Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-06 / 205. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 6. Politika 5 Lanstyák István nyelvész: „Egészüljön ki a koncepció a kisebbségi nyelvek gondozásának kérdésével" Embertelenség a szankcionálás Tárcaközi egyeztetésen van az államnyelvről való gon­doskodás koncepciójának tervezete, amelyet a kulturá­lis minisztérium dolgozott ki, s amelynek bírságokról szóló paragrafusa ellen Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is tiltakozott. A koncepcióról Lanstyák István nyelvésszel, a Comenius Egyetem tanárá­val beszélgettünk. BUGÁR ÁRPÁD Szakmai szempontból milyen a tervezet? Alapvetően szükség van ilyen kon­cepcióra, a szlovák nyelvről való gondoskodásra is. Minden állam­nak fontos feladata, hogy a terüle­tén beszélt nyelvekkel törődjön. Ön­magában egy ilyen koncepció léte nem rossz, nem is veszélyes, de meg kell vizsgálni a tartalmát, elveit. Legtöbb gondolata hasznos, a szlo­vák nyelv szempontjából fontos, hogy a feladatok jelentős része meg­valósuljon. Legnagyobb hiányossá­ga, hogy csak a szlovák nyelvre van tekintettel. Egy adott térségben együtt élő nyelvék szerves egységet alkotnak, ezek közül nem szeren­csés egyet kiemelni és csak azzal foglalkozni. Ha a kormány elé kerül a tervezet, ott a Magyar Koalíció Pártjának képviselői elérhetik, hogy ne csak a szlovák nyelvről szóljon, hanem a Szlovákiában beszélt nyel­vekről. Ha a kulturális minisztérium üyen jól látja, hogy a szlovák nyelv­nek gondoskodásra van szüksége, akkor még könnyebben belátja, hogy a kisebbségi nyelveknek szin­tén szükségük van rá. Sőt ezeknek még inkább, mert rosszabb helyzet­ben vannak, épp kisebbségi mivol­tuknál fogva. Bizonyára elismerik az illetékesek: jogos az igény, hogy ez a koncepció a kisebbségi nyelvek gondozásának a kérdésével is kiegé­szüljön. Úgy gondolom, valakinek az ereje abban mutatkozik meg, ha nagyvonalú tud lenni akkor, amikor a gyengébbek és elesettebbek fel­emeléséről van szó. Általánosan véve, a nyelvről va­ló gondoskodás milyen keretek között valósulhatna meg, illetve a tervezetnek melyek a pozitív elemei? A koncepció nyelvpolitikai doku­mentum. Sajnos a hagyományok nem a legjobbak, az eddigi szlová­Szükség van a szlo­vák nyelvről való gondoskodás- ra. >> kiai nyelvpolitika nagyon sok kárt okozott, de ezen lehet és kell is vál­toztatni. A koncepcióban számos olyan érdekes gondolat van, amely kifejtésre szorul. Nem mindig vilá­gosak az egyes megfogalmazások. Kérdéses az is, hogy a dokumentum összeállítói milyen kutatásokra tá­maszkodnak, amikor például ala­csony nyelvi kultúráról beszélnek, lüdományos megalapozottság nél­kül ez a megállapítás is a levegőben lóg. Másfelől pozitív az, hogy a szlo­Lanstyák István: a szankciókkal csínján kell bánni (Dömötör Ede felvétele) vák nyelv kutatásának támogatását fontosnak tartják. Én szurkolok a szlovák kollégáknak, hogy több pénzhez jussanak, mert valóban nyomorúságos helyzetben van a Szlovák Nyelvtudományi Intézet, ilyen anyagi körülmények között még alapfeladatait is nehezen tudja ellátni. Rokonszenves az a gondolat is, hogy az alapvető kodifikációs ké­zikönyvek, mint amilyen az értel­mező vagy a helyesírási szótár ára csökkenjen. Szükség volna arra is, hogy ezeket a kézikönyveket állan­dóan újítsák, mivel nagy részük már elavult. Továbbá az egységes tudo­mányos terminológiára is szükség van, ezt is jól látja a tervezet, hiá­nyával ugyanakkor sokkal inkább küszködik Szlovákiában a magyar nyelv, hiszen a magyarországi el­térő viszonyok miatt nekünk még ki is kellene alakítani egy ilyen termi­nológiát. Ezt a feladatot egy nyelvi iroda tudná ellátni, amelynek létre­hozását azonban a politikusok nem támogatják. A tervezetben helyes az a megfogalmazás is, hogy a szlovák nyelvnek nem védelemre, hanem gondoskodásra van szüksége. Ennek a hozzáállásnak azonban ellentmond a szankciók újbóli be­vezetésének terve, illetve más, a koncepcióban olvasható megfo­galmazások. Valóban, egyik kifejezetten veszé­lyes eleme ennek a tervezetnek, hogy újra érvényesíteni akarja az ál­lamnyelvtörvényből a kisebbségi nyelvtörvény által hatályon kívül helyezett paragrafust, mely a jogi személyek bírságolásáról szól. Ezzel nagyon könnyen vissza lehet élni, mivel az államnyelvtörvényben sok a félreérthető megfogalmazás. A szankciókkal nagyon csínján kell bánni. Én csak olyan esetben tartom esetleg jogosnak, ha például egy terméknek a használati utasítása nincs feltüntetve szlovákul, de ez valójában fogyasztóvédelmi kérdés. Más esetekben kényszerítő eszkö­zök bevezetését nem tartom jó meg­oldásnak. Veszélyes, elsősorban a szlovákokra nézve, ha valamilyen nyelvi forma használatát büntetni akarják, ha a nyelvhasználatot álla­mi erőszak bevetésével akarják sza­bályozni. A nyelv sokrétű és sok­színű, az például, hogy egy szó ide­gen vagy nem, fokozat kérdése. Emellett pedig a nyelv folyamato­sanváltozik, s ezzel az egyes szavak, szószerkezetek megítélése is. Ezért a nyelvhasználatot szankcionálni badarság, embertelenség, és nem is lehet működtemi. Emellett a nyelv- használat ilyen korlátozása ellenté­tes a szólásszabadság elvével is, sér­ti a beszélők nyelvi és emberi jogait. Magyarországon van példa ilyen szabályozásra? A magyarországi nyelvművelők is játszadoztak a gondolattal, hogy karhatalmi eszközökkel bírják rá az embereket a nyelvművelő előírások követésére, bár az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága 1997-ben elvetet­te az önálló magyar nyelvtörvény gondolatát. Üdvösnek tartotta az­onban más jogszabályok részeként bizonyos nyelvtani szerkezetek használatának hatósági tiltását. En­nek bonyolultságát, azt, hogy még a nyelvészek ítélete is mennyire el­lentmondásos lehet, jól bizonyítja egy példa. Kemény Gábor nyelvész, ezen a bizottsági ülésen bírálta „A mami egy gondolatolvasó” reklám­mondatot, „idegenszerűsége” mi­att. Ugyanakkor az őáltala is szer­kesztett Nyelvművelő kéziszótár el­fogadhatónak tartja a névszói állít­mány előtti „egy”-et, ha a szerkezet metaforikus vagy hasonlatszerű. Nem kell különösebb szakértelem ahhoz, hogy kitűnjön a két mondat szerkezeti azonossága. Ebből is lát­ható, hogy az „idegen szó”, „ide­genszerű szerkezet” vagy éppen a „szlovák szó” fogalmak meghatáro­zása mennyire ellentmondásos le­het, ezért a nyelvhasználat kérdését bírósági üggyé tenni vagy jogszabá­lyokba ültetni lehetetlen és szük­ségtelen is. Mennyiben veszélyezteti a szlová­kiai kisebbségek nyelvhasznála­tát a koncepció? A kisebbségek a szlovák nyelvnek egy kontaktusváltozatát beszélik, amely eltér a szlovák nyelv egy­nyelvű változatától. Még a két­nyelvű szlovákok is más változatot beszélnek, mint az egynyelvűek. Ha abból indulunk ki, hogy a szlovák nyelv kodifikált változata egy­nyelvű, azt kell mondani, a szlováki­ai magyarok is képtelenek a szlovák nyelv szigorúan vett kodifikált vál­tozatát beszélni. így bármikor zsa- rolhatóvá válnának, ha a nyelvhasz­nálat szankcionálva lenne. Emellett még van egy olyan bekezdés is a koncepcióban, talán a legveszélye­sebb, amely arról szól, hogy a köz- igazgatási törvényt is megsértik nyelvi szempontból. Mint fogalmaz, a helységek hivatalos nevét állam­nyelven kell meghatározni, és a saj­tóban, valamint a hivatalos érintke­zésben ezen a néven kötelező hasz­Cinikus az a kije- " lentés, hogy a szlo­vák nyelv egyenjogúsít- ja Szlovákia összes . polgárát. \> nálni. Itt sem pontos a megfogalma­zás, remélhetőleg nem azt akarják ezzel újra elérni, hogy a magyar nyelvben is szlovákul kelljen hasz­nálni a helységneveket. Hiszen Bécsnek sem Vieden a hivatalos ne­ve, mégis minden hivatalos szlovák iratban ezt használják. Milyen vitatható elemeket tartal­maz még a tervezet? Végtelenül cinikusnak tartom azt a kijelentést, hogy „a szlovák nyelv egyenjogúsítja Szlovákia összes polgárát”. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az a nyelv tudja a polgárokat egyenlővé tenni, ame­lyet a beszélők egy része természe­tes módon, anyanyelvként sajátít el, mások pedig hosszú évek mun­kájával tanulnak meg. A nyelvi egyenjogúság azt jelenthetné, hogy mindenki használhatná az anya­nyelvét, és megtanulna egy másik nyelvet, amely a környezetében használatos. A nyelvi akadályokat nemcsak úgy lehet rombolni, hogy mindenki megtanul szlovákul, ha­nem úgy, hogy ott, ahol nagy számban élnek kisebbségek, a többségi lakosság is elsajátítja az ő nyélvüket. Lehet, hogy amit mon­dok, meredeken hangzik, de ez volna a természetes. A többségi la­kosság kétnyelvűsége nem vesz­élyeztetné a szlovák nyelv érvé­nyesülését. A szlovákok tekintélyét egyenesen növelné, hiszen minél több nyelvet beszél valaki, annál több lehetősége van. Akinek egészséges nemzettudata van, az nem fél a másik nyelvtől. A törté­nelmi Magyarországon például tö­megek beszélték egymás nyelvét, a vegyes lakosságú területeken élő magyarok jelentős része is két­nyelvű volt. Ma a világban egyéb­ként is a többnyelvűség, a multi- kulturalizmus az előremutató esz­me. Már csak ezért sem szabadna a koncepciónak leragadnia egy nyelv mellett. Szlovák küldöttség az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján Támogatj ák a reformot ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Tegnap a szlovák kül­döttség elutazott New Yorkba, az ENSZ millenniumi csúcstalálko­zójára, amelyén több mint száz államelnök és ötven kormányfő vesz részt. A csúcstalálkozó fő témái: a sze­génység felszámolása a globalizá­ció tükrében; a béke, a biztonság és a leszerelés megvalósításának kérdései. Szlovákiát a háromna­pos rendezvényen Mikulás Dzu- rinda miniszterelnök és Eduard Kukán külügyminiszter képviseli. Amint arról a külügyminiszter be­számolt, a csúcstalálkozón Miku­lás Dzurinda is felszólal, rámutat­va, hogy Szlovákia támogatja az ENSZ reformját, melynek fontos része kell, hogy legyen az ENSZ biztonsági tanácsának megújítá­sa. Ezenkívül alkalom nyílik a két­oldalú kapcsolatok építésére is. A szlovák kormányfő a tervek sze­rint találkozik és tárgyal az uk­rán, a macedón elnökkel, vala­mint a portugál és az ír miniszter- elnökkel is. (bá) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Eduard Kukán külügy­miniszter szerint is megalapozat­lan a Magyar Koalíció Pártjának a Komárom megye kialakítására vonatkozó kérése. A politikus el­mondta, az új területi elrendezés tervezetének kidolgozását hosz- szú, alapos felkészülés előzte meg, mely során minden szem­pontot figyelembe vettek, beleért­ve, hogy megfeleljenek a nemzet­közi egyezményeknek is. A mi­niszter úgy látja, a magyar párt helytelenül prezentálta kérését. Mint fogalmazott, „az ilyen dol­gokról először otthon, a család­ban kell beszélni. A feszültségeket és a problémákat a kormányon belül hideg fejjel kell kezelni”. A külügyminiszter ugyanakkor nem pesszimista. „A feszültségeket nem lehet elkerülni a kormányko­alíción belül, ilyen helyzetek vol­tak, és lesznek is, de a koalíciós pártok mindig bizonyították, hogy van bennük elég politikai akarat a megoldáshoz” - jelentet­te ki Kukán, (bug) RÖVIDEN Tárgytalan az Ispat próbálkozása Pozsony. A kormány tegnap egyhangúlag jóváhagyta a kassai Ke­let-szlovákiai Vasmű és az amerikai U. S. Steel közötti szerződést. Mikulás Dzurinda miniszterelnök szerint most már a vasmű kö­zelgő, egyelőre nem pontosított idejű közgyűlésén semmi sem aka­dályozza meg a kassai nagyvállalat felvásárlását. Ez azt jelenti, hogy tárgytalanná vált a rivális Ispat próbálkozása, (sárp) Harabín hamarosan választ kap Pozsony. A legfelsőbb bíróság elnöke megbízható és hozzáértő vá­laszt fog kapni a szükséges érvekkel alátámasztva - jelentette ki Mikulás Dzurinda Stefan Harabín hozzá intézett levelével kapcso­latban. A miniszterelnök szerint a legfőbb bíró leváltására tett ja­vaslat nem volt törvényellenes. (TA SR) A többség támogatja a NATO-tagságot Pozsony. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint az ország NATO-csatlakozását támogatók aránya meghaladja az el­lenzőiét. A Társadalomkutató Intézet felméréséből kiderül, a lakos­ság 50 százaléka támogatja Szlovákia integrációját a szövetséghez, míg 39 százalék elutasítja a NATO-tagságot. A támogatók a kor­mánypártok szimpatizánsainak köréből kerülnek ki, az ellenzők az ellenzéki táborból. (TA SR) Zsoldos Péter a kuvaiti szlovák nagykövet Pozsony. Szlovákia rendkívüli és megbízott kuvaiti nagykövete, Zsoldos Péter tegnap átadta megbízólevelét a kuvaiti emírnek. Zsol­dos, aki az első szlovákiai nagykövet a Perzsa-öböl menti ország­ban, elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról és a kereskedelmi-gaz­dasági együttműködésről folytatott eszmecserét az emírrel. (SITA) Szlovák-amerikai kulturális egyezmény Pozsony. Csáky Pál, a kormány emberi jogokért és kisebbségekért felelős alelnöke tegnap fogadta Irving Stolberget, az amerikai kul­turális örökség külföldön való megőrzésével foglalkozó bizottság megbízottját. Stolberg az USA és Szlovákia közötti kétoldalú kultu­rális egyezményről tárgyal Pozsonyban, (ú) Lezárult az oltárkép ügye Pozsony. A Garamszentkereszti Járásbíróság eleget tett a Beszter­cebányai Püspöki Hivatal kérésének, és leállította a Háromkirályok hódolata című oltárkép ügyében folytatott eljárást. A bírósági hatá­rozat augusztus 31-én emelkedett jogerőre. (TA SR) Mária Machová a privatizációról Besztercebánya. - Hogy a kormány megtarthassa ígéreteit, ahhoz legkésőbb a jövő év közepére le kell zárni a Szlovák Gázművek pri­vatizációját - nyilatkozta Mária Machová privatizációs miniszter. A kormány ígéretet tett a vagyonalapi kötvények kifizetésére, ám jövőre további 10 milliárd koronára lenne szükség az államadósság törlesztésének fedezésére. (TA SR) Rangos elismerés Schmögnerovának Pozsony. A Euromoney neves brit újság a legjobb pénzügymi­niszter címmel tüntette ki Brigita Schmögnerovát, áki az elismerő oklevelet a Nemzetközi Valutaalap éves értekezletén veszi át Prá­gában. A legjobb pénzügyminiszter mellett elismerésben részesül a legjobb jegybanki elnök is, aki ez alkalommal a török pénzinté­zetvezetője. (ú) A koalíciós erők a referendum ignorálására szólítanak fel Elutasító kormánypártok ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Frantisek Sebej, a Demok­rata Párt (DS) alelnöke helytelen­nek tartja Rudolf Schuster döntését a referendum kiírásáról. Sebej egyetért azokkal a jogászokkal, akik az előrehozott választásokról szóló népszavazást alkotmányellenesnek tartják, és nem zárta ki, hogy pártja ez ügyben az alkotmánybírósághoz fordul. A koalíció számára nem ma­rad más, mint azzal fordulni a lakos­sághoz, hogy utasítsa el a referen­dumot - véli. A Polgári Egyetértés Pártja (SOP) szintén azt ajánlja vá­lasztóinak, maradjanak távol a vok­solástól. A párt szerint az ellenzék indokai megalapozatlanok, és a re­ferendumban feltett kérdés alkot­mányossága is megkérdőjelezhető. A Szlovák Demokratikus és Keresz­tény Unió (SDKÚ) előkészítő bi­zottsága bízik abban, hogy a válasz­tók helyesen döntenek majd, s az­zal utasítják el a szavazást, hogy nem vesznek részt rajta. Mivel aDe- mokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is érdeke a koalíció stabilitá­sának megőrzése, nem ért egyet a referendummal, és támogatóit is arra kéri, november 11-én ne járul­janak az urnákhoz. Jozef Migas pártelnök szerint a referendum semmit sem old meg, s meggyőző­dése, hogy sikertelen lesz. Migas szerint az előrehozott választások nem oldanak meg semmit, s bízik benne, hogy a népszavazás sikerte­len lesz. (sárp, ú, s, t) A HZDS szerint a népszavazás nem Ivan Lexáról szól Örvendezik az ellenzék ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Nagyon örvendetesnek tartjuk, hogy ae államfő kihirdette a népszavazás időpontját, s ezzel a polgároknak alkalmuk nyílik be­leszólni az ország történéseibe” - nyilatkozta a Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom (HZDS) nép­szavazás-kezdeményezésének ve­zetője. Dusán Jarjabek úgy véli, a parlamentnek tiszteletben kell tartania a népszavazás eredmé­nyét, s ha a törvényhozás nem így tenne, az szerinte politikai öngyil­kossággal érne fel. Hozzátette, fennáll a veszélye annak, hogy a végrehajtó hatalom visszaélve jogköreivel megfélemlíti a peda­gógusokat és a katonákat, hogy ne járuljanak a szavazóurnákhoz. Ján Cuper, a mozgalom jogi szak­értője elmondta, a népszavazás nem Mikulás Dzurindáról, nem is az ártatlan Ivan Lexáról, hanem Szlovákia jövőjéről szól. (sárp) Eduard Kukán a kormányon belüli feszültségekről Maradjon a családban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom