Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-07 / 206. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 7. Európában a 2001. év hozhat lényeges változást Szlovákia internetes kereskedelme 2010-ig a bruttó hazai termék akár 40 százalékára is növekedhet E-szignóra készül a világ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Dollármilliárdokkal növelheti nemcsak az interneten fo­lyó vállalatközi kereskedelmet, ha­nem egyebek mellett a biztosítótár­saságok és brókercégek forgalmát is az elektronikus aláírás jogi kere­teinek megteremtése. Prága és Wa­shington mellett - ahol már a tör­vény is megszületett - a közeljövő­ben egyre több országban várható ennek elfogadása. Washington ok­tóber elsejével lépteti életbe az er­ről szóló törvényt. Szakértők sze­rint nem véletlen, hiszen a tenge­rentúlon az európainál jóval előbb alakultak ki az elektronikus keres­kedelemmel párhuzamba hozható személytelen kereskedelmi formák - csomagküldés és katalógus-áru­házak. Az új hitelesítő forma nem­csak az interneten folyó kereskedel­met lendítheti tovább, hanem jó üz­letet jelenthet a biztosítási, a bró­ker-, a lízing- és egyéb pénzügyi konstrukciókban érintett vállalko­zásoknak is. Európában a 2001. év hozhat lényeges változást ezen a té­ren. Az Európai Unió elektronikus aláírásra vonatkozó irányelveit ez év januárjában hozták nyilvános­ságra, azzal, hogy a tagországok­nak másfél esztendejük van a jog­szabály megalkotására. A kelet-eu­rópai térségben elsőként a prágai parlament képviselőháza fogadta el a digitális aláírás használatát sza­bályozó új törvényt, a tervek szerint az év végétől már érvénybe léphet a jogszabály. Ennek kapcsán olyan számítások is napvilágot láttak, amelyek szerint az elektronikus ke­reskedelem értéke Csehországban a jelenlegi 240 millió koronáról 2005-ig 120 milliárdra emelkedhet. A lengyel parlament várhatóan még az év végén elkezdi tárgyalni a tervezetet, s hasonló terveket fon­tolgattak néhány hete Oroszország­ban is. Szlováldában a kormány ősszel tárgyal a jogszabály elfoga­dásáról. A világon jelenleg az úgy­nevezett nyilvános kulcsú eljáráso­kon alapuló elektronikus aláírási technológia terjedt el. Ehhez digitá­lis jelsorozatként két kulcs tartozik, egy magán-, illetve egy nyilvános kulcs. A magánkulcsot annak tulaj­donosa titokban tanja, és védi az il­letéktelen felhasználás ellen. Fizi­kai formája sokféle lehet, például számítógépes titkosított állomány, mágneslemez, csipkártya. A nyilvá­nos kulcsot pedig az úgynevezett hitelesítésszolgáltatók őrzik, ennek alapján azonosítható az aláírás tu­lajdonosa. (VG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ElB-elemzés az EU-tagjelöltekről Brüsszel. Az EU-csatlakozásra törekvő közép- és kelet-európai országokkal kapcsolatban az Európai Beruházási Bank (EIB) fő problémáját az utóbbi időben az jelenti, hogy a négyévenként 'bekövetkező kormányváltások hirtelen irányváltásokhoz vezet­hetnek a gazdaságpolitikában - állapította meg Wolfgang Roth, az EIB-nek a térségért felelős al- elnöke. Szerinte lényeges kü­lönbség van a már régóta kifor­rott demokratikus intézmény- rendszerrel rendelkező orszá­gok és a piacgazdaságra csak a közelmúltban áttért EU-tagje- löltek között. (MTI) Távközlési fúzió körvonalazódik Frankfurt. A Deutsche Telekom egy lépéssel közelebb került az amerikai VoiceStream mobilszol­gáltató tervezett megvásárlásá­nak sikeréhez, miután az ameri­kai versenyfelügyelet nem kifo­gásolta az ügylet bevezető részét. Ennek ellenére a Deutsche Telekomnak változadanul szem­be kell néznie amerikai kong­resszusi képviselők és szenátorok egy csoportjának ellenkezésével. A képviselők ellenzik az ügyletet azon a címen, hogy a német táv­közlési vállalat 58 %-ban állami tulajdonban van. (MTI) Óriási zöldmezős beruházás Prága. Színestévé-képernyőket gyártó üzemet épít a közép-mor- vaországi Hranicében a holland Philips konszern. Ez lesz az eddi­gi legnagyobb zöldmezős beru­házás Csehországban. Az üzem alapkövét hivatalosan a jövő hé­ten rakják le. A színes képernyő­ket gyártó üzem 3250 dolgozót fog alkalmazni. Az építkezés első szakaszában a Philips 200 millió eurót fektet be, és ezer ember­nek ad munkát. Eleinte évi 2,5 millió képernyőt gyártanak majd. A három éven belül fel­épülő gyár a világ második leg­nagyobb színes képernyőket gyártó üzeme lesz. (MTI) Komputer- és internetadó Berlin. Német lapjelentések sze­rint a kormány komputer-, táv­közlési berendezés- és internet­adót készül bevezetni, amelyet az adatátvitelre és sokszorosí­tásra alkalmas digitális berende­zések előállítói fizetnének. A díj a berendezések széles skálájára vonatkozna, így egyebek között a modemekre, ISDN-berende- zésekre, nyomtatókra, merevle­mezekre is. A számítógépipar becslései szerint az új adó beve­zetésével mintegy 30 %-kal drá­gulnának azok a számítástechni­kai és távközlési berendezések, amelyek a rendelkezés hatálya alá esnek. (MTI) Németországi munkanélküliség Nürnberg. Németországban kismértékben csökkent a mun­kanélküliek száma augusztus­ban. A szövetségi munkaügyi hi­vatal szerdai közlése szerint a szezonális tényezők figyelembe vételével 3,867 millió munka- nélkülit tartottak nyilván, 18 ezerrel kevesebbet, mint július­ban. A szezonális kiigazítások nélkül az állástalanok száma 23 ezer fővel 3,781 millióra csök­kent, ami öt év óta a legalacso­nyabb augusztusi adat. Két év­vel ezelőtt, amikor a jelenlegi szociáldemokrata kormány ha­talomra került, több mint 4,5 millió munkanélkülit tartottak nyilván Németországban. (MTI) Egy lépést se kártya nélkül! Jumet. Egyáltalán nem akar készpénzt elfogadni a vásárlók­tól egy belga szupermarket. A pénztől való ódzkodásnak na­gyon is prózai oka van: tavaly május óta immár kilenc rablótá-" madást vészelt át az üzlet. A Jumet-nél fekvő GB-lánc szuper­marketjének ügyvezetője a Le Matin-nek nyilatkozva kifejtette, hogy szeptember óta a szuper­market csak a bank- és a hitel- kártyás fizetést fogadja el. (MTI) A Hyundai Motor stratégiai szövetsége Szöul. A Hyundai Motor Co. szerdán jóváhagyta, hogy a cég stratégiai szövetségre lépjen a DaimlerChrysler AG-vel. A két cég júniusban jelentette be a stratégiai szövetség alakítására vonatkozó terveit, amelynek ér­telmében a DaimlerChrysler 10 %-os részesedést vásárol a Hyundai Motorban. (MTI) Európa csak lassan zárkózhat fel Az internetezők szívesen barangolnának többet a világhálón, ha ezt fix díjért tehetnék. (Fotó: archívum) Párizs. Az OECD-országok kö­zött az információs és kom­munikációs technológia alkal­mazásában meglevő különb­ségek erőteljes növekedése fi­gyelhető meg - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában. Más vélemé­nyek szerint viszont éppen napjainkban indul meg a töb­bi fejlett ország felzárkózása a vezető USA-hoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az USA fölénye bizonyos területe­ken a világ egyes, fejlettnek számító régióival szemben is nyomasztó. Az 1000 lakosra jutó internetes csatla- kozások száma 1999 szeptembere és 2000 márciusa között 25,1-gyel nőtt a tengerentúlon, ami 4,5-sze- rese az Európában átíagos dinamiz- musú Nagy-Britannia és közel 6- szorosa Japán adatának. Az egymil­lió főre jutó biztonságos szerverek száma (melyek az elektronikus ke­reskedelem fontos kellékei) hatszo­rosan múlja felül az Európai Unió területén található berendezésekét, és 11-szerese a Japánban működő­kének. Az Economist Intelligence Unit (EIU) brit kutatóintézet ennek ellenére úgy találta, az internetes kereskedelem európai bővülése je­lentősen felülmúlja majd az ameri­kai dinamikát a következő években. Míg 1998-ban az európai elektroni­kus eladások még csak egynyolcadát tették ki az amerikai értéloiek, 2002-re már a tengeren­túli ügyletek kétharmadát érheti el az EU-n belüli tranzakciók száma. Az eMarketer tanácsadó cég előre­jelzése szerint is csökkenni fog az Egyesült Államok jelenleg 69 száza­lékos súlya a világ elektronikus ke­reskedelmében, bár igen lassan. Az ING Barings 2010-ig szóló prog­nózisa a közép-európai régióban is óriási lendületű bővülést jósol az e- kereskedelemnek: Lengyel-, Cseh- és Magyarország, valamint Szlová­kia internetes kereskedelme a brut­tó hazai termék 0,1 %-ának megfe­lelő értékről annak 40 %-ára növe­kedhet. A lemaradás azonban még tetemes. Az OECD tanulmánya elismeri ugyan az észak-európai államok eredményeit is, mégis az Egyesült Államok mellett Ausztráliát, Kana­dát és Új-Zélandot emeli ki. A négy állam közös jellemzője a távközlési infrastruktúra fejlettsége .mellett a helyi összeköttetés rögzített árért történő korláüan biztosításának gyakorlata. Ezekben az országok­ban havi 150 óra a hálón átlagosan 35,68 dollárba kerül csúcsidőn kí­vül és 38,06 dollárba csúcsidőben. A megfelelő érték a többi OECD- ország átlagában 131,23, illetve 235,67 dollár. A skandináv államok eddigi sikereinek okát az OECD- tanulmány szerint az alacsony tari­fákban kell keresni. Az elektronikus kereskedelem fejlettségének ma­gyarázatában azonban döntő té­nyezőnek bizonyul az internethez való hozzáférés ára mellett az ára­zás struktúrája is. Nagy-Britanniá- ban és Magyarországon közel egy időben kínálták fel a szolgáltatók a rögzített árú korlátlan hozzáférést a világhálóhoz. A szerző szerint ér­demes lesz a közeljövőben a sziget- ország internetes kereskedelmét ta­nulmányozni, mert annak fejlődése hamarosan újabb igazolást adhat a lépéshez. A Telewest új brit szolgál­tató megfelelő konstrukciójának el­indítása utáni két hétben 100 ezer felhasználó jelentkezett át a cég­hez, azonnali lépésekre kényszerít­ve a versenytársakat. Bár a havi 20 és 40 órányi internet- kapcsolat ára 1999 októbere és 2000 márciusa között 15, illetve 17 százalékkal csökkent az OECD- országokban, a tanulmány felhívja a figyelmet azon jelzésekre, melyek egyértelművé teszik: a fogyasztók a korlátlan hozzáférést preferálják. Erre utalnak a hagyományos díj­szerkezetű országok felhasználói által szervezett szünnapok, „inter­netsztrájkok” a kedvezőbb díjkonst­rukciók kiharcolásáért, az elektro­nikus kereskedelemben érdekelt vállalatok erősödő lobbitevékeny­sége a korlátlan kapcsolat felkínálá­sa érdekében, valamint a már be­vezetett korlátlan konstrukciók azonnali sikerei. Emellett piacku­tatások is igazolták, hogy a felhasz­nálók szívesen barangolnának töb­bet a világhálón, ha ezt fix díjért te­hetnék - egy felmérés szerint Nagy-Britanniában havi 11 óráról 32-re növekedne az átlagos inter­nethasználat. Leveleink „lehallgatása" fékezheti az e-kereskedelmet E-mailek megfigyelése? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS London. Az angol parlament há­rom héttel kibővítette annak a tör­vényjavaslatnak a vitáját, amely alapján a védelmi szervek megfi­gyelhetnék a polgárok elektronikus levelezését. Szakemberek és polgár­jogi szervezetek szerint az e-mailek „lehallgatása” személyiségi jogi szempontból felettébb aggályos, rá­adásul visszavetheti az elektronikus kereskedelem fejlődését. A törvény- javaslat értelmében a rendőrség, il­letve más védelmi szervek - indo­kolt esetben - kutakodhatnának a polgárok e-mailjei között. Mivel azonban a különféle titkosító eljá­rások miatt nem olyan egyszerű ,/elbontani” a jól csomagolt elektro­nikus levelet, a törvény előírja azt is: aki megtagadja a titkosítókulcs át­engedését, kétéves börtönnel sújt­ható. Az érintett választhatná azt a megoldást is, hogy a kulcs helyett magát a szöveget adja át a rendőr­ségnek - ami az internetszolgál­tatók számára lehet fontos szem­pont. A megfigyelésre használt esz­közök telepítési költségét a hatóság állja. A törvényt a parlament októ­ber 2-ától akarta bevezetni, azon­ban a szakemberek és a polgári jogi szervezetek tiltakozása miatt három héttel meghosszabbították a javas­lat vitájára szánt időt. A törvényter­vezet célja elméletileg az, hogy az interneten is utolérhetők legyenek azok a bűnözők, akik lépést tarta­nak a technológia fejlődésével, és a mobilozásról átnyergeltek az elekt­ronikus levelezésre. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy egy ilyen rendelkezésnek semmi gyakorlati haszna nem lenne, viszont az em­berjogi normák megsértése mellett alaposan visszavetné az e-kereske- delem fejlődését. (MH) ÚJ SZÓ-ÖSZEFOGLALÓ Washington. A világ vezető elektronikus fizetési márkájaként számon tartott Visa International ismertette várakozásait azzal kapcsolatban, miként tesz szert egyre nagyobb jelentőségre és népszerűségre az elektronikus kereskedelem a világ vásárlókö­zönségének körében. Már jelen­leg is az internetes vásárlások al­kotják a Visa leggyorsabban nö­vekvő üzletágát, az előrejelzések pedig alátámasztják azt a széles körben elterjedt nézetet, mely szerint ez a tendencia a jövőben is tovább folytatódik. A Visa ezenkívül arról is beszámolt, mi­ként kívánja bevezetni ügyfelei és partner kereskedői számára elő­ször a mobil-, majd pedig az uni­verzális kereskedelmet. Ez utóbbi már valóban minden tér- és idő­beli megkötöttség nélkül teszi le­hetővé a vásárlást a világ minden pontján. Jelenleg a Föld népessé­ge által fogyasztási cikkek vásár­lására fordított összeg 7,95 szá­zaléka kötődik a Visa Interna­tional kártyáihoz, ami százszáza­lékos növekedést jelent 1994-hez képest. A Visa-kártyákkal évente végrehajtott mintegy 21 milliárd tranzakció forgalma mára elérte az évi 1,6 billió dollárt. Ennek az összegnek ma két szá­zalékát költik el jelenleg az interneten keresztül, az arány öt éven belül meghaladja a tíz szá­zalékot. A mobilkereskedelem­nek köszönhetően pedig a koráb­ban említett 400 millió PC mel­lett a nemzetközi piac közel 1 milliárd vezeték nélküli eszköze is hamarosan belép a kártyás tranzakciók potenciális helyszí­neinek sorába. (MH) Szeptember 14-től nálunk is kapható a Windows Millennium Edition legújabb operációs rendszer Új termék a Microsofttól Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója. Ismét újított a világ legna­gyobb szoftvergyártója. (Fotó: archívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A legújabb Microsoft operációs rendszerhez, a Windows Millenium Editionhoz (Windows Me) a felhasználók szeptember 14- től juthatnak hozzá az üzletekben - nyilatkozta Tomás Koska, a cég csehországi és szlovákiai képvise­letének munkatársa. A honosított magyar verzió megjelenése szep­temberben várható, a szlovák vál­tozatra azonban még mintegy 90 napig várnunk kell. A kimondot­tan az otthoni felhasználók igé­nyeinek kielégítésére tervezett Windows Me kettős feladatnak tesz eleget: leegyszerűsíti a PC fel­használói ismeretek megszerzését a kezdők számára, ugyanakkor nagyobb mozgásteret, több lehe­tőséget ad a felhasználói ismere­tekkel már rendelkező számítógép használóknak. Új összetevői között szerepel a System Restore, ami lehetővé te­szi, hogy a felhasználó addig a dá­tumig, vagy időszakig pörgesse vissza a program beállításait és összetevőinek konfigurációját, mi­kor az még kifogástalanul műkö­dött, valamint a System File Protection, ami megakadályozza a kritikus rendszerállományok aka­ratlan és jogosulatlan felülírását. A PC használata az álló és mozgó­képek, a zene vagy a játékok terü­letén mind népszerűbbé válik az otthoni felhasználók között. A Windows Me ezeken a területeken is előrelépést ígér. A Windows Image Acquisition például a képek kezelését egyszerűsíti le digitális kamerák fotói és scannerek eseté­ben. A Windows Movie Maker le­hetővé teszi a házi videók digitális vágását, mentését és terjesztését is. A Windows Media Player 7 egy­séges és könnyen kezelhető felüle­tet nyújt a felhasználók digitális ál­lományainak keresésére, rendsze­rezésére és lejátszására. A Di- rectPlay Voice Chat segítségével a PC előtt ülő játékos egy másik résztvevővel beszélhet az Interne­ten folyó játékban. A Windows Me minden eddiginél élményszerűbbé teszi az Internet használatát a családok számára, jobb eszközöket nyújtva a számuk­ra fontos dolgok végrehajtásához: a világhálón való szörfözéshez, hálózaton keresztüli vásárláshoz, elektronikus levelek küldéséhez és fogadásához, hálózati játékokban való részvételhez, vagy a barátok­kal, rokonokkal történő valósidejű beszélgetéshez, (mi) A Visa-kártyás tranzakciók forgalma évi 1,6 billió dollár Izmosodó kereskedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom