Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-28 / 223. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 28. KOMMENTÁR Beszédes hallgatást MADI GÉZA Ők hárman az utóbbi időben már csak akkor találkoznak, ha az egyik­kel történik valami, vagy ha ez az egyik politikai félrelépésre és félre- beszélésre szánja el magát. Ennyire szűkült a három közjogi méltóság közös párbeszéde. Azok után, hogy nemrég még három, összefonódó fűzfavesszőről, az előző kormányzat bűneiről és megtorlásukról, az európai integrációról folyt a beszéd. Most meg személyes dolgokról megy a duma, a lakosságnak pedig csak a menetrendszerűen vissza­térő hideg zuhany maradt. A kormánykoalícióban demokratikus mó­don kierőszakolt jelölése után az ország polgárai által megválasztott államfő sorra adagolta a furcsábbnál furcsább dolgokat. Több alka­lommal is találkozott azzal a pártvezetővel, akinek viselt dolgairól ko­rábban órákat tudott beszélni. A nagy összeborulásnak az jett a vége, hogy nem vette észre, olyan népszavazást írt ki, amelyet a volt hata­lom revansként erőszakolt ki. A döntést még meg is tetézte: úgy hatá­rozott, az urnához járulás példamutatás és az élpolgár kötelessége, ezért részt vesz a novemberi népszavazáson. A kormányfő és a házelnök ekkor még bírta a Kassán lábadozó köz- társasági elnök „kilengéseit”, legutóbbi „dobása” - a Süddeutsche Zei­tungban megjelent emlékezetes inteijúja - azonban már arra késztet­te a két politikust, hogy ismét a rábeszélés eszközéhez folyamodjék. Ezt a múlt Íjét végén nyélbe is ütötték. Persze, nem volt szó erőszak­ról, csupán annyiról, hogy mind a hárman békésen megfogadták: szent a béke, és ezentúl mindenki igyekszik befogni a száját, ha vélet­lenül valami rosszat gondol a másikról, netán rosszat akar mondani rá. Állítólag most már nem kap a sajtó ínycsiklandó falatokat, mert a jövőben csak személyesen fogják egymást csiklandozni. Hát, ezt már mások is sokszor megígérték, de persze nem tartották meg szavukat. Sajnos, az esetek többségében önmaguk és önmagunk kárára. Ők is­mét leszerepeltek, mi meg újra csak megbizonyosodhattunk: az a tak­tikus politikus, aki nem beszél mindig, amikor kérdezik. földi gyógykezelés tetemes költ­ségét. Pedig a kettős transzplan­tációra nem kerülhetett volna sor hazai kórházban, tehát Palinak joga volt a külföldi ellátásra. A biztosító ennek ellenére csak ne­hezen térítette meg a költsége­ket, sőt, vannak máig kifizeteden számlák is. A lyoni orvosok re­mek munkát végeztek, ám Nóra asszonnyal közölték, fiának szük­sége lesz egy hasfalerősítő mű­tétre. Amelyet nekik kell elvégez­niük, hiszen ők tudják, hogyan, hová helyezték a transzplantált májat és vesét. Pali hiányzó has­izmait a mai napig erős fűzővel pótolja, ugyanis a biztosító nem hajlandó beleegyezni a külföldi gyógykezelés költségeibe. A kép­let egyszerű: a huszonéves jókai fiatalembernek nem jár az, ami a köztársasági elnöknek. Holott Rudolf Schustert idehaza is meg lehetne műteni. Akár úgy, hogy Pozsonyba, vagy akár Kassára hozatnák Bodner professzort. Úgy mint Václav Havel tette, aki­nek nemcsak a vastagbél művi kivezetését, hanem a sérvét is Prágában operálta a neves orvos. És biztosan van az országban is olyan gyógyfürdő, ahol felépül­hetne. Am a mi elnökünk utazni óhajt, s a műtétet követően ismét az osztrák magánszanatórium­ban lábadozik majd. Az egész­ségbiztosító pedig fizet, holott a törvény értelmében a külföldi el­látást csak akkor térít(het)i, ha a honi kórházak nem képesek a megfelelő ellátást biztosítani. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002248, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329424, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 179/93 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Egyenlő(tlen) esélyek PÉTERFI SZONYA Innsbruckba tart a köztársasági elnök, mert megrendült a bizal­ma a hazai orvosokban. Igaz, sok mindenen ment keresztül, de a történtekért nem csupán az or­vosok a felelősek. És egészen biz­tosan nem valamennyien. A sze­rénységét, igénytelenségét gyak­ran hangoztató elnök a saját csapdájába esett. Ma már tudjuk, nem is olyan, mint amilyennek láttafia magát. Elég visszaemlé­kezni arra, hogy Kassára ugyan vonattal utazott, ám a szerel­vényt két személyautó is kísérte. Az elnök a legjobbat, a maximu­mot követeli. Most úgy határo­zott, hogy Innsbruckban műtteti meg magát. Ott állították talpra, a kórháztól tíz kilométerre levő magánszanatóriumban pedig utókezelést kapott. A költségeket a hazai egészségbiztosító vállal­ta, sőt a pénzt azonnal át is utalta Ausztriába, miközben a hazai kórházaknak, patikáknak, szol­gáltatóknak több hónapos késés­sel téríti számláikat. Óhatatlanul eszembe jut az az idő, amikor Csémy Palkó életmentő kettős szervátültetésére az ország la­kossága adakozott. Nyugdíjasok mondtakle egy szelet húsról csak azért, mert az egészségbiz­tosító egyedül nem vállalta a kül­TALLÓZÓ KURIER A támogatási rendszer egészének megváltoztatása kellene, ám Koncos a szocialista rendszert akarja továbbéltetni Oroszország északnyugati területe­in több tíz „kis Csernobil” található. Ezek az időzített bombák nyugati segítség nélkül előbb-utóbb fel is robbannak - jelentette ki egy ameri­kai környezetvédelmi szervezet ve­zetője. A Kola-félszigeten van a vi­lág atomberendezéseinek egyötö­de. A kiselejtezett atom-tengeralatt- járók némelyike 25 éve horgonyoz a vízben. 30 ezer köbméter radioaktív hulladékot rozsdás tartályokban a szabad ég alatt tárolnak. A radioakt­ív hulladéktelepek karbantartására egyáltalán nincs pénz. Európa csat­lakozhatna ahhoz az amerikai prog­ramhoz, melynek keretében 3 milli­árd dollárt különítettek el az orosz tengeralattjáró-roncsok kiemelésé­re. Am az amerikaiakat csak azok a tengeralattjárók érdeklik, amelyek­ről interkontinentális rakéták lőhe- tők ki, pedig egymilliárd dollárból megoldható lenne az orosz radio­aktív hulladék problémája. Szellős taktikai megbeszélés (CTK/EPA) Mezőgazdasági módosítások A parlament a múlt héten el­halasztotta a mezőgazdasági törvény módosításáról szóló kormányjavaslat tárgyalását és az arról való szavazást. BUGÁR ÁRPÁD A döntés hátterében a törvénymó­dosításba képviselői indítványként a Mária Kadlecíková (SOP) - a me­zőgazdasági bizottság elnöke - által bekerült ellentmondásos megítélé­sű javaslat áll, mely szerint a mező- gazdasági támogatások minden év­ben az infláció mértékének megfe­lelően növekednének, azaz reálér­tékük állandó maradna. Ez az el­képzelés a kormány korábbi dönté­sével is ellentétes, ezért most a kabi­netnek újra állást kell foglalnia a kérdésben, ez az oka a mostani ha­lasztásnak. A pénzügyminiszter a javaslat kapcsán már elmondta, nem tudja elképzelni, hogy ilyen mértékű beavatkozás történjen az állami költségvetésbe. Szlovákiában a mezőgazdaság az egyik leginkább reformokra szoruló terület, a hatékony működtetéshez ugyanakkor szisztematikus változ­tatásokra volna szükség. Ezt tudato­sítva a kormányprogram kimondja, hogy ki kell dolgozni egy mechaniz­must a mezőgazdasági támogatá­sok szinten tartására (ami máig nem történt meg), valamint, hogy a dotációs rendszernek mint egész­nek meg kell változnia. Született egy parlamenti határozat is, amely felszólította a földművelési minisz­tert, dolgozzon ki olyan rendszert, hogy az eddig hektárok után járó dotáció helyett ezután a termelés nagysága után járjon a támogatás. Ilyen módon igazságosabb és a piaci szabályoknak megfelelőbb lenne a rendszer. A kormányprogram fenti kitételét és a parlamenti határozatot azonban figyelmen kívül hagyta Pavel Koncos, máig nem nyújtott be megoldást hozó javaslatot, ugyan­Pavel Koncos máig nem nyújtott be megoldást hozó javaslatot. akkor a kormány ellenében támo- gafia a jelen képviselői indítványt. Gyurovszky László, a parlament földművelésügyi bizottságának tag­ja erről elmondta: „A miniszter tu­lajdonképpen ezzel a régi szocialis­ta rendszert akarja továbbéltetni. Azzal együtt ugyanis, hogy nem vál­tozik a dotációs rendszer, a támoga­tások ilyen szabályozása rendkívül káros lehet.” Farkas Pálnak, a pénz­ügyi és költségvetési bizottság elnö­kének hasonló negatív véleménye van: „Nem szisztematikus lépésről van szó. Bár egyrészt érthető, hogy a mezőgazdák igényelnék a dotáci­ós csomag folyamatos növekedését, de a költségvetés szemponfiából azért nem szisztematikus ez az el­képzelés, mivel előre, Törvény által szétosztanánk azokat az eszközö­ket, amelyek még nem léteznek a költségvetésben. Csak azután lehet szétosztani valamit, ha már tudjuk, mekkora. Emellett a termelés valódi igényeiből kellene a támogatási rendszernek kiindulnia.” Kadlecíko­vá viszont úgy véli: „Mivel a kor­mány nem terjesztett elő olyan megoldást, amely a kormányprog­ramban megfogalmazottakból adó­dik, a mi javaslatunkat egy megol­dási lehetőségnek tarfiuk. Magya­rországtól és Szlovéniától is tanul­hatunk ebben a kérdésben. Ezekben az országokban már törvényben fektették le, hogy a mezőgazdák be­vételeit értéken tartják, mégpedig a támogatások infláció és a GDP nö­vekedésének mértékével való valo­rizációjával.” A törvénymódosítás a fenti aggályos javaslattól eltekintve egyébként több pozitív elemet tartalmaz, az MKP és az SDK egyértelműen támo­gatja. Először mondja ki az állam törvényben, hogy az európai uniós programokat elsajátífia, és ezekkel kapcsolatban Szlovákia területén önálló programokat hirdet meg, melyek úgy jönnek létre, hogy a tá­mogatás 75 százalékát a PHARE- és a SAPARD-programból ideutalt pénz fogja képezni, 25 százalékban pedig a helyi költségvetésnek kell biztosítania a pénzügyi hátteret. Az elkövetkező három évre ez a szlovák költségvetést 6,1 milliárd koronával terheli meg, hozadéka ugyanakkor ennek háromszorosa lehet. Sok függ attól is, hogy a támogatásra pá­lyázók milyen minőségű projelttu- mokat nyújtanak be, mivel az EU megköveteli ezek magas színvona­lát. A módosítás továbbá kibővíti a támogatások igénylőinek névsorát is. Eddig csak az őstermelők voltak jogosultak, ezután a dotációs cso­magból támogatáshoz juthatnak bi­zonyos szolgáltató és termelő keres­kedelmi vállalkozások is. A meglevő biológiai állomány megtartására, az állattenyésztésben a törzsállomány megtartására és nemesítésére szol­gáló vállalatok vannak ebből a szempontból előnyös helyzetben, a kereskedelemben pedig a kisterme­lők piacba való jobb beépülését kí­vánják leginkább támogatni. Azokat a projektumokat helyezik tehát elő­térbe, amelyek ezeket a területeket érintik. A felvásárlóknak a törvény által előírt eddig tizennégy napos fi­zetési-törlesztési határidő ezután harminc napra bővül. A vagyonalapnak annyira üres a kasszája, hogy egyetlen kötvény megvásárlására sem futja belőle Ismét megtorpant a kötvények árfolyama TUBA LAJOS A Nemzeti Vagyonalap háromra szűkítette azoknak a pénzintézetek­nek a körét, amelyektől 150 millió eurós, vagyis több mint hatmilliárd koronás hitelt venne fel a kötvényei kifizetésére. Az is egyre nyilvánva­lóbb, hogy a kifizetés lebonyolításá­val az RM-S Slovakia hálózatát bíz­zák meg. A lassanként szállingózó hírek arról tájékoztafiák a kötvény- tulajdonosokat, hogy az ügy nem aludt el, az illetékesek továbbra is készülnek a kötvények jövőre esedé­kes beváltására. A biztatásra szük­ségük is van, hiszen ha valaki odafi­gyel, azt is észreveheti, hogy a több mint húszmilliárdos összeg előte­remtésére tervezett akciók, köztük is főként a Szlovák Gázművek 49 százalékának privatizálása, fino­man szólva, nem a tervezett ütem­ben halad. A bizonytalanság ellen­ére a kötvénytulajdonosok kedvét sokáig javította az árfolyam idei im­pozáns emelkedése. A tény, hogy a kötvényért már 10 ezer koronánál is többet lehet kapni, sokakat eladásra késztet. A statisztika szerint napon­ta kb. ötezer kisember szabadul meg ily módon ettől az értékpapír­jától. Azt is tudni kell viszont, hogy ezek általában nem a vagyonalap­nál körnek ki. Pedig ez lenne a logi­kus, hiszen amit idén megvesznek tízezerért, azért jövőre már nem kell teljes árat fizetniük. Csak épp a vagyonalapnak annyira üres a kasszája, hogy egyetlen kötvény megvásárlására sem futja belőle. Ennek ellenére eddig mégis akadt elég vásárló - a közel negyvenszá­zalékos nyereség még a legjobb kö­rökben is komoly üzleti lehetőség­nek számít. Olyannyira, hogy az el­múlt két-három hónapban már a legnagyobb spekulánsnak számító londoni társaságok is vásárolni kezdték - ami persze az árfolyam­nak is jót tett. Ez a folyamat szakadt meg az elmúlt napokban. A népsza­vazás miatt a nagybefektetők kivár­nak, így a csökkenő kereslet le­nyomta az árfolyamot. Elemzők szerint ez akár a tízezer koronás ha­tárra is visszazuhanhat. Az aggoda­lom persze mélyebben is gyökerez­het, különösen a koalíciós pártok elmúlt napokban tapasztalt viselke­dését látva. Erre azonban majd no­vember második felében, a népsza­vazás utáni árfolyam mozgása lát­tán kapunk választ. VISSZHANG Miért olyan gyanakvó a bank? Azért, mert minden oka megvan rá. Mert kötelessége, mivel sok betétes pénzét kezeli, s ezt a pénzt köteles biztonságosan forgatni. Annak, hogy a hazai bankok miért nyújta­nak szívesebben személyi kölcsönt, nagyon is prózai oka van. Először is nagyon kevés a valóban jól működő és hitelképes vállalat. Tehát a vállal­kozói hitelek nyújtása jelenleg egy eléggé behatárolt, szűk piacra szo­rul, amelyen ráadásul egyre erősö­dő konkurenciaharc dúl. Nyilván­való, hogy a szabad pénzt el kell he­lyezni, hogy hasznot hozzon. Jelen esetben a lakosság képes bizonyos mértékig betölteni ezt a szerepet. Csak mellékesen említem meg, hogy a jelenlegi gyakorlatban sok­kal könnyebb behajtani az adóssá­got magánszemélytől, mint vállal­kozótól. A személyi kölcsönök nyúj­tása minden esetben az adott bank üzleti politikájának szerves része, és mint ilyen, bankról bankra válto­zik. Mivel a cikkben az Első Kom­munális Bank (PKB) neve is szere­pelt, mint a bank alkalmazottja, kö­telességemnek tartom helyesbíteni az ott leírtakat. Bankunk az első olyan pénzintézet, amely a széle­sebb tömegeknek is hitellehetősé­get kínál, mégpedig függetlenül at­tól, hogy müyen a bankhoz való vi­szonyuk. A félreértések tisztázása érdekében szeretném összefoglalni, milyen követelményeknek kell megfelelni a hitel pozitív elbírálásá­hoz: 1. Állandó munkaviszony, 2. Három hónapig a bankban vezetett személyi számla bizonyos forga­lommal, 3. Egy életbiztosítás, mely lényegében garancia a hitel törlesz­tésére. Külön szeretném hangsú­lyozni, hogy nem kell kezes, sem más hitelgarancia. A hitelt az ügyfél minden megkötés nélkül felveheti készpénzben. Mellesleg megjegyez­ve, a kérvény egy A4-es formátumú lap, semmi más. A leírtakból talán mindenki számára nyilvánvaló, szó sincs arról, hogy valamilyen kivéte­lezett rétegnek nyújtanánk csak kölcsönt, mint azt a cikk szövegéből feltételezni lehetett. Erről igazán könnyen meggyőződhet bárki. Konczer Lajos, a PKB komá­romi fiókjának igazgatója JEGYZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom