Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)
2000-09-26 / 221. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 26. Politika 5 Jarábik Balázs szerint a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy Milosevicsék a választások meghamisítására készülnek Kiküldött megfigyelők Három kormányon kívüli szervezet 54 képviselője, Szlovák Demokratikus Kezdeményezés (SDI) néven alkotva küldöttséget, Szerbiában megfigyelőként vett volna részt a választásokon. Az utolsó pillanatig vártak Szegeden, bebocsátást azonban nem kaptak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az SDI egy előkészítő csoportot viszont bejuttatott Szerbiába két héttel a választások előtt. Ennek a csoportnak tagja volt Jarábik Balázs, lapunk munkatársa is. Hiába volt formailag kifogástalan az SDI akkreditációs kérelme, a jugoszláv hatóságok nem engedtek be az országba. Kaptatok hivatalos indoklást? Hivatalos indoklással nem szolgáltak a hatóságok, de ez nagyon is jellemző a jugoszláv rezsimre: a számukra kényelmetlen kérdéseket úgy intézik el, hogy sehogy sem intézik. Másrészt a minisztériumoknak a választási időszakban minden bizonnyal sokkal fontosabb feladatai voltak, hiszen például a macedón külügyminiszter egy bérig nem kapott választ Szerbia fölötti átrepülési kérelmére. Montenegróba utazott volna, azonban ez a rutin jellegű kérvénye megválaszolatlan maradt. Elfoglalt volt tehát a Milosevics- rezsim. Igen. Sokat elárul az a tény, hogy a kormánynak 170 ezer lojális választási bizottsági tagot kellett toboroznia a választásokra. Előfordult, hogy egy olyan falunak, melyben 23 választópolgár él, kötelezően fel kellett állítania a 18 tagú választási bizottságot. \\ Érezhető volt, hogy tartanak tőlünk, tanácstalanok voltak, nem tudták, mit kezdejenek velünk, ami egyértelműen a rendszer erózió- ** iának a jele. N> Miután nem kaptatok akkreditá- ciót a választásokra, nem érhetett nagy meglepetésként, hogy az SDI megfigyelőit nem engedték be az országba. Hamar tudomásunkra jutott, hogy a jugoszláv hatóságok csak az ő általuk kiválasztott választási megfigyelőket engedik be az országba, így az SDI legfontosabb feladatának az előkészítő csoport bejuttatását tartotta. Ez a csoport többféle feladatot látott el. A választási Jarábik Balázs: „Mindenütt a potenciális választók megfélemlítése zajlott, hogy ezzel is csökkentsék a választási részvételt." (Somogyi Tibor felvétele) kampány megfigyelésétől a sajtó monitorozásán át egészen a választási szavazóhelyiségek megfelelő elhelyezésének vizsgálatáig széles volt a feladatok skálája. Úgy gondolom, a munka oroszlánrészét ennek a csoportnak a négy tagja végezte el. Az, hogy az 54 jól felkészített és gazdag választási tapasztalattal rendelkező megfigyelőt nem engedték be az országba, csak azt jelzi, hogy a rezsim a választások meghamisítására készülődött. Mik voltak a belgrádi tapasztalataid, mennyire készültek fel a jugoszláv választópolgárok és az elnökjelöltek a vasárnapi elnök- és parlamenti választásokra? Az egyik legnagyobb élményt a nem kormányzati szervezetek által végrehajtott, úgynevezett mozgósító kampányok jelentették, amelyeknek egyetlen célja az volt, hogy meggyőzzék a választót, el kell menni szavazni. Kollégáimmal tulajdonképpen közvetlenül az 1998-as szlovákiai választások után kezdtünk el együttműködni különböző szerb nem kormányzati szervezetekkel a pártsemleges kampányok témájában, éppen ezért nagyon érdekes tapasztalat volt megfigyelni a végkifejletet. Ezeknek a kampányoknak köszönhetően volt Szerbiában szokatlanul magas a választók száma. Most először fordult elő az is, hogy az ellenzék felkészült a választások ellenőrzésére, választási bizottsági tagokat és választási mefigyelőket képezve. Az Otpor! (Ellenállás) mozgalom fiataljai pedig rendkívül hasznos, Szlobodan Milosevicset diszkreditáló Gotov jel (Vége van!) kampányával főleg vidéken tarolt. Mindezekkel hatalmas lelki nyomást gyakoroltak a rezsimre, elbizonytalanítva főleg Milosevics elnök „kisembereit”, akiknek a legtöbb vesztenivalójuk van. Ezek- után kezdett kétségessé válni, hogy a JUL (Jugoszláv Baloldal) és az SPS (Szerb Szocialista Párt) képes lesz-e összegyűjteni a választási csaláshoz szükséges lojális embereket. Választási elemzők kiszámították, hogy 66%-os részvételi aránynál közel 1 millió szavazatot kellene „ellopniuk” Milosevicsék- nek, hogy számukra sikeres kimenetelű legyen a voksolás. Mik voltak a legszembetűnőbb csalások, visszaélések? Csalásokra szinte mindenhol sor került, hogy a legkirívóbb eseteket említsem, több régióban az 1978-79-es generáció, tehát az első szavazók egyáltalán nem kerültek fel a listákra, a 200 ezres albán kisebbségnek 600 ezer szavazólapot nyomtattak. Általában mindenütt a potenciális választók megfélemlítése zajlott, hogy ezzel is csökkentsék a választási részvételt. A legnagyobb problémát a választási bizottságok jelentették, az összes bizottságnak minimum 18 tagúnak kellett lennie. Ebből 3 jutott a Seselj vezette Szerb Radikális Pártnak, a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS) és a Vük Draskovics nevével fémjelzett Szerb Mozgalom a Megújulásért (SPO) tagjainak. Az összes többi helyen Szlobodan Milosevics emberei osztoztak. Az ellenzéki bizottsági tagokat mindenféle indoklás nélkül zárták ki a döntés- hozatalból. Értesüléseink szerint vasárnap éjfél után Milosevicsék kizavarták az ellenzéki tagokat a Központi Választási Bizottságból is, ezzel lehetetlenné téve az ellenzék számára a választások hivatalos végeredményének akárcsak a megfigyelését is. Több választási nagygyűlésen is részt vettél. Milyen volt az utca emberének választások előtti hangulata? Az emberek hangulata főleg vidéken volt rendkívül felfokozott, a polgárok az országban kialakult helyzetért már nem a NATO-t, hanem a rendszert okolták. Vojiszlav Kostunica remek kampányával és nacionalista retorikájával kifogta a szelet Milosevics vitorlájából. vv Értesüléseink szerint vasárnap éjfél után Milosevicsék kizavarták az ellenzéki tagokat a központi választási bízott- // ságból is. A választásokkal kapcsolatos elégtelenségekről már szóltál. Benneteket milyen atrocitások értek? Szombaton Pojzsegában egész este kerestek minket, majd útleveleinket két órán át visszatartották. Hivatalosan nem közöltek velünk semmit, a szálloda portásának adták vissza az iratainkat, ő mondta, hogy törölték a vízumainkat. Érezhető volt, hogy tartanak tőlünk, tanácstalanok voltak, nem tudták, mit kezdjenek velünk, ami egyértelműen a rendszer eróziójának a jele. Végül a szlovák nagykövetség segített a biztonságos határátkelésben. Ezzel a választási megfigyelő misszióval nem ért véget az SDI munkája. Szeretnénk folytatni az együttműködést a szerb ellenzéki szervezetekkel, ugyanis bármi történjék is a választások után, két szektor kiépítése rendkívül fontos egy szabad Szerbia számára. Egyik a cen- zúrázatlan média, a másik egy erős önkormányzati szektor. E kettő közösen képes lehet belföldről ellenőrizni a kiszámíthatatlan szerb politikát. RÖVIDEN Bátor volt a pénzügyminiszterünk Prága. Brigita Schmögnerová tegnap átvette az Euromoney gazdasági lap képviselőitől az Év legjobb pénzügyminisztere díjat. A miniszter asszony szerint a díj nem más, mint „elismerés a bátorságért”, amely nemcsak neki, hanem az egész szlovák kormánynak szól. Az Euromoney elsősorban azt értékelte, hogy rövid idő alatt sikerült fiskális stabilitást elérni, és beindítani a szükséges szerkezetváltást. (SITA) Ott voltak a kommunisták is Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt küldöttein kívül a Kommunista Párt képviselői is részt vettek a jugoszláviai választásokon. A kommunistákat Szlobodan Milosevics Szerb Szocialista Pártja hívta meg. Az SNS-t Jaroslav Paska képviselte. Marián Kardos, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szóvivője megerősítette, hogy a HZDS is kapott meghívót, de ők nem mentek el, mivel a választást Jugoszlávia belügyének tartják. (SITA) Privatizációból adósságtörlesztés Pozsony. A kormány elhatározta, a privatizációból származó bevételt adósságtörlesztésre és a gazdasági refomokkal kapcsolatos kiadásokra fordítja - jelentette ki Ivan Miklós gazdaságért felelős miniszterelnök-helyettes. Miklósnak meggyőződése, hogy a kabinetnek sikerül a közpénzek tervezett deficitjét olyan szinten tartani, amely nem haladja meg a bruttó hazai össztermék négy százalékát. (TA SR) Koncos nem vesz részt a referendumon Pozsony. Pavel Koncos földművelési miniszter nem vesz részt az előrehozott választásokról tartandó népszavazáson. Tiszteletben tartja pártja, az SDE országos tanácsának ajánlását. Koncos szerint a mezőgazdáknak sincs okuk részt venni a voksoláson, hiszen eddig egy kormány sem részesítette olyan jelentős támogatásban őket, mint a Dzurinda-kabinet az idei árvíz és a szárazság után. (SITA) Stefan Harabin levelét megírta Pozsony. Stefan Harabin, a legfelsőbb bíróság elnöke tegnap levélben fordult Romano Prodihoz, az Európai Bizottság elnökéhez. Harabin a kormány alkotmányellenes lépéseiről tájékoztatta Prodit, melyekkel beavatkozik a bíróság függetlenségébe. A legfelsőbb bíró kötelességének tartja időben figyelmeztetni arra, hogy Szlovákia nem teljesíti az igazságügyet és a független bíróságokat érintő jogfejezetekben megszabott csatlakozási feltételeket. (SITA) Legfelsőbb bíróság kontra Plus 7 dní Pozsony. Tegnap folytatódott a tárgyalás a legfelsőbb bíróság kontra Plus 7 dní ügyben. A bíróság 5 millió koronás kártérítést követel a magazintól, amiért az az 1998. november 23-án megjelent számában közölt Meciar fia telkekkel üzletelt című írásában hamis állításokkal megsértette a bíróság hírnevét. A Plus 7 dní az utolsó pillanatig abban bízott, hogy a bíróság visszavonja a feljelentést. A meghallgatás november 27-én folytatódik. (TA SR) Elbocsátások a közszolgálati tévében Pozsony. A Szlovák Televízió évvégéig megválik alkalmazottainak egy részétől. Vladimír Hák szóvivő nem tudta megmondani, hány embert érint a tervezett elbocsátás, de nem zárható ki, hogy több mint százat. A lépés oka, hogy a vezetés igyekszik gazdaságosabbá tenni az intézményt, amire a kormány is felszólította. Augusztusban 2023 személy állt a Szlovák Televízió alkalmazásában. (TA SR) Még módosítható a szerződés Kassa. Rudolf Schuster államfő tegnap aláírta azt a megbízólevelet, melyben felhatalmazza Mikulás Dzurinda kormányfőt a Vatikánnal kötendő államközi szerződés aláírására. Az elnöknek meggyőződése, hogy a hosszú ideje készülő szerződést a parlament még az idén ratifikálja. Schuster nem gondolja, hogy a szerződés olyan fejezeteket is tartalmaz, melyek nincsenek összhangban az európai normákkal. Az esetleges módosításokra szerinte a parlamentben még lesz lehetőség. (TA SR) „Szereden nincs egy magyar sem"- állítja a polgármester Csalódott városatyák Nem haragszik a rendőrség Jó dolog a rádiós riadó Pozsony. A rendőrséget nem zavarja, hogy a magánrádiók gyakran figyelmeztetik a gépkocsivezetőket, hogy hol számíthatnak közúti ellenőrzésre - mondta tegnap Ivan Zau- jec, a közlekedésrendészet helyettes parancsnoka. Elmondta, a rendőrségnek nem az a célja, hogy minél több sofőrt megbüntessen, hanem hogy megelőzze a baleseteket. Az említett rádiós figyelmeztetések pedig tulajdonképpen segítenek ebben a megelőzésben, hiszen a felhívásra az autósok óvatosabban vezetnek. Az országos közlekedésrendészet és az egyes kerületi és járási parancsnokságok gyakran szerveznek összehangolt akciókat hol a gyorshajtás, hol az alkoholfogyasztás, hol pedig a gépkocsi műszaki állapotának ellenőrzésére, s ilyenkor maguk is előre bejelentik, mikor és hol várnak az autósokra, (gl) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Rimaszombat. A Fico vezette Smer szerint bár a közhasznú munka bevezetésével az országban több mint 2 %-kal csökkent a munkanélküliek aránya, ez csak átmenetileg szépíti a helyzetet, és a jövőben a munkanélküliek aránya elérheti akár a 25 %-ot is. A Smer haTA SR-HÍR Pozsony. A Nafta Gbely körül kirobbant botrány az üggyel foglalkozó vizsgálótiszt szerint magas beosztású személyek ténykedésének eredménye. Az állítást azonban csak a gyanúsított, Vladimír Poór vállalkomarosan előteijeszti a munkanélküliség hosszú távú csökkentésére kidolgozott tervezetet, melyben javasolják, hogy minden segélyből élő hetente dolgozzon le nyolc órát lakóhelyén a közösség javára. Mi- chal Sykora elmondta, a városok és falvak eddig 60 ezer munkahelyet teremtettek, legtöbbet a Kassai (13 059) kerületben, (-kas) zó támaszthatná alá, aki tegnap tanúként tett vallomást. Poór továbbra is elutasít műiden vádat. Eddig megjelent ugyan minden kihallgatáson, a nyomozó szerint mégsem zárható ki, hogy megpróbál külföldre távozni a személyére kiadott határzár ellenére. ÖSSZEFOGLALÓ Nagyszombat/Szered. Viktor Niznansky tegnap elsősorban az önkormányzatok finanszírozásáról és a rájuk háruló hatáskörökről tárgyalt a Nagyszombati kerület polgármestereivel, akik csalódottságuknak adtak hangot a köz- igazgatási reform késése miatt. Stefan Bosnák, Nagyszombat főpolgármestere elutasította, hogy a regionális parlamenti választások során az arányos képviseleti rendszer érvényesüljön. Bosnák szerint ez csak a politikai pártoknak felelne meg, nem a régióknak. Szered város képviselői tájékoztatták a kormánybiztost, ha létrehozzák Komárom megyét, a városban referendumot tartanak arról, hogy a galántai járásbeli város Nagyszombathoz tartozzon. A városi képviselő-testület szerint földrajzi, szociális és pénzügyi okokból sem elfogadható, hogy Szeredet Komárom megyéhez csatolják. Vladimír Béna, Szered polgármestere szerint a népszavazás eredménye egyértelmű. „Szereden nincs egy magyar sem” - hangoztatta Benő, aki szerint a Galántai járás Komárom megyéhez való csatolása már csak a távolságra való tekintettel sem lenne logikus. Viktor Niznansky kormánymegbízott konkrét hatáskörökről szeretett volna tárgyalni a polgármesterekkel, amíg azonban a kabinet nem hagyja őket jóvá, ez szerinte nem lett volna helyes. A közigazgatási reformért felelős kormány- biztosnak meggyőződése, hogy a késlekedés ellenére még betarthatók a határidők, bár a reformot jobb közvetlenül a választások után beindítani, mint most, amikor a politikusok már a voksokat számolják, (ú) Fogas nem örül a késésnek Átfogó módosításra van szükség Besztercebánya. Eubomír Fogas nem lát túl sok lehetőséget az alkotmány módosításának szűkítésére. így reagált azokra a kijelentésekre, melyek szerint egy kevésbé átfogó módosítás is elképzelhető. A törvény-előkészítésért felelős miniszterelnök-helyettes - szavai szerint - nincs elragadtatva attól, hogy halogatják a módosítás elfogadását. Eubomír Fogas tegnap elmondta: nem érti, hogy a konszenzuskeresés után most egyesek miért állnak elő olyan követelésekkel, melyek ebben az időszakban már nem teljesíthetőek. A november 11-ére kiírt referendumban felteendő kérdésről Fogas elmondta, alkotmányosságáról az alkotmánybíróságnak kell döntenie. (SITA) Vladimír Poórt kihallgatták a Nafta Gbely ügyében Tegnap tanúskodott Valamennyi munkanélküli dolgozzon egy keveset Nyolc óra munka
