Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-16 / 238. szám, hétfő

El Politika ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 16. Palesztin tüntető Miamiban. Gyanakvással fogadják a sarm-es-sejki csúcsértekezletet, amelyen Bili Clinton ame­rikai elnök is részt vesz. (Fotó: CTK/AP) Közel-keleti csúcs Egyiptomban - Borúlátó vélekedések a sarm-es-sejki konferenciáról Megfékezni az erőszakot Észak-írország - gyilkosságok, pokolgépes merénylet Törékeny béke MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Földcsuszamlás Svájcban Gondo. A Simplon hágó déli oldalán hárman meghal­tak, tizennyolcán pedig el­tűntek. A svájci földcsuszam­lást a heves esőzések okoz­ták. Közel az olasz határhoz Gondo faluban a sárfolyam elsodort több épületet, köz­tük a városházát és két szállo­dát. Mozgósították a hadsere­get, a polgárőrséget és a tűz­oltókat. (MHO) Izraeli katona a Hezbollah kezében Bejrut. Hasszán Naszralláh sejk, a Hezbollah vezetője kö­zölte, hogy az iszlám ellenál­lási mozgalom elfogott egy ezredesi beosztásban lévő iz­raeli tisztet. Részleteket nem hoznak nyilvánosságra. Az iz­raeli tiszt eltűnésének tényét időközben izraeli források is megerősítették. (MTI) Őrizetbe vették a géprablókat Bagdad. Kiszabadultak az el­rabolt szaudi Boeing utasai és a személyzete Bagdadban. Mindenki sértetlen, a géprab­lókat a helyi hatóságok őri­zetbe vették. Kiderült, a négy szaúd-arábiai géprabló Egyiptom fölött vette birtoká­ba a gépet. Előbb Damasz­kuszba akartak menni, de a szírek húzták az időt, ezért Bagdad felé repültek, ahol le- szállhattak. Politikai mene­dékjogot kértek az iraki ható­ságoktól. (MHO) Lord Robertson NATO-főtit­kár is részt vesz a NATO-t tá­mogató civil szervezetek szö­vetsége (ATA) budapesti ülé­sén, amely október 30-tól no­vember 4-ig tart. (Fotó: TA SR/AP) Csecsenföldi „partizán vadászat" Moszkva. Csecsenföld dél­nyugati részén nagyszabású „partizánvadász” akcióba kezdtek a szövetségi erők, amelynek során átfésülik az erdőségeket, s razziákat tar­tanak a falvakban. Orosz ka­tonai források annyit közöl­tek, hogy céljuk a szétszórt szakadár osztagok felszámo­lása, támaszpontjaik és fegy­verraktáraik megsemmisíté­se. A Kavkaz országút egy ré­szét lezárták, csak katonai és rendőrségi járműveket en­gednek át az Ingusföldre ve­zető főútvonalon. (MTI) Pokolgép a minisztériumban Kabul. Nagy erejű pokolgép robbant vasárnapra virradóra Kabulban, az afgán távközlési minisztérium épületében. A robbanásnak nem volt sérült­je. A pokolgép a minisztéri­um biztonsági őre szerint csupán a tájékoztatási mi­nisztérium közelében lévő épület ablakaiban tett kárt. A merényletet valószínűleg a tádzsik nemzetiségű Ahmad Sah Maszud tábornok vezette erők követhették el. (MTI) Jeruzsálem/Kairó. A paleszti­nok és az őket támogató arab országok gyanakvással fogad­ják a mára tervezett sarm-es- sejki csúcsértekezletet. A kö­zel-keleti helyzetet bonyolí­totta egy újabb palesztin tün­tető halála és egy izraeli kato­natiszt elrablásának ügye. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szelim el-Hossz libanoni kor­mányfő Bejrútban az iszlám haza­fias erők kongresszusán felszólí­totta az Izraellel diplomáciai kap­Biarritz. Szlobodan Milosevicsnek nincs politikai jövője Jugoszláviá­ban - szögezte le Vojiszlav Kostu­nica jugoszláv elnök Biarritzban, az EU-országok állam- és kormányfői­nek csúcstalálkozóján. Nem zárta ki a délszláv háborús bűnösök elítélé­sére létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműkö­dést, de értésre adta, hogy jelenleg nem ezt tartja a legfontosabb fel­adatának. Az új elnök ismédten megerősítette véleményét, hogy meg kellene változtatni Jugoszlávia nevét, mert az már nem tükrözi a politikai realitásokat. „A Szerbia- Montenegró név helyénvalóbb vol­na”. Montenegrót illetően Kostu­nica értésre adta, hogy nem ragasz­kodik a föderáció jelenlegi formájá­Biarritz. Az EU országai elfogad­ták az alapvető emberi jogok euró­pai chartáját. A chartája politikai dokumentum, amely 50 év jogfej­lődésének eredményeit összegzi, de egyszersmind ki is bővíti és ma­gasabb szintre emeli azokat - álla­pították meg a dokumentumot megszövegező tanácskozó testület, a konvent vezetői. Bár a charta jogi státusának kérdése még nyitott, az EU-intézményekre és az uniós jog végrehajtásáért felelős szervekre nézve a dokumentum máris kötele­ző érvényű. A charta kidolgozására az EU tavaly júniusban Kölnben tartott csúcsér­tekezletén adtak megbízást az ál­lam- és kormányfők, azzal a céllal, hogy egyeüen dokumentumban foglalják össze azokat a polgári, po­litikai, szociális és gazdasági jogo­kat, amelyek minden uniós állam­csolatokat fenntartó arab államo­kat, hogy szakítsák meg e viszonyt, s ezzel is jelezzék a palesztin felke­lés támogatását. Ezt ugyanazon a fórumon mondta, ahol a Hezbollah vezetője bejelentette az izraeli katona elrablását. A palesz­tin közvélemény szemében a sarm-es-sejki csúcs „inkább szol­gálja Ehud Barak és Bili Clinton ér­dekeit, mint a palesztin nép jogait” - jelentette ki a BBC tévében Hanan Asravi, Kelet-Jeruzsálem palesztin képviselőnője. A politi­kusnő úgy vélekedett, hogy a pa­lesztinok rendkívül gyanakvóan fi­gyeli a tanácskozás előkészületeit. nak fenntartásához sem: ha egy népszavazás másként döntene, elfo­gadná az eredményt. Az elnök cá­folta azokat a véleményeket, ame­lyek szerint „nacionalista” volna, le­szögezve, hogy csupán a szerbek le­gitim érdekeinek védelmében lép fel. Ennek bizonyságaként említet­polgárt egyöntetűen megilletnek. A konvent tavaly decemberben kezdte meg munkáját, s e hónap elején fo­gadták el a charta végleges terveze­tét, amelyet Biarritzban teijesztet- tek a tizenötök első számú vezetői elé elvi jóváhagyásra. A dokumen­tum végleges szentesítése a decem­berben Nizzában tartandó EU- csúcson esedékes. Egyszerre politi­kai és jogi természetű dokumen­tumról van szó - fejtették ki a kon­vent képviselői -, mert a személyek alapvető jogainak kinyilvánítása, a mindennapi életviszonyok alapjai­nak szabályozása politikai aktus. Másfelől a charta megszövegezése­kor mindvégig abból a feltételezés­ből indultak ki, hogy az egykor az uniós alapszerződés részévé válik - következésképpen erre már most is minden tekintetben, így szigorúan jogi szempontból is alkalmas. Mind­amellett a charta nem bővíti ki az uniós intézmények eddigi jogosítvá­Nagy nyomást fejtenek ki Arafatra, hogy ne vegyen részt rajta, mivel az a célja, hogy lefekézze a palesz­tin felkelést még a jövő hét végi arab csúcs előtt. Hanan Asravi ugyan üdvözölte azt a tényt, hogy első ízben vesz részt egy ilyen kon­ferencián az ENSZ főtitkára és az Európai Unió képviselője, mégis hangoztatta: nincsenek illúziói a békefolyamatot illetően. Iszmael Abu Sanab, a Hamász egyik veze­tője csalódottságának adott han­got, hogy Arafat elfogadta a csúcs­ra való meghívást, mert az „csak Barak bűnös támadásainak álcázá­sát szolgálja”. te, hogy tiszteletben kívánja tartani az olyan nemzetközi megállapodá­sokat, mint az 1995-ös daytoni egyezmények vagy a Koszovó státu­sáról rendelkező ENSZ BT-határo- zat. Szó sincs „Nagy-Szerbia” létre­hozására irányuló törekvésekről - szögezte le a jugoszláv elnök. nyait, illetve nem hoz létre új uniós jogköröket - szögezték le a konvent képviselői, utalva azokra a korábbi aggodalmakra, amelyek a tagállami szuverenitás esetleges csorbulásá­nak veszélyével kapcsolatban fogal­mazódtak meg. A nemzeti alkotmá­nyokhoz való viszony tekintetében a konvent két alapelvet tartott szem előtt: egyfelől a charta semmilyen tekintetben ne gyengítse az alapve­tő emberi jogok védelmének már el­ért szintjét, másfelől semmi olyas­mit ne tartalmazzon, ami alkot­mánymódosítást terme szükségessé a tagállamokban. Ellentétben bizo­nyos társadalmi szervezetek által felvetett kifogásokkal, a chartában kifejtett jogok túlnyomó többsége az uniós tagországok területén élő minden személyt megillet, állam­polgárságuktól függetlenül. Mind­össze egy-két olyan jog szerepel a chartában (például a választójog), amely állampolgársághoz kötődik. London. Két gyilkosság és egy po­kolgépes merénylet jelezte a hét végén az északír békefolyamat tö­rékenységét. Minden bizonnyal az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szakadár csoportjai közötti belvi- szály áldozatául esett a Valódi IRA egyik vezéralakja, akit ismeretlen fegyveresek meggyilkoltak Bel­fastban. A rendőrség még nem állapította meg egyértelműen a merénylet motívumát. Északír biztonsági for­rások szerint a férfi, az IRA-ból ki­vált egyik szakadár csoport, a Való­di IRA vezető személyisége volt, tagja volt a csoport politikai szár­nya, a 32 grófság Szuverenitási Mozgalom vezetőségének. A felte­vések szerint a férfi az IRA szaka­dár csoportjai, az omagh-i pokol­gépes merényletet elkövető Valódi MTI-HÍREK Abu Dhabi. Az Arab-öböl olajter­melői szerint a kínálat nyersolaj­ból nagyobb a keresletnél, ezért nem látják sürgősnek a jelen hely­zetben termelésük növelését. A térség olajminisztereinek az a vé­leménye, hogy az olaj újbóli jelen­tős drágulását pszichológiai ténye­zők okozták, melyek főleg az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatosak. Ugyanakkor a sza- údi olajipari miniszter szerint az OPEC lépéseket tehet a magas olajár miatt még a november 12-re MTI-JELENTÉS Róma. Valóságos özönvíz pusztít Észak-Itáliában és Svájc déli részén, miután több mint három nap óta nem szűnnek az esőzések. A folyók és a tavak kiáradtak, egész területek maradtak elzárva a külvilágtól. Piemontban negyvennyolc óra alatt egyes helyeken 600 milliméternyi Washington. Elképzelhető, hogy az Európai Unió valamilyen kom­penzációt ad az Egyesült Államok­nak, mert leállította a hormonke­zelt amerikai marhahús behozata­lát. Washington is enyhítene cseré­ben korlátozásain. Az ügyben több év óta tartós kereskedelmi ellensé­geskedés a múlt évben jutott a csúcspontjára, amikor a Kereske­IRA, valamint az IRA-Folytonosság közötti belviszály áldozata lett. A nagypénteki békemegállapodást, az ír sziget egyesítéséért folyó fegy­veres harcról való lemondást ellen­ző csoportok között a színfalak mö­gött ádáz rivalizálás folyik azért, ki viszi tovább az IRA örökségét, és áll élére a brit uralom elleni fegyveres harcnak. A szakadár csoportok azonban a merénylet kapcsán az IRA-ra mutogatnak, mondván, az északír hatalommegosztásban sze­repet kapott katolikus Sinn Fein befolyása alatt álló IRA megpróbál leszámolni mindazokkal, akik ke­resztezik a békefolyamat útját. A tartományban nem csitul a korona- hűfegyveres csoportok belviszálya sem. A koronahű protestáns cso­portok között a nyáron kirobbant harc a befolyási övezetekért már négy halálos áldozatot követelt. Több tucat a sebesültek száma. összehívott miniszteri értekezletét megelőzően is. Ali al-Naimi nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az OPEC további termelésnövelést határozzon el. Minden attól függ, miként alakul az olajár. Közölte, hogy az OPEC rendelkezik egy olyan „mechanizmussal”, mellyel a kínálatot esetleg meghaladó ke­reslet kielégítésére megfelelő lé­pés adható, ugyanakkor megje­gyezte, hogy a kínálat most na­gyobb a keresletnél. Az OPEC je­lenlegi termelési többletkapacitá­sát másfél millió hordóban szám­szerűsítette. csapadék hullott. A Lago Maggiore vize oly mértékben emelkedett, hogy a partvidék egy részét, vala­mint Verbania ipari körzetét el­árasztotta. Sok helyen a hirtelen megduzzadt folyók hidakat sodor­tak magukkal. Le kellett zárni az au- tósztráda-hálózat számos vonalát. A hatóságok másfélezer embert szállítottak el több városból. delmi Világszervezet elmarasztal­ta az EU-t, az azonban nem változ­tatott álláspontján. Ezt követően az USA ellenlépésével 100 száza­lékkal emelte egy sor uniós élelmi­szer beviteli vámját. A Reuters sze­rint Brüsszel belemenne egy olyan megoldásba, mely szerint mérsé­kelné a nem hormonkezelt ameri­kai hús importvámját, 20%-kal. Ez esetben az amerikaiak is mérsékel­nék a vámterheket. Az SFOR katonái készen állnak arra, hogy letartóztassák Szlobodan Milosevicset Kostunica nem akar Nagy-Szerbiát HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Készek elfogni Milosevicset Szarajevó. A nemzetközi békeerők készen állnak arra, hogy letartóz­tassák Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt abban az esetben, ha megkísérelné a szökést Jugoszláviából Bosznián keresztül. Ezt a kijelentést idézte az Oslobodjenje című napilap Michael Dodson ame­rikai tábornoktól, az SFOR parancsnokától. „Katonáink rendelkeznek mindazzal, amire szükségük van, hogy felismerjék Milosevicset, és így szokásos tevékenységük végzése közben őrizetbe is tudják venni” - mondta. Milosevics elleti a Nemzetközi Törvényszék emelt vádat az albánok ellen elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt. Elfogadták az emberi jogok chartáját MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli-palesztin konfliktus miatt nőttek az olajárak Növelhető a kitermelés ítéletidő pusztít Észak-Itáliában és Svájcban Szűnni nem akaró eső Marhahús-háború - rendezési kilátások Kölcsönös enyhítések MTI-JELENTÉS Fehérorosz választások Ellenzéki bojkott Minszk. Fehéroroszországban is megnyíltak a szavazóhelyiségek. A 7,3 millió szavazópolgár 6693 sza­vazókörzetben adhatta le voksát, hogy az 550 jelölt közül megvá­lassza a parlament alsóháza 110 tagját. A jelöltek mintegy fele tíz párt támogatásával szállt verseny­be a képviselői helyért, a legtöbb jelöltet a Fehéroroszországi Libe­rális Demokrata Párt valamint a két kommunista párt indította. A demokratikus ellenzék bojkottálja a választásokat, csupán a Szociál­demokrata Párt indít néhány jelöl­tet. Az ellenzék nem ismeri el a mandátumának lejártakor hatal­mát 2001-ig népszavazással meg­hosszabbító Alekszandr Luka- senko elnök rendszerének legiti­mitását. (MTI) Parlamenti választások Változatlan irányvonal Ljubljana. Parlamenti választáso­kat tartottak tegnap Szlovéniában. 1,58 millió választó adhatta le vok­sát 17 párt jelöltjeire. A független­ség elnyerése óta most harmadszor tartottak parlamenti választást, amelynek keretében több mint ezer jelölt szállt versenybe a 90 fős törvényhozás 88 mandátuma vala­melyikének a megszerzéséért. Két hely a magyar, illetve az olasz ki­sebbség képviselőjét illeti. A ma­gyar kisebbségi helyért öten ver­sengtek, míg az olaszok képvisele­tére csupán egy pályázó jelentke­zett. Az előrejelzések magas rész­vételi arányt és a jelenleg is kor­mányzó Liberális Demokrata Párt győzelmét ígérik, de nem nagy arányban, vagyis vélhetően koalíci­ós kabinet alakul majd. (MTI) HÁTTÉR

Next

/
Oldalképek
Tartalom