Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-11 / 234. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 11. Kultúra Hégli Dusán: „Ma már nem az a trend, hogy kivonuljon a színpadra száz ember - nagyzenekar, nagy énekkar, táncosok -, hanem hogy kisebb, mobilisabb együttesek jöjjenek létre" Pillanatnyilag a táncosképzés a legfontosabb Az Ifjú Szivek művészegyüt­tes idén ünnepli fennállásá­nak negyvenötödik évfordu­lóját. Szeptember 5-től a tár­sulaton belül egy hivatásos tagozat is működik, a tánco­sok és a zenészek már a po­zsonyi Stúr téren álló szék­házban próbálnak. Hégli Du­sánnal, az együttes igazgató­jával és művészeti vezetőjé­vel az Ifjú Szivek működésé­ről beszélgettünk. LAKATOS KRISZTINA együttes költségvetésébe kerül, vagy az állam bevételeit növeli, s esetleg az állam forgat vissza va­lamit az Ifjú Szivekbe? Pontosan semmiféle törvény vagy rendelet nem szabályozza, hogy az ilyen formában szerzett összeg hány százaléka illeti az államot vagy a va­gyonkezelőt. Pozitívumként azt azonban megemlíthetem, hogy idén szinte az egész összeget beépí­tették a költségvetésünkbe. A bérlet­ből befolyó összeg a mi számlánkra érkezik, a felhasználásához viszont a minisztérium engedélye kell. Milyen pillanatnyilag az Ifjú Szivek jogállása? A kulturális minisztérium kisebb­ségi főosztályához tartozunk, az állami költségvetésből támogatott szervezetként, ami azt jelenti, hogy költségvetésünk egy részét az államtól kapjuk, egy részét ma­gunk teremtjük elő. Az épületünk a szlovák állam tulajdonában van, az Ifjú Szivek a vagyonkezelő, a megbízatásunk meghatározatlan időre szól. Ami az ingatlant illeti, a különbség annyi az elmúlt idő­szakkal szemben, hogy a ház 1996-ig az Ifjú Szivek tulajdoná­ban volt. Az, hogy ha csak vagyonkezelő­ként is, de visszakapták a szék­házat, azt jelenti, hogy megol­dódott az épület bérbeadása mi­att kialakult jogi probléma? A mai napig húzódik ez az ügy. 1993-ban, amikor az épület még az Ifjú Szivek tulajdona volt, köttetett egy hatvanöt évre szóló szerződés egy osztrák céggel. Máig nem tisz­Mindenki úgy tart- ja számon, hogy visszakaptuk a jogala­nyiságunkat. Nem visz- szakaptuk, hanem a mi­nisztérium létrehozott egy új együttest, a >> régi néven. ^ Már az épületben próbálnak, no­ha az az átépítés miatt még félig romos állapotban van. Várható­an mikorra készül el teljesen? A tetőtől a homlokzaton át a pin­céig mindent át kell alakítanunk. Éppen az emlegetett joghézag mi­att senki sem törődött igazán az épülettel. Az osztrák cég, szőnyeg alá söpörve a házzal kapcsolatos problémákat, kicsit kipofozta, gipszkarton ide, gipszkarton oda, aztán gyorsan bérbe adták egy harmadik jogi személynek, jöjjön a pénz. Pillanatnyilag az első eme­„Azóta, hogy a Népest megszüntették, számos itt működő koreográfus­nak, igazgatónak volt nagy álma egy hivatásos együttes létrehozása." tázott, jogosan kötött-e az együt­tes egy ilyen szerződést. A helyzet elsősorban azáltal változott; hogy jogilag mi már nem az a bizonyos Ifjú Szivek vagyunk. Mindenki úgy tartja számon, hogy visszakaptuk a jogalanyiságunkat. Nem vissza­kaptuk, hanem a minisztérium lét­rehozott egy új együttest, a régi néven. Emellett az épület helyzete is változott. Nem a tulajdonosai, csak a vagyonkezelői vagyunk. Az állami vagyon kezeléséről szóló törvény értelmében 5 évnél hosz- szabb időre nem köthető szerző­dés. Amire szükségünk volt, sze­rettük volna használni, amire nem volt szükségünk - ez a földszint -, azt bérbe adtuk egy banknak. Ők kínálták a legtöbbet, a legjobb fel­tételek mellett. A bérletből befolyó összeg az létén dolgozunk, ott alakítottuk ki a próbatermünket, az együttes ad­minisztratív részlege is ide költö­zik. Év végéig szeretnénk befejez­ni az öltözőket és a zuhanyozókat, hiszen ezek nélkül a próba nehe­zen képzelhető el. A felújítás első­sorban pénzkérdés, gyakorlatilag négy hét alatt befejezhető lenne. A nagyterem elég sok pénzt elvitt, mert műemlékvédelem alá esik, így pontosan az eredeti terveknek megfelelően kellett felújítani. Sokba került a speciális statikai megoldás is. Szó volt róla, hogy az épület, márcsak kedvező elhelyezkedé­se miatt is, nemcsak az Ifjú Szivek székházaként működhet­ne, hanem a pozsonyi magyar­ság más kulturális rendezvénye­inek is otthont adhatna. Ha el­készül, megfelel majd erre a cél­ra is? Az első emeleten többfunkciós te­ret alakítottunk ki. Lesz ülésterem, galéria, előcsarnok - bármit meg­rendezhetünk itt: koncerteket, ki­állításokat, kisebb tanácskozáso­kat. A második emeleten a raktára­ink lesznek. A közelmúltban megalakult az Ifjú Szivek hivatásos tagozata. Az ön véleménye szerint miért van rá szükség? Azóta, hogy a Népest 1955-ben megszüntették, egy hivatásos együttes létrehozása a nagy álma volt számos itt működő koreográ­fusnak, igazgatónak. Van például amatőr színházi mozgalom, s van két hivatásos színházunk. S ez ter­mészetesen rendben is van. Ren­getegen táncolnak amatőr tánc­csoportokban, s most végre létre­jöhetett egy hivatásos művész- együttes is. így azok, akik a nép­tánccal, népzenével komolyan akarnak foglalkozni, látnak vala­miféle perspektívát maguk előtt. Abban a formában, amelyben a hivatásos tagozat megalakult - viszonylag kis létszámú együt­tesről van szó -, képes megfelel­ni a minden bizonnyal növekvő elvárásoknak? Az Ifjú Sziveket a népművészet színpadi bemutatására hozták lét­re 45 évvel ezelőtt. A népművé­szet színpadi bemutatása, akár ze­nében, akár táncban, negyvenöt év alatt sokat változott: ma már nem az a trend, hogy kivonuljon a színpadra száz ember - nagyzene­kar, nagy énekkar, táncosok -, ha­nem hogy kisebb, mobilisabb együttesek jöjjenek létre. Mi kell ahhoz egyáltalán, hogy létrejöjjön egy hivatásos együt­tes? Nem valamiféle új alapításról van szó. Az Ifjú Szivelmek eddig is volt 18 hivatásos alkalmazottja. A hi­vatásos táncegyüttes létrehozása érdekében kénytelenek voltunk az együttes tevékenységét átértékel­ni: mivel a magyar népzenének és néptáncnak ez az egyetlen állami­lag támogatott intézménye, az ezen kívül eső tevékenységeket re­dukálni kellett. Ebből kifolyólag a nagyzenekar, az énekkar és más zenei egységek támogatásának mértékét kénytelenek voltunk csökkenteni. A végeredmény az, hogy létrejött egy 14 tagú hivatá­sos táncegyüttes az öttagú Figur zenekarral. Eddigi dolgozóink egy részével, akiket a múltban teljes állásban foglalkoztattunk, a to­vábbiakban szerződéses viszony­ban állunk. Beszéljünk egy kicsit az anyagi­akról. Mennyit kap az együttes az államtól, mennyit tud önma­ga behozni a konyhára? 1993-ban az együttes még évi 7-8 millió korona állami támogatást kapott. 1996 és 1999 szeptembere között ez az összeg körülbelül 4 millióra csökkent. Az idei költség- vetésünk 8,8 millió, ebből mint­egy 3 millió a földszint bérleti dí­jából folyik be, ezt az összeget ki­zárólag az épület felújítására for­díthatjuk. Az állami költségvetés­ből kapott 5,5 millió magába fog­lalja a béralapot, s egy minimális összeget tudunk saját fenntartá­sunkra, valamint például a fellé­péseinkkel járó útiköltségre elszá­molni. Emellett ebbe a bizonyos 5,5 millióba már beleértendő az a 700 ezer korona is, amelyet fellé­péseinkkel nekünk kell előterem­tenünk, ugyanis a kulturális mi­nisztérium meghatározza az éven­te teljesítendő előadások számát, s eleve számol a nekünk juttatott támogatásban az ezekből befolyó összegekkel. Igyekszünk pályáz- gatni, de sok helyen az Ifjú Szi­veknek állami intézményként le­hetősége sincs támogatást kérni. Az együttes mellett működik a Ha­gyomány Alap, amely részt vesz különböző országos rendezvé­nyek szervezésében. Az alap a pá­lyázatokon nyert pénzből - áttéte­Az Ifjú Szivek újonnan megalakult hivatásos táncegyüttese, próba közben. Az első önálló műsorukat várhatóan már a télen bemutatják. (Dömötör Ede felvételei) lesen - az együttes munkáját is tudja segíteni. Például azzal, hogy támogatja a fellépéseinket az olyan helyeken, ahol a produkció­inkat egyszerűen nem tudják megvenni. Hozzájárul az útikölt­séghez, a szállásköltséghez. Van arra valamiféle garancia, hogy a most létrejött hivatásos együttes mondjuk öt év múlva is működni fog, pontosabban: lesz miből működnie? Ezt nem tőlem kell megkérdezni. Az én feladatom az, hogy az együttes szakmai, gazdasági mű­ködéséhez a lehető legjobb felté­teleket biztosítsam. De ha holnap valaki leül az íróasztalhoz, húz egy csíkot, és azt mondja: Ifjú Szivek - ennyi, akkor annyi. Ez meg is történt 1996-ban. Egyéb­ként optimista vagyok, S azt gon­dolom, hogy igen, s az a garancia, hogy igény van a munkánkra. De ha nem volna igény rá, akkor sem biztos, hogy nem kellene. Az is a feladatunk, hogy az emberekben felkeltsük az érdeklődést a nép­művészet iránt. Bízom abban, hogy ha jobb lesz az ország gazda­sági helyzete, többet áldoznak majd a kultúrára, s ezen belül ránk is. A hivatásos tagozat létrejöttével mennyiben változott az Ifjú Szivek felépítése, működési for­mája? Természetesen az amatőr rész sem szűnt meg, ezt is folytatjuk. Támogatunk több Pozsony kör­nyéki gyermekegyüttest, egy kas­sai csoportot. Ugyanígy szeret­nénk egy amatőr felnőtt tánccso­portot is működtetni, önálló mun­katervvel, önálló programokkal. Ha később az ott táncolok közül valaki szeretné hivatásosként foly­tatni, akkor meglesznek a jó alap­jai. Szakmailag és anyagilag áldo­zunk arra, hogy kialakuljon ez a folytonosság. Milyen programokon kezdtek el dolgozni a hivatásos tánccso­porttal? Nem csak egy programmal foglal­kozunk, szeretnénk készíteni ne­velő koncerteket gyerekeknek, csoportokkal dolgozni, oktató­munkát végezni, bemutatókat tar­tani egy-egy párral. Több műso­ron együtt dolgozunk az amatőr szekcióval. Emellett elméletileg is foglalkozunk a néptánccal. Most áll össze egy kisebb kamara­előadás - népzene egy két táncos­párral, kimondottan iskoláknak szánjuk, oktató jellegű műsor -, néhány helyen már felléptünk ve­le. Foglalkozunk a Betyárok című táncjátékkal. De pillanatnyilag a legfontosabb a táncosképzés. En­nek érdekében intéztük úgy, hogy az év első felében a fellépéseinket szinte száz százalékig megvalósí­tottuk. így jut időnk a technikai felkészülésre. Készülnek koreog­ráfiák, októberben vajdaszen- tiványi táncokkal foglalkozunk. Egy olyan néptáncos műsort sze­retnénk előbb alapjaiban megcsi­Mivel országos együttes vagyunk, s úgy képzeltük el, hogy az ünnepi mű­sorral elmegyünk > > vidékre is. ^ nálni, amely a hazai vidékek tán­cait dolgozza fel. Évek óta gondol­kodom táncjátékok elkészítésén, mint például A nagyidai cigányok, a Honti igricek, de ezek megvaló­sításához tisztában kell lenni a ha­gyományos magyar táncokkal. Ha jók az alapok, utána már nem tart hónapokig egy műsort összeállíta­ni, legyen az bármi. Ha csak a közeljövőbe tekin­tünk, mikor találkozhatunk új produkciójukkal? Október 20-án a Ruzinovi Művelő­dési Házban a Budapest Tánc- együttessel lépünk fel, az előadá­son bemutatkoznak a gyermek- csoportjaink is. A legfontosabb esemény pedig az, hogy ősszel ün­nepeljük az Ifjú Szivek megalaku­lásának 45. évfordulóját. Mivel or­szágos együttes vagyunk, úgy kép­zeltük el, hogy az ünnepi műsor­ral elmegyünk vidékre is. Az ün­neplésnek három helyszíne lesz, Kassa, Komárom és Pozsony. Kas­sán kezdünk, október végén. Sze­retnénk, ha nem csak mi lépnénk fel, ezért meghívjuk a környék együtteseit is. Tehát egy néptán­cos gálát csinálunk. Pozsonyban például azok a társulatok is fellép­nek majd, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak az If­jú Szivekkel, például a Gaudium együttes, a Posonium Kvartett, az általunk támogatott gyerekegyüt­tesek... A hivatásos táncegyüttes bemutatkozására valamikor télen kerül sor, addigra elkészül az ó sa­ját műsoruk is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom