889- ben, Párizsban az új Eiffel-torony lábainál már olyan újszerű kiállítások is megjelentek, mint a „gyermekgondozás története” vagy a „higiénia a háztartásban”. Az ezredfordulón szintén a művészetek hazájában már a modem művészetek is helyet követeltek maguknak a tudományos újdonságok mellett. A látogatók Renoir, Monet vagy Rodin remekműveiben gyönyörködhettek. A világkiállítások hagyománya túlélte századunk két nagyvilágégését is. 1958-ban Brüsszelben új korszak nyílt. Az ipari és tudományos újdonságok helyét fokozatosan átvették a kulturális és szabadidős kiállítások. A német pavilonban Herbert von Karajan vezényelt és elismert művészek érkeztek a világ minden tájáról. Nem csökkent a világkiállítások vonzereje a televízió vagy az internet megjelenésével sem. Élőben felfedezni a világ újdonságait - ezt semmi sem pótolhatja. Nyilván ezt gondolhatta 1992-ben a Sevülát felkereső 42 millió látogató is. Tíz évvel az egyesítés után Németország hívta meg a világot, hogy itt mutassák be a legújabb eredményeket, a jövővíziókat, a bolygónk iránt érzett globális felelősséget. (exp) MTI-HÍR Hannoverben egy fiatal japán építész hatalmas kartonpapír pavilonjában mutatkozik be a felkelő nap országa. A 43 éves Ban Sigeru szokatlan anyagból, kartonhengerekből építi házait, abból a megfontolásból, hogy papír csaknem mindenhol akad a világon. A papír olcsóbb, mint más építési anyag és újra felhasználható. Ban Sigeru nem talált fel új technológiákat, csak a meglevőket használja ki. Igaz, hogy Japánban használtak már hagyományosan is papírt az építészetben, de csak válaszfalak, vagy ablakokat helyettesítő nyílászárók elkészítésére. Eny- nyiben új a módszere. Amikor megkérdezték tőle, tartósak lesznek-e a kartonházai, bölcs japán filozófiával reagált: az, hogy az építmények mennyi ideig maradnak fenn, nem az anyagtól, hanem a karbantartási kultúrától függ. Japánban vannak ötszáz éves faházak is, pedig a fának közismerten két nagy ellensége van: a víz és a bogarak. De a japán ember törődik a házával. Nem várja meg, amíg az egész igényli a felújítást, hanem javítja, amint a legkisebb hibát észleli rajta. Az ő papírházaira is ez érvényes. A japán kormánytól 1993-ban kapott engedélyt házainak építésére. A saját háza is papírból készült. De épített már templomot, műhelyeket, ipari csarnokokat is. Az igazi próbára azonban a köbei földrengés adott alkalmat. A fedél nélkül maradottaknak hat óra alatt készítettek el ilyen házat. De segítségét kérték a törökországi földrengés, a kambodzsai árvíz rombolásai után is. A házat egyébként mindenki fel tudja építeni, ha figyelmesen elolvassa a használati utasítást. Ban Sigerunak nem az a célja, hogy kartonházakkal borítsa be a világot. Csak azt szeretné elérni, hogy szükséghelyzetben minél több ember értsen az elkészítéséhez. Módszerét ezért szerte a világon átadja a helyi építészeknek. Félmilliomodik látogatóját fogadta a múlt héten a szlovák pavilon. Naponta mintegy ötezren tekintik meg A szlovák pavilon mágikus szeme előtt Vonzó mágikus szem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A német Anna Strover lett a múlt héten a szlovák pavilon félmilliomodik látogatója a világkiállításon. Ő ugyan még nem járt Szlovákiában, ezt azonban hamarosan megteheti, hiszen mint a félmilliomodik látogató egyhetes magastátrai üdülést nyert. A szlovák pavilon mágikus szemét a világkiállítás minden 28. látogatója megtekintette - naponta átlagban 5200 látogató volt rá kíváncsi. Pavilonunk a mágikus szemen keresztül próbálja meg bemutatni az életkörnyezetet. A belépőnél egy horizontálisan lefektetett fémhengert helyeztek el, a „múlt szemét”, amelyen keresztül a látogatók tízesével léphetnek be a pavilonba. Magában a helyiségben a látogatók mintegy 2 percig tartózkodnak, ezalatt megtudhatják, hogy az ember milyen romboló hatást gyakorolhat környezetére. A pavilon előtt áll a Tudás fája, levelei az emberi kommunikáció jeleit szimbolizálják. Ján Pís, a szlovák pavilon kormánybiztosa szerint az EXPO 2000 sikertelensége a szlovák részvételt nem érinti, hiszen, mint mondta: a szlovák a 10 leglátogatottabb stand közé tartozik. A gazdasági tárca számításai szerint, ha a szlovák pavilon látogatói csak egy-egy napot töltenének Szlovákiában az ország 180 millió koronányi devizához juthatna. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A magyar pavilon 3025 négyzetméteres területen épült fel teljes mértékben állami forrásból, 767 millió forint értékben. Szerkezetét 200 tonna acél, külső borítását pedig 3300 négyzetméter vörösfenyő adja. A pavilon 1150 négyzetméteres alapterületű kiszolgáló épülettel rendelkezik, melyben étterem, V.I.P.-helyiség, irodák, valamint egy ajándékbolt kapott helyet. A pavilonban található látványtér 300 négyzetmétert tesz ki és szintén 300 négyzetméteres a kéregben elhelyezkedő kiállítótér is. A magyar pavilon Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész és társainak tervei alapján épült. A mintegy húsz méter magas építmény nyitottságával, építészeti megoldásaival az EXPO 2000 egyik vonzó látványossága. Az összeboruló, de mégis nyitott tenyeret formázó pavilon üzenete óvni a múlt méltó hagyományait, ugyanakkor befogadni az újat, a változót is. Magyarország a hagyomány, a kreativitás és a közös Európában elképzelt jövő hármas gondolatának jegyében mutatkozik be. A nemzeti kiállítás jelképének a po- gány-magyar mondavilág Arany- szarvasának stilizált alakját választották. Olyan, mint egy nyíló óriásvirág. A magyar pavilon a szimbolikus jelentések sokaságát hordozza magában. Az oldalt írta és összeállította: Molnár Iván
