Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)
2000-10-10 / 233. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 10. KOMMENTÁR Elzárni a csapot BUCHLOViCS PÉTER Örömmel nyugtázhatjuk, hogy Robert Fico fejlődik. Egyszer használatos pártja élén tőről metszett karrieristaként Meciar támogatásától mára eljutott az SNS retorikájáig. Az Európai Parlament a múlt héten azt találta mondani a tagfelvételekkel kapcsolatban, hogy Szlovákia akkor lesz komolyan veendő EU-tagjelölt, ha a gyakorlatban is bizonyítja: nemzetiségi politikája nemcsak kirakatjellegű. Ján Figer, a kormány EU-ügyekben illetékes összekötője reagálva a kritikára megjegyezte: a Szlovákiában élő kisebbségeknek már most is létezik bizonyos kulturális autonómiájuk. Frantisek Sebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke pedig elismerte: a felsorolt hiányosságok valóban számon kérhetőek, de ezek összefüggnek a reform lelassulásával, a regionális politika tisztázadan viszonyaival. Kukán külügyminiszter pedig jogosan bírálta az Uniót, mondván, Párizs újra két csoportba osztaná a jelentkezőket, noha ez a szándék ellentétben áll az EU tavalyi helsinki döntésével, melynek értelmében a luxemburgi és a helsinki csoport jelentkezőit azonos időrendben kell elbírálni. Csak Hamzík úr integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kapta fel a vizet, mondván, Szlovákiában szó sem lehet semmiféle autonómiáról. Az persze roppant szomorú, ha egy volt nagykövet és külügyminiszter nem tud különbséget tenni autonómia és autonómia között, ha zsige- rüeg nemzetállamot építenek, csak az európai szalonokban játssza a demokratát. A legnagyobb baj aZ, hogy az efféle kétszínűségből idehaza rengetegen kovácsolnak politikai tőkét. Ne feledjük, jelenleg kampány van. Fico rögvest kihasználta a Strasbourgban történteket, s olyan kijelentésre ragadtatta magát, amely az SNS-nek is becsületére válna, Meciar pedig elégedetten dörzsöli tenyerét. A nemzetközi jogász azt kéri a kormánytól, ugyan már, hordja le a sárga földig Brüsszelt, amiért nem veszik észre, hogy az autonómia csak az MKP aknamunkája, különben is, a magyarok el akarnak szakadni minden áron, a kormány pedig jó lesz, ha őrködik a „déli területek” felett, mert a piszok magyarok még utóbb elzárják a csallóközi ivóvizet, aztán jaj lesz a szomjan pusztulóknak! Vagyis, megint az MKP a bűnbak, a zsaroló, az államszétverő. Ettől szomorúbb bizonyítványt senki sem állíthatna ki a Smerről és céljairól. Fico a saját csapdájában csahol, mérgezve mindent, ami ebben az országban jó irányba mozdult el a HZDS pusztítása után. Nem azt a bizonyos csapot kéne elzárni, hanem ezeknek a parancsuralmi, xenofób, sunyi zagyvaságoknak kellene hatástalanodniuk. De miért is, ha még mindig van rájuk vevő? Kinek kell Komárom? GAÄL LÁSZLÓ » A politikusoknak vagy az egyszerű állampolgároknak kell-e az MKP által javasolt, úgynevezett Komárom megye? A közigazgatási reformtervezettel, illetve az állam új területi-közigazgatási beosztásával kapcsolatos kérdésekben még magában az MKP-ben sem született egyértelmű állásfoglalás, az egyszerű állampolgárt pedig senki meg sem kérdezte. Jóllehet igaza van annak a polgármesternek, aki azt állítja, az utca embere ebben a kérdésben úgysem tudna véleményt mondani, hiszen nem rendelkezik megfelelő információkkal, és egyébként is, azért választotta meg képviselőit, hogy ők képviseljék az érdekeit. Ez igaz, de egy járási székhely polgármestere már nem az utca embere, ő már politikus, méghozzá olyan politikus, akinek a legjobban kell ismernie saját régiójának érdekeit, szükségleteit. Éppen ezért kérdeztük meg az illetékes polgármestereket - az MKP-s javaslat szerinti leendő Komárom megyét alkotó hat járás városainak első embereit a javaslatról. A nyolc megkérdezett háromnegyed része azzal utasította el a konkrét állásfoglalást, hogy nem ismerik a tervezetet, csak a sajtóból értesültek róla. Mondta ezt többek között olyan személy, aki tagja az MKP önkormányzati tanácsának. Akadt, aki támogatná is a javaslatot, de elkésettnek tartja az MKP igyekezetét, és akadtak, akik határozottan elutasították, mondván, az egyáltalán nem lenne a járás lakosainak hasznára. Ezek után feltehető a kérdés, kinek az érdekeit képviseli az MKP a Komárom megye szorgalmazásával, ha még arra sem méltatta az érintett régió legiÜetékesebbjeit, hogy ismertesse velük a javaslatot? A jelentős magyar részarányú megye mellett egyértelműen csak Komárom és Dunaszerdahely vezetői tették le voksukat. Nem kétséges, hogy Komárom képviselője a komáromiak túlnyomó többségének véleményét tolmácsolta, a dunaszerdahelyi vélemény már nem biztos, hogy egyértelmű. Hallottam már olyan véleményt is, hogy ebbe még Dunaszerdahely és Komárom rivalizálása is beleszólhat, és elképzelhető, hogy a szerdahelyiek inkább Pozsonyhoz húznának, minthogy a rivális Komárom fennhatósága alá kerüljenek. « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ THE INDEPENDENT Tíz állam vár az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és ígéretet kaptak arra, hogy 2002-ben kezdetét veheti a legfelkészültebbek felvétele. A brit lap azonban figyelmeztet, hogy az Unió egyáltalán nem áll készen a bővítésre, sem alkotmányos, sem politikai, sem pedig pénzügyi szempontból. Az új tagok felvételével az Unió területe jelenlegi területének harmadával, lakosainak száma negyedével nőne, a bruttó hazai össztermék azonban csak a húszadéval emelkedne. Ajelöltek ugyanis sokkal szegényebbek, mint a tagállamok. Ezenkívül a bővítés radikális reformokat követel, melyek ugyancsak komoly kiadásokat jelentenek. Az európai kormányok az év végén tárgyalnak az intézményes reformokról. Azonban egyre világosabb, hogy a centralista modell a többség számára elfogadhatatlan. Tony Blair brit miniszterelnök Varsóban, a visegrádi kormányfők találkozóján megpróbálta felvázolni az Unió jövőképét. Ez elképzelés egyes elemei elég furcsának tűntek, az Independent szerint azonban mindenképpen dicséretes, hogy legalább próbálkozott. Alexander Kwasniewski úgy nyerte meg a lengyel államfőválasztást, hogy előtte megsértette a katolikus egyházat Az elnök persona non grata Ismét Alexander Kwasniews- kit választották Lengyelország elnökévé, aki így újabb öt évig északi szomszédunk államfője. Lengyelországban az elnöki jogkörök szélesebbek a Szlovákiában tapasztaltnál, hiszen nálunk az elnök többé-kevésbé csak reprezentációs feladatokat lát el, míg a lengyel elnök viszonylag komoly jogkörökkel rendelkezik. ONDREJCSÁK RÓBERT Ezt Varsó Franciaországtól vette át, melyhez Lengyelország történelmileg és kulturálisan szoros szálakkal kötődik. Az elnöki tisztség presztízsét erősíti, hogy az elnököt közvetlenül a nép választja. Lengyelországban az elnökválasztás elméletileg kétfordulós, ha az első körben egyik jelölt sem szerez többet 50%-tól. A jelenlegi esetben azonban Alexander Kwasniewski megszerezte a leadott szavazatok több mint felét már az első fordulóban, így második forduló nélkül lett Lengyelország elnöke. Ez az eredmény a régi-új elnök rendkívüli népszerűségéről tanúskodik. Kwasniewskinek ötéves elnökösködése alatt sikerült „a minden lengyel elnöke” képet kialakítania magáról, akit a lakosság nagy része pártállásától vagy világnézetétől függetlenül támogatott. Ennek köszönhetően a lakosság többsége még az olyan bakikat is megbocsátotta neki, hogy valótlanságot állított saját végzettségével kapcsolatban. Kétségkívül jót tett népszerűségének az is, hogy első ötéves elnöksége eléggé konfliktusmentesen telt el, nem vett részt a politikai csatározásokban (bár jobboldali politikai ellenfelei ezt a tényt inkább negatívumként tüntetik fel, mondván, hogy csak a felelősség alól akart kibújni). Kwasniewski népszerűsége azonban a vasárnapi elnökválasztás előtt körülbelül egy hónappal hirtelen elkezdett olvadni, mégpedig olyan mértékben, hogy veszélybe került a nemrég még szinte teljesen biztosnak tűnő győzelme az első fordulóban. A közvélemény-kutatások szerinti támogatottsága 10-15%-ot esett, miután a Szolidaritás elnökjelöltjének, Krzaklewskinek a stábja nyilvánosságra hozott egy bejátszást, amelyben Kwasniewski egyik embere gúnyt űzött a lengyel származású pápából, II. János Pálból. A felháborodás olyan méreteket öltött, hogy több lengyel város, közöttük a királyi Krakkó is persona non gratává nyilvánította az elnököt. Ez a felháborodás Lengyelországban teljesen érthető, ahol a lakosság több mint 90%-a katolikus, és ahol a katolikus egyház rendkívül széles befolyással rendelkezik a társadalomban és a közéletben. A lengyelek büszkék, hogy honfitársuk több száz év után az első nem olasz származású katolikus egyA sárdobálással Krzaklewski nem szerzett szavazatokat. házfő, sőt még ettől is többről van szó. A katolicizmusra úgy .tekintenek Lengyelországban, hogy az a történelem során sokat segített a lengyel nemzet fennmaradásában, hiszen megkülönböztette ő- ket az ortodox oroszoktól és a protestáns poroszoktól-gnémetek- től, amelyek 1772 óta feldarabolták a lengyel államot, és a katolicizmus volt a kommunista diktatúra elleni küzdelem egyik fő bástyája is. Ennek fényében látható, hogy az ateista Kwasniewski - a legrosszabb, amit tehetett - megsértette a lengyelek vallási érzelmeit. Ennek ellenére a választásokon resztvettek többsége még mindig őt találta a legmegfelelőbbnek az elnöki posztra, amiben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy a lengyelek a biztosra, az ismertre szavaztak, és nem akartak „kockáztatni” egy új jelölt megválasztásával. A Szolidaritás jelöltjének, Krzaklewskinek, aki az egész pápautánzási ügyet kirobbantotta, nem sok haszna volt a botrányból, pedig a katolikus egyház bár hivatalosan nem támogatta egyik jelöltet sem, egyértelműen az ő győzelmét kívánta. Ezt bizonyítja, hogy egyes papok nyíltan agitáltak a jobboldali jelölt mellett. Krzaklewski legnagyobb problémája az, hogy bár viszonylag stabil volt a szavazótábora, új szavazatokat nem volt képes szerezni a biztosan rá szavazók mellé. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a lengyelek nem igazán szeretik a konfliktusokat (ezek kikerülésére a régi-új elnöknek, Alexander Kwasniewskinek van tehetsége), Krzaklewski pedig eléggé konfliktusos politikus hírében áll. Ezt a közvéleményben róla kialakult képet erősítette jelenlegi hadjárata is Kwasniewski ellen. Ennek következtében a Krzaklewski által indított negatív kampány célba talált, mert jelentősen csökkentette a fő ellenfél Kwasniewski népszerűségét, viszont a Szolidaritás jelöltjére szavazók száma nem nőtt. A pápautánzási botrány viszonylagos nyertese - legalábbis százalékban, ha végső győzelemben nem is - a függetlenként induló Olechowski lett,_ aki a második helyen végzett. Ő nem volt sem a negatív kampány elindítója, sem céltáblája, így nevető harmadikként profitált az egész ügyből. Ennek ellenére még ő sem érhetett Kwasniewski nyomába, de azért némi izgalmat okozott. Az egész ügy tanulságos volt a jövőre nézve is, hogy lejáratással az ellenfél népszerűsége ugyan csökkenhet, de egyáltalán nem biztos - sőt -, hogy az egészet elindító félé növekszik, és előfordulhat, hogy egy harmadik résztvevő - aki távolmarad a sárdobálástól - eredményeire lesz pozitív hatással. A lengyelAz elnökválasztás megmutatta, Lech Walesa csillaga leáldozott. országi elnökválasztás megmutatta azt is, hogy Lech Walesa csillaga végleg leáldozott. Sajnálatos módon a kommunizmussal szembeni lengyel ellenállás vezéralakja nem tudta vagy nem akarta elismerni, hogy az ő ideje Lengyelország politikai életében már lejárt, így kénytelen szembenézni a számára eléggé megalázó eredménnyel, a kudarccal. Alexander Kwasniewski győzelme megnövelheti a baloldal esélyeit a jövőre esedékes lengyelországi parlamenti választások megnyerésére és a jelenlegi jobboldali kormány felváltására, hiszen ő maga is a baloldali SLD berkeiből indult. Az újraválasztott elnök hivatali ideje 2005-ben jár le, így előfordulhat (ha az Európai Unió vezetői is így akarják), hogy Varsó európai uniós csatlakozási okmányát lengyel részről egy Alexander Kwasniewski nevű férfi fogja aláírni. OLVASÓI LEVÉL Millennium és hagyományőrzés 2000. október 1-jén színes külsőségek közepette rendezték meg a hagyományos szüreti felvonulást, egybekötve az ezeréves magyar államiságra emlékező falunappal. Délután ökumenikus istentisztelettel nyitottuk az ünnepséget, ahol falunk minden felekezete képviseltette magát. A katolikus plébános, a református, az evangélikus és a baptista egyház lelkészei mindannyian kihangsúlyozták a keresztény összefogás szükségességét, különösen községünk lakosságának egységére való tekintettel. A római katolikus templomban zajló ünnepi istentisztelet fényét nagyban emelték a falunk szimbólumait tartó helyi népviseletbe öltözött gyerekek, valamint a szentpéteri, a környékbeli és a Magyarországról érkezett cserkészek. Ezt követte a koszorúzás, mely a millennium jegyében a kopjafánál történt, hiszen ez falunk egyetlen, magyar múltunkra emlékeztetőjelképe. Az ünnepi beszéd végigkísérte az elmúlt ezer esztendő történéseit, s a múlton végigtekintve adtunk hálát a Gondviselésnek, hogy a vészterhes évszázadok után, ma, szülőföldünkön élve, anyanyelvűnkön szólva emlékezhetünk. Élhelyeztünk egy koszorút falunk szülöttének, Kossányi József költőnek az emléktáblájánál, akinek nevét a helyi cserkészcsapat viseli. A szüreti felvonulás már a jellegzetes szentpéteri parasztvilágot varázsolta elénk, melyet a kommunizmus megpróbált ugyan elsöpörni, de a gyökerekhez való erős ragaszkodásnak köszönhetően ez kudarcot vallott. Hatalmas szőlőkoszorú, népviseletbe öltözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt szalagos lovaskocsik emlékeztettek e régi bortermő vidék hagyományaira. A kultúrházban a komáromi Pihegő gyermek-folklórcsoport és a helyi Őszirózsa énekkar, valamint az alapiskolák tanulói biztosították a szórakozást, a parkban a hatalmas kondérokban rotyogó gulyás és az üyenkor elmaradhataüan újbor adott felüdülést a résztvevőknek. Mintegy betetőzte az ünnepi napot, alkonyattájt fellobbant a cserkészek tábortüze, ahol Mátyás király történeteinek megismerése mellett sok mókában is része volt a gyermekeknek és szüleiknek. Szeretnék köszönetét mondani a kulturális bizottság, valamint a kultúrház dolgozói nevében mindazoknak, akik segítették e szép és számunkra igen fontos esemény megvalósulását. Reméljük, ezáltal is segíteni tudtunk egy olyan generáció felnevelésében, mely múltjához ragaszkodva, ősei hagyatékát tisztelve egy színesebb, lelkiekben gazdagabb jövőt fog építeni. Sárközi János Szentpéter Szöveg nélkül (Lubomír Kotrha karikatúrája)
