Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-28 / 223. szám, csütörtök

Csütörtök, 2000. szeptember 28. 3. évfolyam, 33. szám Naponta megjelentek a volt diákok és a felsőbb évfolyamok tanulói, hogy együtt szórakozzanakk, énekeljenek és meséljenek a következő évi elsősökkel Valamikor augusztusban történt meg Valóban sátoroztunk A tábor résztvevői „konyhán” (tisztították a krumplit, zöldséget, na és mosogattak), a fiúk pedig a tűzifát szerezték be. Mivel Feri bácsi állandó szavajárása volt: „Gyerekek menjetek fajért!”...ezért ragadványnevet kapott, ő lett a „FAJER”. Nem volt ebben semmi rosszindulat, hisz a főztjét most is emlegetik. Persze nem csak evésből állt a nap, minden pontos beosztás szerint működött. Volt sok játék, sport, ze­ne, tánc és még több verseny. Es­ténként a nagy tábortűz mellett, mely bevilágította a környező fá­kat, sátrakat és a Garamot, szebb­nél szebb dalok hangzottak el. Mindennap volt fürdés a Garam sekély de sebes vizében, voltak ügyességi és sportversenyek, me­lyekbe minden diák bekapcsoló­dott és nem maradhatott el az „édes” jutalom - a torta. S mivel sok volt a versenyző - így három torta került az asztalra. A kötetlen esti beszél­getések során „újonca­ink” elárultak maguk­ról egyet s mást: ki vett részt matekverse­nyen, ki a jó énekes, versmondó, illetve ki­tűnő rajzoló. Hogy a táborozás való­ban vonzó és élménnyé válik mindenki számá­ra, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy naponta megjelentek a volt diákok és a felsőbb évfolyamok tanulói és együtt szórakoztak, é- nekelgettek s mesél­tek... Nem volna igazi ismerkedési tábor, ha Édes nyeremény (A szerző felvételei) nem lennének ott a jövendő első­sök osztályfőnökei, akik így igazán közel kerültek „gyerekeikhez”. De szinte minden tanár legalább né­hány órára ellátogatott ide, hogy megismerhesse az „újakat” - talál­kozhasson velük. Mint minden, a hagyományos is­merkedési tábor is véget ért. Bú­csúzóul minden új diák iskolánk címerével ellátott pólót kapott, hogy viseletűkkel örömmel gon­doljanak vissza arra a bizonyos 2000-es ismerkedési táborra. Valószínűleg mindenki boldogan, sok élménnyel gazdagodva tért ha­za, hogy még egy pár napig élvezze a forró nyarat és így emlékezzen a közösen eltöltött napokra: szép volt, jó volt, kár hogy vége! Szeptember negyedikén, amikor megnyílt az iskola kapuja, s meg­kezdődött a 2000/2001-es tanév, elsőseink régi ismerősként üdvö­zölték egymást. Úgy érzem sikerült jó hagyományt teremtenünk, mely a tanulókat és a pedagógusokat is közelebb hoz­za egymáshoz és egy baráti vi­szony alakul ki közöttük. És na­gyon remélem, hogy jövőre talál­kozunk újabb ifjú akadémistákkal ugyanakkor, ugyanott! SZITÁS EMÍLIA A gyereket, diákot, de még a felnőttet is leg­jobban akkor ismer­jük meg, amikor ami- ■■■■■■ kor szabadidejét töl­ti. Ha ilyenkor több idő áll rendelkezésünkre - esetleg több nap reggeltől estig -, tökéle­tesen megismerhetjük barátun­kat, osztálytársunkat. Megfigyel­hetjük egyéniségét, jellemvonása­it, de felfedezhetjük érdeklődési körét, sőt tehetségét. Még javában tartott a hosszú forró nyár amikor augusztus 7-én meg­kezdődött a nyolcadik „ismerkedési tábor”, melyet a párkányi Kereske­delmi Magánakadémia rendezett. Nyolc évvel ezelőtt, az iskola meg­alakulásakor fogalmazódott meg a gondolat: szervezni valami újat, va­lami olyat, ahol a következő évi el­sősök megismerik egymást, s bará­tokká is válnak. A gondolat valóra vált, és azóta minden év augusztusában megren­dezzük ezt az ismerkedési tábort - egy sátortábor, melyet tanáraink a fiúk segítségével állítanak fel. Kivá­lasztottunk egy romantikus tájat a kövesdi Garamparton. A hely min­dig ugyanaz, de a diákok mindig mások. Meg van itt minden, amit csak kívánni lehet! Rendszerint a ta­nárnők főznek, de idén még szaká­csot is fogadtak a szervezők. Feri bá­csi - a szakács - egész héten át ké­szítette egésznapi kosztunkat, a szolgálatos lányok segédkeztek a Komárom fő terén szeptember végéig ingyen vérnyomást mérnek, fel kell készülni a váratlan balesetekre Már a korai középkorban lakott volt a falu Bemutatót tartottak elsősegélynyújtásból A képen a Vöröskereszt önkéntesei az egyik járókelő vérnyomását mérik a komáromi Klapka téren (Fotó: archív) Falunap Vezekényen VAJDA SÁNDOR KAMONCZA MÁRTA zeptember 16-a az el­sősegélynyújtás eu­rópai napja. Ebből az alkalomból a Vörös- kereszt komáromi já­rási szervezete ezen a napon bemutatót szervezett el­sősegélynyújtásból. A tíz órától délelőtt fél tizenkettőig tartó ren­dezvényen bemutatót tartottak a rohammentők, az önkéntes nővé­rek, az ekeli alapiskola növendé­kei, akik az elsősegélynyújtásból szervezett járási versenyt meg­nyerték, valamint az ifjú elsőse­gélynyújtók. Amint azt Németh Károly, a Vöröskereszt komáromi járási szervezetének igazgatója lapunknak elmondta, a rendez­vény iránt nagy volt az érdeklődés a járókelők körében. Az elsőse­gélynyújtók bemutatót tartottak szívmasszázsból, mesterséges légzésből, a seb szakszerű ellátá­sából és kötözéséből. „A balesetek teljesen váratlanul következnek be, s addig amíg a szakember, az orvos a helyszínre ér, a sérültet el kell látni. Rendkí­vül fontos, ha valaki ilyen helyzet­be kerül tudja mi a teendője. Sok esetben egy szakszerűen elvégzett mesterséges légzés, szívmasszázs akár a sérült életét is megmenthe­ti. A ma embere is tudatosítja ezt, legalábbis mi az elsősegélynyújtás bemutatón ezt tapasztaltuk, a já­rókelők odajöttek, végignézték az előadásokat, kérdezgettek” mondta Németh Károly. A Vörös- kereszt erre az alkalomra szakem­bert is hívott a komáromi mentő­söktől Bozsaki Csaba személyé­ben, aki az érdeklődők kérdéseire válaszolt. A Vöröskereszt komáro­mi járási szervezete a szeptember 16-án tartott bemutató keretében az elsősegélynyújtásról szóló pro­pagandaanyagokat ingyenesen osztogatott az érdeklődőknek és a témával kapocsolatosan megje­lent könyvekből is tartott bemuta­tót. Egyébként a szervezet rend­szeresen rendez tanfolyamokat el­sősegélynyújtásból. Ezenkívül szeptember végéig a Vöröskereszt önkéntesei Komárom legforgal­masabb részén, a Klapka téren a járókelők számára ingyenes vér­nyomást végeznek. alunapot rendeztek Vezekényen ebben a kis mátyusföldi falu­ban. A falu a környék egyik legrégibb tele­pülése. Régészeti lele­tek bizonyítják, hogy Vezekény és környéke már a korai középkorban lakott volt. Az első írásbeli forrás, amely a falu nevét tartalmazza Vezeken néven 1297-ből való. Az ünnepélyen részt vettek a kör­nyező falvak polgármesterei. Pomóthy László és Horváth Zoltán a Galántai Járási Hivatal elöljárói, va­lamint a magyarországi Heves- vezekény képviselői, élükön Balogh Sándomé polgármesterasszonnyal. E két község között testvéri kapcso­lat van kialakulóban. Az ünnepély reggel nyolc órakor kezdődött zenés köszöntővel. A művelődési házban a nézők meg­tekinthették falunk két szülöttjé­nek Augustovic Péternek és Cser­mák Lajosnak a gyönyörű festmé­nyeit. Az ünnepi szentmisén fel­szentelték a falu zászlaját és címe­rét. 11 órakor ünnepi megemléke­zés a falu múltjáról és jelenéről. A régi időkről dr. Novák Veronika a sellyei levéltár igazgatónője tartott érdekes előadást. A jelent a falu polgármetere Toncskó Miklós mél­tatta. Mindkét beszámolót nyílt színi tapssal jutalmazta a megtelt művelődési ház. A program dél­után a sportpályán folytatódott. Tűzoltók és kutyatenyésztők be­mutatójával kezdődött, amelyen a felsőszeli kutyatenyésztők nagy tetszést arattak. Közben zajlott a sörivó és a szkander verseny. A női majd az öregfiúk futballmérkőzése következett, amelyen nagyon jól szórakozott a falu apraja-nagyja. Este 19 órakor az ünnepség kereté­ben a zsúfolásig megtelt művelő­dési házban fellépett a diószegi, a királyrévi, a vízkeleti és nem utol­só sorban a vezekényi kultúrcso- portok, amelyek szintén óriási si­kert arattak. Az ünnepi műsort reggelig tartó diszkó követte. ___ í.....— MWiWilfcfltr? Az örök ihletet adó tábortűz

Next

/
Oldalképek
Tartalom