Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-16 / 238. szám, hétfő

Sportvilág ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 16. Michael Schumacher diadalával nem zárult le a Forma-1-es világbajnokság küzdelemsorozata - a Ferrari a konstruktőrök versenyében is győzni szeretne Még egy világbajnoki cím kiadó Schumachertől egy futammal a vébésorozat befejezése előtt már senki nem veheti el a világbajnoki címet. A Ferraritől még igen. (Fotó: MN&P) tos varázsa van. Érzelem, techno­lógia, sport, életstílus ötvözete - véli a csapat elnöke. Montezemolo annak idején azzal csábította a Ferrarihoz Schumachert, hogy Ross Brawn lesz az istálló tech­nikai igazgatója. Ő állt Schumi sike­rei mögött a Benettonnál is.- Lehet, hogy a versenyzői képessé­gei kétségbe vonhatók, emberileg azonban Michael igazi egyéniség. Még akkor is, ha ezt sokan nem így látják - mondta Brawn. - Nagyon kemény négy év van mögöttünk, de érdemes volt kínlódni, erre a világ- bajnoki cím a legjobb bizonyíték. Ezzel a céllal jöttem a Ferrarihoz, de most még a konstruktőri világ- bajnoki címet is szeretnénk elnyer­ni. Csodálatos lenne, ha a Malajziai Nagydíjon sikerülne duplázni. Michael Schumacher győzelmét elsősorban Olaszországban ünne­pelték - ez érthető, ha azt vesszük, hogy az olaszok 21 éve erre a pilla­natra vártak. - Hosszú ideje készül­tünk erre a győzelemre. Jean Todt vezetésével a csapatnak sikerült be­bizonyítania, hogy a Ferrari az élvo­nalba tartozik. Ez a győzelem azok­nak szól, akik világszerte a Ferrari­ért szurkoltak azokban a nehéz időkben is, amikor nem ment a csa­patnak. Természetesen a Fiatnak is köszönettel tartozunk, de azt hi­szem, ez a legjobb módja a hálánk kifejezésének. Életem legszebb pil­lanata ez - árulta el a Japán Nagydíj után Montezemolo. A Malajziai Nagydíj többé-kevésbé formaság marad, de egy világbajno­ki cím - ahogy Montezemolo is mondta - még nem kelt el. Vasár­nap tehát lesz miért izgulni. után úgy tűnt, megint eredményes lesz a módszere. Hiába rajtolt Schumacher az első helyről, Häk­kinen azonnal elhúzott mellette. Csakhogy ez kevésnek bizonyult, a német ugyanis állandóan a nyo­mában volt. Minden a második ke­rékcserénél dőlt el. A Repülő Finn ment ki elsőként a boxba, a sze­relőknek 7,6 másodpercig tartott a munka. Következett Schumacher, az ő kocsijával 6 másodperc alatt végeztek. Ettől kezdve világos volt, hogy a Schumacher nyeri a versenyt, s bár Häkkinen minden tőle telhetőt megtett, nem tudta megelőzni a németet. Vasárnap, október 8-án Michael Schumacher megszerezte harmadik világbajno­ki címét (1994-ben és 1995-ben a Benettonnál végzett az élen) - az elsőt a Eerrarival. - A Benettonnál korántsem volt olyan drámai a küzdelem, mint a Ferrarival - mondta Schumacher. Kétszeres világbajnokként annak idején fel sem merült benne, hogy öt évet kell majd várnia a követ­kező győzelemre. A Ferrarinak ennél azért jóval tovább tartott az újabb dicsőség elnyerése. Huszon­egy év telt el azóta, hogy a dél-afri­kai Jody Scheckter világbajnoki cí­met szerzett a Vörös Paripával. As- cari (1952, 1953), Fangio (1956), Hawthorn (1958), P. Hill (1961), Surtees (1964) és Lauda (1975, 1977) után G. Villeneuve, Pironi, Tambay, Arnoux, Johansson, Albo- reto, Berger, Mansell, Prost, Alesi, Capelli, Larini, Salo és Irvine hiába próbálkozott. A nyolcvanas évek­ben átlagos csapat lett a Ferrari­ből, amely halmozta a kudarcokat. Mígnem beszállt az üzletbe a Fiat autógyártó konszern, a csapat irá­nyítását pedig Luca di Monteze­molo vette át.- Azt hiszem, a Ferrari nélkül egész más lenne a Forma-1. Nem­csak azért van meghatározó szere­pe ebben a sportágban, mert az egyedüli gyártóként egymaga ké­szíti az egész autót, és mert a leg­régibb résztvevője a Forma-1-nek, hanem más, elmondhatatlan okokból is. A Ferrari egyszerűen egyedülálló márka, amelynek sajá­Utoljára 1995-ben végzett az élen. Akkor a Benettonnál. (TA SR-felvétel) Régi hagyomány a For- ma-l-es versenyeken, hogy a világbajnoki cím sorsa a Japán Nagydíjon dől el. így volt ez két évvel ezelőtt és tavaly is, amikor Mika Häk­kinen állhatott a dobogó legmagasabb fokára. JÁN HUDOK A legnagyobb párharcokra azonban még a 90-es évek elején került sor, amikor Ayrton Senna és Alain Prost viaskodott egymással a világbajno­ki elsőségért, aminek 1989-ben és 1990-ben is az lett a vége, hogy összeütköztek. Mivel korábban Szuzukában rendezték a száguldó cirkusz utolsó seregszemléjét, sok pilótát itt avattak először világbaj­nokká: 1988-ban Ayrton Sennát, 1996-ban Damon Hűlt, 1998-ban Mika Häkkinent. Idén nem a szuzu- kai futam volt az utolsó a sorban, az első hely sorsa mégis itt dőlt el. Idén három favoritja volt a vébé- nek, David Coulthard (McLaren) azonban a Belga Nagydíjon aratott diadala után nem tudott magából és autójából többet kihozni, azért szép lassan két versenyzőre, Mi­chael Schumacherre (Ferrari) és Mika Häkkinenre (McLaren) szű­kült a kör. A két kétszeres világbaj­nok pilóta csatája leginkább egy mérlegre nyelvére emlékeztetett, amely hol Häkkinen, hol Schuma­cher javára billent. A McLaren kez­deti nehézségei miatt Schumi ha­mar elhúzott a mezőnytől, az Ezüst Nyilak azonban időben magukhoz tértek. Aztán a német sztárra vár­tak nehéz idők. Monacóban a kipu­fogó hagyta cserben, aztán két nagydíjon már az első körben ka­rambolozott, minek következtében aRepülő Finn ugrott az élre. Schu­macher két újabb győzelme és a McLaren idianapolisi malőre után azonban egyre világosabbá vált, hogy a Ferrari idén nemcsak utol­érte legnagyobb riválisát, hanem minden bizonnyal túl is tesz rajta. Lélektanilag az olasz istállónál volt az előny. Schumachernek az utolsó két nagydíjon elég lett vol­na Häkkinen mögött a második helyen célba érnie, akkor is ő nyeri az összetett pontversenyt. A Ferra­ri azonban semmit nem szeretett volna a véletlenre bízni, ezért már Japánban tisztázni akarta az első A McLaren nehézségei miatt Schumi hamar elhúzott a mezőnytől. hely kérdését. A sorsdöntő verseny előtt Schumacher remek teszte­redményeket ért el, míg Häkkinen teljesítményeiről szinte alig lehe­tett hallani. Néhány nappal a Ja­pán Nagydíj előtt Mika szabadság­ra ment. Ez a terápia általában be szokott válni, nehéz helyzetekben mindig sokat segített neki egy kis kikapcsolódás. Szuzukában a rajt ANDREJ MIKLÁNEK Már jó ideje teljes gőzzel zajlanak a küzdelmek az észak-amerikai profi hokiligában, amely idén a 84. évfo­lyamához érkezett. A sportág szlo­vákiai szurkolói elsősorban annak örülhetnek, hogy a szentpétervári világbajnokságon nyújtott teljesít­mény után több mint 50 szlovák já­tékossal bővült az NHL „készlete”. Az ötvenből tizenötnek komoly esélye van arra, hogy állandóan kezdőember legyen. Maga az NHL több szempontból is mérföldkőhöz érkezett. Idén vég­be ment a bővítési hullám második szakasza, melynek következtében harminctagú lett a bajnokság. Az újabb érdeklődők számára állító­lag hosszú időre bezárultak a vüág legnívósabb hokibajnokságának kapui. Ugyanakkor nagyon is nyi­tott lett más kontinensek felé. A Vancouver Canucks a 2000/2001- es szezon kezdete előtt körbejárta (és körbeverte) Skandináviát, a Pittsburgh és az Aneheim pedig az első két kölcsönös találkozóját To­kióban játszotta. Mindez nem vé- leden, a háttérben többnyire anya­gi érdekek állnak. Mert... Bár az NHL vezetése és elsősorban a fő főnök, Gary Bettman elégedett volt a tavalyi idénnyel, mégsem alakultak úgy a bevételek, ahogy azt sokan várták. És nemcsak a kasszák terén merültek fel hiá­nyosságok. Csökkent a gólok szá­ma is és nézőből is kevesebb akadt, mint korábban. Ezzel szemben a jegyek ára tovább nőtt, néhány he­lyen megközelítette a százdolláros határt, ami példátlan összeg a pro­fi sportban. A kanadai klubok pe­Csökkent a gólok és a nézők száma, még a bevétel is kevesebb a szokásosnál - úgy tűnik, nehéz idők várnak az észak-amerikai profi bajnokságra Lezárul az újdonságok korszaka a legnívósabb hokiligában dig egyenesen szenvednek. Évről évre nagy pénzeket és még na­gyobb játékosokat veszítenek. Gary Bettman viszont elégedett. Aggodalomra nincs ok. Az elmúlt években egyik változás a másikat érte. Módosultak a szabá­lyok, bővült a résztvevők száma, most azonban minden jel arra mu­tat, egy időre vége az újdonságok­nak. „A játék úgy tetszik, ahogy van, a közeljövőben semmilyen újításra nem készülünk” - jelentet­te ki kerek perec Gary Bettman. A kulisszatitkok közül elárulta, hogy tavaly több mint száz agyrázkódás történt az NHL-ben, ebből négy Eric Lindrost érte. A kötelező szemvédő viselését azonban a játé­Idén két csapat csatlako­zott az NHL tavalyi 28 tagú mezőnyéhez. kosok továbbra is elutasítják. A nagy sztároknak meg kell szokni­uk, hogy a frontális ütközések, pa­lánkra passzírozások és hasonló erőszakos jelenetek hozzátartoz­nak a közönség szórakoztatásá­hoz. A kanadai pontozásban élen­járó hokisok tudnának ilyen ese­tekről mesélni, hiszen a kemény védők, akik általában technikailag meglehetősen képzetlenek, min­dig a kulcsembereket veszik célba. Paul Kariya, Teemu Sälenne vagy Pavol Demitra nem egyszer kapott már a fejére. Ez ellen, úgy tűnik, nincs mit termi, az NHL vezetősége a jelek szerint megvárja, amíg sor kerül egy halálos ütközésre, s ak­kor majd elindul a lavina. Addig hagyják, hogy a védők „tegyék a dolgukat”. A nézők vevők erre a stílusra, már­pedig a pénz mindennél fontosabb a klubokban. Ez főleg Kanadára érvényes, ahol a csapatok ameri­kai dollárban osztják a fizetéseket, a szponzoroktól azonban kanadai dollárban kapják a támogatást. Márpedig a kanadai pénznem köz­ismerten gyengébb az amerikai­nál. Bettman erre a problémára egyelőre ügyet sem vet. Ö még ab­ban sem biztos, hogy a Stanley Ku­pában hogyan alakuljon a csapa­tok otthoni-idegenbeli mérkőzé­seinek az aránya. Az eddigi 2-2-1­1-1-es rendszer helyett ugyan nemrég beterjesztettek egy 2-3-2- es javaslatot, a befolyásos klubok menedzserei azonban nem voltak elragadtatva az ötlettől. Továbbra is megoldatlan kérdés az NHL és Európa viszonya. A tengerentúli csapatok régen bekebelezték az öreg kontinens legjobb játékosait, szinte valamennyi statisztikát eu­rópaijátékosok vezetnek. Evezzünk kicsit más vizekre. A Szlovákia olvasó számára kelleme­sebb témának ígérkezik az újon­cok átvilágítása. Idén két csapat csatlakozott az NHL tavalyi 28 ta­gú mezőnyéhez, a Minnesota Wild és a Columbus. Mindkét együttes azokra a játékosokra építette kere­tét, akiket nem foglaltak el az NHL többi csapatai. Minden klub ugyanis csak 15 játékost rezervál­hat, ennek következtében idén is több sztár ún. szabad ügynök ma­radt. Hogy csak a legnagyobb ne­veket említsük, Mark Messier-re, Igor Larionovra és Paul Coffeyra sem tartott igényt senki. A Minne­sota és a Cplumbus mégsem csa­pott le a fent említett „öreg harco­sokra” - éppen a koruk miatt. Az újoncok újoncoktól várják a sikert, akik egyrészt olcsóbbak, másrészt fiatalok, pályafutásuk nagy része még előttük áll. A Minnesota Wild elsősorban a támadósort kívánta erősíteni, ezért leszerződtette a detroiti Stacy Ro­estot, Scott Peilerint a St. Louistól és a Calgaryban játszó Szergej Kri- vokraszovot. Szlovákia számára a legkellemesebb hírt Marián Gábo- rík „szállította” - ő szerezte a Min­nesota első NHL-es találatát, ami csapatban történelmi eseménynek számít, így most már Gáborík neve is bekerül a Minnesota Wild törté­nelemkönyvébe. Bár azon a bizo­nyos mérkőzésen a Minnesota 1:3 arányban kikapott az Anaheimtől, ez csak részletkérdés. A bajnokság másik új tagja, a Co­lumbus a biztos védelemre fektette a hangsúlyt, aminek a jó kapus az alapja. Ennek jegyében megszerez­ték a Colorado egyik korábbi há­lóőrét, Marc Denist, a védelembe pedig Dwayne Rolosont (Buffalo) és Rick Tabaraccit (Colorado), s to­vábbi két olyan játékosra vetette ki hálóját, aki júliustól csapat nélkül maradt: Mathieu Schneidert és Lyl Odeleint. Márpedig a szabad ügy­nökök több pénzt kérnek, mint más játékosok. A Columbus menedzse­re, Doug MacLean nem kedvetlene­den: el - Odeleinnelt leszerződtette, Schneidert szélnek eresztette. Azért legyünk őszinték, az újoncok­tól senki sem vár csodát. Persze, a hokiban is, mint műiden sportág­ban, bármi megtörténhet. Egy biz­tos, unatkozni idén sem fogunk. Pavol Demitra tavaly a St. Louis leggólerősebb játékosai közé tartozott. Idén is sok reményt fűznek hozzá a szurkolók. (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom