Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-12 / 235. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 12. Politika 5 w * Czimbalmosné Molnár Éva: nem kívánok gyökeres változásokat, a kapcsolatrendszert szeretném fejleszteni Új igazgató az intézet élén Czimbalmosné Molnár Évát nevezték ki a tavaly lekö­szönt Kelemen Gertrud posztjára, és szeptemberben átvette a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének irányí­tását. Az új igazgatónőt ter­veiről, ambícióiról, a Po­zsonyban szerzett első be­nyomásokról kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Szakmai körökben ismerősen cseng a neve, hiszen korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalá­ban (HTMH) dolgozott. A szlová­kiai magyarok azonban keveset tudnak Önről. A HTMH-ban kezdetben a Kárpát­medencei magyar oktatással foglal­koztam, majd a szlovákiai területi főosztály vezetésével bíztak meg. Munkakörömnél fogva feladatom volt a szlovákiai és csehországi ma­gyarsággal, kulturális és oktatási intézményekkel, politikai és civil szervezetekkel való kapcsolattar­tás. Figyelemmel kísértem a határ menti regionális társadalmi, kultu­rális és gazdasági együttműködést. Elemzéseket, prognózisokat készí­tettem minden olyan folyamatról, melyek befolyásolták a határon túli magyarok helyzetét. Részt vettem a szlovákiai magyarokat érintő kon­cepciók és nemzetközi megállapo­dások előkészítésében, véleménye­zésében. A magyar-szlovák alap- szerződés végrehajtását szolgáló ki­sebbségi vegyes bizottság, valamint a MÁÉRT oktatási szakértői bizott­ság titkára, ezenkívül a ma­gyar-szlovák oktatási és kulturális bizottságnak is tagja voltam. » Nem szabad, hogy a múltbeli konfliktusok rányomják bélyegüket a jelen- > > re és a jövőre. \N A korábbi osztályvezetői poszt­tal összehasonlítva milyen új ki­hívást jelent Önnek a Magyar In­tézet? Amikor a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma pályázatot írt ki a pozsonyi Kulturális Intézet igaz­gatói posztjára, úgy gondoltam, megmérettetem magamat. Csodá­latos feladatnak tekintem, hogy a „Költségvetésünk jó, pénzügyi keretünk elégséges" (Somogyi Tibor felvétele) múltból örökölt kulturális javak megőrzésében és továbbadásában, a magyar-szlovák kapcsolatok épí­tésében személyesen részt vehetek. Természetesen magasak az elvárá­sok. Ez sokrétű munka, aminek a kapcsolatépítés, a rendezvényszer­vezés, a mára már komoly hírnév­vel rendelkező szlovák rendezvé­nyekkel, fesztiválokkal való együtt­működési lehetőségek megtalálása, a médiapolitika kialakítása, az inté­zet fenntartása, a vendégek fogadá­sa is részét képezi. Nem teljesen idegen a környezet az Ön számára. A csallóközi Dunaszerdahelyről származom, gyermekkorom nagy részét Szlovákiában töltöttem. Bí­zom benne, hogy munkámban nagy segítségemre lesz a szlovákiai környezet és kultúra ismerete. A minisztériumhoz benyújtott pályázatában milyen prioritáso­kat fogalmazott meg? Az intézet szokásos feladatain kívül fontosnak tartom, hogy többet fog­lalkozzon a tudományos élettel. Ko­rábban is szerveztek ugyan néhány konferenciát, de véleményem sze­rint a magyarországi és a szlovákiai tudományos élet képviselőit foko­zottabban bevonhatnánk az intézet munkájába. Szeretném, ha több ilyen találkozóra kerülne sor. Bőví­teni kívánom a tudományos ren­dezvények körét, saját szervezés­ben szemináriumok, tudományos emlékülések megtartásával járul­nánk hozzá a tudományos közélet gyarapításához. Oktatási tanfolya­maink mellett más oktatásfejlesztő programokat is támogatnánk. A rendezvények magas számát nem csökkentve szeretnék évente két- három nagyobb programot is szer­vezni Szlovákiában. Erre kivételes alkalmat nyújtana például a millen­niumi év, hiszen partnereink érdek­lődését hatékonyabban lehet felkel­teni a magyar kultúra értékei iránt. Az elmúlt öt évben megváltozott az intézet működési struktúrája. Milyen új elképzeléseket szeret­ne megvalósítani? Gyökeres vál­tozásokat tervez? Nem kívánok gyökeres változást bevezetni az intézetben. Az előde­im jó munkát végeztek, és az álta­luk létrehozott kapcsolatrendszert mindenképpen szeretném fejleszte­ni. Nyitott leszek minden szervezet és intézmény iránt. Mekkora pénzügyi keret jut az in­tézetnek? Elégséges az anyaor­szágtól kapott támogatás? A jelenlegi magyar kormány ko­moly erőfeszítéseket tesz az or- zágkép javítása érdekében. A Ma­gyarországról külföldön, ez eset­ben Szlovákiában alkotott kép ki­alakításának fontos összetevője a honi kultúra állapota. Kulturális té­ren Magyarország sokat tud kínál­ni. A magyar kormány megkülön­böztetett figyelmet szentel a külföl­di magyar kulturális intézetek mű­ködési feltételei biztosításának, hi­szen ezekre az intézményekre ko­moly feladat hárul az országkép ki­alakításában. Költségvetésünk jó, pénzügyi keretünk elégséges. Saját tulajdonú épülettel rendelkezünk, így az infrastruktúra kiépítése, a fenntartási költségek megoldottak. Ez nagyon fontos, hiszen így több fordítható a magyar kultúra látha­tóbbá tételére. A költségvetési ke­ret mellett természetesen egyéb forrásokra is szükség van. Fontos­nak tartom a szponzorok felkutatá­sát, főleg a gazdasági életből. Milyennek látja a magyar-szlo­vák viszonyt napjainkban? Az ezeréves magyar-szlovák együttélés bővelkedik pozitívu­mokban. A két éve bekövetkezett szlovákiai kormányváltás hosszú idő után esélyt adott a szlovák­magyar együttműködésre. Nem szabad, hogy a múltbeli konfliktu­sok rányomják bélyegüket a jelenre és a jövőre. A jó viszony és szom­szédság kialakítása térségi érdek. Mindkét ország bizonyíthatja, » Ezekre az intéz­ményekre komoly feladat hárul az or­szágkép kialakítá- yy sában. NN hogy saját és közös értékeivel gaz­dagítja Európát. Az EU-hoz való csatlakozási szándékunk közös pont, amely az amúgy is jellegzetes közép-európai kultúrának további kapcsolódási lehetőséget jelent. A szlovák-magyar viszony for­málásában Ön szerint milyen szerep jut a kulturális intézet­nek? A kedvező légkör teremtette lehe­tőségekkel kívánok élni. Az intézet gátat vethet az előítéletek újrate- remtődésének, elősegítheti a két nép közeledését. RÖVIDEN 710 millió a hajógyár vesztesége Pozsony. A Szlovák Hajógyár veszteségei az első félévben megkö­zelítették a 710 millió koronát. Ennek okai a Duna jugoszláviai sza­kaszának lezárásában keresendők. A teljesítetlen rendelésekből adódó veszteség nagysága 377 millió korona, a törleszteden hite­lek kamatai 180 millióra rúgnak, a banki garanciákon pedig 15 millió koronát veszített a hajógyár. A múlt évi veszteségek elérték a 320 millió koronát. (SITA) Nem lesz drágább az olvasnivaló Besztercebánya. A Szlovák Posta szerint jövőre nem emelik a lap­előfizetési díjakat. A feltételezések szerint a beszedett díjak 30 szá­zalékát a posta azonnal a kiadóknak továbbítja. A vállalat 1575 postahivatalban árul majd sajtótermékeket, és igyekszik megsze­rezni a KT Print 861 standját, ezért kész 66 millió koronát fizetni. Jaroslav Dobrotka, a Szlovák Posta vezérigazgatója szerint a vétel­lel gyengülne a lapterjesztők monopolhelyzete. Jelenleg ugyanis a piac 80 százalékát uralják. (SITA) Harabin beadványát elutasították Kassa. Az alkotmánybíróság tanácsa elutasította Stefan Harabin leg­felsőbb bíró beadványát, melyben a leváltására tett javaslat alkotmá­nyosságának kivizsgálását kérte. Harabin szerint menesztésével megsértenék alapvető emberi jogait is. Ján Mazák, a testület elnöke szerint azonban a magas állami beosztás nem tartozik e jogok közé. Az alkotmánybíróság szerint a Harabin leváltására tett javaslatnak egyelőre nincsenek jogi következményei a bíróra nézve. (TA SR) Gabonaimportra szorul az ország Pozsony. A földművelési minisztérium több százezer tonna takar­mánybúza és takarmányárpa importjára adott megbízást a nyári aszálykárok ellensúlyozásaképpen. Ä kedvezményezettek között van Magyarország is. Szlovákia 178 ezer tonna búzát Csehország­ból, 52 ezer tonnát Magyarországról, 45 ezer tonnát pedig Ukraj­nából importál. Az árpamennyiségből 15 ezer tonnát Magyaror­szág, 10 ezer tonnát Csehország, 14,5 ezer tonnát Németország és 168 ezer tonnát Ukrajna szállít. (MTI) Puccsfelhívás Horvátországban Zágráb. Katonai puccsra szólított fel tegnap Horvátországban az az állítólagos szervezet, amely a közelmúltban „horvátellenes tevékenység miatt halálra ítélte” Stipe Mesic köztársasági elnö­köt, Ivica Rácán miniszterelnököt és több más politikust. Az állí­tólagos Horvát Felszabadító Tanács postán küldte el felhívását a központi horvát tömegtájékoztató eszközökhöz. A felhívást ugyan­az a Hopp tábornok írta alá, aki a Mesic elnökre kiszabott „halálos ítéletet” is kiadta. (MTI) Csallóközi példa a dél-szlovákiai összetartozásra Az olvasók megyéj e ­UJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Dunaszerda- helyi, a Komáromi, a Galántai és a Sellyéi járásban a Nap Kiadó által megjelentetett Csallóköz című heti­lap tegnap megyei hetilap megneve­zéssel került a standokra. A lap ki­adásáért felelős Barak László ezzel kapcsolatban kifejtette: „Hogy mi­lyen eredménnyel zárulnak az új te­rületi felosztásról folyó tárgyalások, az a politikusok dolga. A megyei he­tilap megjelöléssel létrehoztuk olva­sóink megyéjét, amivel a Dél-Szlo- vákiában élő lakosság összetartozá­sát akarjuk deklarálni. Az összetar­tozás nem politikai, hanem emberi, kulturális érték, ezért a lap ezentúl, függetlenül a politikusok döntésétől megyei hetilapként, a régióban élő polgárok lapjaként fog megjelenni.” r 0 Október végéig értékel az MKP és az SOP Teljes egyetértésben Peter Magvasi szerint jó az új jogszabály tervezete, Ivan Miklós szerint azonban még dolgozni kell rajta Elutasították a köztisztviselői törvényt ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. - Július 6-án kezdődtek az átfogó munkajogi reformról szó­ló tárgyalások, és a kabinet a köz- tisztviselői törvénnyel kapcsolatos kifogások miatt máig nem zárta le a kérdést - jelentette ki Peter Magvasi szociális és munkaügyi miniszter azután, hogy a kabinet tegnap ismét elutasította az általa előterjesztett tervezetet. Magvasi szerint a jogsza­bály stabilizálná a közigazgatást, és hozzájárulna az uniós jogharmoni­JUHÁSZ KATALIN Kassa. Nagy valószínűséggel törté­nelmi jelentőségű rendezvényről kaphattak információt tegnap a kassai és kassa-környéki vállalko­zók, üzletemberek. A Közép-euró­pai Kezdeményezés tizenhat tagor­szágának novemberi miniszterel­nöki csúcstalálkozójával egy idő­ben nemzetközi gazdasági fórumot is szervez Budapesten a kezdemé­nyezés soros elnöki tisztét betöltő magyar kormány. A kezdeménye­zést tíz éve Ausztria, Olaszország, zációhoz. A köztisztviselőkről szóló törvény lehetővé tenné a hivatalno­kok véglegesítését. A tárcevezető úgy véli, a munka törvénykönyvét, a kollektív egyeztetésről, a köztisztvi­selőkről és a közszolgálatról szóló jogszabályokat egyszerre kell meg­tárgyalni s elfogadni. A hivatalno­kok véglegesítésével kapcsolatban Magvasi közölte, a tervezet szerint előbb mindenkinek részt kell vennie egy átképzésen, és speciális alkal­massági vizsgát kell tennie, hogy ki­zárólag jó szakemberek nyerjenek Jugoszlávia és Magyarország hozta létre, jelenleg már 200 milliós pia­cot jelenít meg. A fórumra az üzleti szféra, az eurorégiók, valamint a tagországok kormányzati képvise­lői, azaz a gazdasági miniszterek és külügyminiszterek kapnak meghí­vót, így lehetőség nyílik e három csoport találkozására. A Magyar Köztársaság kassai főkonzuljának köszönhetően a kelet-szlovákiai ér­deklődők első kézből kaptak tájé­koztatást Szabó Ottótól, a magyar külügyminisztérium regionális együttműködési osztályának veze­végleges hivatalnoki státust. A tár­cavezető állítja, tervezete az euró­pai normáknak is megfelel. Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes ez­zel szemben úgy véli, az említett törvényeket még át kell dolgozni. „A köztisztviselőkről szóló törvény­nek effektiv és működőképes köz- szolgálatot kellene biztosítania. Ehelyett a jogszabály a köztisztvise­lők védelmére és munkakörülmé­nyeik javítására helyezi a hang­súlyt” - szögezte le Miklós a nyugdí­jazással járó tízhónapos lelépőre, tőjétől, valamint Kardos Kázmér- tól, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökétől. Mindketten hangsúlyozták a regionális együtt­működés fontosságát a térség jövő­je szempontjából, különös tekintet­tel az európai integrációra. A no­vember 22-25. között megrende­zésre kerülő, amolyan „közép-eu­rópai Davos”-ként működő fóru­mon számos magas szintű találko­zóra kerül sor, Budapestre várják jó néhány multinacionális vállalat ve­zetőjét is, ezenkívül külön progra­mot készítenek elő a kis- és közép­valamint a betegség alatti teljes bé­rezésre célozva. Hozzátette, az Eu­rópai Bizottság is elmarasztalta a tervezetet, ám Magvasi Miklós leg­több kiegészítő javaslatát figyelmen kívül hagyta. „A munka törvény- könyvéről akár már szavazhattunk is volna, ám a miniszter úr ragasz­kodott hozzá, hogy egyszerre tár­gyaljuk mind a négy törvényt” - tet­te hozzá Miklós. Legközelebb há­rom hét múlva kerül ismét napi­rendre a Magvasi-féle törvénycso­mag. (sza) vállalkozóknak, valamint az eurorégiók képviselőinek. Szekció­ülések keretében megvitatják a be­ruházásokkal, az export-import fejlesztésével kapcsolatos kérdése­ket, az agrárszféra, a kisvállalko­zások, az egyes országok kamarái, az infrastrukturális jellegű és az új információs technológiákat érintő kérdéseket. Az előadók között elis­mert nemzetközi szakemberek sze­repelnek. Az érdeklődést mutató eurorégiók képviselői közül 150 fő a magyar kormány költségén tar­tózkodhat Budapesten. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Bugár Béla, az MKP és Pavol Hamzík, az SOP elnöke teg­nap megegyezett abban, hogy a két párt október végéig elkészíti és ko­alíciós partnerei elé terjeszti a ka­binet kétéves tevékenységének ér­tékelését. Bugár és Hamzík egy­aránt úgy véli, a referendum nem ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. - Szlovákia új biztonsági stratégiája Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország NATO-csat- lakozása után a térségben megvál­tozott helyzetre reagál, és a legfon­tosabb állami dokumentumok egyike - jelentette ki Pavol Kanis védelmi miniszter a kormány által tegnap jóváhagyott biztonsági stra­tégiával kapcsolatban. A tervezet, mely hamarosan a parlament elé kerül, a tárcavezető szerint külföldi partnereinknek bizonyos garanciát jelent, hogy Szlovákia kormányvál­tás esetén sem változtat céljain. „Nyitott dokumentumról van szó, melynek tartalma a NATO-hoz va­ló közeledésünktől függően változ­ók az értékelés elhalasztására. Ab­ban is egyetértettek, hogy követke­zetesen teljesíteni kell a program- nyüatkozatot, a koalíciós tárgyalá­soknak pedig csak akkor van értel­mük, ha megoldást találnak a nyi­tott kérdésekre. Pavol Hamzík meg­erősítette, hogy az SOP aktív része­se kíván lenni a népszavazási ellen­kampánynak. hat” - tette hozzá a miniszter. A biztonsági stratégia elfogadása után a védelmi és katonai stratégia kerül sorra. Hazánk védelmi straté­giája általánosságban a lehetséges veszélyeket is definiálja. Kanis nem tartja valószínűnek egy nagyobb konfliktus kialakulását Európában, viszont korunkban új kockázatok­kal kell számolni: terrorizmus, szervezett nemzetközi bűnözés, drogkereskedelem. „A védelmi ki­adások biztosításának átlátható­nak és stabilnak kellene lennie” - szögezte le Kanis, aki szerint a vé­delemre a GDP legalább 2%-át kel­lene fordítani. A kabinet a támoga­tás módszertanát előkészítő tárca­közi bizottság kialakításával bízta meg a tárcavezetőt, (sza) Nemzetközi gazdasági fórumra kerül sor Budapesten a regionális együttműködés jegyében „Közép-európai Davost” tartanak novemberben Terrorizmus, kábítószerek: korunk legnagyobb veszélyei Jóváhagyott stratégia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom