Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-09 / 232. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 9. KOMMENTÁR A Balkán felett az ég... TÓTH MIHÁLY A múlt hét végéig minden kocsmai politológusnak és sajtóbéli hírma­gyarázónak megvolt az elmélete Milosevics jövőjéről. Hogy kará­csonykor vele is megismédódik, ami 1989-ben a Ceausescu-házas- párral történt; hogy Moszkvában már kimeszelték a leendő reziden­ciát; hogy tengeralattjárót küldött érte az orosz vezérkar... Aztán vi­lágviszonylatban is meglepetést okozott, hogy a belgrádi Alkotmány- bíróság állásfoglalásának hatására egyik percről a másikra törvény­tisztelővé vált, elismerte Kostunica győzelmét, gratulált neki, kilátás­ba helyezve, hogy kemény ellenzéke lesz az új hatalomnak. Shakes­peare III. Richárdja lóért kiáltott. Milosevics az alkotmánybíróságot hívta segítségül, hogy visszavonulásához megépítse az ezüsthidat. Is­merjük be, mégsem mondhatta, hogy „nem tagadom, hamis szavazó­cédulákat csempésztünk az urnákba”. Lelelkiismeretien talpnyalóira sem hivatkozhatott. Az alkotmánybíróságnak megparancsolta, ho­gyan foglaljon állást, és ezzel sikerült rövidre zárnia a kimagyarázko­dást. A polgárháború elkerülése megér egy misét... Kis-Jugoszlávia úgyszólván mindenben különbözik a térség élenjárónak tekintett rendszereváltó országaitól, pl. Magyarországtól vagy Szlovákiától. Amióta annak is fennáll a lehetősége, hogy a nemzetközi bíróság által körözött Milosevics nemcsak az új államfő védőszárnya alá kerül, ha­nem a politikai életben is jelen lesz, könnyen előfordulhat, hogy Po­zsonytól és Budapesttől eltérően Belgrádban nem a rendszerváltás utáni 2-3. évben bújtaija elő karmait politikailag szervezett formá­ban is a legszélsőségesebb nacionalizmus, hanem tüstént, és e szem­pontból rosszabb lesz a helyzet, mint Romániában volt. Kostunica számára rövid időn belül Koszovó és Crna-Gora jelenti a próbatételt. Jelentős demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is mélypontra zuhanna az olyan politikus népszerűsége, aki azzal kezdi a kormányzást, hogy az ország valamelyik tartománya elveszítéséről tárgyal. Kostunica nem idegenkedik a nacionalizmustól. Szerbiában nincs jelentős politikus, akiről el lehetne mondani, ő az a fehér holló, aki nem írta zászlajára a primitív hazafiaskodást. Ilyen viszonyok közt Müosevicsnek az országban, netán a politikában maradása időzített bomba lenne. Aggódva figyelem a politikai időjárás-jelentéseket. Em­lékezetemben ott motoszkál a spanyol fasiszták puccsra szólító „mete­orológiai” jelszava 1936-ból: Egész Spanyolország felett derült az ég. JEGYZET Alapelvekről kár vitázni VRABEC MÁRIA Egy küencven százalékban ma­gyar ajkú község iskolájának igazgatója panaszolta, hogy már idén is csak hajszálon múlott az önálló magyar első osztály, az el­következő években pedig annyi gyerekre sincs kilátás, hogy ösz- szevont évfolyamokkal kihúzzák valahogy. Nemcsak a születések csökkenő száma, nem is kizáró­lag az egyre gyakoribb vegyes há­zasságok, hanem a könnyen be­folyásolható magyar szülők mi­att, akik vagy rögtön a szlovák is­kolában látják az üdvösség egye­düli útját, vagy a beíratás után vi­lágosodnak meg és változtatnak döntésükön. Ezt a folyamatot az elmúlt két év pozitív változásai sem tudták megállítani, és ma­gyar bizonyítvány ide, enyhülő politikai légkör oda, a peremvi­déken és a vegyes lakosú telepü­léseken egyre kevesebb a magyar elsős. Csak az elkötelezett és sok év keserű tapasztalatán edzett pedagógusok a megmondhatói, milyen sokat jelent ebben a hely­zetben a tekintélyes személyek példája, vagy egyetlen nyilvános állásfoglalása, hiszen ha számuk­ra nem alapelv az anyanyelven való tanulás, akkor egy nyolc ele­mit végzett gyalogmagyar szá­mára mitől legyen az? Ez eddig vitathatatlan - gondolnánk so­kan, de úgy tűnik, mégsem az, mert miközben tájainkon kisisko­lákat zárnak be, akadnak értel­miségiek, akik azon polemizál­nak a sajtóban, bűn-e, ha egy magyar közszereplő szlovák isko­lába íratja gyermekét, és nem mi­nősül-e rágalomnak, ha ezt felró­ják neki, uram bocsá’ számon ké­rik tőle. Mondhatnánk: érték­rend és nézőpont kérdése, de nem mondhatjuk, mert iskoláink jövője sokszor egy-két gyereken, mindannyiunké pedig iskoláink létén múlik. Ezért nem magán­ügy, megmagyarázható vagy más érdemekkel leróható bocsánatos botlás, ha valaki érdekből, kénye­lemből, netán gyávaságból ma­gyar létére a szlovák iskola mel­lett dönt. Főleg, ha pedagógus és pláne, ha politikus lett. Mert ha nem így van, akkor fölösleges az anyanyelvi oktatás színvonalá­nak emeléséről beszélni, a ma7 gyár tanítókat előkészítő önálló karról pedig szót ejteni is a ciniz­mussal ér fel. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ Az államháztartási deficit könyvelési trükkök helyett csak reformnokkal csökkenthető Megkezdődött az SPP privatizációja Felemás megoldást válasz­tott a kormány a múlt szer­dán a jövő évi állami költ­ségvetéssel kapcsolatban. TUBA LAJOS „Már megegyeztünk, de csak hét­főn szavazunk róla” - jelentették be, hozzátéve: az államháztartási hiányt sikerült a GDP 4 százaléka alatt tartam. Persze, hamar kide­rült, hogy a megegyezés nagyon in­gatag. Először is, a különféle átcso­portosítások miatt az államháztar­tás hiánya megközelíti az öt száza­lékot. Nem tudni, a kormány miért képzeli, hogy akiket ez érint, nem jönnek rá a svindlire. Egyébként ma még kiderülhet, nem mindenki tartja lezártnak az ügyet. Egy biz­tos: a társadalombiztosítási jutalé­kok emelését már mindenki kész tényként kezeli, vagyis jövőre átla­gosan legalább 100 koronával töb­bet fizetünk havonta Itt érdemes még megemlíteni, hogy az idei költségvetés egyelőre a vártnál job­ban alakul: a 7,8 milliárd koronás hiány alig 43 százaléka az éves ter­vezetnek és több mint 4 milliárddal kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. Abban is megegyezés szüle­tett, hogy a világbank három évre 850 millió dolláros hitelkeretet biz­tosít Szlovákia számára. Bár Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter szerint egyelőre ezt nem kell felvennünk, a jelenlegi hely­zetben már az is jó hír, hogy a meg­jelölt célok között a bankkonszoli­dáció költségeinek törlesztésére szánt 300 millió dollár után a kö­vetkező tételek a nyugdíjreform és a közigazgatási reform költségei­nek fedezése. Azt is bejelentették, hogy az egy főre jutó külföldi adós­ság idén újra 2000 dollár fölé nőtt. A meciari időszakkal ellentétben most már a közép- és hosszú lejára­tú hitelek dominálnak, így esé­lyünk van a folyamatos törlesztés­re. Ráadásul a kormány továbbra is kitart amellett, hogy a nagyválla­latok privatizációjából származó bevételek nagy részét a külföldi adósság csökkentésére fordítja. A rrtúlt hét kellemes meglepetései kö­zé sorolhatjuk, hogy a parlament egy kis értetlenkedés után, de a vármái sokkal simábban fogadta el a piszkos pénzek mosásának meg­akadályozására szánt törvényt. Rá­adásul úgy, hogy mind a korábban elnöki vétóval fenyegető kormány, mind pedig az egészet kezdemé­nyező Ján Langos is elégedett vele. A jegybank legújabb jelentése sze­rint az állami bankok konszolidáci­ója jót tett a bankszférának. Az első A parlament elfogadta a piszkos pénzek mosását megakadályozó törvényt. féléves 613 millió koronás veszte­ség 3,4 milliárddal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A 24 bank kö­zül már csak 6 volt veszteséges, de ebből is kettő már felszámolás alatt áll. Sőt, a Konszolidációs Bank mérlege nélkül a bankszektor 650 millió korona nyereséggel zárta az első félévet. Már készül a betétvé­delmi törvény módosítása, ez a vé­delmet kiterjesztené a jogi szemé­lyekre is, véget verne viszont a 100 százalékos garancia boldog idősza­kának. Változik a banktörvény is, a felügyelet a javaslat szerint sokkal szigorúbban léphetne fel a felelőt­lenül gazdálkodó bankokkal szem­ben. A Devin Bank vesztesége 298,6 millió korona volt, és egyet­len koronát sem fordított a kocká­zati tartalékai feltöltésére. Marian Jusko bankelnök szerint a bankban jelenleg ellenőrzés folyik, ennek eredményeit még októberben nyil­vánosságra hozzák. A jegybank ez- úttál azt is bejelentette, hogy szep­temberben 45 millió eurót fordított a korona túl nagynak ítélt árfo­lyamcsökkenésének megállítására. A jelenlegi árfolyam éves szinten az euróhoz képest 3,3 százalékkal, a dollárhoz képest pedig 18,1 szá­zalékkal alacsonyabb. A vállalati szféra hírei között talán a legfonto­sabb, hogy sok vita után végre megkezdődött az ország legna­gyobb privatizációja: meghirdették a Szlovák Gázművek privatizációs tanácsadójára szolgáló pályázatot. A kitétel, hogy ennek a legmaga­sabb nemzetközi minősítéssel kell rendelkeznie, jócskán leszűkíti a hagyományos lobbizási lehetősé­get. A pályázat határideje novem­ber közepe, a kiválasztás után a ta­nácsadó első dolga lesz, hogy ja­vaslatot tesz a 49 százalékos rész­vénycsomag elosztási módjára. Szerdán sor kerül a Kelet-szlovákia Vasmű sorsdöntő részvényes köz­gyűlésére, ez véglegesíti az ameri­kaiak belépését. A U. S. Steel már jóelőre bevásárolt, a külföldi portfólióbefektetőktől lényegében az egész 14 százalékos csomagot megvette. Ez a szavazás szempont­jából is kedvező, hiszen bár jogér­telmezési viták vannak, a legbizto­sabb az, ha valóban a részvénye­sek 66 százaléka jóváhagyja a dön­tést. A jelenlegi felállás szerint pe­dig az összes, 3 százaléknál na­gyobb csomagot birtokló részvé­nyes hajlandó erre. A párkányi pa­pírgyárban pedig az AssiDomán AB Stockholm jelentette be, hogy a közeljövőben 1 milliárd koronát fordítanak beruházásra, ami jelen­tősen javítja a régió meghatározó munkaadójának pozícióit. LA LIBRE BELGIQUE Vojiszlav Kostunica megválasztott jugoszláv elnök veszélyesebb, mint elődje, Szlobodan Milosevics, mert el tudja hitetni a nemzetközi közös­séggel, hogy mérsékelt politikus - idézi a lap Jakup Krasniqinak, a Ko­szovói Demokratikus Párt főtitkárá­nak a véleményét. - Kell-e figyelni erre a véleményre, miközben a nemzetközi közösség alig győzi ün­nepelni Milosevics bukását? - kér­dezte a konzervatív nányzatú belga napüap elemzője. Kommentárja szerint a válasz egyértelmű igen, mert Európa még nem tudhatja ma­ga mögött a szerb nacionalizmus problémáját. - Senki nem mentege­tőzhet azzal, hogy ez váratlan felis­merés volna: Kostunicát már 1974- ben azért mentették fel állásából, mert ellenvéleményt nyilvánított a Tito által meghirdetett új jugoszláv alkotmánnyal szemben, amely na­gyobb autonómiát adott a Vajdaság­nak és Koszovónak - emlékeztetett a lap. Megítélése szerint hasonlóan föderalista álláspontot lehet várni az új elnöktől Montenegró ügyében is; Kostunica állítólag a Milosevics- párti montenegrói Szocialista Nép­párt soraiban keresi új miniszterel­nökét, mert olyasvalakit kíván e tisztségben látni, aki képes összebé- kíteni a montenegrói pártokat, és szót tud érteni a Szocialista Nép­párttal is. Kostunica elzárkózik at­tól, hogy átadja Milosevicset a jugo­szláviai háborús bűnösök elítélésére létrehozott hágai Nemzetközi Tör­vényszéknek, ami a lap szerint is­mét azt a szándékát tükrözheti, hogy kordában tartsa a szerb társa­dalom súlyos megosztásával fenye­gető feszültségeket. - Az új elnök nem minden alap nélkül hangoztat­ja, hogy amikor a Nyugatnak érdeke volt, a balkáni béke és stabilitás em­berének állította be Milosevicset. Megváltozott a helyzet, amikor a volt elnök szembefordult a Koszovó és Szerbia viszonyának rendezésére szánt nyugati tervekkel. OROSZ LAPOK Milosevics vesztett, s ez péntekre már mindenki számára - a vüágon és Szerbiában is - nyilvánvalóvá vált: utolsóként az orosz végvár om­lott össze, amikor Igor Ivanov kül­ügyminiszteren keresztül Moszkva tudatta, hogy megtagadta Milose- vicset, akihez a végsőkig lojális volt - írta a moszkvai Izvesztyija. Az orosz lap szerint a belgrádi rezsim számára Oroszország - szinte egyet­len európai szövetségese - elveszté­se diplomáciai katasztrófa lett, s Müosevicsnek nem maradt más hát­ra, mint hogy kapitulációja részlete­iről tárgyaljon. Az orosz politika vál­tása, hogy Moszkva elismerte az el­lenzék győzelmét, csökkentette a polgárháborús veszélyt Jugoszlávi­ában - vélekedett a Kommerszant Daüy. A gazdasági napilap szerint Ivanov belgrádi látogatása az utolsó esély volt arra, hogy Moszkva meg­őrizze pozícióit Jugoszláviában a hatalomváltás után is, s Oroszor­szág élt is ezzel a lehetőséggel. A kö­vetkezetlen orosz magatartást, Vla­gyimir Putyin orosz elnök határo­zatlanságát bírálja kommentárjá­ban a Nyezaviszimaja Gazeta, amely szerint Putyin nem mondta ki idejében azokat a szavakat, ame­lyeket nemcsak Oroszországban és Jugoszláviában, hanem Nyugaton is vártak tőle. Moszkva csak megkés­ve, pénteken döntött véglegesen. OLVASÓI LEVELEK Nem pénzért lelkesednek Szeretnék néhány mondattal hozzájárulni az Új Szó október 2- án megjelent sydneyi olimpiát méltató cikkeihez. Természete­sen a magyar vonatkozású mélta­tások azok, amelyek meghatnak, és nem tagadom, sokszor elkez­dek könnyezni, és valahogy a szoba hőmérséklete is borzon­gásra késztet. Hiába, a magyar- országi lapokban csak tudomásul veszem a híreket, de az Új Szó­ban megjelentek napokra meg­változtatják a hangulatomat. Le­gyen magyar siker sportban, kul­túrában stb., érezni, ezek az újságírók nem pénzért lelkesed­nek. Ahogy lelkesedik minden el­ért győzelemért minden külföldi magyar. Mi már csak a magyar himnuszra tudunk meghatódni és sírva nevetni. Az utolsó napon elért győzelmek fokozták ezt az eufóriát. Ennyiszer meghallgatni egymás után Kölcsey művét, néz­ni a boldog arcokat akár tévében, akár az utcán, társaságban, ilyes­miben ritkán lehet része az itt élő magyarságnak. Köszönöm a sok­sok tájékoztatást, a szinte napra friss híreket, méltatásokat, kriti­kát. Horváth Ferenc Nagymegyer Szüreti ünnepség Ipolybélen Szeptember végén az ipolybéli ön- kormányzat és a faluban működő szervezetek közösen szüreti ün­nepséget rendeztek Ipolybélen, amely délután egy órakor szüreti felvonulással kezdődött. A helybeli vegyes kórus Kozák Tibor és zene­kara kíséretével magyar nótákkal, népdalokkal tette hangulatosabbá a nagyszabású ünnepséget, ame­lyen részt vett a falu apraja-nagyja. A felvonulás után a gyermekott­hon mellett felállított sátorban ze­ne, tánc s étel-ital várta a falu lako­sait és a vendégeket. A talpalávalót a Kék Madár Duó zenekar szolgál­tatta. A szervezők remélik, hogy Ipolybélen jövőre ismét sikerül megrendezni, s a későbbiekben hagyománnyá tenni ezt a hangula­tos, nagyszüleink korát idéző szü­reti felvonulást, ezzel is példát mu­tatva a fiataloknak kultúránk ápo­lásában, értékeink megőrzésében és továbbadásában. Raj Ildikó Ipolybél Horrorfilm (Internet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom