Új Szó, 2000. október (53. évfolyam, 226-251. szám)

2000-10-07 / 231. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. OKTÓBER 7. Politika 5 Bugár Béla: az MKP részéről nem radikalizmusról, hanem a kormányprogram és a prioritások képviseletéről van szó A kormány ígérete teljesítve jó Kemény vitákra számít a Magyar Koalíció Pártja Orszá­gos Tanácsának mai szepsi ülésén Bugár Béla pártelnök. P. VONYIK ERZSÉBET Négy hónapon belül másodszor ül össze az országos pártvezető­ség, s a szepsi tanácskozás vélhe­tően a legnagyobb horderejű lesz az eltelt két évben. Elérkeztünk a kormányzás félidejé­hez, ezenfelül a koalíciós partnerek annak tudatában, hogy az MKP úgy: is minden demokratikus változást, reformot támogat, megpróbálnak bennünket olyan helyzetbe kény­szeríteni, hogy ha az MKP cserébe semmit nem kap is, legfeljebb do­hog egy kicsit, de egyébként min­den rendben lesz. Ilyen helyzet az elmúlt két évben soha nem fordult elő, s most az alkotmány megszava­zásához kellett kötnünk a kormány idei prioritásainak teljesülését. A vízválasztót a közigazgatási reform jelentette, s ha az MKP nem tud a sarkára állni és nem képviseli kemé­nyen a magyarság érdekeit, akkor a koalíciós partnerek a falhoz szorít­ják, és a négyéves választási időszak végén nem tudunk eredményt fel­mutatni a mi szempontunkból kulcsfontosságú kérdésekben. Mit értsünk azon, hogy az MKP- nek a sarkára kell állnia? A kor­mányból való kilépést? Folyamatában kell lámi a történte­ket. A kormányzás első évében a meciari korszakból örökölt hibákat próbáltuk helyrehozni, a második évben viszont egyetlen olyan hatá­rozat vagy intézkedés nem történt, amely az idei prioritások közé az MKP javaslatára bekerült célok megvalósítását szolgálta volna. El­jutottunk oda, hogy ki kell monda­ni: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. A koalíciós szerződés, a kor­mányprogram vagy az idei prioritá­sok nemcsak genüemani megálla­podásnak tekinthetőek, hanem szerződéseknek, amelyeket ha vala­ki nem tart be, felborul a koalíció. Érzésem szerint az országos tanács­nak ki kell mondania, a kormányko­alíció arra kényszerítheti az MKP-t, \S A döntés az esetle­ges kilépésről min­denképpen az OT * . kezében van. >> hogy keményebben politizáljon. Ez nem is radikalizmus, hanem a kor­mányprogramnak és a koalíció vá­lasztóknak tett ígéreteinek a határo­zott képviselete. A özigazgatási reform körül zajló vita azóta vált csaknem hisztéri­kussá, hogy az MKP bejelentette igényét a hat déli járást magában foglaló megye kialakítására. A re­form előkészítését a kormány idei prioritásai is tartalmazzák, igaz, csak általánosságban. De az MKP választási programja sem említi kifejezetten a magyar járások al­kotta megyét, amit a reform kor­mánybiztosa sem mulasztott el felemlíteni. Az országos tanácsnak június 24-én egy folyamat eredményeként kellett határozatot hoznia, amelyben ma­gyar többségű déli megyét javasolt. Hiszen már nyolc hónappal koráb­ban különböző szinteken tárgyalá­sokat folytattunk elképzeléseinkről. Niznansky kormánybiztos úr is tud­ta, miről van szó, térképet is kapott, de egyetlen anyagában sem szere­pel, még alternatívaként sem. Part­nereink a kétoldalú vagy koalíciós tárgyalásokon meghallgatták és át­vették javaslatainkat, határozatain­kat. Jól eltették őket, tudták tehát, hogy a magyaroknak vannak elkép­zeléseik, de úgy gondolták, fütyül­hetnek rájuk, mert nélkülünk is megszavazhatnak mindent, amit akarnak. A legnagyobb probléma tehát abból eredt, hogy a koalíciós partnerek a tárgyalást is elutasítot­ták megyeügyben. Mi nem állítjuk, hogyjavaslatunk százszázalékos, de tárgyaljunk róla, mert minden ja­vaslatról kell tárgyalni. De ezt eluta­sították, ugyanazt a módszert pró­bálták alkalmazni, mint a nyehrtör- vénynél: mi hárman vagyunk, ez a mi véleményünk, és nincs szüksé­günk a ti szavazatotokra. A másik három koalíciós partner nyilván most is arra számít, hogy az MKP ezt a békát is lenyeli, s visszalép, meghátrál. Nem ez a taktika? Szerintem a koalíciós partnerek az­zal számolnak, hogy az MKP fog egy kicsit hangoskodni, nem szavaz igennel, de eljátsszuk ugyanazt, mint a nyelvtörvény elfogadásakor: a magyarok nélkül is átmegy a re­form, s még a külföld is pozitívan fogja venni. Csak egyvalamit nem vettek észre: az MKP okult a nyelv­törvény idején történtekből. Okul­tunk a párton belül is, mert komoly hibákat vétettünk, és úgy érzem, ta­nultunk kifelé is. Ráadásul azóta megerősödött az MKP külföldi pozí­ciója, hiszen egyeben szlovákiai pártként bekerültünk az Európai Néppártba. De reagálnék arra a fel­vetésre, amit Niznansky mellett má­sok is bíráltak, hogy az MKP prog­ramjában nem volt benne a közigaz­gatási reform. Egyetlen párt prog­ramjában sem volt benne, s amikor mi indítványoztuk beemelését a kormányprogramba, a koalíciós tár­sak elutasították. Az MKP program­ja ugyanis leszögezi, hogy a párt el­utasítja és soha nem tudja elfogadni az 1996-os meciari közigazgatási re­formot, és mi azt akartuk, hogy a kormányprogramba bekerüljön en­nek a felülvizsgálata. Elutasították, hogy elemzés készül, s ennek fényé­ben majd meglátjuk, mire van szük­ség. Beleegyeztünk, dolgozzuk ki, de nem az MKP nélkül. Az MKP megyeügyben a minisz­terelnökkel is tárgyalt, ígéret szü­leit az egyeztetések folytatására, bizottságok alakultak. De úgy tű­nik, hogy csak a Demokrata Párt hajlandó fontolóra venni a ma­gyar igények támogatását. A DP-vel is van gond, ami a nyelv­törvénynél is megmutatkozott Tá­mogatja javaslatainkat, sőt maga is tesz javaslatokat, de végül megsza­vazza a rossz törvényt. Most néhány képviselőjük nyilatkozatából azt éreztem ki, mintha nem szavaznák meg a közigazgatási reformot, ha a DP számára elfogadhatatlan formá­ban kerül beteijesztésre. Abban viszont az MKP és a DP egyetért, hogy Dzurinda minisz­terelnök tétlen szemlélője a koalí­ciós vitáknak, és nem vállal aktív szerepet lezárásuk érdekében. Az MKP elnökeként számít-e határo­zottabb fellépésre a kormányfő részéről? Úgy látom, a kormányelnök kezdet­től fogva megpróbál mind a három irányban játszani, s valami majd ki­alakul ebből. Sőt, négy irányban, a saját pártja felé is, ha egyáltalán még van ilyen. Ez volt jellemző az első félévre, majd ennek hatására az SDK-n belül elkezdődtek a problé­mák, s most az utóbbi időben in­kább csak passzív szemlélője a tör­ténéseknek. Sőt, a miniszterelnök megengedte magának azt a luxust, amit a vele való találkozáson na­gyon erélyesen kifogásoltunk, hogy a nevesítetlen földek kérdését a bal­oldal és az MKP ügyének nevezte. Ami nem igaz, ez a koalíció gondja, mert a kormányprogramban, sőt az idei prioritások között is szerepel. Azt is nagyon keményen ki kellett kérnünk, hogy a miniszterelnök úr Meciarra emlékeztető módszert al­kalmazva maga akarta nekünk megmondani, hogy mennyire lehe­tünk elégedettek. Az az állítása, hogy az MKP elvárásai az idei prio­ritások tekintetében már ötven szá­zalékban teljesültek, csak akkor helytálló, ha az ötvenesből töröljük az ötöst, és marad a nulla. Várható-e, hogy a kormányfő passzivitása a referendum után, ha nem lesznek idő előtti válasz­tások, megváltozik? Nem lúszem. Nála ez már kezd gya­korlattá válni. A meghatározó az lesz, hogy miként lép a kormány kétéves munkájának kiértékelése­kor, és mit fog javasolni. Legalább azoknak a minisztereknek a távozá­sát kellene kezdeményeznie, akik nem teljesítik az idei prioritásokat, vagy el sem kezdték, esetleg gátol­ják a teljesítésüket. Kérdés, hogy ezt meri-e javasolni, s az eseüeges el­lenállás hatására meghátrál-e. Na­gyon jól tudja ugyanis, hogy rögvest szembekerülhet az illető miniszter pártjával, elvesztheti támogatását. v v Mikulás Dzurinda " egyre inkább arra játszik, hogy minél to­vább kormányfő . maradhasson. N Mikulás Dzurinda egyre inkább arra játszik, hogy minél tovább kor­mányelnök maradhasson. A napokban több MKP-politikus is úgy nyilatkozott, hogy Szep- siben nem várható döntés a kor­mányból való kilépésről, mivel a referendum miatt későbbre to­lódtak azok a határozatok, ame­lyek ezt kiválthatnák. Végül is mi lehet a legfontosabb végkicsengé­se ennek a tanácskozásnak, hi­szen a dolgok elébe vág. Az országos elnökség éppen ezért talán még fontosabb is, mintha utá­na hoznánk döntéseket. Az elnök­ség határozati javaslatának lénye­ge, hogy miként viselkedjünk az al­kotmánymódosítással, a három magyar vonatkozású prioritással és a közigazgatási reformmal kapcso­latosan mihez tartsuk magunkat. Óriási jelzés lenne, ha az OT hatá­rozatot fogadna el arról, hogy mi­helyt a kormány jóváhagyja a terü­leti felosztásról szóló törvényterve­zetet, összehívjuk az országos ta­nács rendkívüli ülését. Azt hiszem, hogy az OT most Szepsiben is na­gyon komoly és fontos döntéseket hozhat, s remélem, meg is fogja ezeket hozni. A közigazgatási re­form mindenképpen a határkő vagy vízválasztó, ha ott megpróbál­ják az MKP-t kisakkozni, akkor nem képezheti vita tárgyát, hogy még maradjunk-e a kormányban. De a döntés mindenképpen az országos tanács kezében van. Nyolcszázról ezer főre növelik a szomszédos országban munkát vállalók számát Kvótaemelés a láthatáron JUHÁSZ KATALIN Kassa. Tegnap harmadszor ülése­zett a szlovák-magyar vegyes bi­zottság albizottsága, melynek társ­elnökei Bauer Edit, az SZK Szociális és Családügyi Minisztériumának ál­lamtitkára és Őry Csaba, az MK Mi­niszterelnöki Hivatalának államtit­kára. A felek megegyeztek a két szomszé­dos országban munkát vállalók szá­mának évi 1000 főre növelésében. Bár jogi okokból jövőre még csak 800 magyar, valamint szlovák ál­lampolgár vállalhat munkát a határ túloldalán, a kvótaemelés csak idő kérdése. Megoldásra várnak egyéb technikai jellegű problémák is, pl. az a látszólag jelentéktelen tény, hogy a határt naponta átlépők útle­vele hamar megtelik. A két ország idegenrendészetével is egyeztetésre van szükség, mivel más-más korlá­tozások vonatkoznak a magyar és a szlovák állampolgárokra. Mivel a munkáltatók a hosszabb távú fog­lalkoztatást preferálják, a bizottság javasolni fogja az eddigi egyéves időtartam újabb évvel való meg­hosszabbításának lehetőségét. Mó­dosításra vár a nyugdíjasok egész­ségügyi biztosításáról rendelkező államközi egyezmény is, amely kb. 300 idős embert érint a két ország­ban. Magyarországon jelenleg 6%- os, hazánkban pedig 18% fölötti a munkanélküliségi arány, ezért több szlovák állampolgár érdeklődik a magyarországi munka iránt. Őry Csaba örömét fejezte ki, amiért az utóbbi években bővült a magyar munkaerőpiac, egyes területekre strukturális munkanélküliség jel­lemző, azaz kevés a hazai alkalma­zott bizonyos mesterségekben. Az albizottság következő ülését Magya­rországon tartja 2001 februárjában. 1848-49-es forradalom Mártírokra emlékeztek Pozsony. Mintegy félezres tömeg gyűlt össze tegnap, hogy a Kecske utcai evangélikus temetőben Jeszánák János és Rázga Pál sítjánál emlékezzen az 1848- 49-es forra­dalom mártírjaira. A síroknál a ma­gyar nagykövetség, a kulturális inté­zet, a HTMH, a Csemadok és a Ma­gyarok Világszövetsége képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A pozsonyi András-temetőben Kras- csenits Kálmán honvédtiszt sítjánál emlékeztek a szabadságharc mártír­jaira és résztvevőire, (gör-) MB—1 röviden WKKBKm Nem várható kormányátalakítási javaslat Pozsony. Eubomír Andrassy szerint az SDE közelgő közgyűlésén nem várható a kormányátalakítást sürgető javaslat. Szerinte a köz­gyűlésnek az országos tanácsot kellene megbíznia, a kormány két­éves munkájának értékelése mellett döntsön arról, hogy javasolja-e a változásokat. (SITA) Aranyérmet kapott a japán hercegnő Pozsony. A pozsonyi Comenius Egyetem rektora tegnap az egye­tem aranyérmét ajándékozta Szajako japán hercegnőnek. Ferdi­nand Devínsky megtisztelőnek tartja, hogy a hercegnő meglátogat­ta az egyetemet, s köszönetét mondott a japán állam anyagi segít­ségéért, mellyel az egyetem japán tanszékét támogatja. (TA SR) Václav Klaus Pozsonyba látogat Pozsony. A jövő héten kétnapos látogatásra érkezik Pozsonyba Václav Klaus, A cseh parlament elnöke kedden találkozik szlovák kollégájával, Jozef Migassal, Mikulás Dzurinda kormányfővel és Eduard Kukán külügyminiszterrel. (TA SR) Költségvetési hiány szeptember végén Pozsony. Az állami költségvetés deficitje szeptember végére elérte a 7,821 milliárd koronát. Ez az összeg a tervezett éves deficit 43,5 százaléka. A költségvetési bevételek 161,8 milliárd koronát értek el, ami a tervezett összbevétel 88,1 százaléka, a kiadások 199,6 milliárd koronát, ami a tervezett összkiadás 84,1 százaléka. (SITA) Konferencia a közigazgatási reformról Nagymihály. Fórum 2000 címmel konferenciát tartott tegnap a közigazgatási reformról a Városok és Falvak Társulása (ZMOS). A találkozón Zemplén több mint 100 polgármestere vett részt. A ta­lálkozó célja a közigazgatási reform megismertetése a polgármes­terekkel és az önkormányzati képviselőkkel. (TA SR) Megfelelő a civil védelmi rendszer Pozsony. A NATO szakértői nagyon pozitívan értékelik a szlovákiai polgári védelmi rendszert. A Szlovákiában tárgyaló szakértők hol­nap megtekinthetik a bősi vízerőmű védelmi rendszerét. Szlovákia 1995 óta, amióta a NATO Partnerség a békéért programján belül a civil védelmi rendszerek gyakorlatába is bekapcsolódott, 130 millió koronát fektetett technikai felújítására. 2010-ig ez az összeg el kel­lene, hogy érje az egymilliárd koronát. (TA SR) Több szabadságot a szülőknek Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom javasolni fogja, hogy azoknak a szülőknek, akiknek 10 évnél fiatalabb gyermekük van, hosszabbítsák meg a törvény adta szabadságukat. A javaslat szerint az eddigi 4 hétről 5-re kellene emelni az éves szabadságot számuk­ra. A kereszténydemokraták szerint javaslatuk azért jobb a család­ügyi minisztériuménál, mely mindenkinek növelné a szabadságát, mert ez nem gerjeszt akkora munkaerőhiányt. (SITA) Hiányos ifjúságpolitikai törvények Pozsony. A kormány gyermek- és ifjúsági tanácsa értékelte a jelen­legi és az előző kormányok ifjúságpolitikáját. Szlovákiában ezen a téren hiányosak a törvények, 1992-óta nem született átfogó értéke­lés. A tanács elnöke, Milan Ftácnik miniszter elmondta, legfonto­sabb célkitűzésük, hogy az általuk elkészitett vagy véleményezett törvényjavaslatok mihamarabb a kormány elé kerüljenek. (TA SR) Fico elítéli az EP határozatát Pozsony. Robert Fico szerint a kormánynak el kellene ítélnie az EP határozatát, melyben kisebbségi politikájának javítására, s a kultu­rális autonómia valamilyen szintjének elismerésére szólította fel Szlovákiát. A kormány szerinte nem ismerte fel az MKP igazi célja­it, eddigi viselkedésével folyamatosan gyengül a felügyelete az or­szág déli területei felett, melyek ivóvízkészletük miatt stratégiai fontosságúak Szlovákia számára. (SITA) A PHARE-kölcsönből csak a Mária Valéria híd épül meg Döntés a jövő héten SITA-HÍR Pozsony. Az Európai Bizottság Bu­dapesten járt küldöttségének egyik tagja elmondta, a Mária Valéria lúd újjáépítéséről szóló szerződést már a jövő hét elején aláírják Brüsszel­ben. Az EU 10 millió euróval támo­gatja az építkezést, Szlovákia és Ma­gyarország a maradék 9,4 millió eurót maga adja. Ha az EB a szerző­dést szentesin, a kivitelező cég a GanzIS lesz, mely a magyár Ganz és a szlovák Inzinierske stavby konzor­ciuma. Az EU vissza nem térítendő PHARE-kölcsönéből csak a hidat építik meg, a bekötőutakat, a vám­épületeket a két ország saját pénz­ből húzza fel. A felújított híd 509 méter hosszan ível majd át a Dunán, s gyalogosok, személyautók, autó­buszok és 3,5 tonnánál könnyebb teherautók használhatják. Az épít­kezést az 1998-ban elfogadott kétol­dalú szerződés alapján már idén ok­tóber 1-jén kellett volna megkezde­ni, de a hidat a forgalom számára így is 2002-ben szeretnék átadni. MEGEMLÉKEZÉS Fájó szívvel tudatjuk, hogy 2000. október 6-án életének 94. évében váratlanul elhunyt BILEK ANDOR okleveles mérnök Végső búcsú az elhunyttól október 11-én, szerdán 15.00-kor lesz a pozsonyi krematóriumban. A gyászoló család .. > ,1b iVüc Bugár Béla viharos OT-ülésre számít. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom