Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-07 / 206. szám, csütörtök
16 Régióink ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 7. Eddig több mint hatvan település történetét dolgozta fel alakulásuktól napjainkig A gömöri falvak krónikása FARKAS OTTÓ hetvenes évek végén kezdődött G. Kovács Gyula irodalmi tevékenysége, amikor Gömör nagy szülöttjeiről, Blaha Lujzáról, Tompa Mihályról, Ferenczy Istvánról és másokról írt rövi- debb-hosszabb tanulmányokat a honi sajtótermékekbe. A publikálást minden esetben hosszab levéltári kutatások előzték meg, ilyenkor gyakran bukkant értékes adatokra a településekkel kapKutatásai könyv formájában is megjelentek. csolatosan. Az érdekesebb adatokat kijegyzetelte, gyűjtögette, amelynek eredményeképpen mára Abafalvától Zsípig hatvanegy- néhány gömöri település történetét dolgozta fel. Mivel valameny- nyi az érintett polgármesterek felkérésére történt, ezek megjelentek könyv formájában is. Vannak közöttük füzetecskék, de vannak többszázoldalas monográfiák is. S nem csupán magyar településektől kapott megbízást, hanem felkeresték például a szlovák ajkú Susányból is. A regionális lapban folytatásokban jelent meg. A kereszt árnyékában című regénye, amely egy plébános életén keresztül mutatja be a 14. századvégi Gömört. A művet Püspöki Nagy Péter lektorálta. Tudományos publikációi ma már többnyire magyarországi szaklapokban jelennek meg. Több család történetét is feldolMOTESIKY ÁRPÁD evallom őszintén, hogy természetjáró, vadászember létemre a denevérekről csak annyit tudok, mint amennyit az iskolában illett megtanulni. Mifelénk a denevért bőrmadárnak, bőregérnek is hívják. Gyerekkorunkban „felepocik-felebőr”-nek tituláltuk, ami nyilván népies- megnevezése. Akkortájt az a rémhír járta ezekről a titokzatos élőlényekről, hogy belefúródnak az ember hajába és nem lehet kiszedni onnan, csak ha kopaszra nyitják a kárvallottat. Ezirányú tapasztalataim nincsenek, pedig augusztusi, nyári, meleg estéken nagyon sokszor megpróbáltuk befogni a bogarakra vadászó, alacsonyan repülő denevéreket azzal a módszerrel, hogy majd azok a feldobott sapkáinkban megkapaszkodnak és azután már gyerekjáték lesz a rabulejtésiik. A sapkadobálás jó tornagyakorlatnak, testedzésnek bizonyult, de azzal a módszerrel egyetlen denevért sem sikerült csapdába ejtenünk. Rendre, ügyesen kikerülték a feldobott fejfedőket... De eme hosszadalmas bevezető után téijünk a tárgyra, vagyis éjszakai látogatóink történetére. Augusztus eleje volt és fullasztó meleg. Mikor tátja ki az ember lakásának ablakait, ha nem ilyenkor? Én a tévé előtt ültem, a Dunaferr csapata birkózott a norvég bajnokcsapattal, érdekes futballmérkőzés volt, már rég nem szurkoltam oly élvezettel és izgalommal. A családom - nejem és Mátyás fiam - a konyhában tevékenykedett, az uborkafőzés utáni csatamezőt számolták fel, engem pedig hagytak nyugodtan szurkolni. Sajnos a norvégok szerezték meg a vezetést, de aztán a hazaiak egy nagyon szép góllal kiegyenlítettek, és azokban a pillanatokban robogott be hozzám Mátyás fiam, s nem kis riadalommal már a küszöbről jelentette:- Apa, gyere gyorsan, madár vagy denevér repült be a konyhába! - mondta riadt tekintettel. Nyomban felpattantam, mert első a család biztonsága, de közben átfutott az agyamon: „Még, hogy denevér, mit keresne nálunk egy denevér?” Am nejem is bizonygatta, hogy bizony denevér van a konyhában, és az asszony kívülről keményen tartotta a konyhaajtó kilincsét. Alig akarta elengedni, de benyitottam a konyhába... Különös látvány fogadott, az ablak függönyén csimpaszkodott egy jókora denevér, aztán jöttömre riadtan röpködni kezdett. Kitárt szárnyaiból ítélve nem valami fiúcska lehetett, hanem fajtájának jókora példánya. Gyorsan félrehúztam nyitott ablakunkon a függönyt és leoltottam a villanyt. Gondolván, hogy majd denevérünk a kinti fények hatására elbúcsúzik tőlünk, de nem úgy történt. Vendégünk röpködött, majd megpihent a függönyön, miután kitapasztalta, hogy nem jelentek rá veszélyt. Közben kintről vagyis a zárt ajtó mögül jöttek az utasítások:- Ne üsd agyon, kár lenne szegényért! Próbáld meg egy törölközővel betakarni és elfogni! A törölközővel próbálkozz, mások is így csinálják! Szófogadó ember lévén, hallgattam nejem megfontolt tanácsára. Fogtam a törölközőt és ráborítottam denevérünkre. Bizony cincogott veszettül, vagy vitézül akár a csapdába szorult egér. De nem tehetett semmit, nem volt mentség és a következő pillanatban már repülhetett szabadon az éjszakában. Az ablakon kihajolva útjára bocsátottam... A történetemnek itt akár vége is szakadhatna, hiszen nem hiányzik a poén, végül is sikeresen végződött minden. De nem így történt, van folytatás is. Ugyanis másnap nem egy, hanem két dendevér látogatta meg hívatlanul konyhánkat. A vadászat folytatódott, csakhogy ezúttal két denevérrel kellett megküzdenem. Lám-lám, amíg vadászcimboráim valahol a gömöri hegyekben űzik a gímszarvast, avagy a csallóközi rónákon az augusztusi alkonyaiban őzbak-lesen üldögélnek, addig nekem csak denevérvadászatban van részem. Hallgathatom szarvasbőgés helyett a denevérek panaszos sirámait, amiért ki merem toloncolni őket földszinti lakásunk konyhájából. Vajon miért szeretnek bennünket ezek a denevérek ennyire? Szívesen lemondanék megtisztelő, belénk vetett bizalmukról és látogatásaikról... A történtek hatására egy picit kezdett furdalni a kíváncsiság a denevérek élete iránt. Különleges módon az egyedüli emlősök, amelyek repülni tudnak. Szigorúan védett, pusztításuk, irtásuk büntetendő. Szlovákiában a leggyakoribb a patkósorrú, a kis-, a bajszos-, a csonkafölű-, a közönsége-, a törpe-, a korai-, a kései, a fehértokú-, a hosszúfülű-, a pisze-, és a hosz- szúszárnyú-denevér. A felsorolást az „Atlas chránenych zivocíchov Slovenska” (Szlovákia védett élőlényeinek atlasza) című könyvecskéből merítettem. Noha könyvecském a denevérek ábráit is tartalmazza, eldönteni pontosan mégsem tudom, hogy látogatóink melyik fajtához tartoznak. Nem azért, mert nem mutatkoztak be, hanem inkább ott van a hiba, hogy számomra minden denevér olyan, mint a denevér, vagyis egyforma. Nemzeti Munkahivatal 2,3 milliárd koronát osztott el a kerületek és járások között, hogy falvaink és városaink augusztus elsejétől olyan munkanélkülieket foglalkoztathassanak, akik már hosszabb ideje nem tudtak álláshoz jutni. Dr. Varga Tibor a Dunaszerdahelyi Járási Munkahivatal helyettes igazgatója lapunknak elmondta, hogy az állami költségvetésből erre az »évre 42 millió koronát utaltak át. Ez az összeg a jelenlegi helyzetet értékelve megfelel az elvárásoknak, amitől a munkanélküliség csökkenését várják. A járásban eddig 80 közhasznú munkát szolgáló szerződést írtak alá és 769 munkahelyet alakítottak ki, de szeptember elseje után újabb ezer munkanélküli juthat idényjelleggel álláshoz. Azért kell ezt a fogalmat használni, mert tartós eredmények nehezen várhatók. A szerződések legkésőbb december 31-ig szólnak, s ennek leteltével minden valószínűséggel az érintettek újra a munkanélküliek számát gyarapítják, noha az illetékes szervek azon fáradoznak, hogy a most munkát vállalók a jövő évben se legyenek elzárva a foglalkoztatottságtól. A járás városai közül Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen egyenként 70-70 munkahelyet alakítottak ki. A községek közül legtöbb embert, 43 személyt Alistáloon, 34- et Bősön, 30-at Felsőpatonyban és ugyanennyit Nagyudvarnok- ban sikerült munkára ösztönözni, de elismerés illeti Nyárasdot, ahol szervezetten élnek a közhasznú munka előnyeivel. Jelengozta, például a rimaszécsi Széchy, a pelsőci Bebeb, a serkei Lórántffy családokét. „A helyi alapiskolában Szegedy László pedagógus szerettette meg velem a történelmet” - mondja a feledi G. Kovács Gyula. „Talán a füleki gimnáziumban eltöltött évek határozták meg irodalmi pályámat. Szakó László osztályfőnöktől és Lóska Lajos történelemtanártól kaptam olyan alapokat, amelyekre a továbbiakban bátran lehetett építkezni. Prágában tökéletesítettem a latin nyelvtudásomat és ennek most nagy hasznát veszem a levéltári kutatások során.” Akik ismerik G. Kovács Gyulát tudják, hogy a kutatásait nem fő- foglalkozásban végzi, hanem kedvtelésből. Volt már adminisztrátor, fizikai munkás, néhány évet dolgozhatott a rimaszombati Gömöri Múzeumban is. Ezekre az Azt vártam, hogy mikor kezdhetem újra a munkanapot. évekre emlékszik a legszívesebben. Éjjeliőrként kezdte, később gondozására bízták az intézmény gazdag levéltárát és több mint leg még mindig 12 olyan község szerepel a nyilvántartásban, ahonnan nem érkezett semmilyen igénylés. A közhasznú munkát menetközben, akár egy-két hónapra, ezeken a telpüléseken is meg lehet céllozni. Éddigiek során a közhasznú munkahelyek 95 százalékát a községek és városok teremtették. Újdonság, hogy kibővült a munkáltatók köre is. A törvény szerint a polgári társulások, közhasznú szervezetek, alapítványok, nem befektetési alapok, egészségügyi és szociális szolgáltatást nyújtó intézetek, az állam által elismert egyházak és hitközségek, valamint a Vöröskereszt szervei élhetnek a közhasznú munka előnyeivel. A felsorolSok lehetőség van a közhasznú munkaerő igénybevételére. tak közül kevesen éltek a lehetőséggel. Jó példaként szolgálhat a nyárasdi szociális intézet, a gyermekotthon munkáját közhasznú alkalmazottak is segítik. A helyettes igazgató szerint még mindig sok lehetőség van a közhasznú munkaerő igénybevételére, ezért az említett helyekről is várják az igényléseket. A közhasznú munkások a szociális segélynél magasabb fizetéshez juthatnak, amely legfeljebb a létminimum 1,3-szorosa, azaz 4537 korona lehet. Ebből vonják le az adót és a biztosítási alapnak járó összeget. A tiszta kereset 3896 korona körül mozog, ami jóval több, mintha az állástalan havi 1600 koronás szociális segélyen tengetné életét és családját. Bizoharmincezres könytárát. „Négy gyönyörű évet töltöttem a Gömöri Múzeumban, végre főállásban azt végeztem, amit szeretek” - folytatja a helytörténész. Szeretem a családom, de őszintén Szeptembertől további ezer állástalan kaphat munkát Dunaszerdahelyen Várják az újabb kérvényeket KRASCSENICS GÉZA Egy ifjúkori portré (archív) mondom, egyszer sem vártam a nap végét, sőt azt vártam, mikor kezdhetem újra a munkanapot.” G. Kovács István, társaihoz hasonlóan 1995-ben a Gömöri Múzeum új vezetőjétől, Bornayová asszonytól kapott felmondást. Azóta sem ő, se senki az akkor elbocsátottak közül nem lett visz- szafogadva, pedig szakmailag kiváló csapatot eresztett szélnek a Szlovák Nemzeti Párt vezéralakja. Ez a kis csapat lelkesedésből is gyakran példát mutatott környezetének. G. Kovács Gyula ma is kap leveleket magyarországi történészektől, akik gyakran kérik segítségét ha gömöri kutatásokat végeznek. nyos esetekben adókedvezményre is jogosultak a munkavállalók. További változás, hogy a közhasznú munka indoktalan elutasítása a jövőben komoly következményekkel jár, mégpedig a munkanélküli-nyilvántartásból való kizárással, vagy a szociális segély összegének további csökkentésével. Persze, ha egészség- ügyi vagy komoly családi problémák miatt az állástalan képtelen elvállalni a felajánlott munkát, ez esetben tovább szerepelhet a munkanélküliek nyilvántartásában. Előfordulhat viszont az is, hogy valakinek nem az iskolai végzettségének megfelelő munkát kínálnak. A járási munkahivatal helyettes igazgatója szerint a közhasznú munka enyhít ugyan a munkanélküliség gondjain, de távlatilag aligha oldja meg a problémákat. Járásban a júliusi kimutatás szerint 20,54 százalékos volt a munkanélküliség. Ez az arány a szeptemberi statisztikai kimutatások idejére alacsonyabb lehet, de nem sokkal, mert a nyári hónapokban több üzemben létszámleépítés történt és az ősz folyamán újabb elbocsájtások várhatók. Egy biztos, ahol eddig nem éltek a lehetőséggel, szervezni kell a közhasznú munkát. Nem szabad lemondani az előnyökről, mert a kérelmek jóváhagyása után az érintettek rövid időn belül pénzhez, a helybeliek közül pedig többen munkához juthatnak. A közhasznú munkára kapott béralap még nem merült ki, ezért a járási munkahivatal igazgatóságára várják az újabb kérelmeket, melyeken tüntessék fel azt is, milyen közhasznú munkát kívánnak szervezni. Októberre és novemberre is érdemes szerződést kötni. T /-;c; O) . \! K AZ 11 SZÓ Mfl 1 FHI fTT A mellékletet szerkesztette: P. Malik Éva és Fábián Éva Levélcím: Régióink, Vox Nova Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310 ► Különleges augusztusi látogatók egy család konyhájának függönyén „Házi" denevérek?
