Új Szó, 2000. szeptember (53. évfolyam, 202-225. szám)

2000-09-05 / 204. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. SZEPTEMBER 5. Gazdaság és fogyasztók flj Az elkövetkező hat évben 50 milliárd koronát emészt fel a Szociális Biztosító egyensúlyának helyreállítása Reform előtt a nyugdíjrendszer Nyugdíjasok séta közben. Az utánuk jövők már a három pilléren alapuló nyugdíjrendszer előnyeit élvezhetik (Fotó: Archív) Pozsony. A szociális biztosí­tás reformjának keretén be­lül a lakosságot leginkább a nyugdíjrendszerben végbe­menő változások foglalkoz­tatják. Az alábbiakban ennek jegyében a transzformáció előtt álló állami rendszer je­lenlegi helyzetének, működé­si hiányosságainak és megva­lósításra váró koncepciójá­nak szentelünk figyelmet. SULCI SZILVIA Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a nem is oly rég még tökéle­tesnek titulált nyugdíjrendszer nem felel meg sem a kor gazdasági követelményeinek, sem társadal­mi elvárásainak. Rendkívül költsé­ges, ugyanakkor igazságtalan is - állítják a szakemberek. A Szociális Biztosító (SP) évente több mint 50 milliárd koronát fordít nyugdíjfo­lyósításra. A kifizetésre kerülő csaknem másfél millió nyugdíj több mint felét az öregségi nyugdí­jak teszik ki, melyek a kiadások 65%-t nyelik el, a nyugdíjasok szá­ma közben évről évre nő, míg a biztosítást fizetőké egyre fogyóban van. A jelenlegi nyugdíjfinanszírozási módszer a folyamatosság, a szoli­daritás elvére épül, ami annyit je­lent, hogy a nyugdíjakat az aktív lakosság és a munkaadók által be­fizetett biztosítások fedezik. Ez a rendszer több kockázati tényezőt rejt magában. A munkanélküliség növekedésével fokozatosan csök­ken a nyugdíjbiztosítást fizető al­kalmazottak száma, s így a biztosí­tó bevételi forrásai is apadnak. Ezt a munkáltatók fizetésképtelensége tetőzi - ők a biztosító legnagyobb adósai, élükön az állami szférával (vasutak, egészségügyi intézmé­nyek). A kétséges követelések nagysága lassan eléri az 50 milliár- dot, ami egy év nyugdíjkiadásait fedezhetné. Ennek az összegnek azonban csak bizonyos része be­hajtható, mivel az adósok java csődbement vállalat. Egyes, tör­vényben meghatározott csoportok helyett a biztosítást az állam állja. Habár az ilyen esetekre megsza­bott, jelenleg csupán 2700 koro­nás alap a jövő évtől 500 koroná­val emelkedik, az így keletkező jö­vedelemtöbblet a biztosító terhein vajmi keveset enyhít majd. Ha job­ban belegondolunk, nem történik más, mint hogy a pénz egyik zseb­ből a másikba - államkasszából az állami biztosítóba - vándorol. A feltüntetett tényezők tisztán gazdasági jellegűek. A legnagyobb problémát mégsem ezek jelentik. A folyamatos finanszírozási rend­szer sorsát a lakosság struktúrájá­nak alakulása pecsételte meg, mely természetes demográfiai fej­lődés következménye. A biztosí­tást fizetők és a nyugdíjt szedők aránya visszafordíthatatlanul rom­lik, immár túllépte a kritikus 2:1 határt. Az infláció ugyanakkor megköveteli a nyugdíjak valorizá­cióját. Pénz erre már idén sincs, jö­vőre pedig a hiány a 10 milliárdot is meghaladhatja. A legutóbbi, át­lagosan 10%-os nyugdíjemelés újabb, nem szisztematikus intéz­kedések foganatosítását vonja ma­ga után. A pénzügyi tárca elképze­lései szerint ismét hatályba lép a nemrég eltörölt jogszabály, mely az aktív nyugdíjasokat nyugdíjbiz­tosítás fizetésére kötelezi. Általá­nos ellenszenvet váltott ki a másik minisztériumi javaslat is, mely a biztosító jövedelmét a biztosítás A módosítástól a nyugdí­jak igazságosabb elosz­tása remélhető. fél százalékos emelésével kívánja növelni. Ezzel a javaslattal nem csak a szakszervezetek és a mun­káltatók szövetsége nem ért egyet, de sok politikus is elveti. A végső szó pedig a parlamenté. Ha az in­dítvány megbukik, másik foltot kell keresni az egyre nagyobb költ­ségvetési lyukra. A biztosító jövedelme és kiadásai közti egyensúly helyreállítása új, modem rendszer kiépítését teszi szükségessé. Ez az elkövetkező hat évben kb. 50 milliárdot emészt majd fel. Az eddigi szociális szoli­daritás elvét a „ki mint veti ágyát” filozófia váltja fel. Magyarán, nyugdíjas éveink életszínvonalát aktív munkaképes korunkban ala­pozzuk meg. A jövő nyugdíjrend­szerének tervezete három tartóosz­lopos modell bevezetésével szá­mol. Öregségi nyugdíjunk egy ré­széért - az átlagjövedelem kb. 40%-nak megfelelő összegért - to­vábbra is az állam vállal garanciát. Ebben az alapnyugdíjban minden­ki részesül majd, s akárcsak eddig, a jövőben is a befolyó biztosítások­ból finanszírozzák. A rendszer má­sodik pillérét a nyugdíjalapok, ki­egészítő nyugdíjbiztosítók fogják tartani. Hazánkban jelenleg már 4 üyen biztosító - Tatra-Sympatia, Stabilita, Horizont, Lipa - kínálja szolgáltatásait. A biztosítás önkén­tes alapon működik, így mindenki maga döntheti el, beéri-e a mini­mális állami juttatással, esetleg hajlandó havonta némi pénzt ál­dozni nyugdíjaskora anyagi jólét­ének megteremtésére. A saját meg­takarításhoz jön még a munkáltató által fizetett hozzájárulás, és az ál­lami támogatás adókedvezmény formájában. A harmadik jövede­lemforrás kialakítása szintén fakul­tatív. Ki-ki saját belátása és persze lehetőségei szerint spórolhat a ke­reskedelmi bankok, vagyonkezelő és biztosítótársaságok palettájáról választott módok egyike révén. Az állami rendszer tehermentesí­tése érdekében elkerülhetetlen né­hány további változtatás. Az egyik a nyugdíjkorhatár fokozatos, évente pár hónappal történő eme- lése. Férfiaknál a mostani 60 év helyett 62, a nőknél 53-57 helyett 56-60, esetleg 58-62 év lesz az alsó korhatár. A nyugdíjra való igény elismeréséhez jelenleg 25 év ledol­gozása szükséges. Ez várhatóan 30 évre módosul. Ajövőben a nyugdíj összegének megállapításánál már nem csak a nyugdíjt közvetlenül megelőző évtized öt legjobban fi­zető évét fogják figyelembe venni, hanem az aktív kor minden egyes munkával töltött esztendejét. így a nyugdíj nagysága nem csupán né­hány évnek, hanem egy élet mun­kájának függvénye lesz. Ettől a módosítástól a nyugdíjak igazsá­gosabb elosztása remélhető. Bár a feltételek szigorodnak, az új rendszer mégis emberközpontúbb lesz az eddiginél. Az aktív lakosság válláról részben leveszi a munka­képes kor utáni korosztály finan­szírozásának terhét, a nyugdíjasok életszínvonala pedig már nem az állam jóindulatától, hanem saját előrelátásuktól fog függeni. Dol­gozni így még inkább érdemes lesz, hiszen munkanélküli-segély­ből vagy szociális juttatásból félre­tenni nemigen lehet. A drágaság miatt a napi 2-2,5 millió hordós többletkapacitás ellenére mégis növelhetik a kőolaj kitermelését Az OPEC-nek is érdeke az olajár stabilitása MTI-HÍR Hamburg/Párizs. Stabil világpiaci olajárat szorgalmazott egy héttel a Kőolajexportáló Országok Szerve­zetének (OPEC) bécsi értekezlete előtt Rilvanu Lukman, az olajkartell venezuelai főtitkára. Ha az árak to­vábbra is a hordónkénti 30 dollár közelében mozognak, az OPEC nö­velni fogja a termelést. Lukman hordónkénti 25 dolláros vagy annál kicsit magasabb olajárat nevezett ésszerűnek. Ahhoz, hogy hosszú tá­von tudjunk tervezni inkább mérsé­kelt, de stabil árakat kívánunk ma­gunknak. Amíg van többletkapaci­tásunk, addig viszünk pótlólagos olajat piacra, és nem engedjük, hogy az árak túl nagy magasságba szökjenek - mondta. Az OPEC mintegy napi 2-2,5 millió hordós többletkapacitással rendelkezik. A tízéves rekordokat döntő világpiaci olajárak miatt mind erőteljesebb nyomás nehezedik az OPEC-re, hogy a márciusi és júniusi termelés- növelését követően, harmadszor is termelésnövelésről határozzon. A francia kormány is erőfeszítéseket fog termi az olajtermelő országok­nál (OPEC) a nyersolajárak csök­kentése érdekében - jelentette be Strasbourgban Lionel Jospin francia miniszterelnök. A francia kormány, az átfogó adócsökkentő reformter­ve keretében, az üzemanyagárakat terhelő adók egy részéről is lemon­dott. Jospin a benzinárak miatt elé­gedetlenkedő taxisok megmozdulá­sai kapcsán feltett kérdésre vála­szolva nyilvánvalónak mondta, hogy a kormánynak nincs szerepe a nyersolajárak meghatározásában, ugyanakkor figyelmeztetően azt üzente az OPEC-államoknak, hogy ha nem fogják vissza magukat, „gaz­dasági ellenreakciót” gerjeszthet­nek. Jospin azzal érvelt, hogy a ma­gas ár hatására más olajtermelő ál­lamok is kedvet kaphatnak az eddi­ginél jelentősebb kitermelésre. A francia kormányfő „nemzetközi egyeztetést” sürgetett, elviselhetet­lennek minősítve a hordónként 30 dolláros árat. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. szeptember 3-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla CSOB 5,50-5,90 5,70-6,10 6,40-6,80 7,10-7,50 7,40-7,80 7,80-8,20 1,50 Bank Austria Creditanstalt 5,15-6,00 5,40-6,25 5,55-6,40 5,55-6,40 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 6,90 7,00-8,00 7,50-9,00 8,50-10,00 9,50-11,00 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 6,00 6,25-7,75 6,25-7,75 6,25-7,75 6,50-8,00 2,00-5,50 Investicná a rozvojová b'anka 5,80-6,70 6,90-7,50 7,40-8,00 8,00-8,60 8,60-9,20 9,20-9,80 3,00-7,00 Istrobanka 5,50-6,00 6,00-6,40 7,00 7,50-8,00 8,00-8,50 8,50-9,00 4,00 Ludová banka 5,00 5,75 6,75 7,25 8,25-8,75 2,00-4,25 Pol'nobanka 5,25-5,50 6,00-6,25 6,75-7,25 7,75-8,25 8,25-8,75 8,50-9,00 3,00-4,50 Postová banka 5,00 8,80 9,00 10,00 10,70 12,00 2,50-10,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,00 6,80 7,80 8,50 8,50 2,00-3,00 Tatra banka 5,75-6,25 6,25-6,76 6,50-7,00 6,50-7,00 7,00-7,50 2,00 Devin banka 7,00-7,20 7,60-7,80 8,10-8,30 9,30-9,50 9,80-10,00 10,30-10,50 3,00-8,50 Slovenská sporitel'na 6,00-6,75 6,20-6,95 6,40-7,75 6,60-7,20 7,00-7,80 3,50 Vseobecná úverová banka 6,30 6,00-6,90 6,40-7,40 7,70-7,90 8,00-8,20 8,30-8,50 3,45-4,60 TANÁCSADÓ Változik a munkahely? M. Sz.: 1997 decemberétől va­gyok gyermekgondozási sza­badságon. Kérvényeztem, hogy szeptember 1-től ismét beléphessek a munkába. Köte­les a munkáltatóm visszatenni engem az eredeti munkahe­lyemre, ahonnan elmentem? A helyettesítés idejére ugyan fel­vettek valakit, de tudomásom szerint az ő szerződése csak a helyettesítés idejére szól. FEKETE MARIAN A Munka Törvénykönyve 147. §- a üyen esetekben csak akkor sza­vatolja az ereded munkahelyre, munkakörbe való visszahelyezés lehetőségét, ha az alkalmazott (az anya) a szüléssel kapcsolat­ban legfeljebb 28 hétig, ikerszü­lés esetében pedig legfeljebb 37 hétig volt gyermekgondozási szabadságon. Ezzel együtt azt is el kell mondani, hogy az ún. to­vábbi anyasági szabadságról (gyermekgondozási szabadság­ról) visszatérő alkalmazottnak a munkáltató nem köteles megad­ni, visszaadni azt a munkakört, azt a munkahelyet, illetve na­gyon leegyszerűsítve: mondjuk azt az íróasztalt, amely a gyer­mek megszületése előtt őt éppen megillette. Ön általánosságban csak a munkaszerződésének tel­jesítésére tarthatna igényt. Ma­gyarán arra, hogy a munkaszer­ződésében megfogalmazottak­nak a munkáltatója eleget te­gyen, a munkaszerződésében ki­kötött munkával foglalkoztassa Önt. A munkáltatója nem köteles Önt az eredeti munkahelyére visszatenni. Másrészt az a körül­mény, hogy alkalmazottat, he­lyettesítőt az Ön gyermekgon­dozási szabadsága idejére vettek fel, és ez az alkalmazott még mindig csak helyettesíti Önt, arra utal, hogy őt az ún. további anya­sági szabadság idejére is alkal­mazták, számoltak azzal, hogy Ön legkésőbb a gyermek harma­dik életévének betöltésekor visz- szatér. Nagyon sok függ attól, hogyan vannak megfogalmazva ezek a szerződések (amelyeket Ön a leveléhez nem csatolt). Ép­pen ezért nézetünk szerint eze­ket az ügyeket elsősorban szemé­lyes megbeszélés útján kell ren­dezni a munkáltatójával. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Privatizáció az energiaiparban Pozsony. A gazdasági minisztérium javaslata szerint a hazai energiaágazatban 2001 január elsejétől 14 új részvény- társaság működik majd. Javas­latukat, a gazdasági tárca mi­nisztereinek ajánlása alapján, e héten a kormánynak is jóvá ké­ne hagynia. A Szlovák Villamos Műveket öt részvénytársaságra bontják. A három energiaszol­gáltató szintén részvénytársa­sággá alakul, ezzel párhuza­mosan pedig a hőtermelőket is külön részvénytársasággá ala­kítják. (SITA) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Mélypontra esett az euró Az elmúlt héten az euró a 0,88- 0,90 USD, a dollár a 105-106 JPY szintek között ingadozott. Erre az időszakra az euró egyre fokozódó gyengülése volt jel­lemző, amelynek fő okát az eu­rópai gazdasági kilátásokkal kapcsolatos általános pesszimiz­mus adta. A hét meghatározó eseménye az Európai Központi Bank monetáris politikai dön­téshozóinak ülése volt, amelyen a várakozásoknak megfelelően 0,25 %-os kamatemelést hajtot­tak végre, ami 10 hónap alatt már a 6. volt a sorban. Az intéz­kedés azonban nem enyhítette az euróra nehezedő nyomást, a központi banknak ugyanis a tagországok eltérő helyzetéből adódóan elég kevés tere van a manőverezésre. Az euróela- dások oly mértékben fokozód­tak, hogy a közös valuta újabb rekordmélységekbe zuhant, a dollárral szemben a 0,8837 EUR/USD, a jennel szemben a 94,00 JPY/EUR érték jelentette az eddigi legalacsonyabb árfo­lyamot. Az euróval párhuzamo­san a svájci frank és az angol font is többéves mélypontot je­lentő szintekre zuhant mind a dollárral, mind a jennel szem­ben. Ezen a héten előrelátható­lag az euró jegyzései a 0,88- 0,91 USD-szintek körül fognak ingadozni. (MH) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 48,53 ING Bank DEM 22,34 Tatra banka Osztrák schilling 3,17 Tatra banka Francia frank 6,67 Pol'nobanka Angol font 71,04 ING Bank r Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 46,81 Pol'nobanka DEM 21,38 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,04 IRB Francia frank 6,36 Devín banka Angol font 67,98 Pol'nobanka Érvényes szeptember 4-én. A feltüntetett árak nem veszik figye­lembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. szeptember 5-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,783 Magyar forint (100) 16,375 Angol font 69,414 Német márka 21,875 Cseh korona 1,210 Olasz líra (1000) 22,096 Francia frank 6,522 Osztrák schilling 3,109 Japán ien (100) .44,860 Spanyol peseta (100) 25,713 Kanadai dollár 32,250 Sváici frank 27,561 Lengyel zloty 10,872 USA-dollár 47,484

Next

/
Oldalképek
Tartalom